Egy dán fregatt és egy mentőhajó, illetve egy német aknaszedőhajó érkeztek Észtország partjaihoz, Tallinba. Hamarosan egy francia aknaszedő is csatlakozik hozzájuk, és még több NATO-hajót várnak. A Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű NATO-művelet egyik parancsnoka szerint a hajóraj végül várhatóan 6-7 hajóból áll majd – írja a Guardian.
Erik Kockx elmondása szerint a hajóraj első körben amolyan biztonsági kameraként funkcionál majd. Ha bármi történne a Balti-tengeren, biztos, hogy a NATO-hajók látják – adott esetben pedig képesek megtenni a szükséges lépéseket.
A legutóbbi eset, ami a NATO-t a Balti-tengeri jelenlétének megerősítésére ösztönözte karácsonykor történt: megsérült a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 energiavezeték, illetve négy egyéb kábel. A gyanú szerint a kárt egy olajtanker okozta, amely – aligha véletlenül – 100 kilométeren keresztül vonszolta a leeresztett horgonyát a tengerfenéken.
A tanker a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, tulajdonosa egy dubaji cég, de egy indiai cég menedzseli, a kapitánya grúz, a legénysége grúz és indiai. A gyanú szerint része lehet Oroszország árnyékflottájának, amellyel a nyugati szankciókat igyekszenek kijátszani.
Dánia mérlegeli annak lehetőségét, hogy F-35-ösö vadászbombázókkal védjék meg Grönlandot ellenséges fenyegetésektől – írta meg a Eurasian Times.
A lap annak kapcsán írt a témáról, hogy Dánia újabb három F-35-öst vett át az Egyesült Államoktól, a gépek most érkeztek meg a Skrydstrup légibázisra, Jyllandra. Dánia 27 F-35-öst vásárolt az Egyesült Államoktól, ebből eddig 17-et vehettek át, 11 van Dánia területén.
A lap arról ír: dánia kormánya jelenleg mérlegeli, hogy f-35-ösöket küldenének grönlandra, mivel a térség geopolitikai versengés központja lett.
Arra a lap nem tér ki, hogy ez pontosan mit jelent, van-e szó arról, hogy például légibázist építenének Grönlandon, vagy valamilyen más megoldás után néznének. Azt írják csak, hogy a NATO-tagállam „növelné katonai jelenlétét” Grönlandon és hogy az időzítés nem véletlen, hiszen Donald Trump megválasztott elnök jelentős figyelmet irányított most a térségre.
Trump korábban arról beszélt: meg akarja szerezni Grönlandot Amerikának (Kanada és a Panama-csatorna mellett), azt sem zárta ki, hogy szankciókat, katonai nyomásgyakorlást alkalmazzon a szövetséges Dániával szemben. Emellett Kína és Oroszország is aktív a régióban – ez volt Donald Trump egyik kifogása is.
Az Indiai Haditengerészet január 15-én egyszerre helyezett ki az Indiai-óceánra egy tengeralattjárót, egy rombolót és egy fregattot, ezzel is hangsúlyozva atérség védelmének fontosságát az erős kínai jelenlét miatt, számolt be az Associated Press.
Rajnath Singh indiai védelmi miniszter megjegyezte, hogy az Atlanti-óceán jelentősége fokozatosan áthelyeződik az Indiai-óceánra, amely a nemzetközi befolyásért folytatott küzdelem központjává válik.
India kereskedelmének 95%-a az Indiai-óceánon keresztül bonyolódik.
„India rendkívül fontosnak tartja haditengerészetének megerősítését érdekeinek védelme érdekében”, mondta.
Miközben Narendra Modi indiai miniszterelnök a hajók vízre bocsátásakor az állami tulajdonú Mazagon Hajógyárban Mumbaiban hozzátette, hogy három nagy haditengerészeti hadihajó üzembe helyezése jelentős előrelépést jelent India azon elképzelésének megvalósításában, hogy globális vezetővé váljon a védelmi gyártás és tengeri biztonság területén.
