Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődött. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, és jelentősen hozzájárult a Nagyszelmenc és Kisszelmenc közötti határnyitáshoz. A két Szelmencet évtizedeken keresztül szögesdrót választotta el egymástól: a kisszelmencieknek például ahhoz, hogy átmehessenek az utca másik végébe, nyolcvan kilométert kellett utazniuk. Szelmencet éppen emiatt nevezte a nép Kisberlinnek. Zelei Miklós, az ikerfalvak tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. 2005 december 23-án, a falu közepén végül megnyílt a határátkelő. Megható pillanat volt, hiszen sokaknak akkor még volt rokona a másik oldalon, 60 év után pedig ismét elmondhatták, hogy összetartoznak. Sokan a könnyeikkel küszködtek, míg átlépték a határt. Testvérek, unokatestvérek ölelhették át újból egymást. Persze a vízumkényszer miatt főleg a nagyszelmenciek mentek át Kisszelmencre, de akkor is nagy volt a boldogság. A határnyitás után több mint húsz évvel, sajnos még mindig nem beszélhetünk arról, hogy a falu az Európai Unióban egyesülhetett volna, de Zelei Miklós munkássága sokat segített az ügyön. Azonban a történelem továbbra zajlik körülöttük, hiszen most Nagyszelmencen béke, Kisszelmencen pedig hadiállapot van.
Zelei Miklós magyar költő, író és újságíró november 8-án töltötte volna be 76. életévét. Az ő neve összeforrt „a kettézárt falu” ügyével, és munkássága nagyban hozzájárult a szelmenci határ megnyitásához. Születésének napján az ő emlékére avatták fel a Szürtei Kistérségi Tanács által állított emlékművet Kisszelmenc főutcáján, amelyet 2022-ben Zelei Miklós utcának neveztek el.
A gránitból készült emlékművön a félbevágott székelykapu és az író időskori portréja látható, valamint magyar és ukrán nyelven a következő felirat: „Zelei Miklós (1948–2021) emlékének adózik Kisszelmenc lakossága, hogy kitartó és lelkiismeretes munkájával hozzájárult a kettézárt falu történetének megismertetéséhez. Fejet hajt és köszönetet mond a falu minden lakója. Emlékét megőrizzük.”
Az avatóünnepségen méltatta Zelei Miklós szerepét Szkoropádszky Péter görögkatolikus parochus, Kovács Attila református lelkész, valamint a Nagyszelmenci Polgármesteri Hivatal képviseletében Matyi Dóra és Puskár Árpád, a Kisszelmencet is magába foglaló Szürtei Kistérségi Tanács polgármestere.
Zelei Miklós 1948. november 8-án született Kiskunhalason. Postamester édesapját gyakran áthelyezték, így gyermekkorában több helyen élt Magyarországon. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. Alkotói pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságíró-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötötte. Dolgozott a szovjet APN hírügynökségnek is, ahol műfordítói szintre fejlesztette orosz nyelvtudását. Irodalmi munkásságából 17 kötet született. A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alapmű.
Gazsó L. Ferenc írta róla: „Talán kevesen tudják, hogy Zelei lírikusként kezdte az írói pályafutását, amit három verseskötet igazol. Tizennégy drámája többnyire ledobja magáról a hagyományos dramaturgia kötőfékjét. A cselekmény nála általában egy bizonyos szituációt jár körbe. Példa erre a Situs Inversus. Mi történt volna, ha Ady Endre nem hal meg 1919 januárjában Budapesten, hanem a trianoni határok kijelölése után Romániában ragad? Pazar dramaturgiai ötlet, főként, hogy az összes szerepet egyetlen színész játssza. Bécsben is értették a mondanivalót, nagy sikert aratott. […] Zelei írásművészetét a pontos, adatolt valóságábrázolás és az abszurdba áthajló egyedi humor jellemzi leginkább.”
