Két olyan gyógyszer is a klinikai tesztelés utolsó fázisába lépett, amely képes lelassítani az Alzheimer-kór hatásait – ezt éppen az Alzheimer világnapon jelentették be tudósok.
A Földön 55 millióan szenvednek ettől a betegségtől, de ha időben sikerül kiszűrni az agykárosodást, rövidesen meg is fogják tudni állítani a folyamatot.
A Donanemab és Leqembi hatóanyaga azt a fehérjét támadja, amely felelős az agy idegpályáinak sorvadásáért.
,,Azt mondhatjuk, hogy az Alzheimer-kór már nem kezelhetetlen. Egyértelműen látjuk, hogy miként lassíthatjuk le a betegséget és tehetjük kevésbé pusztítóvá. Ez nem csak nekünk siker, hanem a többi kísérleti terápiának is, hiszen végre elhihetik, hogy lehetséges és jó úton járnak” – magyarázta a brit demenciakutató intézet neurológusa, Dr. Stephanie Fowler.
A gyógyszerek körül még mindig sok a bizonytalanság. Mellékhatásként például agyvérzés is felléphet. A kutatók most ennek kiküszöbölésén dolgoznak, hogy mielőbb megkaphassák a forgalmazási engedélyeket.
A tudósok új tesztet fejlesztettek ki az Alzheimer-kór jeleinek kimutatására a vérmintában található markerek alapján, ami a neurológiai betegség kockázatának jobb előrejelzéséhez vezethet.
Jelenleg az Alzheimer-kór diagnosztizálásához drága és időigényes idegrendszeri képalkotó vizsgálatokra van szükség – állítják a kutatók, köztük az amerikai Pittsburghi Egyetem munkatársai.
A betegség diagnosztizálásához a klinikusok olyan irányelveket követnek, amelyek szerint a betegség patológiájának három különböző összetevőjét – az amiloidplakkok, a tau-tangulák (agyban található fehérjék) és a neurodegeneráció jelenlétét – kell kimutatni az agyban. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amelyet az amiloidplakkok, valamint a tau-tangulák felhalmozódása jellemez az agyban.
A klinikusok a betegség e jeleit neuroimaging vagy agy-gerincvelői folyadékminták elemzésével keresik.
Sok betegnek még az Egyesült Államokban sem áll rendelkezésére MRI- és PET-szkenner. A hozzáférhetőség nagy probléma – mondta a tanulmány vezető szerzője.
Előrelépés az Alzheimer diagnosztizálásában
A Brain című folyóiratban kedden közzétett új kutatásban a tudósok a vérmintákban lévő biomarkerek – amelyek a gerincvelő-folyadékhoz képest minimálisan invazív módszerekkel gyűjthetők – felhasználásával igyekeztek diagnosztikai eszközt kifejleszteni.
Míg a jelenlegi vérdiagnosztikai módszerek pontosan kimutatják a plazma amiloidplakkok és a tau egyes formáinak rendellenességeit, a kutatók szerint a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy nehéz kimutatni az agyra specifikus markereket, amelyeket nem befolyásolnak a szervezetben máshol termelődő, potenciálisan félrevezető szennyeződések. Egy példát említve azt mondják, hogy a neurofilamentum – az idegsejtek károsodását jelző fehérje – vérszintje nemcsak az Alzheimer-kórban, hanem a Parkinson-kórban és más demenciákban is megemelkedik, így kimutatása kevésbé hasznos, amikor az Alzheimer-kórt más neurodegeneratív állapotoktól próbálják megkülönböztetni.
A legutóbbi tanulmányban a kutatók új technikát fejlesztettek ki az agyból származó BD-tau szelektív kimutatására, elkerülve az agyon kívüli sejtek által termelt, szabadon lebegő „nagy tau” fehérjéket. Olyan speciális antitestet terveztek, amely szelektíven kötődik a BD-tau-hoz, így az könnyen kimutathatóvá válik a vérben.
A vizsgálatban részt vevő Alzheimer-kóros betegek vérmintáiban kimutatott BD-tau szintje megegyezett a folyadékban lévő tau szintjével, és megbízhatóan megkülönböztette az Alzheimer-kórt más neurodegeneratív betegségektől.
A bostoni Brigham and Women’s Hospital hamarosan megkezdi az Alzheimer-kór megelőzésére, illetve a betegség lassítására fejlesztett nazális vakcinája első fázisú klinikai, azaz emberes vizsgálatát – írta meg az Interesting Engineering.
Ez az első alkalom, hogy egy orrba juttatható vakcinával próbálkoznak a betegség ellen, amely csak az Egyesült Államokban több mint hatmillió embert érint.
