Zökkenőmentesen zajlanak a Kótyuk István akadálymentesítő nyelvtanfolyamok Kárpátalja szerte. Vidékünk 36 településén kialakított 52 csoportba összesen 1900-an jelentkeztek. A részleteket Váradi Natália, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója ismertette.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a 2025–2026-os tanévben is folytatja a 2011 őszén indított tehetséggondozó programját, melynek célja a tehetséges gyerekek felkarolása, segítése és fejlesztése az esélyegyenlőség jegyében.
Ebben a tanévben 1534 gyermek jelentkezett a 15 Tehetségpontba. A legtöbb Tehetségpontban a foglalkozások 2025. október 18-án, november 8-án és november 22-én zajlottak. Az Aknaszlatinai Tehetségpontban a tanév első tehetséggondozó alkalmára október 25-én, valamint Karácsfalván és Péterfalván a másodikra november 15-én került sor.
A lelkes tanulni vágyó fiatalok továbbra is az alábbi 15 tehetségpontban vehettek részt a foglalkozásokon:
A foglalkozások az alsósok számára 4×45, míg a felsőbb osztályokban 3×60 percesek az alábbi tantárgyi és korosztályi bontásban:
Ssz.
Korosztály
Tantárgyi bontás
Jelentkezők száma korcsoportonként
Jelentkezők száma tantárgyanként
1.
3. osztály
Matematika, anyanyelv, népi kultúra, természetrajz
230
230
2.
4. osztály
Matematika, anyanyelv, népi kultúra, természetrajz
254
254
3.
5–6. osztály
Történelem és honismeret–irodalom–művészet (bölcsészet)
444
75
Angol nyelv–magyar nyelv–ukrán nyelv (nyelvi)
145
Biológia–földrajz–kémia (természetismeret)
53
Matematika–informatika–fizika
171
4.
7–8. osztály
Történelem és honismeret–irodalom–művészet (bölcsészet)
399
67
Angol nyelv–magyar nyelv–ukrán nyelv (nyelvi)
90
Biológia–földrajz–kémia (természetismeret)
150
Matematika–informatika–fizika
92
5.
9–10. osztály
Történelem és honismeret–irodalom-művészet (bölcsészet)
207
55
Angol nyelv–magyar nyelv–ukrán nyelv (nyelvi)
34
Biológia–földrajz–kémia (természetismeret)
74
Matematika–informatika–fizika
44
Összesen:
1534
1534
A tehetséggondozó programban a részvétel az alábbiak szerint alakult alkalmanként:
Ssz.
Tehetségpont neve
1. hétvége
2. hétvége
3. hétvége
1.
Aknaszlatinai
23
26
15
2.
Bátyúi
91
97
89
3.
Beregszászi (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete)
22
27
27
4.
Beregszászi (Beregszászi Horváth Anna Gimnázium)
80
78
71
5.
Beregszászi (Beregszászi Kossuth Lajos Líceum)
39
38
28
6.
Karácsfalvai
151
132
131
7.
Kisgejőci
86
82
80
8.
Kaszonyi
97
86
71
9.
Munkácsi
114
94
92
10.
Nagyberegi
47
47
46
11.
Nagydobronyi
122
119
91
12.
Péterfalvai
173
155
187
13.
Ungvári
91
93
73
14.
Vári
32
40
31
15.
Viski
53
63
45
Összesen:
1221
1177
1077
A tehetséggondozó programban idén összesen 262 tanár vett részt:
A Tehetségpontokban oktatók száma a 2025–2026-os tanévben
Ssz.
Tehetségpont neve
Oktató tanárok száma
1.
Aknaszlatinai
7
2.
Bátyúi
14
3.
Beregszászi (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete)
26
4.
Beregszászi (Beregszászi Horváth Anna Gimnázium)
6
5.
Beregszászi (Beregszászi Kossuth Lajos Líceum)
10
6.
Karácsfalvai
39
7.
Kisgejőci
20
8.
Kaszonyi
17
9.
Munkácsi
22
10.
Nagyberegi
19
11.
Nagydobronyi
15
12.
Péterfalvai
24
13.
Ungvári
18
14.
Vári
15
15.
