A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyeket a médiában gyakran csak „szuperbaktériumok”-ként emlegetnek, és számos halálesetért felelősek világszerte. A kialakult helyzetben égető szükség van új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ezért az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetén belül működő Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja Pál Csaba vezetésével olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek hatékonyak lehetnek a szuperbaktériumok ellen. A szakmai publikáció a rangos Plos Biology hasábjain jelent meg.
Új antibiotikumokra van szükség
A kialakult súlyos krízishelyzetben – a globális szemléletváltás mellett – égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult.
Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak.
Ha a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.
Egy veszélyes kórokozó: az MRSA
Pál Csaba kutatócsoportjának célja az, hogy olyan antibiotikum-molekulákat fejlesszenek, melyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amelyet a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz.
Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában. Egyes becslések szerint ehhez kapcsolódó globális egészségügyi költségek elérik az évi 5 milliárd dollárt. A jelenlegi piacon lévő és fejlesztés alatt álló antibiotikumok nem kínálnak kielégítő megoldást, mivel az MRSA rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új antibiotikumokhoz.
Lucija Peterlinnel (Ljubljanai Egyetem) szoros szakmai együttműködésben két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre a kutatók, melyeket ULD1-nek és ULD2-nek kereszteltek el.
E molekulák különlegessége, hogy több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül, ezért az ellenálló képesség kialakulása minimális.
Az előzetes, egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ULD1 és az ULD2 az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben különösen hatékonyak, ugyanakkor az emberi sejtekre sincsenek károsító hatással. Pál Csaba, Nyerges Ákos és munkatársaik igazolták, hogy a piacon lévő, vagy jelenleg is fejlesztés alatt álló antibiotikumok az MRSA számos genetikai változatával szemben nem hatékonyak.
Ezzel szöges ellentétben az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRDA-változatot. Ezért e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött.
A közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.
