A „380 éves az Ungvári Unió: történelmi jelenség és kulturális örökség” elnevezésű nemzetközi tudományos konferenciára mintegy ötven résztvevő gyűlt össze a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban, hogy megemlékezzenek a történelmi eseményről.
A ungvári vár udvarán, az ősi templom romjai mellett kapott helyet az a miniszobor-kompozíció, amely a hajdani Szent György-vártemplom emlékét idézi fel. Az alkotás nemcsak újabb darabja Ungvár közkedvelt miniszobor-sorozatának, hanem különlegességét az adja, hogy elsőként nem egy személyt, tárgyat vagy legendát ábrázol, hanem egy meghatározó történelmi eseménynek, az ungvári uniónak állít emléket.
Az alkotás ünnepélyes leleplezésére szerdán délután került sor. A meghívott vendégek, érdeklődők, turisták ikonikus helyen, az egykori középkori Szent György-templom maradványai előtt gyűltek össze, ott, ahol 1646. április 24-én 63 pap aláírta az ungvári uniót.
A rendezvényen Ruszin Valéria, a múzeum Történeti és Helytörténeti Osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Olga Sumovszkának. A múzeum igazgatónője köszönetét fejezte ki Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, személyesen Bacskai József főkonzulnak a projekt támogatásáért.
– A kultúra támogatása ma különösen fontos, amikor az ellenség mindent el akar pusztítani, a korábbinál is erősebbnek kell lennünk, és szeretni, értékelni, s népszerűsíteni kell a kultúránkat. Az ungvári unió nagyon fontos esemény volt vidékünk történetében, amelynek komoly történelmi jelentősége napjainkig érezhető. A mai nemzetközi konferencia és a szoboravató iránti érdeklődés is bizonyítja, hogy a téma aktuális. A háborús körülmények miatt szerényebben méltatjuk a 380. évfordulót, de az előző napon kiállítást rendeztünk Az ungvári unió visszhangjai: a múlt szakrális kincsei címmel, április 28-án pedig könyvbemutatóval folytatjuk az évfordulós programsorozatot, amely a középkori Szent György-vártemplom feltárásához és leleteihez kapcsolódik – jegyezte meg az igazgatónő és kitért arra is, hogy az alkotás nem csupán emlékjel, hanem a múzeumi túra szerves része lesz: az idegenvezetők eddig is rendszeresen megálltak a templom romjai előtt, hogy a történelmi eseményről és a Szent György-templomról beszéljenek a látogatóknak.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja örömmel konstatálta, hogy ismét egy közös projekt kapcsán gyűlhettek össze az ungvári vár udvarán.
– Az elmúlt időszakban az ungvári várral, a megyei vezetéssel közösen és az itt működő Lehoczky Tivadar-múzeummal több közös projekt megvalósításában vettünk részt. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a vár területén található, a Kárpát-medencében is egyedülálló Szent György-templom feltárási munkálatai, amelyekhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium is csatlakozott, és magyarországi szakemberek is segítik az ásatásokat.
Tudományos, régészeti és kulturális szempontból kulcsfontosságú, hogy az előkerült leleteket szakszerűen tárolják, dokumentálják, és kötetben maradjanak fenn az utókor számára, ezért támogattuk a múzeum szakszerű tárolókkal való felszerelését, majd egy érintőképernyős információs terminál elkészítését is, amely ukrán és magyar nyelven átfogó leírásokat, tudományos anyagokat tartalmaz az itt végzett munkálatokról. Idén márciusban pedig Volodimir Mojzesz régészprofesszor szerkesztésében látott napvilágot az a kiadvány, amelyben a vártemplom története és a feltárt tárgyi emlékek elevenednek meg. Ma sikerült ismét ukrán és magyar együttműködésben egy európai értéket teremteni, megerősíteni a közös múltat, és továbbvinni azt a hagyományt – foglalta össze az anyaországi diplomata és kiemelte: közös együttműködésünk újabb bizonyítéka, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és a történelmi jelentőségű esemény, az ungvári unió 380. évfordulóján felavatják az egykori Szent György-templomot ábrázoló szoboregyüttest.
Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője köszönetet mondott az ötletgazdáknak, szervezőknek, támogatóknak és alkotóknak, és megjegyezte: minél több művészeti objektumot hoznak létre a vár területén, annál jobb, mert a kultúra rólunk beszél, a múltunkról, a történelmi hagyatékról.
Natalija Stefuca, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője úgyszintén köszönetet mondott a szervezőknek, Magyarország főkonzulátusának a párbeszédért, az együttműködésért és a támogatásért.
– A 380 év történelmi távlatából világosan látszik: a legfontosabb értékek minden korszakon és nehézségen túl fennmaradnak, és az emberről, a sorsokról, a szellemiségről szólnak.
