Ukrajna elindította a nemzeti kulturális örökség védelmét szolgáló egységes digitális múzeumi regisztert, amely már több mint 122 ezer műtárgy adatait tartalmazza. A fejlesztés történelmi jelentőségű a háborús pusztítás és a műkincslopások megakadályozásában, mivel első alkalommal teszi lehetővé az állami múzeumi állomány központosított, átlátható nyomon követését.
Az Ukrán Múzeumi Alap Nyilvántartása elnevezésű nyilvános portálhoz eddig 466 állami fenntartású múzeum csatlakozott. A rendszer jelenleg pontosan 122 985 kiállítási tárgy adatait és mozgását rögzíti. Tetjana Berezsna, a projekt szakmai irányításában részt vevő ukrán illetékes tájékoztatása szerint a múzeumi szektor digitális átállása kiemelt jelentőséggel bír a teljes körű háború közepette.
Az adatbázis célja a kulturális javak megfigyelése, az állapotukra vonatkozó információk megőrzése, valamint a fizikai veszteségek és eltűnések kockázatának minimalizálása. A rendszer emellett szigorúan ellenőrzi a műtárgyak intézmények közötti vagy evakuációs célú mozgását.
A kijevi Miniszteri Kabinet még 2025 októberében fogadott el határozatot a nyilvántartás létrehozását célzó kísérleti projekt elindításáról, amelynek célja az összes állami múzeumi tárgy adatainak konszolidálása, valamint azok elszámolásának és védelmének biztosítása volt. A most nyilvánossá tett portál nemcsak az állami szervek, hanem a történészek, kutatók, múzeumi szakemberek és a széles nyilvánosság számára is hozzáférést biztosít. A fejlesztés elősegíti a tudományos kutatásokat, a gyűjtemények hatékonyabb kezelését, és növeli a Múzeumi Alap működésének átláthatóságát.
A digitális regiszter létrehozása mérföldkő az ukrán kulturális örökségvédelem történetében. A posztszovjet térségben a múzeumi nyilvántartások sokáig nagyrészt papíralapon működtek, ami rendkívül sebezhetővé tette a gyűjteményeket természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok vagy illegális műkincskereskedelem esetén. Az orosz-ukrán háború során számos ukrajnai múzeum épülete megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott, az ideiglenesen megszállt területekről pedig jelentős mennyiségű, pótolhatatlan történelmi és művészeti érték tűnt el.
Az egységes, biztonságos szervereken tárolt és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő katalógus nemcsak a fizikai megőrzést szolgálja, hanem a jövőbeni esetleges restitúciós eljárások jogi alapjait is megteremti a nemzetközi műkincspiacon felbukkanó, elrabolt ukrán leletek azonosításához.
Ukrajna fokozza a logisztikai útvonalak drónvédelmét a frontvonalbeli régiókban, az év eleje óta több mint 820 kilométernyi utat tettek biztonságossá – jelentette ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint miniszter közölte, hogy csak májusban az Állami Különleges Szállítási Szolgálat szakemberei több mint 211 kilométernyi drónvédelmet telepítettek a logisztikai útvonalakra. Ezenkívül közel 38 kilométernyi védőszerkezetet állítottak helyre a sérült útszakaszokon. Ezzel párhuzamosan útfelújítási munkálatok folynak a frontvonalbeli régiókban. Az elmúlt hónapban 115,5 kilométernyi utat újítottak fel.
Ahogy Fedorov megjegyezte, a védelmi rendszerek bővítése kritikus fontosságú a front számára. Ez lehetővé teszi a stabil logisztikát és a szükséges erőforrások gyors eljuttatását a frontra, a sebesült ukrán katonák biztonságos evakuálását, valamint a védelmi erők védett mozgását az ellenséges dróntámadások állandó fenyegetése alatt. „Minden védett kilométer biztonságos logisztikát és megmentett életeket jelent” – hangsúlyozta.
Általánosságban elmondható, hogy az év eleje óta jelentősen felgyorsult az infrastruktúra-fejlesztés üteme. Az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat eddig már 822 kilométernyi drónvédelmet telepített a fontos útvonalakon. A frontvonalban több mint 170 kilométernyi, bombázások és nehézfegyverek által megrongált útfelületet állítottak helyre.
