A mesterséges intelligenciával megerősített hibás információk és dezinformációs hullám, amely a demokrácia aláásásával és a társadalom polarizálásával fenyeget, a legfőbb rövid távú kockázat a globális gazdaság számára, áll a Világgazdasági Fórum által 1490 szakértő megkérdezése alapján készített globális kockázatokról szóló jelentésében, számolt be a Szlovo i Gyilo.
A jelentés a félretájékoztatást és a dezinformációt nevezte meg a következő két év legsúlyosabb kockázatának, megjegyezve, hogy a technológia gyors fejlődése új problémákat is okoz, vagy súlyosbítja a meglévőket.
A szakértők attól tartanak, hogy az olyan generatív mesterséges intelligencia chatbotok fellendülése, mint a ChatGPT, azt jelenti, hogy az emberek csoportjainak manipulálására használható összetett, szintetikus tartalmak létrehozása többé nem korlátozódik a speciális képességekkel rendelkező emberekre.
A rövid távú kockázatok között a szakértők az alábbiakat nevezték meg:
szélsőséges időjárási körülmények;
társadalmi polarizáció;
kiberfenyegetések;
államközi fegyveres konfliktusok;
a gazdasági lehetőségek hiánya;
infláció;
kényszermigráció;
recesszió;
környezetszennyezés.
A jelentés szerint a válaszadók csaknem kétharmada „megnövekedett globális katasztrófák valószínűségére” számít a következő évtizedben. Körülbelül 30%-uk várja ugyanezt a következő két évben.
Hosszú távon (10 év) a szakértők az alábbi kockázatoktól tartanak:
szélsőséges időjárási körülmények;
kritikus éghajlati változások a Földön;
a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása;
a természeti erőforrások csökkenése;
hamis információ és félretájékoztatás;
az AI-technológiák fejlődésének káros következményei;
A lützerathi Garzweil szénbánya kiterjesztése elleni tiltakozást követően csütörtökön egy davosi kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Greta Thunberg. A diskurzusban rajta kívül a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) élén álló Fatih Birol, valamint Helena Gualinga, Vanessa Nakate és Luisa Neubauer vesznek részt, utóbbiak Thunberghez hasonlóan fiatal klímaaktivisták.
Ez nem az első látogatása lesz a Világgazdasági Fórumon a svéd lánynak, aki 2020-ban már részt vett a gyűlésen, és le is hordta a világ vezetőit – köztük Donald Trumpot –, amiért nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezéséért.
A múlt hét végén a németországi Lützerathba érkező Thunberg egy barnakőszénbánya kiterjesztése ellen tiltakozókhoz csatlakozott, ennek kapcsán a rendőrség számos más demonstrálóval együtt őrizetbe vette kedden. A begyűjtött tüntetőket az este folyamán aztán útjukra engedték a hatóságok.
A demonstrálókat Al Gore volt amerikai alelnök is támogatásáról biztosította egy davosi előadásról, ugyanakkor a politikus arról is beszélt, hogy a krízis gyorsabban terjed, mint ahogy a megoldásokat bevetjük a megfékezésére. A szénbányával szembeszálló tiltakozás mellett az aktivista korábban a davosi gyűlés elleni tüntetéseken is részt vett.
Noha az idei fórum egyik központi témája a klímaváltozás, az 1500 meghívott üzleti vezető között számos olajtársaság – például a BP, a Chevron, az Occidental Petroleum vagy a szaúdi olajóriás, az Aramco – képviselője is részt vesz a találkozón, ami tiltakozók szerint eltérítheti a napirendet a probléma megoldásától. Szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár hihető és számonkérhető nettó zéró ígéretekre szólította fel a megjelenteket – írja a Reuters.
Thunberg és társai nemcsak a németországi szénbányánál tiltakoztak, hanem a közösségi médiában is, ahol az új olaj- és gázlelőhelyek megnyitásának leállítását követelő nyílt levelet tettek közzé, amelyet Svájcban kézbesítenek az olajipari vezetőknek. A levelet több mint 850 ezren írták alá.
António Guterres ENSZ-főtitkár úgy vélekedett hétfőn a virtuálisan megrendezett Világgazdasági Fórumon, hogy az egész világon mindenkit be kellene oltani a koronavírus ellen, máskülönben az emberiség soha nem tud megszabadulni a kórokozó és variánsai okozta világjárványtól.
„Az utóbbi két év egyszerű, ám brutális igazságra derített fényt: ha valakit kihagyunk, akkor mindenkit kihagyunk. Ha nem sikerül minden egyes embert beoltanunk, akkor folyton újabb variánsok kialakulásának adunk teret”- jelentette ki az ENSZ-főtitkár, arra intve, hogy a Covid-19 betegséget előidéző koronavírus a határokat átlépve terjed, és kíméletlenül lebénítja a gazdaságokat és a mindennapi életet.
Guterres felidézte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2021 végéig minden ország népességének 40 százalékát be kellene oltani, az idei év közepére pedig 70 százalékig kellene eljutni. „Nagyon messze vagyunk e célkitűzésektől” – jegyezte meg a főtitkár.
A világszervezet főtitkára kifogásolta, hogy a magas jövedelmű országok átoltottsági rátája – mint fogalmazott: „gyalázatos módon” – hétszerese az afrikai országokénak. „Most azonnal a vakcinák méltányos elosztására lenne szükség” – hangoztatta.
António Guterres szerint meg kellene újítani a globális pénzügyi rendszert. Ha nem sikerül enyhíteni az eladósodott országok terhein, illetve támogatni a fejlődő országokat, akkor olyan egyensúlytalanságot teremthetünk, amely bedöntheti a minden ponton összekapcsolódó világgazdasági rendszert – szögezte le.
A svájci Világgazdasági Fórum szervezet megnevezte az emberiséget az elkövetkezendő 10 évben fenyegető kockázatokat, áll a szervezet jelentésében.
A következtetéseket egy 2021 májusa és szeptembere között, 124 ország több mint 12 ezer képviselőjének részvételével végzett felmérés eredményei alapján vonták le, számolt be a Korrespondent.net.
Az „ranglista” élén a környezetvédelmi problémák állnak. Az első öt pozíciót a társadalmi széthúzás és a megélhetési válság formájában megjelenő veszélyek zárják.
A hatodik helyen az újabb fertőzések kockázata áll, a hetedik és nyolcadik helyen a környezetet érintő ember okozta károk és a természeti erőforrások válsága áll. Az adósságválság és a geo-gazdasági konfrontáció a kilencedik, illetve a tizedik helyet foglalta el.
Eközben Ausztrália, Belgium, Kanada, Ciprus, Dánia, Németország, Magyarország, Olaszország és mások lakossága az ökológiai problémáktól tart. Viszont Oroszországban, Argentínában, Kazahsztánban és a Csehországban ezt a problémát figyelmen kívül hagyják.