Viski
10
Összesen:
262
A gyermekeket 73 iskolából 67 tanár kísérte el a foglalkozásokra:
Kísérő tanárok száma a 2025–2026-os tanévben
Tehetségpont neve
Kísérő tanárok száma hétvégenként
1. hétvége
2. hétvége
3. hétvége
Aknaszlatinai
0
0
0
Bátyúi
7
7
7
Beregszászi (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete)
1
1
1
Beregszászi (Beregszászi Horváth Anna Gimnázium)
6
7
7
Beregszászi (Beregszászi Kossuth Lajos Líceum)
0
0
0
Karácsfalvai
11
10
10
Kisgejőci
4
5
5
Kaszonyi
4
4
4
Munkácsi
6
6
6
Nagyberegi
1
2
2
Nagydobronyi
5
5
5
Péterfalvai
16
16
16
Ungvári
2
1
1
Vári
3
3
3
Viski
0
0
0
Összesen:
66
67
67
A 15 Tehetségpontban összesen 1278 óra volt megtartatva 131 csoportban a hétvégék folyamán az alábbiak szerint:
Tehetségpontok óraszámai a 2025–2026-os tanévben
Csoportok száma
Ssz.
Tehetségpont neve
1. hétvége
2. hétvége
3. hétvége
Összesen
1.
Aknaszlatinai
20
20
20
60
6
2.
Bátyúi
38
38
38
114
12
3.
Beregszászi (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete)
12
12
12
36
4
4.
Beregszászi (Beregszászi Horváth Anna Gimnázium)
20
20
20
60
5
5.
Beregszászi (Beregszászi Kossuth Lajos Líceum)
12
12
12
36
4
6.
Karácsfalvai
35
35
35
105
11
7.
Kisgejőci
29
29
29
87
9
8.
Kaszonyi
32
32
32
96
10
9.
Munkácsi
41
41
41
123
13
10.
Nagyberegi
23
23
23
69
7
11.
Nagydobronyi
37
37
37
111
11
12.
Péterfalvai
52
52
52
156
16
13.
Ungvári
32
32
32
96
10
14.
Vári
20
20
20
60
6
15.
Viski
23
23
23
69
7
Összesen:
426
426
426
1278
131
A Tehetségpontokban zajló foglalkozások résztvevőinek étkeztetését és utaztatását, a teljes program megvalósulását Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatta, amit ezúton is nagyon szépen köszönünk!
Váradi Natália, „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója
A sztálini megtorlások kárpátaljai áldozatainak sorsát, a szovjet fogságba hurcoltak történetének feltárását és a közös kutatás felelősségét állította középpontba a Gulág–Gupvi Kutatók Nemzetközi Fóruma, amelyet november 21-én rendeztek meg Beregszászban, az Európa–Magyar Házban. A Szolyvai Emlékpark Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke által szervezett eseményen a résztvevő kutatók új kutatási eredményeket, friss feltárásokat és emlékezetpolitikai megközelítéseket vitattak meg.
A program a Rezonanciák, reflexiók, visszatükröződések 2014–2025 című festménykiállítás megnyitójával kezdődött. Magyar Árpád István kijevi művész és tanítványai – Magyar Olga és Kovalevszka Olena – munkái a háborús évek lenyomatait, a civil tapasztalatok rétegződését mutatták be. A tárlat a tervek szerint a jövőben Kárpátalja több településére is ellátogat majd.
A rendezvény elején az egyházak képviseletében Pocsai Vince református lelkész és Marosi István görögkatolikus parochus köszöntötte az egybegyűlteket. Rövid szolgálatukban a lelki megnyugvás fontosságára hívták fel a figyelmet, amire talán soha nem volt akkora szüksége az embereknek, mint napjainkban.
A tanácskozás hivatalos megnyitóján Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark Alapítvány elnöke arra emlékeztetett, hogy a Szolyvai Emlékpark nem csupán temető, hanem jelképes hely, ahol „az egykori szenvedések gyújtópontja” válik láthatóvá a mai nemzedék számára is. Hangsúlyozta: az intézmény legfontosabb feladata továbbra is a dokumentálás és az áldozatok név szerinti beazonosítása. Bejelentette, hogy idén 12 új táblát avatnak, rajtuk 380 frissen azonosított névvel, majd hozzátette: „Nagyon fontos, hogy ne csak ezrekről, tízezrekről beszéljünk, hanem neveket tudjunk megnevezni.”
Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai háborús tapasztalatok és az 1944–45-ös sztálini megtorlások között ijesztő párhuzamok húzódnak. A lezárt határok, az információhiány, az állandó áramszünetek és a mindennapi bizonytalanság ugyanazokat az érzelmi terheket hozzák felszínre, mint 80 évvel ezelőtt. Úgy fogalmazott: az emberekben felgyülemlett félelmek, traumák és kimondatlan terhek ma is ugyanúgy megjelennek, és ezek lélekpszichológiai vizsgálata a jövő kutatásainak fontos feladata lehet.
Ugyanakkor a történelem azt is megmutatja – hangsúlyozta –, hogy a kárpátaljai magyar közösség képes volt és képes ma is a túlélésre berendezkedni. A férfiak távolléte miatt nagyobb felelősség hárul a családokra és a faluközösségekre, a kárpátaljai magyar nők tartják össze és viszik előre a közösséget. Ők azok, akik a mindennapi élet minden területén helytállnak – akár a családban, akár a munkában –, és ma döntő szerepük van a közösség fennmaradásában.
„Ez egy nemzeti ügy, közszolgálat, amit végzünk… a hozzátartozók végre nyomon követhetik, hol raboskodtak, mikor haltak meg vagy mikor tértek haza szeretteik” – mondta Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Alapítvány felelős titkára, aki arra emlékeztetett, hogy 1989 óta rendezik meg az emlékkonferenciát – hűen ahhoz a fogadalomhoz, amelyet az egykori túlélőknek tettek. Felidézte: bár a kárpátaljai elhurcolások 80. évfordulóját tavaly tartották, a kutatómunka ma is tart, hiszen a mintegy 40 ezer szovjet fogságba hurcolt kárpátaljai magyar, német és más nemzetiségű története máig nincs teljesen feltárva.
Az elmúlt években a kutatás új lendületet kapott annak köszönhetően, hogy a magyar állam megvásárolt közel 700 ezer szovjet hadifogolykartont: ezek feldolgozása révén már több mint 1500 új nevet sikerült beazonosítani, amelyek hamarosan a Szolyvai Emlékpark Siratófalára kerülnek.
A nap folyamán a tudományos blokkban a kárpátaljai, anyaországi és nemzetközi kutatók munkájuk legfrissebb eredményeit mutatták be. Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem történész docense arról beszélt, hogy az egyetemen kiemelt figyelmet fordítanak az 1944-es szovjet bevonulás következményeinek bemutatására. Céljuk, hogy a hallgatók minél átfogóbb képet kapjanak Kelet-Közép-Európa szovjetesítésének sajátosságairól.
Váradi Natália, a Rákóczi Egyetem történelemprofesszora a Karpatszka Ukrajina (1944–1946) időszakának forrásait elemezte, rámutatva, hogyan nyitotta meg ez a rövid korszak az utat a szovjet típusú rendszer bevezetéséhez.
A közép-európai kitekintés keretében Köteles László, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség alelnöke a szlovákiai magyar emlékezetpolitika jelenlegi helyzetét összegezte. „Számunkra ez egy közös sors mementója… a Szolyvai Emlékpark a felvidéki magyarság egyik legnagyobb közös temetője” – mondta arra reflektálva, hogy a Felvidék és Kárpátalja magyarságának sorsa elválaszthatatlanul összefonódott, hiszen a deportálások ugyanazon a napon és ugyanazzal a szovjet parancsnoki módszerrel indultak mindkét térségben. Szavaiban külön kitért Kisgéres településre, ahonnan megközelítőleg 150 férfit hurcoltak el, akik közül 102-en nem tértek vissza.
Pavlo Hric, a kassai Kommunizmus Áldozatai múzeumának igazgatója a múzeum tényfeltáró és kiállításpolitikai munkáját ismertette. A 2021-ben alapított intézmény a kommunista rezsim bűneinek feltárását tűzte ki célul, különös tekintettel az 1944–45-ös deportálások dokumentálására.
A konferencia végén a résztvevők átvonultak az Európa–Magyar Ház udvarára, ahol csendes koszorúzással tisztelegtek az áldozatok előtt. Ezután felkeresték a sztálini megtorlás megújított beregszászi emlékművét is, ahol koszorúikat elhelyezve emlékeztek mindazokra, akiket a sztálini megtorlások örökre elragadtak családjaiktól.