A litván óvóhely-infrastruktúra sokak szerint nem áll készen egy széleskörű menekítési akcióra. Ezt megmutatta a május 20-i drónincidens is, ami miatt óvóhelyekre, pincékbe, parkolókba kellett menekülnie a litván lakosságnak. A védelmi miniszterhelyettes szerint az eset egy teszt is volt.
Miután május 20-án a litván légvédelem Belarusz felől drónt észlelt az ország légterében, légiriadót rendeltek el: a vilniusi repteret lezárták, a kormány tagjait evakuálták, a civil lakosságot pedig óvóhelyekre vezényelték. A drónberepülés rávilágított, hogy a lakoság döntő részének nem egyértelmű, hogy mi a teendő ilyen helyzetekben.
Azzal, hogy a május végi drónincidens miatt óvóhelyekre kellett menekülnie a litván lakosságnak, a védelmi miniszterhelyettes szerint tesztelték az infrastruktúrát és a reagálóképességeiket.
„Úgy gondolom, hogy nem lehet teljesen felkészülni minden helyzetre, de amit teszteltünk és ahogy reagáltunk, azt mutatja, hogy van rendszerünk, van tudásunk, és van infrastruktúránk is. Ugyanakkor egyelőre vannak hiányosságok, amelyeken szeretnénk úrrá lenni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó gyakorlat volt a kormánynak, az intézményeknek, a vállalkozásoknak és a civileknek” – értékelt az Euronewsnak Tomas Godliauskas.
„Ismertük a menedékhelyeket, elmentünk az egyikbe, de az tele volt pókhálóval. Úgy tűnt, hogy biztosan senki sincs ott, vagy nagyon régóta nem nyitották ki azt, nem is volt jelölve. Elhaladtunk egy másik mellett, amelyen szintén nem volt jelzés, végül elértünk ehhez, amelyik mellett állok. A térképek alapján ez a legnagyobb menedékhely. Körülbelül 18 percig nem tudtunk ide bejutni” – mondja ez a vilniusi nő.
A hozzáférhetőség sok helyen probléma volt. A litván miniszterelnök emiatt és a kommunikációs hibákért nyilvánosan elnézést kért a lakosságtól és ígéretet tett a rendszer átvizsgálására is. A litván kormány közölte, hogy kiemelt célja, hogy a lakosság döntő részét kiképezzék egy esetleges vészhelyzetre és kiépítsenek egy olyan képzési hálózatot, ami egyszerre menedékhelyként is szolgálhat.
Jelenleg a világon egyetlen ország sem tudja garantálni a kombinált csapások 100%-ban sikeres elhárítását, aminek az akadálya egy tényező akadályozza, amelyet az oroszok figyelembe vesznek a légitámadások során – jelentette ki hétfőn Jurij Ihnat ezredes, az ukrán fegyveres erők légierejének kommunikációs osztályvezetője a Den.LIVE-nak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő kifejtette, hogy a nehéz időjárási viszonyok komoly akadályt jelentenek az ellenséges légitámadások elhárításában. „Azáltal, hogy ilyen nagyszámú, eltérő repülési paraméterekkel rendelkező eszközt használ, az ellenség az időjárási viszonyokat is felhasználja. Mivel az időjárási viszonyok kulcsfontosságú tényezők” – mondta Ihnat.
Az ezredes elmondása szerint az eszközöknek vizuálisan kell rávezetődniük a célpontra – ez vonatkozik a géppuskákkal felfegyverzett mobil tűzcsoportokra. Mind az elfogó drónoknak, mind a repülőgépeknek vizuális orientációra van szükségük. Így minden bonyolultabbá válik, ha felhők és zivatar van – tette hozzá.
