Példátlan döntést hozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán:kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára.
Madrid történelmi Paseo del Prado sugárútja és közeli Buen Retiro park egy 200 hektáros kulturális térséggé fejlődött a sugárút XVI. századi megépítése óta. A térség a spanyol főváros egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. A 120 hektáros park a XIX. századi kertépítészet különböző stílusait egyesíti. A terület ad otthont a Királyi Botanikus Kertnek A sugárút köti össze a spanyol művészvilág szívét, a Prado Múzeumot, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot és a Zsófia Királyné Művészeti Központot.
A világörökség részévé vált 11 európai fürdőváros – a Bécs melletti Baden, a belgiumi Spa, a csehországi Karlovy Vary, Frantiskovy Lazne, Marianske Lazne, a franciaországi Vichy, a német Bad Ems, Baden-Baden és Bad Kissingen, az olasz Montecatini és az angliai Bath hét európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – közös kezdeményezése nyomán.
Valamennyi fürdőváros természetes gyógyforrások mellett alakult ki, mindegyik a nemzetközi európai fürdőkultúrát képviseli, amely a XVIII. század elejétől kezdett kialakulni és elvezetett az 1900-as években a nagy nemzetközi üdülőhelyekhez, amelyek meghatározták az adott városok arculatát a fürdőházak együttesei által.
A kínai Kanton történelmi városrésze a Szong és a Jüan-dinasztia (X–XIV. század) tengeri birodalmának egyik legnagyobb tengeri kikötője volt a tengeri Selyemút mentén. A térségben 22 egykori kormányzati épület, több vallási épület, közük egy XI. századi mecset, amely Kína legrégebbi iszlám építménye, számos régészeti lelet, a régi tengeri dokkok maradványai és az akkori vas- és kerámiakészítés emlékei láthatók.
A Kaszpi-tengert és Perzsa-öböllel összekötő transziráni vasútvonal is felkerült a világörökségi listára. A vasútvonal két hegységet, számos folyót, felföldet, erdőt, alföldet szel át. Építése 11 éven át -1927-től 1939-ig – tartott, az 1400 kilométer hosszú vasútvonal az akkori iráni kormány és számos ország 43 építési vállalatának sikeres együttműködése réven valósulhatott meg. Egyes térségekben hatalmas hegyi területeket kellett átvágni, 174 nagy hidat, 186 kisebbet, 224 alagutat kellet megépíteni számára.
A világörökség része lett továbbá az indiai Pamappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123–1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik.
Az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony a Gironde folyó torkollatánál szintén a világörökségi listára. A tengeri jelzések mesterművének tartott tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő XVIII. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg
Az olaszországi Padova XIV. századi freskói is a világörökség részévé váltak. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van. A freskók között találhat például Giotto Scroveni kápolnában készült freskóciklusa, amely a falfestészet történelmének forradalmi fejlődése kezdetét jelenti.
A világörökségi lista része lett a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel.
A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának romjai között 1986 óta megállt az idő. Csernobil emberi letelepedésre alkalmatlan környéke azonban egyre népszerűbb a turisták körében. Ennek a ténye most új ötleteket adott és arra ösztönözte a tisztviselőket, hogy felvetessék a helyszínt az UNESCO világörökségi listájára.
A csernobili lezárt terület Pripjaty települést és annak a harminc kilométeres körzetét jelenti. A térség ma már Ukrajna egyik emblematikus térségének számít, ami egyre népszerűbb a turisták körében.
A csernobili zóna ma már világhírűnek számít, de a területnek egyelőre nincs semmiféle, hivatalos státusza – mondta Makszim Polivko idegenvezető az AFP hírügynökségnek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Habár a környéken letelepedni a következő 24 ezer évben nem ajánlatos, a természet láthatóan egyre nagyobb mértékben hódítja vissza az elhagyatott házakat, üzleteket és épületeket.
Hozzátette: a közeli erdőkben jávorszarvasokat és szarvasokat láttak, de farkasok is gyakran felbukkannak a helyszínen.
A kormányzati kezdeményezés alapján a terület felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára olyan nevezetességek mellé, mint az indiai Taj Mahal vagy az angliai ősi Stonehenge.
A tisztviselők azt remélik, hogy az ENSZ kulturális ügynökségének elismerése növelni fogja a helyszín turisztikai vonzerejét, és ezáltal segítheti a közeli öregedő épületek megőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Mert bár több százezer ember hagyta el a katasztrófa után a környéket, a sugárzásveszély ellenére mégis több mint 100 idős ember él errefelé.
Remélem, hogy a felminősített státusz talán ösztönzi majd a tisztviselőket, hogy „felelősségteljesebben” járjanak el az üzemet körülvevő szovjet-kori, széteső infrastruktúra megőrzése érdekében, amelyek javítást igényelnek – emelte ki Polivko a nyilatkozatában.
Míg 2018-ban 72 ezer turista látogatta meg a katasztrófa sújtotta térséget, 2019-ben, a járványügyi lezárások elrendeléséig, már rekordszámú látogató, 124 ezer ember fordult meg itt. A szakemberek szerint a helyszín népszerűségét a tavaly vetített televíziós sorozat is jelentősen növelte.
Az ukrán illetékesek várhatóan jövő tavasszal nyújtják be a kérvényt, a végső döntésre azonban 2023-ig kell várni.