A kárpátaljai magyar közösség lelkiállapota, múltja és jövője került a figyelem középpontjába a X. Brüsszeli Kárpátalja Napon, amelyet idén is a brüsszeli Liszt Intézetben tartottak. A jubileumi rendezvény immár tizedik alkalommal teremtett lehetőséget arra, hogy Európa fővárosában mutatkozzon be Kárpátalja kultúrája, közössége és a háború miatt gyakran kimondatlan terhei.
A programsorozat ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. A résztvevőket többek között Kovács Zsófia, a Liszt Intézet igazgatója, Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete, Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP korábbi európai parlamenti képviselője, a Brüsszeli Kárpátalja Nap alapítója és Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte.
A jubileumi eseményt Kovács Zsófia nyitotta meg. Beszédében felidézte, milyen hosszú utat tett meg az elmúlt tíz esztendőben a Kárpátalja Nap, és köszönetet mondott mindazoknak, akik elindították és életben tartották a kezdeményezést. Mint fogalmazott: „Mi, magyarok gyakran úgy kapaszkodunk össze, úgy kapcsolódunk egymáshoz, úgy érezzük az összetartozást, hogy ehhez a meg nem értettségünket hívjuk vendégül. Hiszen annyi minden történt velünk ezer évünk alatt, amit más nem érthet, ami másnak nem jelenthet éppen annyi örömöt vagy fájdalmat.”
Zárszavában a nyitottság és párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: „Összetett, kanyarokkal teli, páratlan és csodaszép a magyarok meséje, melyet néha részleteiben, néha nagyobb szeleteiben, de érdemes mesélnünk, míg világ a világ, és hinnünk kell, hogy hallgatóságra és valódi megértése találnunk.”
Ezt követően Kovács Tamás Iván nagykövet köszöntője hangzott el. Beszédét azzal kezdte, hogy a brüsszeli Liszt Intézet „a magyar kultúra otthona Európa fővárosában”, s hangsúlyozta: nem csupán egy eseményt, hanem egy tíz éve épülő közösséget és hagyományt ünnepelnek.
Külön köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt évtizedben életben tartották a rendezvényt. Elismeréssel szólt Bocskor Andrea kezdeményező munkájáról, majd Ferenc Viktória szerepét méltatta, aki a programot új lendülettel viszi tovább. Mint fogalmazott: a képviselőnő „tovább viszi azt a küldetést, amely immár tíz éve köti össze a Kárpátaljáról hozott magyar kulturális örökséget Európa szívével”.
A nagykövet beszéde kiemelt hangsúlyt helyezett a rendezvény idei témájára is: a lélek békéjére háború idején. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy míg Brüsszelben biztonságban élhetnek, addig Ukrajnában emberek milliói kényszerülnek mindennapos megpróbáltatások közé. „A reziliencia olyan európai érték, amelyet a kárpátaljai magyar közösség példamutatóan képvisel” – mondta. Végül arra kérte a közönséget, hogy az estét tekintsék „a találkozás, a figyelem és a lélek gyógyulása ünnepének”.
A nagyköveti köszöntő után Ferenc Viktória, az esemény házigazdája szólalt fel, aki elmondta, 81 évvel a málenkij robot tragédiája után is van bőven nehézség a kárpátaljai magyarok életében. A már lassan négy éve elhúzódó háború árnyéka vetődik rájuk, amit nehéz hordozni, és nehéz mindennap megtalálni a belső motivációt, hogy folytassák a rájuk bízott munkát. „Ma azért gyűltünk itt össze, hogy erről beszélgessünk, hogy nyitott szívvel és lélekkel hallgassuk meg a Kárpátaljáról érkezett vendégek beszámolóit, hogy megértsük, pontosan mik is az ő nehézségeik, hiszen csak így tudunk olyan segítséget nyújtani, amire helyben van szükség” – mondta.
A kitartásotok és az erős hitetek példaértékű mindannyiunk számára. Bízunk benne, és mindent megteszünk azért, hogy beköszöntsön a béke, és mindannyiunk élete helyreállhasson
– tette hozzá.
A folytatásban Bocskor Andrea, a rendezvénysorozat ötletgazdája köszöntötte a közönséget. „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – emelte ki, a Kárpátalja Nap hagyományteremtő szerepére és a közösség összetartó erejére reflektálva.