Roman Murnik és Román János Pál szobrászművészek az alkotói folyamatról szólva elmondták: a művészek szerények, az avatásokon általában keveset beszélnek, mert a munkájuknak kell helyettük beszélni.
– A bronz és a plasztikai megformálás számunkra ismerős terep, az árkád, az építészeti szerkezet és a térbe illeszkedés azonban egészen más gondolkodást kívánt. A legfontosabb szempont az volt, hogy az új objektum ne terhelje túl a vár építészetét, ne zavarja meg a történelmi környezet arányait. A szobor középpontjában egy középkori hatású, homokkőből készült boltív áll, amely meleg, természetes anyaghasználatával jól illeszkedik a vár udvarához. A kompozícióban az egykori templom architektúrája mellett pici emberalakok, a hívek is megjelennek, akik életet visznek a térbe. A mostani alkotás új tapasztalat, amelyben Román János Pállal együttműködve, egymást kiegészítve dolgoztunk – mondta el Roman Murnik.
– Ez egy kihívás volt. Azt mondtam, hogy ez egy miniszobor, amely fölött elvesztettük az ellenőrzést, jó értelemben – fogalmazott Román János Pál.
Az alkotás egyszerre idézi fel és szimbolizálja az 1728-ban leégett templomot, a hozzá kapcsolódó eseményeket és azt a mai látogatót is, aki a vár udvarán megállva az árkádon át nézi a templom romjait és érdeklődik a múlt iránt.
A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum adott otthont annak a nemzetközi tudományos-gyakorlati konferenciának, amelyet 380 éves az ungvári unió: történelmi fenomén és kulturális örökség címmel rendeztek meg. A múzeum kezdeményezésére létrejött eseményen mintegy ötven résztvevő gyűlt össze április 24-én, hogy közösen idézzék fel a jelentős történelmi fordulópontot, elemezzék annak sokrétű hatását térségünk, valamint az európai társadalmi és kulturális közeg fejlődésére, továbbá elősegítsék a toleráns vallásközi párbeszédet.
Elsőként Marian Tokar, a Történelmi és Helytörténeti Részleg munkatársa, kutató szólt a megjelentekhez és kiemelte: az ungvári unió új horizontokat nyitott a megye számára az európai folyamatokba történő integrálódásban.
Olga Sumovszka, a múzeum igazgatónője hozzátette, hogy az ungvári vár napjainkban nem egyszerűen őrzi a történelmet, hanem új nemzedékeket ihlet meg örökségünk tanulmányozására és méltó bemutatására.
A konferencia résztvevőit üdvözölte Volodimir Hnatkivszkij, a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezetője, Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály igazgatója.
Teodor Macapula, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és Szerhij Herzanics, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye kancellárja történelmi visszatekintés során bibliai idézetekkel alátámasztott gondolatokat intéztek a megjelentekhez és hangsúlyozták: az ungvári egyházi unió elfogadásának évfordulója méltó alkalom visszatekinteni megyénk közös történelmére, felelősségteljesen viszonyulni napjaink kihívásaihoz. Véleményük szerint az unió nem csupán történelmi jelentőséggel bír, hanem emlékeztet arra, hogy a kölcsönös megértés, az Istenhez való hűség hatalmas erőt jelent.
A konferencia résztvevőit üdvözölve Fülöp Andrea, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja elmondta, megtiszteltetés részt venni egy olyan rendezvényen, amelynek aktualitását az adja, hogy ezen a helyen 1646. április 24-én az ungvári Szent György-templomban 63 pravoszláv vallású ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince római pápának.
– Az így létrejött görögkatolikus egyház megtarthatta bizánci szertartását, a papság választott vezetőjét a Szentszék elfogadta, s a görögkatolikus papság egyenlő jogokat élvezhetett a római katolikus egyház papjaival. Ezt követően néhány évszázadon át a görögkatolikus papok az Egri Egyházmegye fennhatósága alá tartoztak, majd az 1771-ben létrejött Munkácsi Görögkatolikus Püspökség kötelékébe kerültek.
A mai konferencia egyrészt tisztelgés az elődök emléke előtt, másrészt mindazoknak szól, akik Ungvár, Kárpátalja történelme, kultúrája és a görögkatolikus egyház fejlődése iránt érdeklődnek. Fontos a közös történelmi múltra való emlékezés, a közös történelem kutatása, amely összeköti Magyarországot és keleti szomszédját, Ukrajnát, s amely bekapcsolja a régiót Európa történelmébe. Hiszen Kárpátalja mindig is Európa egységes kulturális vérkeringésébe tartozott, amit 380 évvel ezelőtt az egyházi vezetők is megértettek, és csatlakoztak Európa nemcsak egyházi, de kulturális, művelődési, oktatási és tudományos világához – mondta a konzul asszony, és megerősítette: Magyarország, ahogyan eddig, a jövőben is támogatni fogja a történelmi kutatásokat, a közös európai kulturális értékek megőrzésében továbbra is számíthatnak Magyarországra és az ungvári főkonzulátusra, hiszen a népeinket jó szomszédként összeköti az évezredes közös múlt, a gazdag és sokszínű kulturális, történelmi örökség, a közös gyökerek és az egymást segítő kéz a dolgos mindennapok során.
