Harmadik alkalommal rendezték meg a Mezővári Őszi és Gazdanapot a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet, valamint a helyi református egyházközség szervezésében.
A novemberi hideg ellenére jókedv járta át a mezővári Egy Ház a Nemzetért közösségi épület udvarát, ahol november 15-én immár harmadik alkalommal tartották meg a Mezővári Őszi és Gazdanapot. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet és a helyi református gyülekezet által szervezett program mára a falu egyik legmeghatározóbb közösségi rendezvényévé nőtte ki magát, amely ezúttal is a helyi gazdák mindennapi munkáját és értékteremtő szerepét helyezte a fókuszba.
A nap folyamán terméskiállítás és -vásár, kulturális programok és díj-, illetve oklevélátadás teremtette meg azt a családias légkört, amelyre a mezőváriaknak és általában a kárpátaljai magyarságnak évről évre egyre nagyobb szükségük van. A helyi termelők sátrai alatt széles kínálat várta a látogatókat: friss zöldségek, burgonya, füstölt húsáruk és méz is kapható volt. Akadt lehetőség gyalult káposzta vásárlására is, akinek pedig a házi ízekre fájt a foga, frissen sült lángos csábította. A gyerekekről sem feledkeztek meg: ugrálóvár és körhinta biztosította a szórakozást.
A rendezvény üzenetét a legpontosabban Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, a község lelkésze fogalmazta meg, aki emlékeztetett: a falun élő emberek munkája ma különösen nagy teher alatt zajlik. „A háború árnyékában háromszor olyan nehéz eredményeket elérni. Fontos, hogy legalább egy olyan nap legyen, ahol meg tudják mutatni, hogy ők még itt vannak, dolgoznak, és a közösség meg tudja köszönni a fáradságukat” – mondta.
A püspök szerint a gazdanap lényege éppen az, hogy a mindennapok terhei alatt dolgozó emberek egy napra előtérbe kerüljenek, és a falubeliek, gyerekekkel, fiatalokkal együtt, kifejezhessék tiszteletüket irántuk. A fellépő gyermekcsoportok énekei és táncai ennek a köszönetnek adtak hangot.
A helyi gazdák közül Balogh József tárta fel a mindennapok valóságát. „A mindennapi megélhetésünk is függ a gazdálkodástól, és az itthon maradásunknak is jelképe, hogy meg tudjuk termelni a mindennapi betevőt” – fogalmazott. Kis területen, de többféle terménnyel dolgozik: paprikát, karalábét, krumplit, hagymát termesztenek, sőt napraforgóolajat is készítenek. Szerinte az ilyen alkalmak különösen fontosak, mert a ritkuló közösségi események miatt egyre kevesebb lehetőség nyílik a falubelieknek arra, hogy megosszák egymással gondjaikat, örömeiket.
A rendezvény egyik főszervezője, Kovács Erika számára a gazdanap elsősorban hálaadás és közösségi ünnep, „amikor hálát adunk azért, hogy a nehezen termő föld adott nekünk valamit”. Mint elmondta: fontosnak tartották, hogy a gazdák méltó figyelmet kapjanak, ezért az óvodától a középiskoláig minden korosztály bekapcsolódott a kulturális programba, ahol a Hangicsáló énekegyüttes és a Cseperedő táncegyüttes összes korcsoportja képviseltette magát.
Örömmel számolt be arról is, hogy a rendezvényre idén jóval többen érkeztek, mint korábban, és a helyben megtermelt, vegyszermentes áruk szinte mind gazdára találtak. „Amit a mi földünk termett, az legyen érték – hadd lássák a fiatalok, hogy ez egy ünnep” – tette hozzá. A kiállítók és közreműködők – köztük a Nemzetház munkatársi közössége, a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceum, illetve a Tündérkert Óvoda mindkét csoportja és a Nefelejcs Rehabilitációs Központ – oklevelet vehettek át munkájukért.
Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke külön méltatta a gazdák állhatatosságát: „A nagyapám mindig azt mondta: a mezőgazdaságnak négy ellensége van – a tél, a tavasz, a nyár és az ősz” – kezdte mondandóját. Szerinte a gazdanap célja a hagyományteremtés és azoknak az embereknek a megbecsülése, akik egész évben dolgoznak a földeken. „Kevés figyelem irányul rájuk azért a munkáért, amit végeznek, pedig csodálom őket, mert olyan példát hordoznak a szakmához való odaadásban, ami szinte megfoghatatlan” – mondta.
