Odessza vezetősége megtiltotta a lakosoknak a megye víztározóiban való fürdőzést és a halászatot. A vizek fertőzőveszélyesek.
A hírt az Odesszai Városi Tanács közölte.
A megyében végzett laboratóriumi vízvizsgálatok elvégzése után a szakértők fertőző betegségek kórokozóit – szalmonellát, rotavírusokat, koleravibriókat, emberi és állati bélféreg tojásait és lárváit találták. Ezenkívül az kólibaktérium mennyisége is jelentősen meghaladja a normát.
Vérhast okozó baktériumfertőzés miatt betiltották a tengerparti fürdőzést 14 olasz tengerparton. Rimini polgármestere egészen Gorótól Cattolicáig rendelte el a tilalmat.
A szakemberek szerint a baktérium a rendkívül meleg és szárazság miatt halmozódott fel az Adriai-tengerben. Jelenleg 28 fokos a tengervíz a térségben, a sekély parton ennél is magasabb. Az említett partszakaszon a turisták továbbra is használhatják a napágyakat. A Regionális Környezetvédelmi Ügynökség folyamatosan monitorozza a víz állapotát és amint a megfelelő mértékre csökken a koncentrátum, újra nyitják a strandokat. A hatóságok szerint a probléma a szennyvízhálózatban feltárt hiányosságok miatt következett be ismét.
Aquests dies hem dut a terme una acció de denúncia contra la #massificació turística a les cales de #Manacor. Amb una mica d’humor, hem penjat uns quants cartells que podeu veure a les fotos. Des de Cala Morlanda fins a Cala Bota pic.twitter.com/zy1abLDbwV
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
A Myxococcus xanthus nevű baktérium viselkedését vizsgálták a Rice Egyetem és a Wyomingi Egyetem kutatói, amikor valami különlegesre lettek figyelmesek: a csoport olyan örvénylő „képeket” hozott létre, amik a holland festőművész, Vincent van Gogh remekműveire emlékeztették a szakembereket.
A Myxococcus xanthus évtizedek óta ismert a kutatók előtt, de a mai napig képes meglepetéseket okozni. A faj egyedei szeretnek együttműködni, hogy megosszák egymással az erőforrásokat – írta a Live Science.
A kutatók most kifejezetten egy fehérjepárt, a TraA-t és a TraB-t vizsgálták, amik abban segítenek, hogy az egyedek összekapcsolódjanak. A folyamat minden része azonban még nem ismert, ezért a kutatócsoport olyan mutáns törzseket hozott létre, amelyekben még láthatóbbá tették a fehérjék mögötti géneket.
Ahogy a mutáns törzsek a nem mutáns törzsekkel rajokba szerveződtek, az egymáshoz csatlakozó sejtcsomók örvénylő mintázatba rendeződtek. A kutatók ezután digitális módszerekkel „kiszínezték” az egyes törzseket, hogy azokat könnyebb legyen megkülönböztetni. A színek hozzáadása azonban váratlan helyzetet okozott: a baktériumok úgy néztek ki, mintha csak Van Gogh egyik leghíresebb festményét, a „Csillagos éjt” néznénk. A hasonlóság főleg a kék-sárga eredményen szembeötlő.
Két hét alatt bármilyen, egyszerhasználatos műanyagot lebont két magyar fiatal lány által előállított, a világon egyedülálló baktériumkoktélt. Már kezdődik is az ipari tesztelés, de a Poliloop nevű biotech startupra már a befektetők is felfigyeltek.
Két fiatal magyar kutatónő találta fel azt a baktérium koktélt, melynek alkotói együttes erővel képesek lebontani a műanyag hulladékot. Madaras Liz és Lévay Krisztina egyetemi tanulmányaik során, gyógyszervegyész szakon ismerkedtek meg, majd a szabadidejükben, saját befektetésükből fejlesztették ki a Poliloop névre keresztelt baktérium-kombinációt. Módszerükkel teljes egészében lebonthatók a polimer alapú csomagolások.