A betegség tünetei – melyek leggyakoribbja a memóriazavar – általában a 60-as éveikben járó embereknél jelentkeznek. A gyógymód keresése évtizedek óta folyik, a legtöbb ilyen beavatkozás azonban a tünetek súlyosságának csökkentését célozza. A kipróbálás előtt álló vakcina ezen kíván változtatni.
A kutatók úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában a szervezet immunsejtjei is szerepet játszhatnak. A vakcina egy Protollin nevű gyógyszert tartalmaz, mely stimulálja az immunrendszert.
A kísérletben tizenhat, 60 és 85 év közötti páciens vesz részt, akiknél a betegség tüneteket mutató, de korai stádiumát diagnosztizálták. A vizsgálat résztvevői két adag vakcinát kapnak majd, egy hét különbséggel. A kutatás fő célja annak megállapítása, hogy a vakcina elég biztonságos-e, és hogy kiderüljön, a tervezett dózisokra miként reagál a szervezet.
A kórház a készítményt húsz évnyi kutatómunka után kezdi tesztelni embereken.
A Queenslandi Egyetem kutatói egyelőre egereken tesztelték az Alzheimer-kór újfajta kezelési módját, de hamarosan klinikai vizsgálatokkal is tesztelni fogják.
Alacsony intenzitású ultrahanggal ért el sikert egy nemzetközi kutatócsoport a kognitív képességek helyreállításában, ami áttörést hozhat például az Alzheimer-kór nem invazív kezelésében.
A Queenslandi Egyetem által szerdán nyilvánosságra hozott kutatás szerint az új terápia legyőzheti az öregedés és a demencia káros hatásait. A kutatók egérkísérlettel igazolták az alacsony intenzitású ultrahang kedvező terápiás hatását. Tanulmányukat a Molecular Psychiatry folyóiratban publikálták.
„Hagyományosan az ultrahangot kis gázzal töltött buborékokkal együtt alkalmazzuk, hogy megnyissuk a szinte átjárhatatlan vér-agy gátat, és a véráramból bejuttathassuk a hatóanyagot az agyba” – magyarázta Jürgen Götz professzor, a kutatás vezetője.
Az ultrahang egyedüli alkalmazása elkerülhetővé tette, hogy át kelljen hatolni a vér-agy gáton, nagyobb hozzáférhetőséget és kevésbé invazív kezelési módot nyújtott.
A most publikált kutatás különösen fontos Ausztráliában az elöregedő népesség miatt. Becslések szerint 2021-ben 427 ezer demenciában szenvedő ember élt a kontinensországban, de nagyobb gyógyászati áttörés nélkül 2058-ra a számuk várhatóan egymillió fölé emelkedik.
Jelenleg a demencia kezelésében a tüneti kezelés áll az előtérben, de az új módszer lehetőséget nyújt rá, hogy a probléma gyökeréhez jussanak el.
Jürgen Götz hangsúlyozta, hogy a felfedezett ultrahangos terápia egy olyan nem invazív módszer, amely segíthet az idős emberek kognitív képességeinek javításában. Nemcsak a demencia degeneratív hatásait képes csökkenteni, hanem helyre is tudja állítani a kognitív funkciót az időseknél.
A felfedezést klinikai vizsgálatokkal is tesztelik majd.
Botrányba torkollott az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA (Food and Drug Administration) csaknem húszéves Alzheimer-gyógyszer kutatása. A biztató eredmények mellett is a felügyelet ellenőrző bizottsága a gyógyszer engedélyeztetése ellen voksolt, majd felmondott. A tanácsosoknak az úgynevezett gyorsított vizsgálati eljárással volt problémája, amit eddig csak a rákgyógyszerek esetében alkalmaztak.
Az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA (Food and Drug Administration) június 7-én, csaknem húsz év elteltével új gyógyszert hagyott jóvá az Alzheimer-kór kezelésére. Az újonnan engedélyezett szer ráadásul teljesen új módon hat, és esélyt nyújt arra, hogy a betegség valódi okát, ne pedig csak a tüneteit tudjuk kezelni.
Az Alzheimer-kór, vagyis a demencia az elbutulás egyik gyakori oka, csak az USA-ban legalább hatmillió embert érint, és gyakorisága minden jel szerint néhány éven belül akár a duplájára is nőhet. A betegség oka az agy egyes részeiben kóros fehérjék, többek között az úgynevezett béta-amiloidok lerakódása. Eddig csak a tüneteit, vagyis az elbutulást tudtuk kezelni, de azt sem igazán hatásosan. A legutóbbi, erre a célra szolgáló szert 2003-ban engedélyezte az FDA, és a legtöbb gyógyszergyár fel is hagyott ilyen irányú kutatásaival, mivel az esetek nagy részében mellékvágányra jutottak.