„Nincs olyan helyzet, amiből mindig nyertesen jövünk ki, de tennünk kell a közösségért, Kárpátaljáért, hogy ne aludjon ki a láng” – zárta szavait.
A III. Mezővári Őszi és Gazdanapon az idősödő, sokszor elfeledettnek tűnő gazdák méltatására is sor került. Idén Szeles János, Józan István és Halász László részesült elismerésben. „Ez a díj azoknak szól, akiket talán már nem vesznek észre, pedig évtizedeken át dolgoztak csendben, köszönet nélkül” – fogalmazott Kovács Sándor.
A rendezvény végén a jelenlévők a helyi gazdák által főzött, ízletes bográcsgulyást is megkóstolhatták. A Menyhárt család jóvoltából kapott 80 levendulatövet pedig közösen ültették el kicsik és nagyok.
Idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját a Nagydobronyi Református Líceum. Ez alkalomból 4 napos rendezvénysorozatot szerveztek. A program zárónapján a Nagydobronyi Református Templomban ünnepi istentisztelet keretében adtak hálát az eltelt harminc évért.
20 éve működik a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma. Hálás a szívünk, hogy a Mindenható Isten a múlt század történelmi viharaiban vidékünk református népét megőrizte, és nem szűnik meg hordozni azt napról napra a jelen megpróbáltatásai között sem – hangzott el az évforduló alkalmából megtartott ünnepségen.
Az Ungi Református Egyházmegye szervezésében továbbképzést tartottak a Nagydobronyi Magyar Házban a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészei számára: Helytállás és hűség a válságban – Egyház és közösség Kárpátalján háborús időkben témakörben. A nyitó áhítatot Zán Fábián Sándor püspök tartotta.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) rendkívül aktív és sikeres időszakot tudhat maga mögött: az idei évben csaknem nyolcvan programot valósítottak meg – jóval többet, mint amennyit eredetileg terveztek. A rendezvények nagy része kiemelkedő sikert aratott, a résztvevők pozitív visszajelzései pedig már most irányt mutatnak a jövő évi események tervezéséhez.
Az év értékelésére összegyűlt tagság előtt Tarpai József, az egyesület elnöke büszkén számolt be az elmúlt időszakról. Mint elmondta, a KMNE jelenleg 742 aktív tagcsaládot tart nyilván, és a háborús nehézségek ellenére is 55 új családdal bővült a közösség. Badaló, Gecse, Beregszász és Salánk településein különösen érzékelhető volt a növekedés, ami a helyi összekötők áldozatos munkáját dicséri. „A közösségünk ereje abban rejlik, hogy mindenki megtalálhatja benne a saját helyét” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: nemcsak a családi hétvégék és táborok, hanem a kisebb létszámú, például anya-lánya vagy apa-fia programok is egyre népszerűbbek.
Külön sikertörténetnek nevezte a Viharoskán működő Vadvölgy Panziót, amely egész évben biztosít kikapcsolódási lehetőséget a családok számára. A határon túli kirándulások – köztük a balatoni biciklitúra, az erdélyi és felvidéki utak, valamint a debreceni családi nap – szintén sokak számára jelentettek felejthetetlen élményt. A honismereti túrák, a vízi- és kerékpártúrák, a sísuli és a lovastábor mind a legkedveltebb programok közé tartoznak.
Szilágyiné Tóth Gabriella, az egyesület elnökhelyettese kiemelte, hogy a tagcsaládok különösen nyitottak az önellátó életmódot támogató projektekre. Ennek jegyében a jövőben is folytatják az almalé-, méz-, vetőmag- és baromfiosztási programokat. Hozzátette: a KMNE bízik abban, hogy a jövőben is sikerül támogatókat találni a nagyobb kirándulások és közösségi események finanszírozásához. Az elnökhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a különféle klubtevékenységek – mint a táncklub, zeneklub, kézműves-foglalkozások, nyelvklubok vagy a Ringató – helyi szinten is hatékonyan működnek, és valódi közösségformáló erővel bírnak.
Az ülés igehirdetéssel folytatódott, ahol Zán Fábián Sándor református püspök imádságában az evangélium üzenetére emlékeztette a résztvevőket: arra, hogy a békéért, az igazságosságért és az egymás iránti szeretetért közösen kell imádkozni.