2018-ban kezdték el kidolgozni azt a módszert, melynek segítségével teljes egészében lebonthatók a polimer alapú csomagolások. Mint ismert: évente több mint 300 millió tonna műanyag hulladék keletkezik, ennek pedig csak egy kis része kerül újra hasznosításra. A kutatók által kifejlesztett módszer ebben lehet jelentős segítség. Terveik szerint az így kapott anyagot termőföldeken lehetne használni, mint összetettebb, organikus talajjavítót. Mivel lényegében a műanyagban is megtalálhatóak az olyan természetes atomok, mint pl. a szén, csak környezetidegen formában, ezeket a lebontás után biomasszaként meg tudjuk kötni, így újra a földi ökoszisztéma részei lehetnek.
Mikrobiális bontás zajlik: a Poliloopban lévő baktériumok a polimerlánc szénatomjait energiaforrásként, azaz saját anyagcsere-folyamataik fenntartására használják fel. Ebből a külső szemlélő annyit lát, hogy nagyjából 7 hét alatt teljesen eltűnik a műanyag, közben pedig semmilyen káros anyag nem szabadul fel.
Ezzel egy csapásra két problémát is meg lehetne oldani, hiszen egyre több a műanyagszemét, és egyre több a rossz állapotban lévő termőföld. Madaras Liz és Lévay Krisztina küldetésének tekintette, hogy környezetbarát választ találjanak erre az égető problémára.
Miközben mindent megteszünk a teljes körű újrahasznosítás érdekében, egyre inkább bizonyos, hogy ez már nem elég a helyzet kezelésére. Küldetésünk környezetbarát választ találni ezen égető problémára. Olyan iparilag is hasznosítható megoldáson dolgozunk, ami a természet mintájára képes az eddig szennyező műanyag hulladékot beilleszteni az ökológiai körfogásba, miközben az táplálékul szolgál baktérium közösségünk számára – olvasható honlapjukon. A Greendexnek adott interjúban pedig arról is beszéltek, hogy elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi hulladékkezelői rendszerbe be tudjuk építeni a Poliloopot, alternatív technológiát kínálva a műanyagszemét lerakására és égetésére.
Szavaik szerint valószínűleg mind a két út megvalósítható, de praktikusabbnak és gazdaságosabbnak látják, ha a nagyüzemi hulladékfeldolgozókban alkalmazzák a Poliloopot, hiszen ott gyűlik össze a lakossági és a nem lakossági szemét is. A Poliloop baktériumkoktélja különféle műanyagok biológiai lebontására képes, válogatás vagy előmosás nélkül. Ez nemcsak növeli a hatékonyságot, hanem csökkenti a működési költségeket is. A Poliloop segítségével az egykor hulladéklerakásra alkalmasnak ítélt műanyagok új életet találnak, ráadásul a Poliloop esetében nincs szükség különösebb válogatásra, feldolgozásra, ezért idő- és költséghatékony is. A tavalyi év végén komoly tőkebevonás történt a Vespucci Partners részéről, hogy finanszírozni tudják a további kísérletezést, pilot projekteket. Hiszen ahhoz, hogy nagyipari körülmények között alkalmazni lehessen a Poliloopot, be kell bizonyítanunk, hogy több tízezer tonna műanyagon is működőképes. Remélhetőleg pár éven belül már elmondhatjuk, hogy legalább 30 városban használják a technológiánkat – mondta a startup egyik alapítója a Greendex.hu-nak.
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel, amiről a Science Magazin is beszámoltak pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is.
A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról, valamint meghatározhatjuk rokonsági viszonyukat, ami a filogenetika tudományág legfőbb célja.
A filogenetikusok dolgát azonban megnehezíti, hogy a növényekkel és állatokkal ellentétben a baktériumok nemcsak „szüleiktől” örökölhetnek géneket (vertikális öröklődés), hanem jelentős a környezetből felvett funkcióik száma is (horizontális öröklődés) – olvasható az ELTE közleményében. Példaként említik, hogy ez által szerezhet egy baktérium antibiotikummal szembeni rezisztenciát egy, akár teljesen más fajhoz tartozó társától.