Rahul Bedi védelmi elemző szerint az Indiai-óceán térségében bonyolult a helyzet, mivel India fő riválisának számító kínai haditengerészet exponenciálisan növekszik.
[type] => post
[excerpt] => Az Indiai Haditengerészet január 15-én egyszerre helyezett ki az Indiai-óceánra egy tengeralattjárót, egy rombolót és egy fregattot, ezzel is hangsúlyozva a térség védelmének fontosságát az erős kínai jelenlét miatt, számolt be az Associated Press.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737134220
[modified] => 1737111567
)
[title] => India bővíti védelmi képességeit az Indiai-óceánon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229683&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 229683
[uk] => 229551
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 229552
[image] => Array
(
[id] => 229552
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[original_lng] => 207772
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-132.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737104368:12
[_thumbnail_id] => 229552
[_edit_last] => 12
[views_count] => 601
[_oembed_3ffb1159bd3c207a64e1c7d6e740f198] =>
[_oembed_time_3ffb1159bd3c207a64e1c7d6e740f198] => 1737104371
[_oembed_a0b28d1b1364c569cca0af467b70a7ab] =>
Poland has started construction of the Eastern Shield on the border with Belarus and Russia, – Prime Minister Donald Tusk.
The Eastern Shield involves the construction of fortifications, barriers and military facilities on NATO's eastern borders.
Az orosz hadsereg még nem rendelkezik hatékony ellenintézkedéssel vagy alternatívával az ukrán haditengerészeti drónok legyőzésére, közölte Jevhen Jerin, a Hírszerzési Főigazgatóság képviselője a telemaraton adásában január 3-án, pénteken.
Elmondása szerint az oroszok tanulmányozzák az ukrán drónok támadásait, az ellenséget pedig nem lehet alábecsülni.
„De az ellenintézkedéseik általában a védekezés. Elsősorban azokkal a támadásokkal szemben védekeznek, amelyeket közvetlenül a haditengerészeti drónok hajtanak végre. Még mindig nincs hatékony ellenintézkedésük vagy alternatívájuk a haditengerészeti drónok legyőzésére” – mondta Jerin.
Ukrajna kritikus infrastruktúráját 900 tűzcsoport védi, amelyek közül körülbelül 500 mobil, de a technikai segítségnyújtás után a Nemzeti Gárda valamennyi tűzcsoportja mobillá válik – közölte pénteken Olekszandr Pivnenko, a Nemzeti Gárda parancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés a parancsnok elmondta: „Több mint 900 tűzcsoportunk van, ebből körülbelül 500 mobil tűzcsoport, a többi helyhez kötött.” Mint hozzátette: „Amikor technikai segítséget kapunk, minden tűzcsoportot mobil tűzcsoporttá alakítunk át, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni.”
Pivnenko szerint az amerikai fél hozzájárul a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítéséhez. „Már megérkeztek tőlük az első érdekes felszereltségű gépek. Jelenleg ezt a védelmi rendszert teszteljük, oktatóközpontokba fogjuk átvinni, illetve a külföldi partnerek is nagy hatótávolságú érzékelő radarokkal segítenek a Shahedek megsemmisítésében” – hangsúlyozta.
A parancsnok megjegyezte, hogy a Nemzeti Gárda tűzcsoportjait a légvédelmi rendszer hatékony működtetésére használják, azokat a légierő irányítja. „Dolgozunk a felszerelésükön és az előkészítésükön. A csoportnak vannak táblagépei, amelyeken meg lehet nézni, hogy mi repül és hol. Különböző időjárási viszonyok vannak, más a Shahedek repülési magassága, így a hatékonyság is más. E csoportok munkája javul, ennek megfelelően az infrastruktúránk védettségi szintjét is emeli” – zárta gondolatait Olekszandr Pivnenko.