A program zárásaként az összekötők kiscsoportos megbeszélésen vitatták meg a jövő évi terveket, majd írásban juttatták el javaslataikat az elnökséghez.
Andrij Krjucskov, a parlament emberi jogi biztosának kárpátaljai képviselője Zán Fábián Sándorral, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökével találkozott. A beszélgetésen részt vett Héder János püspökhelyettes és Katkó Andrea, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon JA igazgatója.
A püspök ismertette az egyház széleskörű tevékenységét:
iskolák és óvodák fenntartása, beleértve közvetlenül a roma közösségekben is;
több mint 160 gyermek gondozása a Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban;
idősek és fogyatékkal élők támogatása – Kárpátalján mintegy 400 embert gondoznak;
a nagykorúvá vált, de még az önálló életre nem készen álló növendékek támogatása.
Külön megvitatták a szociális szolgáltatások fejlesztését. Többek között hangsúlyozták egy szociális fürdő és egyéb háztartási szolgáltatások létrehozásának szükségességét, amelyek jelentősen megkönnyítik a közösségekben élő legkiszolgáltatottabb családok életét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a Kárpátalján észlelt, a gyermekeket ért jogsértések azonnali reagálást igényelnek. Az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon JA tevékenységének köszönhetően a közösségeknek lehetőségük van ideiglenes védelmet nyújtani a gyermekeknek, és időt biztosítani nekik az alkalmazkodásra.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa nevében köszönetet mondtak Zán Fábián Sándornak, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének és csapatának a roma gyermekek oktatásának fejlesztésére, az idősek támogatására és a legkiszolgáltatottabbak számára új társadalmi lehetőségek megteremtésére irányuló áldozatos munkáért.
További együttműködésről és konkrét lépésekről állapodtak meg az emberi jogok védelme területén, különös tekintettel az oktatásra, a szociális szolgáltatásokra és a leginkább rászorulók megsegítésére, számolt be az ukrán parlament emberi jogi biztosának kárpátaljai képviselete.
Hálaadó Istentisztelet keretében tartották meg a Kárpátaljai Református Egyházkerület ünnepi tanévkezdő rendezvényét a Beregszászi Református Templomban. Az egyház jelenleg Kárpátalján 4 líceumot, valamint több mint 18 óvodát működtet, amelyek fenntartását részben vagy teljes egészében látja el. Az említett intézmények mellett több mint 6000 fiatalnak biztosítanak egyházi oktatást hittan órák és konfirmáció előkészítők formájában. Ezért a tanévkezdő alkalomra nem csupán a 4 líceum, de az említett óvodák munkatársait, valamint hitoktatóit is várták.
Szeptember 7-én ünnepélyes tanévnyitó istentiszteletet tartott a Kárpátaljai Református Egyházkerület a Beregszászi Református Templomban. Az eseményen gyülekezetek, líceumok, óvodák, hitoktatók, lelkipásztorok és az egyházkerület oktatási intézményeinek képviselői vettek részt.
Az istentisztelet a templom előtt vette kezdetét, ahol a diákok ünnepi öltözetben, nyitott Bibliával és iskolazászlókkal vonultak be. Őket a meghívott vendégek és a lelkipásztorok követték. A közösséget a 2025-re meghirdetett Szolgálat évének vezérigéje kísérte: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!” (Zsolt 100,2).
Screenshot
Az apostoli köszöntést és a közös éneklést követően Fekete Károly tiszántúli református püspök hirdette az igét a Zsoltárok 90:12 üzenetére irányítva a figyelmet: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” A püspök szerint ez a fohász olyan ember szájából hangzik el, aki Istenhez tartozik, aki megérzi az élet terheit és a döntések súlyát, miközben szembesül saját mulandóságával is.
Rámutatott arra is, hogy az egyházi iskolák feladata több a tudományok tanításánál: teret adnak a fiatalok hitben való erősödésének, és biztos pontot nyújtanak a szülőföldön, a nemzetben, valamint protestáns hitünkben való kitartáshoz.
Az ünnepségen Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, hogy a negyedik éve tartó háborús helyzet ellenére a közösség összefogása bizakodásra ad okot: „Az, hogy ma ennyien itt vagyunk Isten házában, ebben a templomban, azt mutatja, hogy a negyedik éve tartó nehéz háborús helyzet ellenére is bizakodóan tekintünk a jövőbe.”
