António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a világ a klímapokol felé tart, miközben a bolygó 12 hónapig tartó példátlan hőségben szenvedett.
Az Európai Unió éghajlatfigyelő szolgálatának új adatai alapján a bolygó egy „megdöbbentő” új mérföldkövet jelentett: 12 egymást követő hónapig tartó példátlan hőségben volt része, írja a CNN.
Mint írták, a Copernicus kutatóközpont adatai szerint 2023 júniusától 2024 májusáig minden egyes hónap a világ legmelegebb ilyen hónapja volt.
A 12 hónapos hőségsorozat „sokkoló volt, de nem meglepő”, tekintettel az emberi eredetű éghajlatváltozásra – hangsúlyozta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója, aki még rosszabbra figyelmeztetett.
Ha nem csökkentik a bolygó felmelegedését okozó fosszilistüzelőanyag-szennyezést, a legforróbb hónapok sorozatát viszonylag hidegnek fogjuk emlékezni – mondta.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a minap beszédet mondott New Yorkban az éghajlatváltozásról, a fosszilistüzelőanyag-gyártó vállalatokat „az éghajlati káosz keresztapjának” minősítette, és most először kifejezetten felszólított minden országot, betiltják fosszilistüzelőanyag-termékeik reklámozását.
Guterres arra szólította fel a világ vezetőit, hogy mielőbb vegyék át az irányítást a spirálisan terjedő éghajlati válság felett, különben veszélyes fordulópontokkal nézhetnek szembe. Kitért arra, hogy úgynevezett „orosz rulettet játszunk a bolygónkkal” – mondta szerdán.
Szükségünk van egy lehajtóra a klímapokolba vezető autópályáról – mutatott rá.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vizsgálóbizottságot hozott létre a világszervezet palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) pártatlanságának felmérésére a szervezet munkatársai ellen felmerült izraeli vádak nyomán – jelentette be hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
A testületet Catherine Colonna volt francia külügyminiszter fogja vezetni, és az szorosan együttműködik majd három – egy-egy svéd, dán és norvég – emberi jogi szervezettel.
A bizottság célja megállapítani, hogy „az ügynökség minden tőle telhetőt megtesz-e, hogy biztosítsa semlegességét és reagáljon súlyos visszaélésekre, amennyiben ilyesmi fennállna. Az UNRWA tizenkét munkatársát gyanúsítják azzal, hogy közük volt a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet Izrael elleni támadásához tavaly október 7-én. Több ország, köztük Ausztria, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Japán, Kanada, Új-Zéland és Németország a vádak nyomán felfüggesztette az ügynökség finanszírozását.
A bizottságnak március végéig kell előterjesztenie időközi jelentését az ENSZ főtitkárának, április végéig pedig zárójelentését, amely adott esetben magában foglal majd ajánlásokat a meglévő mechanizmusok javítására, illetve erősítésére.
Guterres hangsúlyozta: a közel-keleti régióban tevékeny legnagyobb ENSZ-szervezet, az UNRWA elleni vádak olyan időben merültek fel, amikor az ügynökség roppant nehéz körülmények között kénytelen működni, hogy támogatni tudja a Gázai övezet kétmillió lakóját, akik rászorulnak a szervezetre, hogy túlélhessék a világ egyik legsúlyosabb és legbonyolultabb humanitárius válságát.
A független vizsgálat párhuzamosan zajlik egy belső ENSZ-ellenőrzéssel, amelyet még januárban indítottak el az UNRWA-munkatársak ellen felmerült gyanú nyomán.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök január végén úgy fogalmazott, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet „beszivárgott” az UNRWA soraiba.
A világ nem áll készen egy esetleges újabb világjárvány kezelésére, ezért a felkészülés érdekében sokkal többet kellene tenni – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a járványkészültség közelgő – szerdai – világnapja alkalmából kedden.
Véget kell vetnünk annak a morális és egészségügyi szempontból katasztrofális helyzetnek, hogy a gazdag országok felhalmozzák és ellenőrzik az egészségügyi készleteket. Biztosítanunk kell, hogy a világon mindenki hozzáférjen a diagnosztikus eszközökhöz, a kezeléshez használt készítményekhez és az oltóanyagokhoz – szögezte le az ENSZ főtitkára utalva a koronavírus-járványból levont tanulságokra.
Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) egy globális pandémiaegyezményről, amelynek célja javítani a szabályozást és elősegíteni a hatékonyabb felkészülést egy esetleges világjárványra. A WHO közgyűlése a tervek szerint jövő év május végén fogadhatja el a megállapodást, amelynek ugyan több pontja ma még igencsak ellentmondásos.