Ukrajna energiaszektora rendkívüli ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot az állandó támadásokkal szemben – jelentette ki csütörtökön Viktorija Hrib parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács energetikai albizottságának elnöke.
A jelentés szerint Hrib elmondta, hogy Ukrajna energiarendszere rendkívüli állapotban van, de továbbra is működik. „Az energiarendszer ma valóban rendkívüli állapotban van. Három év szinte folyamatos támadások után egyáltalán nem értem, hogyan éljük túl még mindig. Mindez az energetikai munkásainknak köszönhető” – tette hozzá.
A képviselő hangsúlyozta továbbá az energetikai miniszter és hivatal fontos szerepét az energiainfrastruktúra helyreállítására és védelmére irányuló erőfeszítések összehangolásában. „Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az Energetikai Minisztériumnak. Mert tudják, mennyi támadást szenved el az energiarendszerünk, és folyamatosan igyekszünk biztosítani ezeket a szolgáltatásokat állampolgárainknak, ez egyszerűen bravúr” – emelte ki Viktorija Hrib.
Szerdán Oroszország ismét támadta Ukrajnát. A megszállók fő célpontja az energetikai infrastruktúra volt. A megszállók összesen több mint 70 rakétát, köztük ballisztikusakat és több mint száz csapásmérő drónt indítottak Ukrajna-szerte.
Globális biztonsági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a nukleáris fenyegetés egyre nő a világon. Ezzel egyidejűleg az emberek egyre több saját magánbunkert építenek. A legegyszerűbbek apró szobák, fémmel borított falakkal, de léteznek akár extravagáns föld alatti kastélyok is.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az otthonokban vagy azok szomszédságában épített bunkerek azt a hamis képzetet keltik, hogy egy nukleáris háború túlélhető.
Eközben a kormányzati katasztrófaszakértők szerint pedig nincs is szükség ilyen bunkerekre. Az Egyesült Államok Szövetségi Veszélyhelyzet-kezelő Ügynökségének (FEMA) útmutatója szerint egy esetleges nukleáris csapás esetén a lakosságnak a pincékbe kell lemennie. A FEMA szerint ezek a helyiségek védelmet nyújthatnak a radioaktív csapadékkal szemben – írja az Associated Press.
Az emberek azonban egyre inkább arról beszélnek, hogy a bunkerek biztonságérzetet nyújtanak számukra. A BlueWeave Consulting piackutatási jelentése szerint az amerikai bomba- és sugárvédelmi óvóhelyek piaca a tavalyi 137 millió dollárról 2030-ra 175 millió dollárra fog nőni. A jelentés szerint a fő növekedési tényezők közé tartozik „a nukleáris vagy terrortámadások, illetve polgári zavargások növekvő fenyegetése”.
„Az emberek nyugtalanok, és az emberek akarnak egy biztonságos helyet a családjuknak. Az a hozzáállásuk, hogy jobb, ha soha nem lesz rá szükségük, de inkább legyen egy bunkerük” – mondta Ron Hubbard, az Atlas Survival Shelters nevű bunkerépítő cég vezérigazgatója műhelyében, amely szerinte a világ legnagyobbja a texasi Sulphur Springsben.
Hubbard szerint a koronavírus, Oroszország ukrajnai inváziója és az izraeli háború kitörése növelte az eladásokat. November 21-én, az azt követő órákban, hogy Oroszország először vetett be egy kísérleti hiperszonikus ballisztikus rakétát Ukrajnában, Hubbard telefonja megállás nélkül csörgött. Elmondása szerint egy nap alatt négy telefonáló vásárolt kész bunkert, és még többen rendeltek ajtókat és más alkatrészeket a már épülő óvóhelyekre. Azt állította, hogy a legtöbb nap legalább egy készen kapható, szoba méretű fémdobozt elad.
