Több száz klímaaktivistát vettek őrizetbe Hollandiában, miután lezárták az egyik autópályát a holland kormány és parlament épületétől nem messze.
A tüntetés szervezői az Extinction Rebellion nevű aktivista csoport tagjai voltak, akik a klíma- és energiapolitikája elleni tiltakoztak. A 12-es autópályát arra hivatkozva zárták le, hogy a kormány fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatokat támogat. A kezdeményezéshez közel háromezren csatlakoztak. A tüntetőket már korábban tájékoztatták a hatóságok, hogy tilos lezárni az autópályát, ők ennek ellenére mégis kitartottak eredeti tervük mellett.
Romániában 2020 márciusában kezdték el építeni a magyar határtól Bukarest felé vezető sztráda Nagyszeben és Pitesti között hiányzó részét. Az öt részre tagolt beruházás első, legrövidebb szakasza készült most el.
Az osztrák Porr vállalat négy hónappal a szerződésben megszabott határidő előtt fejezte be a munkálatokat. A két – együttesen egy kilométernyi hosszúságú – völgyhidat és két csomópontot magába foglaló pályaszakasz megvalósítására áfa nélkül 612 millió lejnyi (50,4 milliárd forint) európai uniós támogatást fordított a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén elmondta: a Nagyszeben – Pitesti autópálya másik végén is jól haladnak a munkálatok, a Pitesti és Curtea de Arges közötti ötödik szakasz 25 százalékban készült el. A három legnehezebb hegyi szakasz tervezésére és kivitelezésére is megkötötték már a szerződéseket, ezek közül az Arges megyei negyedik szakaszon jövő tavasszal kezdődik meg az építkezés.
A transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) tartozó román A1-es sztráda Pitesti és Bojca közötti 110 kilométeres, és a bánsági Marzsina és Hogya közötti 15 kilométeres szakaszát kell még megépíteni ahhoz, hogy megteremtsék az első gyorsforgalmi összeköttetést Erdély és a román Ókirályság között, és bekapcsolják ezáltal a román fővárost az európai autópálya-hálózatba.
A csütörtökön megnyitott 13 kilométeres autópálya-szakaszon kívül idén a Pitesti és Craiova között épülő autóút egy 18 kilométeres szakaszával bővült a romániai gyorsforgalmi úthálózat, amelynek együttes hossza így 995 kilométer.
Minden horvát autópályán be fogják vezetni az elektronikus útdíjfizetést, és előbb-utóbb el fognak tűnni a fizetőkapuk – írja a horvát közlekedési minisztérium államtitkárának bejelentése alapján a HVG. Az Európai Unió szándéka egyébként, hogy az egész kontinensen egységes legyen az útdíjfizetés.
Horvátországban jelenleg a megtett úttal arányosan kell fizetni, az útdíjat ki lehet egyenlíteni a kapuknál, és lehet venni/bérelni egy úgynevezett ENC-készüléket, amely azonosítja az áthaladó autót.
A lap hozzáteszi példaként, ha valaki Letenyénél belép az A4-es autópályára, és egészen Zadarig autózik, akkor ezért a 368 kilométerért 165 kunát kell fizetnie, amely több mint 8 ezer forint, oda-vissza pedig 16 ezer.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint, autópályával kötik majd össze a Fekete-tengert a magyar határral.
Ezért az Európai Unió közel 1,5 milliárd euróval támogatja a romániai közlekedési infrastruktúra és a katasztrófavédelem fejlesztését. A brüsszeli testület a napokban 875,5 millió eurós támogatást hagyott jóvá a Nagyszeben–Pitesti autópálya kezdő szakaszának megépítésére. Ez lesz az első autópálya, amely keresztezi a Kárpátokat.
A folyosó zavartalan kapcsolatot biztosít a fekete-tengeri Konstanca kikötőjétől a magyar határon fekvő Nagylakig, összekapcsolva Románia középső és nyugati részét az európai autópálya-hálózattal.
Elbonthatják a D4-es autópálya egy szakaszát Horvátjárfalunál, mert az autópálya alapjába a kivitelező konzorcium hulladékot épített be, írja az Új Szó. Andrej Doležal közlekedési miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a feltételezésüket 60 próbafúrás igazolja, amit az új autópálya töltésén végeztek.
„Ki kell mondani, itt arról van, szó, hogy a pozsonyi Slnečnice lakótelepnél lévő hulladéklerakót egyszerűen áthelyezték a D4-es autópálya alá”– mondta a miniszter. Hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy a Speciális Építésügyi Hivatal máshogy járna el, minthogy elrendelje az építmény mihamarabbi eltávolítását.
A közlekedési miniszter úgy véli, az 1,3 kilométeres szakasz alatt veszélyes hulladék is van, ezért az esetleges bontásnak speciális körülmények között kell majd zajlania. Elmondta, hogy a munkálatok költsége a kivitelezőt, azaz a Zero Bypass Limited nevű konzorciumot terheli. A tárcavezető szerint fennáll a gyanú, hogy a szóban forgó szakaszon kívül további helyeken is hulladékot építhettek be az útalapba, ezért további vizsgálatokat indítanak. Hozzátette, a minisztériumon belül és a helyileg illetékes környezetvédelmi osztályokon is ellenőrzést kezdeményez.
A Speciális Építési Hivatal még januárban állította le a szakaszon az építkezést, hiszen már akkor kiderült, hogy hulladék is lehet az útalapban. A kivitelezőnek 90 napja volt arra, hogy előálljon egy megoldással, ám további 30 napos haladékot kaptak. Az út alapjába beépített anyagokat a rendőrség is vizsgálja.