A diákokat külön is megszólította: „Kedves Diákok! Ti vagytok a jövő! Néhány év múlva felnőttek lesztek, lehettek bárkik: orvosok, tudósok, űrhajósok, rendőrök vagy akár diplomaták is.”
Screenshot
A főkonzul kiemelte: Magyarország Kormánya és társadalma a béke mielőbbi eljövetelét kívánja, és továbbra is minden támogatást megad a kárpátaljai magyar közösségnek templomai, iskolái és kulturális értékei megőrzéséhez.
Beszéde végén köszönetet mondott a pedagógusoknak és szülőknek áldozatos munkájukért, kitartásukért, majd jókívánságait fejezte ki az új tanévre.
Screenshot
Bacskai József köszöntője után Nagy Tibor, az Erdélyi Református Egyház tanügyi referense is átadta gyülekezete üdvözletét a megjelenteknek.
Az ünnepségen Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta: „Azért kapunk áldást, hogy adássá lehessünk mások számára. A mai nap ennek tanúbizonysága.” Szavai szerint a fiatalok talán még nem érzékelik, milyen ajándék, hogy egyházi iskolákban tanulhatnak, ahol a rend, a keresztény és magyar értékek mellett a minőségi oktatás és a kiszámítható élet is jelen van.
Emlékeztetett arra, hogy a református líceumok létrehozása több mint három évtizede sokak számára csodának tűnt, ahogy a főiskola alapítása is. „Egyet kell érteni Vécsey Miklóssal, hogy a csodák nem a csodavárókkal, hanem a cselekvőkkel történnek. Azt kívánom, műveljétek a csodát: cselekvő, dolgos mindennapi munka által ebben a tanévben is, hogy minél több csoda tanúi lehessünk.”
Katona Viktória lelkipásztor, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezetője a Kárpátaljai Református Egyházkerülettel való együttműködés fontosságát emelte ki beszédében. Elmondta, hogy a 2022 óta tartó háborús helyzet különösen ráirányította a figyelmet a támogatás szükségességére: „Kiemelkedő számunkra az egyházkerületben végzett szolgálat és munka, mert hisszük azt, hogy mindez meg fog térülni.”
Szavai szerint az együttműködés során a líceumok számára óvóhelyek létrehozásához nyújtottak anyagi támogatást, a konyhák működését tartós élelmiszerrel segítették, és a most kezdődő tanévhez mintegy 200 gyermek számára tanszercsomagokat és hátitáskákat biztosítottak. Hangsúlyozta: „Azok a diákok, akik ma a padok között ülnek, nem csupán majd segítőkké, hanem adakozókká is tudnak válni, és meg tudják sokszorozni azt a tudást és azt a hitet, amelyet református líceumokban szereznek.”
Az alkalmon Menyhárt István, a KRE Tanügyi Bizottságának elnöke is köszöntötte a résztvevőket, aki kiemelte a munka és szolgálat kérdésének fontosságát a közösség életében. Elmondása szerint a fiatalok, a pedagógusok és a lelkipásztorok mind az Úr szolgálatában állnak, és ennek keretében tudják a közösség javát szolgálni.
Beszámolt arról is, hogy a 2025/26-os tanévben a református líceumokban összesen 671 diák kezdi meg tanulmányait 4 líceum 40 osztályában, 106 pedagógus irányítása alatt. Az egyházi óvodákban 346 kisóvodás kezdi meg az évet 22 csoportban, 53 óvodapedagógus felügyelete mellett. A Nefelejcs Rehabilitációs Központokban 67 speciális igényű gyermeket oktatnak, míg a gyülekezeti hitoktatók 127-en szolgálnak majd közel 5000 hittanos gyermek mellett.
Menyhárt István külön kiemelte, hogy a Nagydobronyi és a Péterfalvai Református Líceumok idén 30. jubileumukat ünneplik, hangsúlyozva a kárpátaljai keresztyén oktatás-nevelés fontosságát a nehéz időkben. Beszédét azzal zárta, hogy áldást kért minden jelenlévőre, a pedagógusokra, hitoktatókra, lelkipásztorokra és diákokra kitűnő eredményekben gazdag tanévet kívánva nekik.