A horizontális és vertikális öröklődés együttes jelenléte miatt a kutatókban felmerült a kérdés, hogy leírható-e egyetlen családfával évmilliárdokra visszamenőleg a rokonsági viszonyok hálózata, rekonstruálható-e minden ma élő modern baktérium közös őse?
Az ELTE TTK-n működő, Szöllősi Gergely János magyar biofizikus által vezetett ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve kísérelték meg a fenti kérdések tisztázását.
Módszerük lényege, hogy a horizontális géntranszfereket, melyeket a tudományterület eddig jellemzően zajként kezelt, és gyakran figyelmen kívül hagyott, explicit modellezték a filogenetikai rekonstrukció során. Ennek a megközelítésnek a létjogosultságát megerősítette az az eredmény, hogy a génöröklődés kétharmada vertikális, míg egyharmada horizontális volt. Ezek alapján lehetségessé vált egyetlen fával leírni a baktériumok evolúcióját, ugyanakkor fontos a horizontális komponensek figyelembevétele is.
A vertikális és horizontális öröklődést együttesen kezelő módszer segítségével sikerült az egyes gének evolúcióját visszakövetni időben, és így minden eddiginél pontosabban meghatározni a közös ős géntartalmát, ennek segítségével pedig közvetetten különböző tulajdonságait. A vizsgálat szerint ez az egysejtű, ami több mint hárommilliárd éve élt, egy pálcika formájú, kétmembrános (diderm), mozgásra és környezetének érzékelésére képes (chemotaxis), vírusok elleni védelemmel rendelkező (fejlett CRISPR/Cas rendszer), viszonylag komplex élőlény volt.
A közös őst követően a bakteriális evolúció két fő ágra vált szét, a Gracilicutesra – melyek ma is élő képviselője például a bélben élő Escherichia coli – és a Terrabacteriára – melyek közé többek között a cianobaktérium is tartozik.
A közlemény szerint a projekt megvalósításához elengedhetetlen volt az ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok mintegy 30.5 FP64 TFLOPS számítási teljesítményű HPC klasztere, melyet Szánthó Lénárd Lajos, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék mesterszakos hallgatója tervezett, állított össze és üzemeltet az ELTE Informatikai Igazgatóság (IIG) által biztosított szerverteremben.
Másfél mérföld mélyen Csendes-óceánban egy olyan baktérium él, melyre immunsejtjeink sem reagálnak, mert annyira idegen az emberi szervezet számára. Ezzel megdőlhet azt a régóta fennálló nézet, amely szerint immunrendszerünk úgy fejlődött, hogy bármilyen idegen mikroorganizmust képes észlelni és semlegesíteni – közli a Live Science tudományos portálra hivatkozva az Origo.
Jonathan Kagan, a Bostoni Gyerekkórház immunológusa már régóta szerette volna tesztelni az elméletet, ezért olyan baktériumot keresett, amivel egyáltalán nem találkozott még az emlősök szervezete. A szakértő a csendes-óceáni Phoenix-szigetek közelében, az óceán mélyén talált rá erre a mikroorganizmusra.
„Ez az óceán legmélyebb, legősibb, legelzártabb, legvédettebb része, ebben a tartományban egyetlen emlős sem fordul elő. Még bálnák sem.” – mondta a tanulmány társszerzője, a Bostoni Egyetem tengerbiológusa, Randi Rotjan.
A kutatók távirányítással vezérelt tengeralattjáróval az óceán talajáról, vízéből, szivacsokról és tengeri csillagokról gyűjtöttek mintákat, amikből összesen 117 különböző baktériumfajt sikerült kitenyészteni. Ezekből kiválasztottak ötven baktériumfajt, amiket egér és emberi immunsejteknek mutattak be.