A köszöntőket követően többek között dr. Zubánics László, a történelemtudományok kandidátusa, docens tartott plenáris előadást a szociális-politikai és egyházi helyzetről Magyarország északkeleti részén az unió idején, majd két szekcióban zajlott a konferencia. Minden előadó megerősítette, hogy az 1646-os ungvári unió mérföldkőnek számító jelenséggé vált, amely befolyásolta Kárpátalja és a szomszédos régiók szellemi, kulturális és oktatási hagyományainak kialakulását. Különböző szakterületek tudósai, tanárok és helytörténészek, régészek, filozófusok és vallástudósok, múzeumi dolgozók és levéltárosok hangsúlyozták, hogy végső soron új lehetőségeket nyitott a tágabb európai folyamatokba való integrációra, hozzájárult az oktatás és a nevelés, a spiritualitás, az egyházi sokszínűség és a vallási tolerancia fejlődéséhez.
A nemzetközi konferencia vendégei és résztvevői között voltak köztisztviselők, közéleti és egyházi személyiségek, a szlovákiai Eperjes, Ólubló, Nagyszombat, Igló, valamint Ungvár, Beregszász, Harkiv és Kijev könyvtárainak és kulturális intézményeinek, felsőoktatási intézményeinek és tudományos intézményeinek munkatársai, tudósok, illetve az Ungvári Nemzeti Egyetem diákjai és posztgraduális hallgatói.
A Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum kutatói, Marian Tokar és Jurij Danilec által moderált nemzetközi konferencia légköre is hozzájárult ahhoz, hogy jelentős figyelmet fordítottak a történelmi tapasztalatokra, a történelmi emlékezetre, a történelmi és kulturális örökség tiszteletére, kiemelték a párbeszéd, a kölcsönös megértés értékét, valamint az együttműködés és a társadalmi egység fontosságát.
A gyümölcsöző munka, az érdekes beszélgetések, a tudományos feltételezések során a szakemberek további kutatásokra és tudományos felfedezésekre való felkészültségüket is kinyilvánították. A vár falai között lezajlott nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencia pedig újabb lépést jelentett történelmünknek és a jövőnkre gyakorolt hatásának mélyebb megértése felé.
Az Ungvári Unió, azaz a görögkatolikus egyház létrejöttének 380. évfordulója alkalmából nemzetközi egyháztörténeti konferenciát szerveztek az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban. A rendezvényen teológusok és tudományos kutatók idézték fel az esemény történelmi jelentőségét és a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásait.
Az ungvári unió 380. évfordulója alkalmából egyháztörténeti konferenciát rendeztek április 21-én az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium falai között. A tanácskozás célja az volt, hogy tudományos nézőpontból idézze fel az 1646-os esemény történelmi jelentőségét, valamint bemutassa annak hatását a térség vallási és társadalmi folyamataira, amelynek eredményeként megszületett a görögkatolikus egyház.
A Kárpát-medence északkeleti részén élő görögkatolikusok 380 éve egyesültek a katolikus egyházzal. Az 1646. április 24-én létrejött ungvári egyházi unióval megszületett görögkatolikus egyház ma is hordozza az esemény egyházi és kulturális örökségét. Az évszázadok folyamán szervezeti egységgé alakult keleti keresztények a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye által kapcsolódtak be a katolikus egyházba, ezáltal a görögkatolikusok meghatározó egyházszervezetté fejlődtek a Kárpátok gerincétől a Magyar Alföldig. A papság a szorosan vett egyházi feladatokon túlmenően társadalmi szerepet is vállalt az évszázadok folyamán, mellyel híveiket szolgálva segítették boldogulásukat. Az ungvári egyházi unió létrejötte teremtette meg további egyházmegyék, majd metropóliák kialakítását. Ezt a történelmi örökséget emlékkonferencia keretében idézték fel az Ortutay-központban.