Az egyezmény többek között szabályozná azt, hogy milyen gyorsan kellene az országoknak megosztani információkat új kórokozókról, ki és hol állíthatna elő vakcinákat és gyógyszereket, valamint azokat milyen módon osztanák szét a világban. A gazdagabb országok kifogásolják azt, hogy kötelesek lennének részleteket felfedni a kutatásfinanszírozásukról és hogy a gyógyszeripari vállalatoknak áttekinthetővé kellene tenniük az árképzésüket.
Ha a WHO el is fogadja a tervezetet, az egyezmény csak akkor lépne hatályba, ha elegendő számú ország ratifikálja azt, és csak a részes államokban lenne kötelező érvényű.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a Hamászt és más csoportokat, hogy engedjék szabadon az összes foglyot.
A Twitteren közzétett beszédében hangsúlyozta, hogy a civileket mindig meg kell védeni, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletére és támogatására szólított fel.
A Hamász fegyvereseinek támadása következtében amerikai és kínai állampolgárokat fogtak el. Korábban egy török tisztviselő azt mondta, hogy Törökország tárgyal a fegyveres csoportok által fogva tartott civilek szabadon bocsátásáról.
'To have refused to call Hamas a terrorist organisation, treating it like a country, not taking sides in terrorism, that will have convinced a lot of people the BBC has lost its way!'
Former Government Minister, Ann Widdecombe, on the BBC refusing to call Hamas terrorists. pic.twitter.com/BkXIYXxMqR
IDF forces discovered a copy of Hitler's infamous book "Mein Kampf"—translated into Arabic—in a child’s bedroom used as a Hamas terrorist base in Gaza.
The book was discovered among the personal belongings of one of the terrorists, featuring annotations and… pic.twitter.com/XMOE3jgKmm
A mostani július lehetett évezredek óta a legmelegebb hónap – tudatta csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus klímaváltozást figyelő európai szolgálat Genfben.
A két szervezet kiértékelte július 23-i hatállyal a meteorológiai adatokat. „A világ forró széken ül” – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár. „Nem kell a hónap végéig várnunk, hogy ezt pontosan tudjuk. Hacsak a következő napokban nem lesz egy kisebb jégkorszak, a július minden rekordot meg fog dönteni” – mondta a világszervezet vezető diplomatája.
Az adatokból már most kitűnik, hogy az idei július első három hete volt a valaha mért legmelegebb háromhetes időszakasz, a legmelegebb esztendőt tekintve 2023 pedig megdöntheti a 2016-os év rekordját – jelentette ki Christopher Hewitt, a WMO éghajlatkutató szolgálatának igazgatója.
A világon feljegyzett legmelegebb nap az idei év július 6. volt 17,08 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Július 5. és 7. sem maradt el sokkal. A korábbi rekordot 2016. augusztus 13. tartotta 16,8 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Utóbbi csúcsérték az idei év júliusának legalább 17 napján túl lett szárnyalva.
„A globális felmelegedés korszaka véget ért. Megkezdődött a globális forrás korszaka”– hangoztatta Guterres. Az ENSZ-főtitkár felszólította a politikai vezetőket, hogy haladéktalanul tegyenek drasztikus intézkedéseket a klímaváltozás megfékezésére.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ 50 év után tartja az első vízbiztonsági konferenciát, amelyen a vízkészletek felelősebb kihasználására szólítja fel a világ kormányait.
A vízügyi globális konferenciát az ENSZ New York-i központjában tartják március 22–24. között – írja az Ukrinform. Az eseményen országunk delegációja is részt vesz Ruszlan Sztrilec, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrások miniszterével az élen.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a Földön mintegy 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, 3,6 milliárd ember pedig nem fér hozzá az alapvető egészségügyi feltételekhez.
Felszólította az emberiséget, hogy ennek fényében mérsékeljék a vízfogyasztást.
Egy spirálszerűen terjedő konfliktus lehetséges következményei nyilvánvaló és valós veszélyt jelentenek – jegyezte meg António Guterres.
Az ENSZ-főtitkára az oroszok ukrajnai inváziójának egyéves évfordulójának előestéjén elítélte az orosz agressziót, és a háborút az egész nemzetközi közösség komor mérföldkőjének nevezte – számolt be az Ukrinform.
„Ez az invázió sérti kollektív lelkiismeretünket. Ez sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Ennek drámai következményei vannak a humanitárius és az emberi jogi szférában. És ez a hatás messze Ukrajna határain túl is érezhető” — mondta a főtitkár.
Guterres hangsúlyozta, hogy az ukránok több mint 40%-a humanitárius támogatásra szorul, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az ENSZ azon felhívását, hogy 5,6 milliárd dollárt különítsenek el Ukrajna népe számára.
A főtitkár egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem akarja befejezni a háborút.
„Rejtett fenyegetéseket hallunk a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségével kapcsolatban. A nukleáris fegyverek úgynevezett taktikai alkalmazása abszolút elfogadhatatlan”— mondta.