Legnagyobb meglepetésre az óceáni mikrobák 80 százalékát az immunsejtek képtelenek voltak észlelni, vagyis a különös baktériumok teljesen láthatatlanok az immunrendszer számára.
A trükkös baktériumok többsége a Moritella nemzetségbe tartozik.
Kagan szerint az eredmények azt támasztják alá, hogy ha az immunrendszer teljesen idegen ökoszisztémába kerül, akkor olyan baktériumokkal találkozhat, amiket egyszerűen nem vesz észre.
A vizsgálat szerint az immunsejtek képtelenek voltak azonosítani az óceáni baktériumok lipopoliszacharidját, így tudtak a mikroorganizmusok láthatatlanok maradni.
Normál körülmények között az emlősök immunrendszere a baktériumok sejtfalának egy specifikus része, a lipopoliszacharid (LPS) alapján azonosítja a Gram-negatív mikrobákat.
A kutatók szerint az óceán mélyén élő baktériumok esetében az LPS molekulák lipidláncai hosszabbak, ez viszont még nem magyarázza teljes mértékben a „láthatatlanságot”.
Az ijesztő képesség ellenére a kutatók szerint a különleges mikroorganizmusok képtelenek lennének kirobbantani egy veszélyes járványt, nekik ugyanis annyira idegen az emberi test, hogy az immunrendszer beavatkozása nélkül, maguktól is perceken belül elpusztulnak.
A baktériumokat a szövetből 99,9 százalékban megsemmisíteni képes technológiát fejlesztett ki egy francia vállalat. A koronavírus ellen is hatékony huzatot a párizsi és a lyoni tömegközlekedési járműveken tesztelik – írta kedden a Le Figaro című francia napilap.
Az újság emlékeztetett arra, hogy sokan a tömegközlekedési eszközöket tekintik a fertőzés legfőbb helyszínének, ezért a tömegközlekedési vállalatok minden eszközzel (járatsűrítéssel, fertőtlenítéssel) próbálják szavatolni a higiéniát az utasok számára. Lyonban és a Párizs körüli Ile-de-France régióban például egy olyan huzatot tesztelnek jelenleg az üléseken, amely 99,9 százalékosan megsemmisíti a baktériumokat és vírusokat, beleértve a koronavírust is. Legalább is ezt állítja a Trajet-Aude elnevezésű vállalkozás, amely az antibakteriális szövetet kifejlesztette.
„Öt évvel ezelőtt fejeztük be a szövet fejlesztését, eredetileg egy öntisztító terméket akartunk létrehozni” – mondta a közép-franciaországi Lyon közelében található Caluire-et-Cuire településen működő cég képviselője a Le Figarónak.
Ehhez a szövetet titán-dioxidba mártják, az érc pedig a napfény vagy művilágítás hatására aktiválódik és megsemmisíti a szövetre kerülő molekulákat. A folyamat neve fotokatalízis, amelynek hatása a szennyeződésgátlás és antibakteriális tulajdonság elérése, azaz az öntisztítás.
„A belső tesztek azt mutatták, hogy 99,9 százalékban megsemmisülnek a vírusok és a baktériumok, az eredményt egy független laboratórium is megerősítette” – hangsúlyozta a cég képviselője.
A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány kezdetén sokan tartottak attól, hogy különböző anyagú felületek érintésével is fertőzhet a vírus, s bár azóta ezt a lehetőséget több tanulmány is cáfolta, a tömegközlekedésen utazón továbbra is félnek.
A FranceInfo hírrádió szerint francia vállatok számos szabadalmat jegyeztettek be a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Vírusölő maszkból már több is forgalomba került: az egyszer használatos, eldobható változatot a Bioserenity vállalkozás több kutatóintézettel együtt fejlesztette ki, és keddtől áll az egészségügyi dolgozók rendelkezésére.