A konferencia kezdetén Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Majd Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynökének gondolatait hallhatták a résztvevők, aki aláhúzta: „Azok, akik bátrak voltak, a többiek félelme ellenére is vállalták a döntést. A félelem ugyan jelen volt, és sokakban ott motoszkált a kérdés, vajon megértik-e majd mindazt, ami történik, és nem torzul-e el az üzenet. 1646. április 24-ére megszületett az aláírás. Talán ők maguk is hasonló érzéseket éltek át: bizonytalanságot, belső vívódást, és a kérdést, hogyan tovább. Keresték a módját annak, miként tudják megtenni azt, amit helyesnek tartanak. Végül azonban láthatóvá vált, hogy az Úristen megoldotta a helyzetet. Az 1646-os események és az azokat megelőző időszak mind ennek a belső küzdelemnek a részei voltak. Az emberi élet korlátozott – tíz, húsz vagy néhány évtized –, és Isten nem ígér gondtalan, problémamentes utat. Akkor sem ígérte, és ma sem ígéri. Mégis, amikor változás jön, az embernek ki kell állnia önmagáért és a meggyőződéséért. Abban a korban sem tettek keveset: megtették, amit lehetett, még ha a történelem alakulása sokszor nem is az emberi szándékok szerint formálódik. Az eseményeket később másképp vizsgálják, újraértelmezik, de mindez része annak a folyamatnak, amelyben Isten a maga rendje szerint vezeti az emberi történetet. Ez az örökség érték, amely őseink hosszú évszázadokon át tartó küzdelméből született. Olyan érték, amelyet ma is tisztelettel szemlélünk, és amelyben ott van a jövő reménye is: hogy Isten vezeti tovább ezt az utat.”
Ezt követően Béres Péter Pál, az Ungvári Romzsa Tódor Görögkatolikus Szeminárium rektora szólt a jelenlévőkhöz, majd Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök fejtette ki gondolatait. Az egyházi képviselők felszólalása után Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője szólt a megjelentekhez: „Az ilyen tudományos konferenciák szerepe éppen abban áll, hogy ezeket a kérdéseket rendszerezetten vizsgálják és továbbgondolják. Örömmel látjuk, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye megerősödése folytatódik, és aktívan ápolja Kárpátalja soknemzetiségű történelmi örökségét. Ezt a munkát nagyra értékeljük, különösen a térség történelmi emlékezetének megőrzése szempontjából. Fontosnak tartom megerősíteni, hogy Magyarország a jövőben is támogatni kívánja ezt az építkezést és közösségmegtartó munkát. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Kárpátalja sokszínű vallási és kulturális életének meghatározó része, és jelentős szerepet tölt be nemcsak Ukrajnában, hanem európai szinten is. Számunkra, magyarok számára Kárpátalján különösen fontos a folyamatos párbeszéd és az együttműködés. Feladatunk, hogy erősítsük egymást ezekben a közösségekben. Ebben kiemelt szerepe van a Munkácsi Görögkatolikus Egyháznak is, amely történelmileg is szorosan kötődik a magyar közösséghez. Meggyőződésem, hogy a hit és az egyházi közösségek jelentős megtartó erőt képviselnek a nemzeti és kulturális identitás szempontjából is. Célunk, hogy a kárpátaljai közösségek szellemi és kulturális öröksége tovább erősödjön, és fennmaradjon a következő generációk számára is.”
A köszöntések után került sor a tudományos munkára. A konferencia előadásai több tudományterületet is érintettek, az egyháztörténettől a teológián át egészen az irodalom- és társadalomtörténetig. A konferencia előadásai az ungvári unió egyháztörténeti jelentőségét és európai összefüggéseit vizsgálták, különös tekintettel a magyarországi rekatolizáció folyamatára és az 1646-os döntés egyházi egységet érintő értelmezéseire. Több hozzászólás az unió teológiai és egyházkormányzati vonatkozásait, valamint a munkácsi egyházmegye kialakulásának kánonjogi és történeti jelentőségét elemezte, miközben a korszak társadalmi és politikai hátterére is kitért. A további előadások az ungvári unió hosszabb távú hatásait és egyházi-kulturális örökségét állították középpontba, beleértve a liturgikus hagyományok továbbélését és a 19. századi egyházi szervezeti törekvéseket. A felszólalások egy része a régió vallási és kulturális sokszínűségét tágabb perspektívában értelmezte, kitérve a román görögkatolikus közösségek kialakulására, a kárpátaljai rutén irodalmi hagyományokra, valamint II. Rákóczi Ferenc és a görögkatolikus egyház kapcsolatának forrásokra épülő vizsgálatára.
A konferencia részletes előadásai egyértelműen rámutattak arra, hogy az ungvári unió nem csupán egy 17. századi egyháztörténeti esemény, hanem máig ható örökség, amely alapvetően formálta Kárpátalja vallási, kulturális és identitásbeli viszonyait. A rendezvény egyben lehetőséget teremtett a különböző tudományos megközelítések párbeszédére, hozzájárulva a térség múltjának árnyaltabb megértéséhez.