Az istentiszteleten a Péterfalvai Református Líceum diákjai énekkel és verssel emelték az alkalom ünnepélyességét. Műsorukat követően Páva Judit, a Péterfalvai Református Líceum igazgatónője idézte fel az intézmény harminc évvel ezelőtti kezdetét, amikor még bizonytalan és nehézkes körülmények között indult az intézmény működése. Elmondása szerint hitük, kitartásuk és a szülők bizalma révén sikerült az akkori akadályokat leküzdeni, és a közösség, a hit és a tudás szimbólumát megteremteni.
A mai intézményben 182 diák tanul kiváló, szakképzett pedagógusok irányítása mellett. Különösen fontosnak nevezte, hogy a tantestület kétharmada maga is a líceumban végezte középiskolai tanulmányait, ami erős kötődést és elkötelezettséget jelent. Az elmúlt évtizedek során az iskola korszerűsített épületekkel, kollégiummal, sportlétesítményekkel és játszóterekkel bővült, miközben a szellemi és lelki értékek fejlesztése is kiemelt cél maradt. Páva Judit hálával emlékezett az alapító és korábbi vezetőkre, valamint azokra, akik az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a líceum sikeréhez és diákjai sokoldalú fejlődéséhez.
A tanévnyitó ünnepségen Seres János lelkipásztor munkásságát is méltatták, aki harminc éven át vezette lelkész-igazgatóként a Péterfalvai Református Líceumot, hozzájárulva az iskola megalapításához, fenntartásához, valamint a diákok közötti lelki és közösségi szolgálat kialakításához. Eredményes és odaadó szolgálatáért emléklapot vehetett át, elismerve áldozatos munkáját és a líceum fejlődéséhez való hosszú távú hozzájárulását.
A tanévnyitó istentiszteletet Zán Fábián Sándor püspök zárta gondolataival, aki a Kárpátaljai Református Egyház nevében köszönetet mondott a mögöttük álló évtizedekért, a munkatársakért, a szülők bizalmáért, és Isten oltalmát kérte a jelenlegi, háború árnyékában zajló időszakra. Kiemelte, hogy a tanévnyitó összehívása azért volt fontos, hogy az óvodapedagógusok, a speciális igényű gyerekekkel foglalkozók, a nagydobronyi gyermekotthon dolgozói, az iskolai munkatársak, pedagógusok, szülők és gyerekek közösen imádkozhassanak az Isten oltalmáért.
A püspök hangsúlyozta: nem magától értetődő, hogy a gyerekek iskolába járhatnak, és a tanévet meg lehetett kezdeni. Hálát adott a támogatóknak, különösen Magyarország kormányának, amely gyakorlatilag fenntartja a kárpátaljai oktatási intézményeket. Szavait a hit és a remény üzenetével zárta: „Köszönet, hálaadás és a könyörgés lelkületével indítottuk el a tanévet, Istenben bízva, ő hű és igaz, megtartja ígéreteit. Ezzel a hittel indulunk és reménykedünk abban, hogy jó eredményekkel fogják végezni a diákjaink a tanévet.”
Az istentisztelet a hitvalló ének, a Himnusz, az áldás és a Csak vezess, Uram kezdetű dicséret közös eléneklésével ért véget.
Hálaadó Istentiszteleten tartották meg a Kárpátaljai Református Egyházkerület ünnepi tanévkezdő rendezvényét a Beregszászi Református Templomban. Az egyház jelenleg Kárpátalján 4 líceumot, valamint több mint 18 óvodát működtet, amelyek fenntartását részben vagy teljes egészében látja el. Az említett intézmények mellett pedig több mint 6000 fiatalnak biztosítanak egyházi oktatást hittan órák és konfirmáció előkészítők formájában. Ezért a tanévkezdő alkalomra nem csupán a 4 líceum, de az említett óvodák munkatársait, valamint hitoktatóit is várták. Idén két líceum, a nagydobronyi és a tiszapéterfalvi is fennállásának 30. évfordulóját ünnepli, a tanévnyitón pedig ez utóbbi mutathatta be tevékenységét. A szolgálat évében hálát kell adnunk, hogy továbbra is működnek intézményeink és biztosítva van a megújulásunk is a fiatalok és támogatóink által, emelte ki Zán Fábián Sándor az egyházkerület püspöke.