Guterres felszólította a civilizált világot, hogy „annak tudatában dolgozzon, hogy a valódi, tartós békének az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon kell alapulnia”.
„Minél tovább tartanak a harci cselekmények, annál nehezebb lesz ez a munka” – összegezte António Guterres.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Exclusive footage from temporarily occupied left bank of the Dnipro. ?? doesn’t evacuate residents from flooded areas or allow ?? to do so. But technology comes to rescue. Our Vampire drone, which previously destroyed the occupiers, now delivers humanitarian aid.@United24mediapic.twitter.com/oY0qS7WA8z
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Az ENSZ-főtitkár erősen bízik abban, hogy 2023 végéig véget érhet a háború, bár nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a hatékony béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, és úgy véli, hogy folytatódni fog a katonai konfrontáció.
António Guterres az ENSZ New York-i székházában hétfőn tartott év végi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a jövőben is töretlenül arra törekszik, hogy megszülessen Ukrajnában a béke a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásával. Ez utóbbi alapelve a szuverenitás és a területi épség tiszteletben tartása.
Guterres hangsúlyozta, hogy az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás hatékonyságára összpontosít. Ez utóbbi révén vált lehetővé az ukrán gabona és műtrágya fekete-tengeri exportja. Mint mondta, a jövőben is törekszik az orosz műtrágyaexport újraindítására és fel kívánja gyorsítani a hadifoglyok cseréjét.
„Igyekszünk a jövőben is hasznosak lenni, helyt adni a párbeszédnek ezekben a kérdésekben a szenvedések enyhítése érdekében” – jelentette ki a főtitkár.
Iránnal kapcsolatban António Guterres teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hatóságok lecsaptak a kendőviselés szabályát megsértő fiatal kurd nő vizsgálati fogságban történt halála miatt tüntetőkre, és határozottan elítélte az emberi jogok tapasztalt tömeges megsértését.
A világszervezet főtitkára aggodalmát fejezte ki az Izrael és a palesztinok közötti viszály megoldását célzó kétállami megoldás sorsa, valamint amiatt, „amit a következő izraeli kormány e tekintetben léphet”. „Nagyon fontos, hogy a teljes nemzetközi közösség világosan fejtse ki Izrael kormányának, hogy a kétállami megoldásnak nincs alternatívája, és egyetlen egyoldalú lépés sem teheti kérdésessé a kétállami megoldást” – hangsúlyozta Guterres.
Az éghajlatváltozás kapcsán az ENSZ-főtitkár közölte, hogy klímaszolidaritási egyezmény aláírását szorgalmazza, amely megköveteli a nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátóktól, hogy külön erőfeszítéseket tegyenek még ebben az évtizedben és támogassák a rászorulókat. Bejelentette, hogy 2023 szeptemberére új klímacsúcsot hív össze, amelyen a részvétel ára nem lealkudható: hiteles, komoly és új klímavédelmi lépések és természetes alapú megoldások, amelyek előbbre visznek és megfelelő választ adnak a sürgető klímaválságra.
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ-főtitkár erősen bízik abban, hogy 2023 végéig véget érhet a háború, bár nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben megkezdődhetnek a hatékony béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, és úgy véli, hogy folytatódni fog a kato... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1671547800 [modified] => 1671545568 ) [title] => Az ENSZ-főtitkár békét remél 2023 végére Ukrajnában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=130549&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130549 [uk] => 130553 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 11170 [image] => Array ( [id] => 11170 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres.jpg [original_lng] => 80670 [original_w] => 855 [original_h] => 571 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres-768x513.jpg [width] => 768 [height] => 513 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres.jpg [width] => 855 [height] => 571 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres.jpg [width] => 855 [height] => 571 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres.jpg [width] => 855 [height] => 571 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/antonio-guterres.jpg [width] => 855 [height] => 571 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1671538369:5 [_thumbnail_id] => 11170 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2277 [_oembed_1d5929baca22bda2616d852b15179561] =>
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
„Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden.
A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet.
A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják.
A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete.
„Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a „bődületes” pakisztáni árvizekre.
Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy „szörnyen rossz irányba haladunk”.
#Pressefreiheit darf nicht nach Belieben ein- und ausgeschaltet werden. Unten stehende Journalisten können auch uns ab heute nicht mehr folgen, kommentieren und kritisieren. Damit haben wir ein Problem @Twitter. pic.twitter.com/Cliuih8Gyq
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
António Gutteres ENSZ-főtitkár meglátogatta a harcok által sújtott Borogyankát.
A hírt az ENSZ ukrajnai humanitárius ügyeket koordináló hivatala jelentette be a Twitteren.
„Elképzelem a családomat az egyik megsemmisült épületben. Látom, ahogy az unokáim menekülnek. A XXI. században semmiképp nem lehet elfogadni a háborút” – mondta Gutteres.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