„A megfogyatkozott magyar közösség gerincét, illetve nemcsak a magyar, de a megfogyatkozott kárpátaljai közösség gerincét a nők jelentik, akik átvették a családfői szerepet a szétszakított családokban. Ebben a helyzetben felértékelődött a közösség szerepe, megtartó ereje, a magyar intézmények által nyújtott relatív biztonság és stabilitás és az egyházak karitatív, valamint lelki segítségnyújtó munkája. De kiemelkedő jelentősége van a művészeteknek, a zenének és a sportnak is, hiszen ezek tudnak erőt adni a túléléshez és a kitartáshoz” – mondta Bocskor Andrea, aki beszédét buzdítással zárta: „Bízzunk a Jóistenben, hogy segít, hogy hamarosan béke lesz, hogy ne legyen több áldozat, szenvedés, és visszatérjenek Kárpátaljára a békés mindennapok.”
„Ez a nap rólunk szól, kárpátaljaiakról, azon maroknyi közösségről, amely az elszakítottságban, a legsötétebb diktatúrák, a legnagyobb történelmi sorsfordulatok ellenére is megmaradt közösségnek, megőrizve érdekérvényesítő erejét, nyelvét, hagyományait, kultúráját” – fogalmazott Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. Rámutatott, hogy az elmúlt tíz év során a kárpátaljai közösség számos kulturális arcát mutatták be Brüsszelben, a színházi előadásoktól a népzenei és táncelőadásokig, a fotó- és képkiállításoktól a tudományos előadásokig. „A kárpátaljaiak kulturális sokszínűsége kifogyhatatlan tárházat jelent az újabb színek és témák megvilágítására” – mondta.
Beszédében kitért a közösség jelenlegi nehézségeire, különösen a háborús idők okozta kihívásokra, és méltatta a nők szerepét, akik a családok és a közösség megtartó oszlopai. „Az, hogy Önök ebben a küzdelemben is mellettünk állnak, hogy nem vagyunk egyedül, reményt ad” – fogalmazott, majd Habakuk próféta szavaival zárta gondolatait: „»Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok.« Adja Isten, hogy erőfeszítéseink eredményre vezessenek.”
A köszöntők után Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa videóüzenetben üdvözölte a résztvevőket. Üzenetében hangsúlyozta: az EU mentális egészségügyi stratégiája kiemelt figyelmet fordít az ukrajnai háború érintettjeire, különösen a gyermekekre.
A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap programja keretében egy különleges kiállítás várta az érdeklődőket Arcok a múltból – múltidéző fotógyűjtemény Kárpátaljáról címmel. A tárlat a XX. századi kárpátaljai nők életét mutatta be, kiemelve a túlélés és a kitartás példáit a történelmi nehézségek közepette. „Ezek a nők és a ma élő nők Kárpátalján nem a feminizmus jegyében lettek túlélői saját koruknak, hanem a körülmények és a történelem helyezte őket a családfenntartói szerepbe” – ismertette a kiállítást Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke.
Marosi Anita, a tárlat kurátora hozzátette: „Olyan kárpátaljai asszonyokat mutatunk be, akik a múlt században éltek; fekete-fehér felvételek készültek róluk, illetve olyan történeteket lehet elolvasni, amelyek az ő életükben játszódtak le. Édesanyák, nagymamák, dédszülők történetét lehet megismerni, akik példát adtak nekünk arra, hogy hogyan lehet a legvészterhesebb időket is átvészelni, hogyan lehet a méltóságunkat, az emberségünket ezekben az időkben is megőrizni.”
A megnyitót követő, „Az erős lelket újítsd meg bennem” című kerekasztal-beszélgetés a kárpátaljai magyar közösség mentális egészségét és rezilienciáját helyezte a fókuszba a háború sújtotta térségben. A beszélgetésen részt vett Ferenc Viktória házigazda, Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Petri Bernadett miniszteri biztos, Marosi István görögkatolikus pap, a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ vezetője és dr. Vaczkó László belgyógyász, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ vezetője, akik mind saját szakterületük tapasztalatait hozták magukkal.
A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap záróprogramjaként egy varázslatos koncert is várta az érdeklődőket, melynek során Várnagy Andrea ZeneVarázslat programjának növendékei léptek a színpadra. A Remény hangjai című koncerten Kárpátalja fiatal tehetségei meghitt és felemelő perceket szereztek a közönségnek.