Most azonban, úgy tűnik, mégis felcsillant valamilyen remény. Az amerikai Biogen vállalat ugyanis elnyerte a hatóság engedélyét egy új gyógyszer alkalmazására. Az új szer hatóanyaga egy jelenleg más betegségek kezelésében igen sokat kutatott és rendkívül ígéretes módszer, a monoklonális antitestek csoportjába tartozó aducanumab. A kezelés nem kevesebbet ígér, mint a béta-amiloid-lerakódás megállítását, sőt, visszafordítását. Mivel jelenleg úgy gondoljuk, hogy legalább részben ez felel az Alzheimer-kór kialakulásáért, elviekben jogos a lelkesedés, amelyet például az amerikai Alzheimer Társaság is mutatott a gyógyszerrel kapcsolatban.
A valóság azonban valószínűleg nem ennyire egyszerű. A gyakorlatban ugyanis a szer használata képalkotó eljárásokkal valóban javulást mutatott a betegek agyában, ezt azonban nem követte minden esetben a tünetek egyértelmű javulása – írja az Index. Emiatt a gyártó 2019-ben már egyszer félbe is szakította a klinikai vizsgálatokat, és le is mondott a szerről, majd – nem kis meglepetésre – a múlt héten jelentette be, hogy az FDA mégiscsak engedélyezte. Az eljárás sem volt szokványos, ugyanis úgynevezett gyorsított vizsgálattal hagyták jóvá a szert. Ezt az eljárást általában a rák elleni gyógyszerek esetében alkalmazzák, de itt kivételt tett a hatóság. Tette mindezt annak ellenére, hogy a saját szakértői bizottsága a szer engedélyezése ellen voksolt. A hatóságnak elviekben nem kötelező követnie a külsős tanácsadókból álló panel ajánlását, de azért ritkán van arra példa, hogy felülbírálja. Az eset botrányba torkollt, a szakértői panel tagjai sorra mondanak le tisztségükről. Eddig hárman tettek így: dr. Aaron Kesselheim, a Harvard Egyetem professzora, dr. David Knopman, a Mayo Klinika neurológusa, illetve dr. Joel Perlmutter, a Washington University ideggyógyásza.
Ez Amerika történetének legbotrányosabb gyógyszerengedélye – írta lemondólevelében Kesselheim a CNBC által megszerzett dokumentum alapján. A gyártó, vagyis a Biogen részvényeinek értéke mindenesetre legalább harmincnyolc százalékot emelkedett a szer engedélyezése óta. A kezelés ára meglehetősen borsos, évi ötvenhatezer dollár (tizenötmillió forint) körül alakul majd, de a gyártó ígéretet tett rá, hogy legalább négy éven át nem emel árat.
Alzheimer-kórban világszerte nagyjából harmincmillióan szenvednek. A betegséget a német neurológus, Alois Alzheimer írta le elsőként, egy ötvenegy éves nőbeteg kezelése során 1907-ben, és a kórkép, illetve szövődményeinek kezelésére manapság évente ezermilliárd dollár körüli összeget költenek a világon. Az új szer jóváhagyását üdvözölte, sőt lobbizott is érte a kanadai és az amerikai Alzheimer Társaság is, több, a klinikai vizsgálatokban részt vevő beteg, illetve családtagjaik pedig a betegek tüneteinek javulásáról számoltak be, a szakértők szkepticizmusa ellenére.
Új Alzheimer-gyógyszert engedélyezett az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) az Egyesült Államokban, csaknem húsz éve először – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. Az aducanumab elnevezésű anyag a demencia leggyakoribb formájának, az Alzheimer-kórnak nem a tüneteit, hanem az okát kezeli: csökkenti a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódást.
2019 márciusában leállították a szer tesztjeinek harmadik, nagyszabású, nemzetközi fázisát, amelyben mintegy 3000 páciens vett részt, mivel az emlékezetvesztést és a gondolkodási problémákat a havi infúzióként adott szer nem lassította jobban, mint a hatóanyag nélküli placebo. Ugyanabban az évben azonban a szert kifejlesztő amerikai Biogen több adat elemzésével megállapította, hogy a szer működött, amennyiben nagyobb dózisban adagolták. Azt is közölték, hogy szignifikánsan lassította a kognitív képességek romlását.
Mind az amerikai, mind a brit tudományos közvéleményt megosztja az aducanumab, vannak, akik áttörést látnak benne, mások szerint csekély a haszna.