Nagyszelmencen, majd a határ túloldalán 1994-ben járt először az akkor már Magyarországon jelentős írói és újságírói múlttal rendelkező Zelei Miklós, akit magával ragadott a falu főutcáját kettévágó határkerítés abszurditása. A szelmenciek temetője Szlovákiába, a római katolikus hívek temploma meg Ukrajnában került. Bár egészen közel éltek egymáshoz, de a kerítés két oldalára került falubeliek évtizedekig nem juthattak át a másik oldalra. Mint Pestről jött újságíró az ikerfalu mindkét oldalán házról házra járt, interjúkat készített, lassan a helyiek bizalmukba fogadták és megszerették őt. Évekig tartó kutatómunkája eredményeként Szelmencről 2000-ben jelent meg első szociográfiai dokumentumregénye A kettézárt falu címmel. 2006-ban újabb kötetet adott ki a témában A 342-es határkő – Negyedszázad Kárpátalján címmel. A kettézárt falu történetéből színdarabot is írt Zoltán újratemetve címmel. A darabot Vidnyánszky Attila rendezésében a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata mutatta be 2013-ban Zsámbékon, majd a budapesti Nemzeti Színházban. Nagy sikerrel játszották az anyaországban és Kárpátalján is, a Nemzeti Színház a mai napig műsorán tartja. Neki is köszönhető, hogy 2003. október 18-án felállítottak a határon egy kettévágott székelykaput, egyik felét Szlovákiában, a másikat Ukrajnában, amely azóta Szelmenc jelképévé vált. Zelei Miklós a két Szelmenc polgármesterével együtt ott volt Washingtonban 2004. április 21-én, ahol az USA Kongresszusának Emberi Jogi Frakciója meghallgatást tartott a Nagy- és Kisszelmenc között tervezett gyalogos és biciklis határátkelő ügyében, amelyet végül 2005. december 23-án nyitottak meg. Zelei Miklós a két Szelmenc ügyének megismertetése mellett felvállalta a kezdetben reménytelennek tűnő harcot a határátkelőhely megnyitásáért, közben a kárpátaljai magyar közösség igaz barátjává vált. A múlt század kilencvenes éveinek közepétől ott volt szinte minden, a kárpátaljai magyarság életét befolyásoló, fontos eseményen. Nagyon sok barátra tett szert vidékünkön.
Zelei Miklós életének 73. évében, 2021. október 28-án hunyt el. Halála minden kárpátaljai magyar számára veszteség. Emlékét őrizve Kisszelmec határhoz vezető főutcáját róla nevezték el még 2022-ben, ahol most az emlékművet Puskár Árpád polgármesternek köszönhetően felállították. Egykori budapesti lakóhelyén sem feledkeztek meg róla: az újbudai Őrmezőn, a Költők Parkjában 2023 áprilisában előbb emléktáblával ellátott padot, idén áprilisban pedig ugyanott kőposztamensen Zelei Miklós arcát ábrázoló domborművet avattak tiszteletére.
Életének 73. évében meghalt Zelei Miklós író, költő, újságíró – tudatta a család az MTI-vel.
A közlés szerint Zelei Miklóst hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál.
Zelei Miklós 1948. november 8-án Kiskunhalason született. Mint írták, Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született.
A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényekben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alapmű.
A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg és jelentősen hozzájárult az ikerfalvak közötti határnyitáshoz. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja.
Zelei Miklós költői, írói világában helyet kapott a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás – olvasható az összegzésben. Munkásságát többek között Pro Literatúra Díjjal, Külhoni Magyarságért Díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
Még a várakozásnál is nagyobb sikert aratott Ausztriában Zelei Miklós drámájából Vidnyánszky Attila rendezte Zoltán újratemetve című előadás Gmündben, a cseh határnál, az Átjárások elnevezésű fesztiválon.
Az osztrák–cseh határon álló Gmünd az első világháború következményeként éppen olyan kettéosztott település lett, mint Komárom, hiszen a cseh oldalon lévő České Velenicével a kilencvenes évek elejéig szinte semmi kapcsolata nem volt. A mára nagy múltú Átjárások – Übergänge – összművészeti fesztivál a kulturális hidakat szeretné megteremteni a két ország között. Vidnyánszky Attila, 2013-as nagyszerű rendezése, Zelei Miklós darabjából készített Zoltán újratemetve című előadás meghívása régi terve volt a fesztiválszervezőknek, amely idén először mutatkozott be Ausztriában, hangos sikert aratva.
Több szempontból kísérletnek nevezhető, mert nem színpadi környezetben, hanem egy hatalmas iparcsarnokban, színpadi világítás és profi hangtechnika nélkül játszott a társulat, akik mintegy 1000 kilométerről érkeztek az ausztriai kisvárosba. De az is kérdés volt, mennyire tudja befogadni az itteni közönség a beregszásziak Trianon-élményét, egyáltalán fogékonyak-e a tőlük relatíve távol eső traumákra.
Részben Méhes Márton kulturális menedzser hozta Ausztriába a produkciót. Az előadás után arról beszélt az Origónak, hogy Gmünd a második világháborút követően amolyan végállomás volt, teljes érdektelenséggel az egykor hozzájuk tartozó városrész České Velenice irányába, és viszont. Az Átjárások fesztivál ezért mérföldkőnek számít egymás kultúrája és a kapcsolatok kiépítése tekintetében.
„Nagyon sok embert foglalkoztat, generációról generációra megy tovább Trianon tragédiája a magyar társadalmon. Engem régóta érdekelt, hogy mi van, hogy ha kitekintünk és megnézzük, hogy hol vannak még ilyen traumatikus helyzetek Európában. Könnyen rá lehet jönni, hogy egész Közép-Európában csomó kettészelt város vagy falu van, ahol mesterségesen húztak meg annak idején határt. Český Těšín a lengyel–cseh határon említhető, Görlitz-Zgorzelec német–lengyel és Gorizia-Nova Gorica olasz–szlovén viszonylatban, de ott van Nagylak, ami a román oldalon is Nagylak névre hallgat, az ukrán–szlovák Kisszelmenc és Nagyszelmenc és még számos település, amelyet kettészeltek. Ma is az a kérdés, hogy mennyire tudtak összeérni, működik- e, hogy újra egymásra találnak, együttműködnek-e az itt élők?”