A robbanási esemény elég feltűnő lesz
„A sugárzásnak való kitettség teljesen megelőzhető, ugyanis ez a detonáció után történik” – mondta Brooke Buddemeier, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium sugárvédelmi szakértője. Buddemeier és kollégái feladata annak értékelése, hogy mi történhet egy támadás után, és hogyan lehet a leghatékonyabban túlélni azt. „Lesz egy elég feltűnő nukleáris robbanási esemény, egy nagy felhő. Tehát már az is biztonságot jelent, ha valaki fedett helyre menekül, távol attól a helytől, ahol ezek a részecskék felszabadulnak.”
Buddemeier és mások az amerikai kormányban megpróbálják az amerikaiakat – akik évtizedekkel ezelőtt az íróasztalok alá bújtak a nukleáris támadási gyakorlatok alatt – felvilágosítani arról, hogyan kell egy vészhelyzet esetén megfelelően reagálni.
A halálos robbanás, a fényes villanás és a gombafelhő megjelenése után körülbelül 15 percbe telik, amíg a radioaktív csapadék eléri azokat, akik egy mérföldre vagy ennél távolabb vannak a földtől – mondta Michael Dillon, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósa.
Szó szerint olyan lesz, mintha homok hullana a fejünkre. A legstabilabb épületbe akarsz majd menni – mondta. Modelljeik szerint az embereknek egy-két napig bent kell maradniuk, mielőtt evakuálják őket.
A kormányzati edukáció új lendületet kapott, miután 2018-ban Hawaiin egy téves riasztás óriási pánikot okozott.
A következő 40 percben forgalmi dugók alakultak ki, emberek rohantak be és ki az épületekből, családok húzódtak meg a fürdőszobájukban, autósok torlaszolták el az alagutakat – mindannyian próbáltak behúzódni valahová, anélkül hogy világos elképzelésük lett volna arról, hogy mit is jelent az „azonnali menedéket keresni”.
A szövetségi kormány útmutatója azt tanácsolja az embereknek, hogy keressenek egy pincét, vagy menjenek egy nagy épület közepére, és maradjanak ott néhány napig, amíg nem kapnak hírt arról, hogy hova menjenek tovább.
„Óvatosan fésülje át a háziállatok szőrét, hogy eltávolítsa a kihullott részecskéket” – írja a dokumentum, hozzátéve, hogy a bomba és a részecskék szétszóródása közötti 15 perc „elegendő időt biztosít ahhoz, hogy Ön képes legyen megelőzni a jelentős sugárterhelést”.
Jeffrey Schlegelmilch, aki a Columbia Egyetemen a Nemzeti Katasztrófavédelmi Központot vezeti, azt mondta, hogy ha a totális háború helyett inkább kisszámú fegyver robbanna fel, akkor a nagy épületekben való elrejtőzés életeket menthet.
Ötven év titkolózás után hamarosan bárki megnézheti, hol vészeltek volna át akár egy atomcsapást is a csepeli kommunista vezetők. Arra számítottak, hogy a Keletire esik a kapitalista bomba.
A legjobb védekezés az atomfegyverek leszerelése lenne
A fegyverek leszerelésének hívei zúgolódnak a bunkerek, óvóhelyek vagy bármilyen olyan felvetés láttán, hogy egy nukleáris háború túlélhető lenne.
„A bunkerek valójában nem egy nukleáris háború túlélésének eszközei, hanem olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy pszichológiailag elviselje egy nukleáris háború lehetőségét” – mondta Alicia Sanders-Zakre a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért szervezetnél.
Sanders-Zakre a sugárzást nevezte a nukleáris fegyverek „egyedülállóan borzalmas aspektusának”, és megjegyezte, hogy még a radioaktív csapadék túlélése sem akadályozza meg a hosszú távú, generációkon átívelő egészségügyi válságokat.
Végső soron az egyetlen megoldás a lakosság atomháborútól való védelmére az atomfegyverek felszámolása – fogalmazott.
A lengyel katonai-politikai parancsnokság nem változtatott álláspontján az orosz rakéták és drónok esetleges megsemmisítésével kapcsolatban Ukrajna légterében – hangsúlyozta Veslav Kukula, az ország Fegyveres Erőivezérkari főnöke h a Rzeczpospolita–nak adott interjújában.