Bart De Strooper, az angol demenciakutató intézet (Dementi Research) óriási jelentőségű mérföldkőnek nevezte az engedélyezést az Alzheimer-gyógyszerek utáni kutatás történetében. A múlt évtizedben több mint 100 vizsgált kezelési módszer bizonyult bukásnak.Noha azt reméli, embermillióknak jelenthet fordulópontot az új szer, hozzátette, „sok akadályt kell még legyőzni”. A University London College idegkutatója, John Hardy szerint azonban a szernek csekély a haszna, és csak nagy gonddal kiválasztott pácienseken segít.
A kétségek ellenére az amerikai engedélyezés óriási lendületet adhat a demenciakutatásnak, amely hagyományosan a háttérbe szorul a rák vagy a szívbetegségek kutatásához képest.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Új Alzheimer-gyógyszert engedélyezett az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) az Egyesült Államokban, csaknem húsz éve először – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. Az aducanumab elnevezésű anyag a demencia leggyakoribb formájának, az Alzheimer-k...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1623158100
[modified] => 1623156734
)
[title] => Új Alzheimer-gyógyszer kapott engedélyt az USA-ban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=59496&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59496
[uk] => 59493
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 59494
[image] => Array
(
[id] => 59494
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm.jpg
[original_lng] => 48553
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/aduhelm.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[views_count] => 2065
[_thumbnail_id] => 59494
[_edit_lock] => 1623145936:10
[_edit_last] => 10
[_oembed_0ad52ba20a040139984b0e0d564f38f2] =>
[_oembed_time_0ad52ba20a040139984b0e0d564f38f2] => 1623198515
[_oembed_0a81c2bd7df83b20a26acf82d0bc34c7] =>
We are thrilled that the U.S. Senate passed the bill designating Pulse nightclub as a national memorial. A very special...
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Az IBM és a Pfizer közösen készítette el azt az algoritmust, ami akár 7 évvel is előre jelezheti az Alzheimer-kór kialakulását – írja a HVG.
Az előrejelzések szerint 2050-re akár meg is háromszorozódhat az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Mivel az átlagéletkor növekedésével egyre több lesz az idős ember, ez egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv, így mindez a tudomány számára is forró terület.
Az elmúlt években már született néhány igen ígéretes eredmény: van már olyan gyógyszer, ami minden eddiginél hatékonyabbnak tűnik a tünetek kezelésében, de a magyar kutatók találmányáról sem szabad megfeledkeznünk. Nemrég egy újabb, igen fontos eredményt sikerült elérni, ezúttal a diagnosztizálással kapcsolatban.
Az IBM és a Pfizer szakemberei egy olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely beszédtesztek segítségével jósolja meg, hogy egy egészséges embernél kialakulhat-e a betegség. A két cég szerint az algoritmus hatékonysága nagyjából 70 százalékos, így egy érintett akár a betegség kialakulása előtt 7 évvel is megtudhatja, hogy Alzheimer-kóros lesz-e.
A CNet felhívja rá a figyelmet, hogy mivel a betegség tüneteit könnyű félreértelmezni, ezért fontos felismerni az első jeleket. Már csak azért is, mert minél hamarabb észlelhető a probléma, annál többet lehet megtenni a kezeléssel – gyógymód ugyanis egyelőre nem létezik.
Az IBM és a Pfizer egy hosszú évtizedekre visszanyúló kutatást hívtak segítségül, hogy kiképezzék a mesterséges intelligenciát. A Framingham Heart Study kutatóintézet több mint 5000 ember és családjaik egészségügyi adatit követték nyomon, egészen 1948-ig visszamenőleg. Ezek az információk segítik a szakembereket abban, hogy meghatározzák bizonyos betegségek kockázati tényezőit.
Ezek közül az Alzheimer-kór esetében az egyik legfontosabb tényező a beszéd. A kutatók ezért a betegek beszédmintáit elemezte, segítségül pedig azok leiratát is megkapta, hogy az apró, észrevétlen nyelvi változásokat is ki tudja szúrni. A tesztben arra kérték az alanyokat, mondják el, mit látnak egy adott képen.
Az algoritmus tréningezése során kiderült, hogy a rendszer már hét évvel a betegség kialakulása előtt 20-30 százalék pontossággal jelezte, kinél jelentkezik majd az Alzheimer-kór. Ahogy haladunk előre az években, annál pontosabb lehet a jóslat.
Ajay Royyuru, az IBM egészségügyi kutatásokért felelős részlegének alelnöke szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegséget nem a szóhasználat miatt lehet kimutatni, hanem azért, mert a nyelvhasználat során olyan változások következnek be, amit elsőre talán észre sem vennénk.
Mindez lehetőséget teremthet arra, hogy ne akkor kezdjék el egy-egy ember kezelését, amikor már viszonylag súlyos az állapota.
