2020 és 2021 között harmincöt százalékkal nőtt és ezzel rekordot döntött a kokacserje-termesztés szerte a világon – derült ki az ENSZ csütörtökön közzétett jelentéséből.
A beszámoló rámutat, hogy Délkelet-Európában és Afrikában új kábítószer-csomópontok alakultak ki.
2021-ben több mint 300 ezer hektáron termesztettek kokacserjét Kolumbiában, Peruban és Bolíviában, abban a három országban, ahol a mezők koncentrálódnak – írta az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), amelynek székhelye az ausztriai Bécsben található.
A betakarítás után a kokalevelek vegyészekhez kerülnek, akik benzinnel, mésszel, cementtel és ammónium-szulfáttal keverik össze őket, hogy fehér pasztát kapjanak.
Ezt a pasztát aztán más laboratóriumokban savak és oldószerek keverékével dúsítják, és így készül a kokain. A jelentés szerint 2020-ban a kokaintermelés több mint kétezer tonnára nőtt, ami minden idők legnagyobb mennyisége. A koronavírus-világjárvány okozta átmeneti fennakadások után a globális kínálat folytatta látványos növekedését – állt a beszámolóban.
Az UNODC a termőterületek bővítésén kívül a kokainkészítés folyamatának fejlődésével, valamint a kereslet megugrásával magyarázza a hirtelen növekedést. Utóbbit a lefoglalt kábítószer mennyisége is igazolja, ami 2021-ben közel kétezer tonna volt. A kokain grammját hetven euró körüli áron értékesítik a feketepiacon. A kereslet jelentős részét továbbra is az amerikai és az európai kontinens jómódú lakossága adja.
Közép- és Nyugat-Afrika, de Török- és Görögország is egyre nagyobb szerepet játszik tranzitterületként.
Statisztikák szerint a kokain és származékainak használata Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban is egyre nagyobb problémákat okoz.
A jelentés aláhúzta, hogy az ukrajnai háború rányomta a bélyegét a kábítószer-szállítási útvonalak alakulására. Az UNODC valószínűsíti, hogy azok a külföldi bűnszövetkezetek, amelyek korábban az ukrán kikötőket használták az ellenőrzés elkerülésére, tevékenységüket más fekete-tengeri kikötőkbe, Romániába vagy Bulgáriába helyezték át.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A Global Firepower közzétette éves listáját a világ legerősebb hadseregeiről, amelynek élén az Oroszországot megelőző Egyesült Államok áll. A háború jelentős előrelépést jelentett Ukrajnának, 15. helyre lépett elő a megszállt ország, Magyarország pedig az 54. helyre fért oda.
A Global Firepower minden évben listába szedi az úgynevezett „Powerindex” alapján a világ legerősebb haderőit. A rangsorról a Portfolio készített szemlét, amelyben kiemelték, hogy a listát komolyabb szakmai körökben gyakran érik kritikák amiatt, hogy nem veszi figyelembe egyes haderők technológiai, szervezettségi és képzettségi színvonalát, sem a stratégiai fegyverarzenált, pusztán egyes haditechnikai eszközök számát és az országok gazdasági, földrajzi adatait vizsgálják.
Az idei lista már csak az orosz–ukrán háború alakulása miatt is érdekes, ugyanis a GFP elemzői szerint Oroszország továbbra is a világ legerősebb haderői között kap helyet, egészen pontosan a második helyen áll, Ukrajna pedig egészen a 15. helyig tornázta fel magát a listán.
A Global Firepower szerint így néz ki a világ tíz legerősebb hadserege:
Amerikai Egyesült Államok
Oroszország
Kína
India
Egyesült Királyság
Dél-Korea
Pakisztán
Japán
Franciaország
Olaszország
A lap szerint merész dologra vállalkozott a GFP, ugyanis megpróbálták megbecsülni, pontosan hány harci járművel, illetve katonával rendelkezhet Ukrajna, ami egy háborúban álló ország esetén szinte lehetetlen vállalkozás. Statisztikáik szerint Ukrajna
500 ezer katonával,
312 repülőgéppel (amelyből 113 helikopter),
37 ezer katonai járművel (ezen belül 1890 tank, 953 önjáró löveg, 889 vontatott ágyú és 647 rakéta-sorozatvető),
valamint 16 hadihajóval rendelkezik.
Ezzel szemben az orosz haderőt
1,33 millió katona,
4182 hadra fogható repülőgép,
151 ezer katonai jármű (ebből 12 566 tank, 6575 önjáró tarack, 4336 vontatott tarack és 3887 rakéta-sorozatvető),
illetve 291 hadihajó alkotja.
Magyarország 54. a listán
A Global Firepower rangsorának 54. helyén Magyarország található, amelyen folyamatosan javuló tendenciát mutat, hiszen 2019-ben az 57. helyen állt a magyar haderő, 2020–2022 között pedig az 55. helyen. A részletes adatok szerint Magyarország 55 ezer katonával rendelkezik, amelyből 23 ezer fő az aktív állomány.
57 repülőgép van, ebből 12 vadászgép és 35 helikopter. 176 tank van, amibe szinte biztosan belevette a GFP a raktáron lévő, aktív állományból kivont T–72-eseket. 10 önjáró tarack és 295 vontatott tarac van, utóbbi nagyrészt raktári készlet. A GFP szerint a Magyar Honvédség 7128 szárazföldi katonai járművel rendelkezik (ebben jó eséllyel minden benne van a szolgálati autóktól kezdve egészen a tankokig).
A rangsorban közvetlenül olyan országokat utasít maga mögé, mint Angola, az Egyesült Arab Emírségek és Azerbajdzsán, előttük pedig többek között Peru, Venezuela és Finnország található.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
2012 és 2020 között az egy év alatt kínai állampolgárok által beadott menedékkérelmek száma 15.362-ről 107.864-re emelkedett az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint.
Amióta Hszi Csin-ping 2012 végén átvette a hatalmat, mintegy 613 ezer kínai állampolgár nyújtott be menedékkérelmet más országokban, és ahogy az a második grafikonon jól látszik, számuk évről évre nőtt, párhuzamosan azzal, ahogy Hszi Csin-ping is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a pártakaratnak nem engedelmeskedő szereplőket – legyenek azok akár túl nagyra nőtt cégek, akár máshogy gondolkodó magánszemélyek.
