Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjMxMzI7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 175602
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705530420
[modified] => 1705455126
)
[title] => Gyorsan olvad az Antarktiszról leszakadt óriási jéghegy
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175602
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175603
[image] => Array
(
[id] => 175603
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[original_lng] => 194218
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705447926:12
[_thumbnail_id] => 175603
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1377
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1705447945
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 139434
[content] =>
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok saját bevallásuk szerint még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet – írta a The Guardian brit napilap online kiadása szerdán.
A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér. Az éghajlatváltozás hatása az északi sarkvidéki tengeri jég olvadásában egyértelműen kimutatható az 1979-ig visszanyúló feljegyzésekből.
Azonban az antarktiszi jég évről évre sokkal változékonyabb, ami eddig megnehezítette a globális felmelegedés hatásának észlelését ebben a térségben. Ugyanakkor az antarktiszi tengeri jég figyelemre méltó csökkenése az elmúlt hat évben azt jelzi, hogy az óceánban jelenleg tapasztalható rekordmennyiségű hő és az időjárási mintákban bekövetkezett változások miatt az éghajlati válság végül itt is megmutatkozik.
A tudósok egy ideje már aggódnak az antarktiszi jég miatt. Az éghajlati modellek már 2014-ben azt sugallták, hogy a kontinensen található óriási nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) pusztulásra van ítélve a globális felmelegedés miatt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok saját bevallásuk szerint még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet – írta a The Gua...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678400220
[modified] => 1678346506
)
[title] => Rekordalacsony az Antarktisz körüli jég felülete
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=139434&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139434
[uk] => 139394
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139395
[image] => Array
(
[id] => 139395
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc.jpg
[original_lng] => 156625
[original_w] => 966
[original_h] => 635
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc-300x197.jpg
[width] => 300
[height] => 197
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc-768x505.jpg
[width] => 768
[height] => 505
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc.jpg
[width] => 966
[height] => 635
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc.jpg
[width] => 966
[height] => 635
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc.jpg
[width] => 966
[height] => 635
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7052882830d29d860ecd72bdc83195fc.jpg
[width] => 966
[height] => 635
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1678339306:12
[_thumbnail_id] => 139395
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1591
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 592
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Társadalom
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 505242
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => jégfelület
)
)
[2] => Array
(
[id] => 136553
[content] =>
A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nemzetközi csapattal közösen tárták fel azt a szárazföldi árkot, amely 3,5 km-rel bukik a tenger szintje alá.
A Nature Geoscience című tudományos lapban írtak szerint a Denman-gleccser alatt bújik meg az a szárazföldi árok, ami 3,5 km-rel süllyed a tengerszint alá. Ezzel ez a most felfedezett kanyon lett a világ legmélyebb szárazföldi árka. De a maga 3500 méterével még mindig csak harmadakkora, mint a Mariana-árok.
Az árok mélységét csak a közelmúltban, egész pontosan 2019-ben fedezték fel. Egy nemzetközi kutatócsapat az antarktiszi kontinentális vonalak feltérképezésén dolgozott, amikor megtalálták a gleccser alatti képződményt. Ennek eredménye egyébként az Antarktisz eddigi legrészletesebb térképe lett, amit az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont oldalán egyébként bárki elérhet – írja az IFLScience.
A kanyon feltérképezése segít a kutatóknak megérteni, hogyan reagálhatnak a jégtakarók a változó éghajlatra, és a jég mely területei lehetnek sebezhetőek.
[type] => post
[excerpt] => A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nemzetközi csapattal közösen tárták fel azt a szárazföldi árkot, amely 3,5 km-rel bukik a tenger szintje alá.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675982100
[modified] => 1675953902
)
[title] => Egy 3500 méter mély árkot találtak az Antarktisz alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=136553&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136553
[uk] => 136618
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136555
[image] => Array
(
[id] => 136555
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz.jpg
[original_lng] => 75338
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/antarktisz.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1676015840:3
[_thumbnail_id] => 136555
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2293
[_oembed_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] =>
[_oembed_time_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] => 1675946704
[translation_required_done] => 1
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704114588
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704114589
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704114589
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 472695
[2] => 15854
[3] => 13654
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => árok
[2] => felfedezés
[3] => kutatók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 21766
[content] =>
Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe.