A fesztiválnak helyet adó Gmünd, amely České Velenice városrészről szakadt el, attól is érdekes, mert aránylag fontos vasútállomás volt Bécs és Prága között félúton elhelyezkedve, ezért ide egy relatíve nagy pályaudvart építettek. A háború után a túloldalra került a vasútállomás így a közlekedési lehetőség a csehekhez került.
A monarchiában a csehek egy része még jól beszélt németül, később ez nem volt jellemző, annál is inkább, mivel a cseh oldalon az ország más részéről költöztek ide az emberek. Itt nem volt olyan élet a kommunista időben, mint ahogyan Magyarország és Ausztria között kialakult, hogy először az osztrákok kezdtek el átjárni, megjelentek Sopronban, Győrben, a Balatonon. Szóval ez afféle végállomás volt, totális érdektelenséggel egymás iránt. Éppen ezért nagy dolog ez a fesztivál, hiszen a rendszerváltás után elkezdtek gondolkozni azon, hogy meg kellene ismerkedni a túloldalon élőkkel.
Zelei Miklós megrázó drámája az egykori csehszlovák–szovjet határ tragikus groteszk beteljesületlen szerelmi története, Vidnyánszky Attila 2013-as rendezése, amely határon innen és túl több településre eljutott már. Gmünd az első bemutató volt Ausztriában, hangos siker mellett üdvözölték a kivetítőn német és cseh felirattal követhető előadást a fesztivál látogatói.
„Kicsit tartottunk attól, hogy olyan közönségek fogunk játszani, akiket már nem túlzottan érdekel, hogy mi is zajlott közel 1000 kilométerre tőlük.
Várakozásainkon túl nagy érdeklődés, figyelem és megrendülés követte a darabot. Számomra kiderült, hogy a nem magyarok is meg tudják érteni a történeteinket, csak oda kell menni hozzájuk, csak el kell mesélni nekik” – mondta Méhes.
Kárpátalja sokkal fontosabb szerepet játszik a magyarság történetében, mint ahogy eddig sejtettük. A legújabb kutatások szerint onnan vezényelték le ötvenhat vérbe fojtását, olyan figurák segítségével, mint az a Balla László, aki Kádár tolmácsa és mindenese volt. Ezért is különösen felháborító, hogy a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) napjainkban Balla László Sajtó-nívódíjat alapított, amelyet 2020 nyarán adott át először. Zelei Miklós író Tóth István beregszászi főkonzullal a kárpátaljai múlt sok szennyes, szomorú titkáról beszélgetett. Az ebből készült könyv most jelent meg.
Hetven év kárpátaljai történelmét tekinti át az a két nagy beszélgetés, amelyet Tóth István beregszászi főkonzullal készített Zelei Miklós író, újságíró A folytonosság újjáteremtése. Kárpátaljai beszélgetőkönyv című könyvben. Az első beszélgetés Tóth István aktív korában, a második nyugalomba vonulása után született. Hét évtized történelmi léptékkel nem hosszú idő, az elcsatolt kárpátaljai terület történetének ellenben több mint a fele.
A kárpátaljai magyarok közt is kulcstörténet ’56. Látták az ottaniak a szovjet hadsereg készülődését a határ mellett, látták, ahogy megindulnak a tankok. Amit viszont nem láthattak, az a rendszerváltás utáni történelmi kutatásokból derült ki: kárpátaljai magyar pártpotentátok is részt vettek a magyar forradalom vérbefojtásának az előkészítésében. Balla László (1927–2010), a Kárpáti Igaz Szó későbbi főszerkesztője, Veres Gábor (1932–2010), későbbi beregszászi párttitkár.
Ennek fényében kell értékelni a hírt, hogy a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Balla László-sajtónívódíjat alapított, amelyet 2020 nyarán adott át először.
Mindenkor szégyenletes volna ez a gesztus, de 2020-ban, a Nemzeti összetartozás évében, Trianon centenáriumának idején otromba provokáció is sajtónívódíjat elnevezni Balla Lászlóról, aki 1956. november elején Kádár János szovjetunióbeli útját egyengette, arról a főszerkesztőről, aki tűzzel-vassal irtotta Kárpátalján a magyar kulturális kezdeményezéseket, magyarországi látogatásainak nyilvános alkalmain pedig – annak ellenére, hogy magyar anyanyelvű volt – a legtöbbször orosz tolmács közvetítésével érintkezett a magyar hivatalosságokkal.
A könyvben minderről bőven olvashatnak további információkat.
A Pest Srácok teljes írásét IDE kattintva olvashatják.
Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022
Longest single-volume book in the world goes on sale – and is impossible to read The 21,450-page volume of manga series One Piece is physically unreadable, to highlight how comics now exist as commodities. Priced at €1,900 (£1,640)
Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022