„Ezért ma lehetetlen garantálni, hogy mindent lelőnek. Sem a Közel-Keleten, sem itt. A lehető legtöbb gépet lelövik légvédelmi eszközökkel, ha van rá lehetőség” – jegyezte meg a szóvivő. Azt is elmondta, hogy Kijev védelme rendkívül nehéz a nyugati légvédelmi rendszerek technikai jellemzői miatt is. „Kijevet nem lehet egyetlen üteggel védeni, mert hatalmas város. A Patriot komplexum csak egy irányba néz, amerre a radar van irányítva, és valami más elrepülhet a széle mellett. Ezért minden eszköznek működnie kell” – mutatott rá Jurij Ihnat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Jelenleg a világon egyetlen ország sem tudja garantálni a kombinált csapások 100%-ban sikeres elhárítását, aminek az akadálya egy tényező akadályozza, amelyet az oroszok figyelembe vesznek a légitámadások során – jelentette ki hétfőn Jurij Ihnat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779746520
[modified] => 1779736087
)
[title] => Jelenleg a világon egyetlen ország sem tudja garantálni a kombinált légicsapások teljes elhárítását – Ihnat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284940&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 284940
[uk] => 284946
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 284941
[image] => Array
(
[id] => 284941
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[original_lng] => 33415
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ihnat-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1779728407:3
[_thumbnail_id] => 284941
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1159
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 949605004001
[_oembed_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] =>
[_oembed_time_676122a1722080e7f92420fcfdfd9e1b] => 1780915514
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 331708
[1] => 3963881
[2] => 410753
[3] => 23609
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jurij Ihnat
[1] => kombinált támadások
[2] => orosz támadások
[3] => védelem
)
)
[4] => Array
(
[id] => 281883
[content] =>
A drónok, a műholdas felderítés és a mesterséges intelligenciával támogatott fegyverrendszerek alapvetően átalakítják a hadviselést, ezért a jövőben a szárazföldi erőknek eltérő harcmodort kell alkalmazniuk – mondta Christian Freuding altábornagy, a Bundeswehr szárazföldi haderőneme, a Deutsches Heer főfelügyelője a dpa német hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Az altábornagy szerint a harctér átláthatóságának növekedése, a technológiai fejlődés és a fegyverek automatizálása lehetővé teszi, hogy nagy távolságból is precíz csapásokat hajtsanak végre. Ennek következtében azonban „megszűntek a védett terek” a katonák számára, ami gyökeres változásokat kényszerít ki a szárazföldi haderőnél.
Freuding hangsúlyozta: a hagyományos erőösszpontosítás – amely évszázadokon át a hadműveletek alapja volt – ma már fokozott megsemmisítési kockázatot jelent. A jövőben a csapatokat inkább szétosztva, kisebb egységekben kell alkalmazni, és csak kivételesen, rövid időre célszerű koncentrálni az erőket.
Az altábornagy szerint az ukrajnai háború tapasztalatai különösen meghatározók. Oroszország az elmúlt évben becslések szerint akár 300 ezer kis drónt és mintegy 100 ezer úgynevezett kamikazedrónt vetett be Ukrajna ellen. Az ilyen tömeges eszközhasználat kivédéséhez olcsóbb elfogórendszerekre van szükség, mivel a több millió eurós légvédelmi rakéták gazdaságilag nem jelentenek fenntartható megoldást.
A harctéri információáramlás felgyorsulása – a felderítőrendszerek és a mesterséges intelligencia révén – jelentősen növeli a döntéshozatal és a tűzvezetés tempóját. A Bundeswehr ugyanakkor ezen a téren lemaradásban van, mivel korábban politikai aggályok miatt kevésbé fejlesztette az autonóm rendszereket. A digitalizációs programok is késedelmekkel és technikai problémákkal küzdenek.
A Hogyan fog harcolni a hadsereg című jelentés kitér arra is, hogy Oroszország gyors ütemben fejleszti haderejét, és célja az aktív állomány 1,5 millió főre növelése. Nyugati szakértők szerint egy esetleges ukrajnai háború utáni időszakban Moszkva két éven belül több mint 20 hadosztályt állomásoztathat új nyugati katonai körzeteiben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji rezidenciája köré 2026 márciusában hét új önjáró légvédelmi rakéta- és lövegrendszerekkel felszerelt tornyot építettek – számolt be a Planet.com műholdfelvételei alapján az Unian.