Forrás: THEGUARDIAN.COM
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt.Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe.
Forrás: FLICKR
„Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
(MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595017800
[modified] => 1594922567
)
[title] => Egészen az Antarktiszig sodródik több tonnányi mikroműanyag
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21766&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21766
[uk] => 22078
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 21768
[image] => Array
(
[id] => 21768
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[original_lng] => 117922
[original_w] => 644
[original_h] => 429
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595086894:8
[_thumbnail_id] => 21768
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4843
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1594906270
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598415127
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600367040
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600367040
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604882768
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606824883
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607911128
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609129213
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611430753
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1615565776
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617921182
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621251016
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622668034
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625394329
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626653347
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626653348
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1630013489
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631500520
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644488710
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648723547
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652299833
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1656676450
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672249817
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 2462
[2] => 710
[3] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => környezetszennyezés
[2] => kutatás
[3] => óceánok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 6357
[content] =>
Vérvörös színűvé vált a hó az Antarktiszon található ukrán kutatóállomás környékén – írja az Independet.
A lap információi szerint a jelenséget az úgynevezett
hóalgák okozzák, amik az Antarktisz nyári hónapjaiban a kedvező időjárási
körülmények között tudnak elszaporodni és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A
tudósok szerint ugyanis a vörös színű hó jóval kevesebb napfényt tükröz vissza
így a jég sokkal gyorsabban olvad.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium által hétfőn
közzétett képeken jól látható a jelenség. A minisztérium kifejtette, hogy az
algák képesek túlélni a szélsőségesen hideget is az antarktiszi télben,
csírázni viszont akkor kezdenek, amikor melegebb a hőmérséklet. Az algák
sejtjeiben egy vörös karotin réteg van, amely véd az ultraibolya sugárzástól,
és olyan vörös foltokat hoz létre a hóban, mint a „málnalekvár” – mondta a
minisztérium.
Az ilyen hó sötétebb színének köszönhetően hozzájárul az
éghajlatváltozáshoz is – tette hozzá a minisztérium a Facebook-bejegyzésében. „A
vörös szín miatt a hó kevesebb napfényt tükröz és gyorsabban elolvad.”
Az Antarktiszon egyébként kilenc napos hőhullám vonult végig
ebben a hónapban, és megdől a valaha mért legmelegebb hőmérsékletet: 18,3 °C
volt az argentin Esperanza kutatóállomáson. Ennek következtében az Antarktisz
hótakarójának csaknem negyede olvadt el.
(origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Vérvörös színűvé vált a hó az Antarktiszon található ukrán kutatóállomás környékén – írja az Independet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1582997880
[modified] => 1582966106
)
[title] => Vörös színűvé vált a hó az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=6357&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 6357
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 6361
[image] => Array
(
[id] => 6361
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3.jpg
[original_lng] => 716972
[original_w] => 1250
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3-768x442.jpg
[width] => 768
[height] => 442
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3-1024x590.jpg
[width] => 1024
[height] => 590
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3.jpg
[width] => 1250
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3.jpg
[width] => 1250
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/vorosho3.jpg
[width] => 1250
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1582958906:12
[_thumbnail_id] => 6361
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2938
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => Quite remarkable temperatures in western Siberia today.
For example 26.4°C as north as Arctic Circle (66.6°N) and 30.1°C at 62.5°N. pic.twitter.com/nH5TDipUMk
— Mika Rantanen (@mikarantane) May 21, 2020
[_oembed_time_c6d7621f357b31f613d8b5516547e06d] => 1591359866
[_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020
[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1597780801
[_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => ?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1610631693
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629643480
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675329113
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685372901
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 49
[1] => 592
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Hírek
[1] => Társadalom
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 1746
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => Globális felmelegedés
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3132
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3132
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Antartktisz (1 Oldal)