Az 1956-os forradalom napjaira és az azt követő véres megtorlásokra emlékeztek a napokban Kárpátalján ahol két fő helyszínen zajlottak a rendezvények. Ungváron a helyi börtönnél emlékeztek meg míg Beregszászon a vasútállomáson ami szintén egy meghatározó helyszín volt. Ez a hely több módon is kötődik a forradalomhoz, hiszen először itt gyülekeztek az annak leverésére irányított szovjet katonák és tankok, majd a megtorlást követően itt haladtak tovább a már foglyul ejtett szabadságharcosokkal teli vagonok is. Az itt történtekről Váradi Natália a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem történelem professzora adott áttekintést.
Október 27-én a Fodó Sándor Kulturális Központ adott otthont a Soós Kálmán-ösztöndíj ünnepélyes átadójának, amelyet idén tizennegyedik alkalommal szervezett meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány. A rendezvényen oktatók, kutatók és hallgatók munkáját ismerték el, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a kárpátaljai magyar tudományos és oktatási élet fejlődéséhez.
A rendezvényt Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója nyitotta meg, majd Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke fejtette ki gondolatait az ösztöndíjprogram kapcsán.
A köszöntőszavak után átadták az ösztöndíjakat. A program keretében három kategóriában lehetett pályázni. A Kárpátaljai Vándoregyetemre minden tanévben olyan kárpátaljai felsőoktatásban dolgozó oktatókat és kutatókat várnak, akik érdekes, közérthető témáikkal szívesen tartanának előadást a beregszászi, ungvári intézményekben, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A magyar nyelvű felsőoktatást segítő jegyzet- és szaknyelvi szótárkészítő alprogram célja, hogy támogassa a kárpátaljai magyar oktatókat és kutatókat olyan új, legalább 90 oldalas, még nem publikált jegyzetek és szótárak megírásában, amelyek hiánypótlók az adott tantárgyakhoz; az idei felhívásra 11 pályázótól 12 munka érkezett. A Kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása alprogram azoknak a diákoknak szól, akik az elmúlt két tanévben valamely kárpátaljai felsőoktatási intézményben magyar nyelvű szakdolgozatot írtak és védtek meg, valamint kutatásuk témája Kárpátaljához kapcsolódik.
Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója hetilapunknak adott nyilatkozatában kifejtette a program fontosságát és annak részleteit: „A tiszta és tudományos kutatás a világ előrehaladásának egyetlen forrása – úgy gondolom, minden kultúra alapjának kell lennie annak, hogy a tudományosságot támogassa, felkarolja, és minél szélesebb körben lehetőségeket biztosítson a fiatalok számára. Tizennégy évvel ezelőtt indítottuk útjára a Soós Kálmán Ösztöndíjprogramot, amelyre ez idő alatt 865 pályázat érkezett, és mind támogatást is nyert. A program keretében 117 tudományos előadás, 527 szak- és diplomadolgozat készült el, valamint több mint 200 egyetemi jegyzet és segédanyag, amelyek megkönnyítik a fiatalok felkészülését dolgozataikra, szemináriumaikra és vizsgáikra. A programot kezdetektől fogva a magyar kormány Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatja a Bethlen Gábor Alapon keresztül. Idén is így történt: a felhívást májusban hirdettük meg, a jelentkezési határidő szeptember 30-a volt. Ez az időkeret lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok a nyári szünetben nyugodtabb körülmények között készítsék el munkáikat, és minél színvonalasabb dolgozatokat nyújtsanak be. Ez alkalommal 68 pályázótól 73 pályázat érkezett be, mindet támogatta a Kárpátaljai Felsőoktatási Tehetséggondozó Tanács. Négy vándoregyetemi előadás valósult meg, melyeket az elmúlt héten öt helyszínen tartottak professzorok, docensek és habilitált doktorok. A program másik pillérét az egyetemi jegyzetek képezik: 12, legalább 90 oldalas, tudományos igényű jegyzet készült el és kapott támogatást. Emellett 57 dolgozat – szakdolgozat, diplomamunka, illetve új elemként disszertáció – került a bizottság elé, amelyek mind érdemesnek bizonyultak az ösztöndíjra. Összesen 2,2 millió forintnak megfelelő, Ukrajnában megadózott összeg kerül kifizetésre a 73 ösztöndíjas számára. Minden díjazottnak szívből gratulálunk, és várjuk a következő pályamunkákat, hogy a jövő évi, jubileumi 15. Soós Kálmán-ösztöndíj-átadón méltó módon ünnepelhessünk.”