Egy másik, a Viral Stop elnevezésű vírusölő anyaggal bevont, mosható maszk a gyártó szerint fél órán belül elpusztítja az anyagra kerülő vírusokat. A gyógyszertárakban már kapható maszkot a Proneem biotechnológiai vállalat fejlesztette ki néhány hónap alatt, a technológiai fejlesztés mintegy egymillió euróba került, a cég éves forgalmának negyedét fordította rá. „Több mint négyszáz tesztet végeztünk a koronavírussal és variánsaival” – mondta Nathalie Hagege cégvezető a rádióban. A maszkot három-négy hónapig lehet hordani, s hetente egyszer kell mosni. A decemberben forgalomba hozott termék egyik legfőbb vásárlója a francia sportvilág és az olimpiai bizottság.
Népszerűek a vírusölő orrsprayk is, amelyekből többfélét is forgalomba hoztak az elmúlt hónapokban, de a fogyasztóvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy nem mindegyik egyformán hatékony. „Részletesen meg kell nézni a csatolt dokumentációt: használati utasítást, a termékhez csatolt tájékoztató dokumentumokat, az európai, nemzetközi és francia normák szerint végzett teszteket, s azt is, hogy ezeket a gyártó független laboratóriumokban végeztette-e el, illetve azt is ellenőrizni kell, hogy a jelenlegi vírussal kapcsolatos hatékonyságot bizonyítják-e ezek a tesztek” – mondta Rémy Reuss fogyasztóvédelmi szakember.
Le béluga a été sorti de l’eau après de longues heures de préparation et d’efforts. Bravo aux équipes impliquées d’avoir relevé ce défi.Les premiers examens médicaux ont été faits, les résultats seront bientôt connus. Le béluga va maintenant prendre la route vers Ouistreham. pic.twitter.com/Vc8aBMKf6r
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Les fonds de RT France sont gelés à la demande de la Direction Générale du Trésor, en raison du 9eme paquet de sanctions qui ne vise pas RT France. Notre chaîne ne peut plus poursuivre son activité. Voici notre communication. pic.twitter.com/aF3JUsqkLl
A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyeket a médiában gyakran csak „szuperbaktériumok”-ként emlegetnek, és számos halálesetért felelősek világszerte. A kialakult helyzetben égető szükség van új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ezért az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetén belül működő Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység kutatócsoportja Pál Csaba vezetésével olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek hatékonyak lehetnek a szuperbaktériumok ellen. A szakmai publikáció a rangos Plos Biology hasábjain jelent meg.
Új antibiotikumokra van szükség
A kialakult súlyos krízishelyzetben – a globális szemléletváltás mellett – égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult.
Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak.
Ha a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.
Egy veszélyes kórokozó: az MRSA
Pál Csaba kutatócsoportjának célja az, hogy olyan antibiotikum-molekulákat fejlesszenek, melyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amelyet a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz.
Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában. Egyes becslések szerint ehhez kapcsolódó globális egészségügyi költségek elérik az évi 5 milliárd dollárt. A jelenlegi piacon lévő és fejlesztés alatt álló antibiotikumok nem kínálnak kielégítő megoldást, mivel az MRSA rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új antibiotikumokhoz.
Lucija Peterlinnel (Ljubljanai Egyetem) szoros szakmai együttműködésben két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre a kutatók, melyeket ULD1-nek és ULD2-nek kereszteltek el.
E molekulák különlegessége, hogy több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül, ezért az ellenálló képesség kialakulása minimális.
Az előzetes, egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ULD1 és az ULD2 az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben különösen hatékonyak, ugyanakkor az emberi sejtekre sincsenek károsító hatással. Pál Csaba, Nyerges Ákos és munkatársaik igazolták, hogy a piacon lévő, vagy jelenleg is fejlesztés alatt álló antibiotikumok az MRSA számos genetikai változatával szemben nem hatékonyak.
Ezzel szöges ellentétben az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között hatékonyan irtotta az összes vizsgált MRDA-változatot. Ezért e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött.
A közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.