A jelentések szerint a valdaji rezidenciát védő légvédelmi rendszerek száma így összesen 27-re nőtt. A műholdképek alapján a hét új torony építése március 17-én kezdődött, és néhányat már fel is szereltek Pancir rendszerekkel.
A lap megjegyzi, hogy a légvédelmi rendszerek két körben – egy belső és egy külső gyűrűben – helyezkednek el a rezidencia körül, hasonlóan a Moszkva körüli elrendezéshez.
A hadsereg egy haderőneme lesz felelős a fontos objektumok levegőből történő fedezéséért – jelentette be csütörtökön Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szirszkij elmondta, hogy a légvédelmi rendszer rendkívül nehéz körülmények között, folyamatos ellenséges rakéta- és dróntámadások idején működik, védve az országot a levegőből érkező mindennapi fenyegetésektől. Szerinte az elmúlt két évben a légvédelem hatékonysága körülbelül 74% körül maradt. Innovációkkal próbálják növelni ezt a százalékot. „Az ellenség naponta 100–200 Shahed típusú drónt vet be, és időszakosan hatalmas rakéta- és légicsapásokat hajt végre” – mutatott rá.
A főparancsnok hozzátette, hogy nehéz időjárási körülmények között a fő és leghatékonyabb eszközök továbbra is a légvédelmi rakétaerők, amelyek minden időjárási körülmény között használhatók, kedvező időjárási körülmények között pedig a légierő, a helikopterek és az elfogó drónok aktívan vesznek részt.
Szirszkij arról számolt be, hogy jelenleg folyamatban van egy sor szervezeti intézkedés a pilóta nélküli légvédelmi komponens hatékonyságának növelésére: a légvédelmi rakétaerők és a fontos létesítmények fedezéséért felelős új haderőnem közötti funkciók újraelosztását tervezik; az elfogó drónok száma és minősége növekszik; aktív együttműködés folyik a partnerekkel a légvédelmi rakétarendszerek és vadászrepülőgépek rakétahiány-problémájának megoldása érdekében.
A német társadalom és a katonai-politikai elit jelentős része továbbra is meg van győződve arról, hogy valós fenyegetés esetén az USA a segítségükre siet, és ez a meggyőződés akadályozza meg az orosz fenyegetésre adott gyors és önálló reagálást – jelentette ki Moritz Schulerik, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) elnöke Davosban Viktor Pincsuk Alapítvány által szervezett „Ukrajna: a jövő élvonalában” projekt vitaprogramján.
„A német társadalom nem érzékeli közvetlennek és közelinek az orosz fenyegetést, és az emberek továbbra is hiszik, hogy végül az amerikaiak jönnek, segítenek és velünk vállvetve harcolnak” – mondta Schulerik.
Megjegyezte, hogy nem a pénzről van szó, mert a németek hajlandóak GDP-jük 5%-át a védelembe fektetni.
„De valahol tudat alatt a tábornokaink és a katonáink még mindig azt gondolják: ha veszély van, Amerika mellettünk áll. És ez valójában akadályozza a koncentrációt és a megfelelő és gyors reagálást” – mondja a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a németek még mindig hisznek abban, hogy „Trump az idősebb testvér”, Schulerik megjegyezte, hogy „most ez a szemünk láttára változik”, és egészen a közelmúltig Németországban nagyon magas katonai és politikai szinten folyt vita arról, hogy a védelemnek Európa vagy a NATO megerősítésére kellene-e összpontosítania.
[type] => post
[excerpt] => A német társadalom és a katonai-politikai elit jelentős része továbbra is meg van győződve arról, hogy valós fenyegetés esetén az USA a segítségükre siet, és ez a meggyőződés akadályozza meg az orosz fenyegetésre adott gyors és önálló reagálást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769269620
[modified] => 1769332189
)
[title] => A Kieli Intézet elnöke: sok német polgár bízik abban, hogy az USA a segítségükre siet veszély esetén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=270444&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 270444
[uk] => 269979
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 269980
[image] => Array
(
[id] => 269980
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[original_lng] => 102514
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1769003981-227.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1769325155:12
[_thumbnail_id] => 269980
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1017
[_oembed_20eed09bae4d9a1671c9865075b080ab] =>
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn energetikai távértekezletet tartott azokról a régiókról, ahol jelenleg a legnehezebb az energiaellátási helyzet – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a megbeszélés során különös figyelmet fordítottak Kijevre és a megyére, elsősorban Bila Cerkvára, Vaszilkovóra és Boriszpilre, valamint Harkivra és a megyére, Zaporizzsjára, Dnyipropetrovszk megye városaira – Dnyipróra és Krivij Rihre, Csernyihiv és Szumi megyékre, Odesszára és Odessza megyére.