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a Soós Kálmán Ösztöndíjprogram részeként minden ősszel megszervezi a Kárpátaljai Vándoregyetemet. Az idén XIV. alkalommal megvalósuló programnak öt intézmény biztosított helyszínt: a beregszászi Kálvin János Református Szakkollégium, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium, a radvánci Szent Gellért Római Katolikus Szakkollégium és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem. A Soós Kálmán-ösztöndíjprogram fő célja a Kárpátalján működő magyar nyelvű felsőoktatási intézmények és szakok együttműködésének elősegítése.
Október 23-án a beregszászi vasútállomás előtti emlékműnél tartották meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire való ünnepélyes megemlékezést. A csendes főhajtással egybekötött eseményt a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) közösen szervezte, hogy méltó módon adózzanak azok emlékének, akik életüket áldozták a magyar szabadságért.
A rendezvény kezdetén Orbán Emese előadásában hallhatták a résztvevők Ady Endre Imádság háború után c. versét. Ezt követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja mondott beszédet. Szónoklatában kiemelte: „Emlékezzünk a pesti srácokra és lányokra, akik Molotov-koktélt ragadtak, de emlékezzünk azokra a családokra is, akik segítették a sebesülteket és támogatták azokat, akiknek menekülniük kellett. Az ő hősies áldozatuknak köszönhetően tudjuk ma is, hogy a magyarság nem alkuszik meg a szabadságával. Példájuk azt üzeni, hogy képesek vagyunk a legnagyobb nehézségek közepette is összefogni és kiállni értékeink mellett. Az 1956-os forradalom öröksége több mint egy történelmi esemény: a remény, a szabadság és az önbecsülés örök emlékezete, amelyre ma is építkezhetünk.”
Az ünnepi beszédet követően Ferku Szilveszter és Ferku Boglárka Pintér Béla ’56 él című dalát adták elő.
1956 üzenetét Váradi Natália, a II. RF KME professzora elevenítette fel. Beszédében kiemelte azt a lelkületet, amely az ’56-os ifjakat is motiválta: „Az októberi események tulajdonképpen nem pusztán egy forradalom kronológiáját jelentik, hanem az emberi méltóság győzelmét az elnyomás felett. Dicsőítjük a múltat és emlékezünk a hősökre – de ez elsősorban számunkra is feladat: hinni abban, hogy a kilátástalanságban is van remény. Hinni abban, hogy a közösségnek hatalmas ereje van, és hogy együtt, a Jóistennel minden lehetséges. Remélni és hinni kell. Ahogy Tamási Áron is felhívja a figyelmet: az ünnep nem más, mint a múltunk által ránk ruházott felelősségvállalás. Az üzenet: hinni az emberekben, hinni a közösségben, és remélni egy szebb jövőt. Mert ahogy Pál apostol írja: »A reménység soha nem szégyenít meg.« A múltat érteni és a jövőt építeni kell. A jövő megértése és építése pedig a tiszta emlékezésen alapul. Ezért tanszékünkön mindannyian azon dolgozunk, hogy a fiataloknak forrásokon, dokumentumokon és igazságon alapuló történelmet adjunk át. 1956-ban a kárpátaljai magyarság magáénak érezte a forradalom eszméit: politizáló, röplapterjesztő csoportok alakultak szerte Kárpátalján, kifejezve szolidaritásukat a magyarországi eseményekkel. Emiatt 46 főt bíróság elé állítottak, közülük 18-at elítéltek, összesen 24 év börtönbüntetést szabtak ki. Nyolc személyt kizártak az egyetemről, mert szolidaritást vállaltak, és egy embert – Gecse Endre református lelkészt – vallatás közben halálra vertek. Sokakat elbocsátottak a munkahelyükről, miközben városokon és falvakon keresztül vonultak a tankok a forradalom leverésének eszközeiként. Kárpátalja tehát jelentős szerepet töltött be ekkor: Ungváron és Munkácson rendezkedett be az a politikai irányítás, amely szinte kézi vezérléssel koordinálta a forradalom leverését.”