Elmondása szerint Lengyelországnak, más szövetségesekhez hasonlóan nincs szándékában orosz célpontokat lelőni Ukrajna légterében.
„Nem fogjuk ezt megtenni. Ma határaink határozzák meg azt a felelősségünket, hogy megvédjük szövetségeseink légterét” – mondta.
Kukula elmondta, hogy Varsó egy átfogó védelmi rendszer kiépítésére összpontosít, mintegy felkészülve egy esetleges orosz támadásra.
„Szükséges az állami stabilitás rendszerének kiépítése és a fegyveres erők képességeinek fejlesztése ezen fenyegetettség hosszú távú semlegesítéséhez. „Az, hogy egyáltalán kitör-e egy háború, bizonyos mértékig rajtunk múlik” – tette hozzá a vezérkari főnök.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország megkezdte a „Keleti Pajzs” nevű erődrendszer felépítését az orosz és fehérorosz határon – írta meg a Militarnyi.
A Keleti Pajzs építése elkezdődött! Az első munkák az orosz határon – írta az X-en közzétett fotó mellé Donal Tusk lengyel miniszterelnök.
A Keleti Pajzs elnevezésű erődrendszer létrehozását még májusban jelentette be Lengyelország. Az eredeti tervek szerint a kormányzat 10 milliárd lengyel zlotyt, vagyis 2 és fél milliárd dollárt szán a beruházásra.
A Keleti Pajzs erődítmények, gátak és katonai létesítmények hálózatát foglalja magába, Lengyelország Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határszakaszain, amely mintegy 700 kilométer hosszan terül el.
Poland has started construction of the Eastern Shield on the border with Belarus and Russia, – Prime Minister Donald Tusk.
The Eastern Shield involves the construction of fortifications, barriers and military facilities on NATO's eastern borders.
A rendszer műszaki akadályokat (szögesdrót, sárkányfogak), elaknásított területeket is magába foglal majd.
A projekt 2028-ban készül el a tervek szerint.
Lengyelország 2022-ben 5,5 méter magas, 187 kilométer hosszú kerítést épített Fehéroroszországgal közös határán az illegális határátlépések megakadályozására. A kerítést elektronikus eszközökkel szerelték fel, amelyek érzékelik a szabálysértőket, és jelzik a határátlépési kísérleteket.
A lakosság egy része inkább az árvíz ellenére is otthon maradna, nehogy távollétünkben ellopják értékeiket.
Beveti a katonai rendőrséget Lengyelország az árvíz sújtotta területeken, a kommandósok feladata az lesz, hogy az evakuált területeken járőrözzenek, hogy megakadályozzák a katasztrófát kihasználni próbáló betörőket – írja a lengyel közszolgálati média, a TVP. Az intézkedésre azért volt szükség, mivel a lakosok vonakodtak elhagyni otthonaikat, attól tartva, hogy az üresen hagyott házakból ellophatják értékeiket.
Az aggodalmaskodókat Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter nyugtatta meg, aki a kommandósok bevetése mellett azt is elmondta, hogy a lopásokat szigorúan megbüntetik. Kosiniak-Kamysz felszólította az állampolgárokat, hogy kövessék a lakóhelyük elhagyására vonatkozó utasításokat, de egyúttal azt is közölte, hogy azoknak, akik mégis maradnak otthonaikban, vizet és élelmiszert fognak szállítani.
Az opolei vajdaság vezetője szerint az „árvízturizmus” is akadályozza a védekezést, mivel sokan csak azért mennek ki a gátakra, hogy fotózkodjanak, ezzel viszont nehezítik a katasztrófavédelem munkáját. Az egész Kelet-Közép-Európát érintő árvíznek Lengyelországban már halálos áldozata is volt, több ezer embert kellett evakuálni a kiöntő folyók miatt.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.