Az elnök megjegyezte, hogy további javítócsapatokat vezényeltek a fővárosba más régiókból. Az Ukrzaliznica és más állami tulajdonú vállalatok alkalmazottai is csatlakoztak a helyreállítási munkálatokhoz.
A tanácskozáson Denisz Smihal energetikai miniszter beszámolt a helyreállítás üteméről és az energiarendszer stabilizálására irányuló konkrét lépésekről.
Mihajlo Fedorov védelmi miniszter tájékoztatott az elfogó drónok szállítmányainak mennyiségéről és az orosz drónok lelövésének valós helyzetéről.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a meghatározott szállítási mennyiségeket teljesíteni fogják.
Anatolij Krivonozsko, az ukrán fegyveres erők légierejének parancsnoka beszámolt a Shahedek elleni rendszerről. A Védelmi Minisztériummal közösen végrehajtják a rendszer átalakítását a hatékonyság növelése érdekében.
Ihor Klimenko belügyminiszter beszámolt további generátorok szállításáról és a szükséges felszerelések készletének felépítéséről. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) számára külön feladatokat határoztak meg a távértekezleten belül.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 14334. számú, az ukrán nyelv szerepének megerősítéséről az ukrán állam létrehozásában elnevezésű rendelettervezetet a többi között a helyesírás korszerűsítéséről, a russzizmusok megszüntetéséről és más módosításokról – számolt be csütörtökön az rbc.ua a Legfelső Tanács hivatalos weboldalán található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a határozattervezet a következőket javasolja: az ukrán nyelv elterjesztése a kommunikáció minden területén; az ukrán irodalmi nyelv magas színvonalának elérése, szerkezetének megtisztítása az idegen (elsősorban orosz nyelvű) elemektől; az ágazati terminológiai rendszerek és a szóalkotás fejlesztése ukrán nyelven; az ukrán nyelvű oktatás fejlesztése minden szinten; fenntartható ukrán nyelvű információs tér létrehozása; a névtelen ukrán tér megtisztítása a gyarmatosítás következményeitől.
A dokumentum előírja, hogy az Állami Nyelvi Szabványok Nemzeti Bizottságának 2026. február 1-jéig el kell készítenie az ukrán nyelv frissített helyesírását. Ezenkívül a Nemzeti Tudományos Akadémiának a Nemzeti Jogtudományi Akadémiával közösen elemeznie kell a vizsgálatra benyújtott törvények szövegeit, és 2026. március 1-jéig következtetéseket kell levonnia a kifejezésekről és szókapcsolatokról. Idén március 1-jéig a kormánynak ki kell dolgoznia és jóvá kell hagynia egy egységes szabványt az eredeti törvények, határozatok és egyéb parlamenti jogszabályok szövegeinek egyedi betűtípusára vonatkozóan.
A Legfelső Tanács humanitárius és információpolitikai bizottságát megbízták, hogy készítsen elő jogalkotási javaslatokat az államnyelv védelmének megerősítésére, amelyek a következőket tartalmazzák: az ukrán nyelvű szolgáltatások igénybevételi jogának garantálása; az ukrán nyelv munkahelyi használatának fokozása és a munkavállalók védelme a nyelvi alapú diszkriminációtól; a média nyelvi követelményeinek terjesztése a közösségi hálózatokon és az online médiában; a nyelvi jogszabályok megsértői felelősségre vonási eljárásának megállapítása.
„A határozattervezet elfogadásának célja az ukrán nyelv államnyelvként való alkotmányos státuszának megerősítése, példaértékű használatának biztosítása a törvényhozásban, az oktatásban, a médiában és a közélet más területein” – áll az indokoló szövegben.