Ezt követően Molnár Krisztina, a PCS koordinátora köszöntötte a megjelenteket: „A PCS 2019 óta szervezi meg ezt a megemlékezést. A növekvő összefogás azt mutatja, hogy a szabadság, a közösség és a hazaszeretet eszméje tovább él bennünk, és nem halványul az idő múlásával. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik évről évre velünk emlékeznek, mert együtt őrizzük múltunkat és erősítjük közösségünket.”
Az emlékező közösségre Molnár János beregszászi római katolikus plébános, bereg-ugocsai esperes, a Munkácsi Egyházmegye püspöki helynöke és Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkipásztora kért áldást.
Végezetül a beregszászi emlékműnél elhelyezték az emlékezés koszorúit a városi és térségi civil szervezetek, oktatási és kulturális intézmények, közigazgatási egységek, iskolák képviselői. Koszorút helyezett el többek között Sin József is, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.
Az esemény méltó alkalmat teremtett arra, hogy a kárpátaljai magyarok együtt tisztelegjenek az 1956-os hősök emléke előtt és felidézzék a szabadság és összefogás üzenetét.
Csendes koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a kárpátaljai magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen Nagy- Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára. Az 1956-os eseményekre emlékezve a beregszászi vasútállomás mellett lévő emlékműnél rótták le tiszteletüket, ahol kiemelték a fiatalság fontos szerepét a szabadságért vívott harcban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) immár évek óta lehetőséget kínál mindazok számára, akik fejleszteni szeretnék nyelvtudásukat. A múlt héten megkezdődtek a Kótyuk István nevét viselő akadálymentesítő nyelvtanfolyamok, amelyek keretében idén közel kétezer résztvevő kezdte meg tanulmányait magyar és ukrán nyelvből, 166 csoportban, 88 oktató vezetésével.
A hagyományt folytatva az egyetem minden évben más idegen nyelvek tanulását is lehetővé teszi. Korábban francia, spanyol és olasz kurzusokat is hirdettek, az utóbbi időben azonban az angol és a német került előtérbe. Október 4-én közel nyolcvan hallgató kezdte meg a tanulást e két nyelvből, alap- és haladó szinten.
Az angol és német nyelvtanfolyamok megnyitóján Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében elmondta, hogy a nyelvtanulás nem csupán a kommunikációról szól, hanem új lehetőségeket is megnyit. „Ahány nyelvet beszélünk, annyi ajtó nyílik meg előttünk az életünk folyosóján” – fogalmazott.
Ezután egy rövid eligazítás következett a kurzusok menetéről, majd szintfelmérő vizsgákat tartottak, amelyek célja nem a résztvevők értékelése, hanem a csoportok helyes kialakítása volt: külön tanulnak majd gyermekek és felnőttek, kezdők és haladók öt tapasztalt szakember vezetésével.
Svedku Cintia, a Rákóczi-egyetem magyar kommunikáció és óvodapedagógia szakos hallgatója elmondta, hogy tavaly is részt vett a GENIUS nyelvtanfolyamán, és idén ismét az angolt választotta. Kiemelte, hogy nagy előnyt jelent számára a csoport folytonossága és a tanárnő támogatása. „Tar Tímea tanárnő segítségével nagyon sokra tudtunk haladni, így neki köszönhetően most már nem a kezdő, hanem a haladó csoporthoz tudok majd csatlakozni” – fogalmazott. Hozzátette: a csoport közösen döntött arról, hogy a kommunikációra helyezik a hangsúlyt az órákon.
A szintfelmérő feladatok elvégzése után rövid szünet következett, majd elindultak az órák. Az összesen 80 órás képzés február végéig tart majd, a záráskor pedig írásbeli és szóbeli vizsga vár a résztvevőkre.
Az ünnepélyes bizonyítványátadóra március 23-án, a Rákóczi Napok nyitórendezvényén kerül sor. Ekkor vehetik át a sikeresen vizsgázók az ukrán–magyar kétnyelvű tanúsítványukat. Azok számára pedig, akik magasabb szintű elismerést szeretnének, az egyetem ECL Nemzetközi Nyelvvizsgaközpontja kínál lehetőséget, ahol évente öt alkalommal szerveznek vizsgákat angol, német és magyar nyelvből, A1-től C1 szintig.
A szervezők köszönetüket fejezik ki Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, valamint a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért, továbbá az egyetemnek a szakmai háttér biztosításáért és minden oktatónak a kitartó munkáért.
