1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását a kézirat szerint Kölcsey Ferenc. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, mely alkalomból a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a magyar kultúra napja alkalmából tartott központi rendezvényére ‒ több évnyi kihagyás után ‒ vasárnap ismét Ungváron került sor, a Bavka Kárpátaljai Megyei Akadémiai Bábszínházban.
A meghívott vendégek – dr. Papp Ferenc ungvári magyar konzul, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója, Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke, Héder János, az ungvári egyházközség lelkésze, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, a KMKSZ jelenlévő alapszervezeti elnökei – köszöntése után a jelenlévők közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Elsőként dr. Papp Ferenc mondott köszöntőt, aki Bacskai József főkonzul nevében is köszöntötte az egybegyűlteket. Megjegyezte, hogy január 22. nem szerepel piros betűkkel a naptárban, azonban ennek ellenére közel olyan fontos számunkra, mint a magyar történelem neves évfordulói.
– Történelmünk során voltak időszakok, amikor a magyar nép komoly veszélyben volt, de erős belső tartásunk miatt, melynek része a magyar kultúra megőrzése iránti igény, szinte töretlenül átvészeltük ezeket a nehéz időket. Napjainkban békés versengés folyik a világ nemzetei között a kultúra területén, ezért meg kell őrizni ezeréves hagyományainkat, Európában egyedülálló nyelvi örökségünket. Ennek a feladatnak a megoldásában hatalmas felelősség hárul nemcsak az anyaország, de a történelem viharai miatt a nemzettesten kívül élő magyar testvéreinkre is. Az elismerés és a hála szavai illetnek minden, magyar haza határain kívül élő testvérünket Ungvártól Torontóig, akik néha a legnehezebb politikai és egzisztenciális viszonyok között is megőrzik és adják tovább a magyar nyelvet, s kultúrát – hangsúlyozta a diplomata és arról biztosította a kárpátaljaiakat, hogy erőfeszítéseiket Magyarország Kormánya megkülönböztetett figyelemmel kíséri, s a magyar nyelv és kultúra méltó támogatása a jövőben is kiemelt nemzetpolitikai céljai közé fog tartozni.
Végezetül azt kívánta, hogy ennek szellemében tevékenykedjünk a 2024-es évben, mindenki ebből merítsen reményt, hitet a jövőbe, a nemzet megmaradásába, hogy sikerülni fog a XXI. században is megőrizni a magyar jövőt a Kárpát-medencében és itt, Kárpátalján is.
A KMKSZ nevében Balogh Lívia köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy ez az emléknap az elmúlt évtizedekben hagyományosan Ungváron került megrendezésre, míg ezt meg nem törte a Covid-járvány, majd a háború. Elmondta: a hagyományokhoz tartozott az is, hogy a rendezvényt Brenzovics László elnök nyitotta meg, aki sajnos, még mindig nem lehet itthon. Helyette ma Barta József alelnöknek kellett volna itt állnia, de Őt nemrégiben tragikus hirtelenséggel vesztette el magyar közösségünk, rá egyperces néma csenddel emlékeztek.
– Annyi minden történt velünk az elmúlt néhány évben. Megváltozott életünk, közösségeink élete, nagymértékben korlátozódtak lehetőségeink. Hányszor elhangzott személyes beszélgetésekben, hogy nemzedékünk legnehezebb időszakát éljük, sokak ajkán szólalt és szólal meg a fohász: „Isten, áldd meg a magyart…” Ma ezen sorok megszületését ünnepli a világ magyarsága – mondta Balogh Lívia és megjegyezte, hogy Kölcsey sem idilli viszonyok közt írta a magyarok imáját a Tisza áradásait követő sártenger által hónapokra körbezárt falucskában, a téli álmot alvó Magyarország szatmári zugában, Szatmárcsekén.
– Kulturális kincseink, nemzeti hőseink, kiemelkedő nemzeti alkotásaink nem idilli történelmi korszakban, vagy épp felhőtlen, gondtalan életszakaszban születtek. Gondoljanak csak Dobóra, József Attilára, Adyra, vagy épp Radnóti Miklósra. De születtek zsenialitásból, tenni akarásból, az őseink kulturális hagyományairól történő gondoskodásból. Ez a cselekvő erő az, ami ma is kulturális értékek sokaságát hozza létre! – fogalmazott az elnök asszony és felsorolt az elmúlt év magyar kulturális sikereiből néhányat: veretlenül jut ki az Európa-bajnokságra a magyar labdarúgó-válogatott, világbajnok a magyar vitorlázó csapat és férfivízilabda-válogatott, Nobel-díjban részesül Karikó Katalin és Krausz Ferenc, Európa turisztikai Oszkár-díját kapja meg a Liget Budapest Projekt, új mércévé válik az atlétikai vb sikere, UNESCO szellemi kulturális örökség lesz a magyar vonós zenekari hagyomány.
– Szívünket legalább ennyire melengetik szűkebb pátriánk, Kárpátalja sikerei akkor, amikor nemzetközi fesztiválokon, versenyeken kimagasló eredményekkel végeznek sajtósaink, vagy épp a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata, amikor hungarikummá lesz a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés, amikor vastapssal ünnepli a budapesti közönség a kárpátaljai népi együttesek előadását, amikor egymás után védik meg doktori értekezéseiket magyar pedagógusaink.
Mindez közös eredmény és közös siker, minden magyaré, hisz ma már elképzelhetetlen magyar kultúráról beszélni a határon túli nemzetrészek, Vidnyánszky Attila vagy Pál István Szalonna nélkül.
Ezen a napon ünnepelni nemzeti kultúránk nagyságát, szépségét, évezredes hagyományainkat közösségben érdemes, mert megerősíti nemzettudatban a közösség tagjait. Boldog az az ember, aki értékelni tudja más népek kultúráját, magáét pedig hittel szeretni. Mi ezt tanultuk meg itt, a Kárpátok alján, és ez tartotta meg közösségeinket eddig is – emelte ki Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke és azt kívánta, hogy ezek a közös kulturális sikerek adjanak elegendő reményt és hitet a hétköznapok megélésében.
Az est további részében a Déryné Társulat Szívemben fényt című darabját élvezhette a közönség. Turi Bálint és Dányi Krisztián előadásában Dsida Jenő válogatott versei, útinaplója és levelei hangzottak el. A két színész úgy állította össze ezt a közel egyórás műsort, hogy az egybegyűltek ne csak a fiatalon elhunyt költő főbb műveivel ismerkedhessenek meg, hanem betekintést kapjanak a neves beregszászi kötődésű költő rövid, de tartalmas életébe is. Az ún. Dsida-párbaj keretében az előadók felváltva közöltek érdekes adatokat Dsida Jenőről (született Binder Jenő Emil).
A vidám, rím és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott verseket hallgatva Turi Bálint és Dányi Krisztián előadásában egy sajátos időutazás részesei lehettünk, amiből az előadás végén a színpadról gomolygó keserű füsteffektus térítette vissza a nézőket a jelenbe.
Ismét Kárpátaljára látogatott Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica díjas kunszentmiklósi versvándor. Két év kihagyás után a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szerdán és csütörtökön az Ungvári járásban mesélt, verselt nemcsak a magyar, de a világirodalom legszebb, bár talán legrövidebb ideig tartó barátságáról. Toldi írójához elküldöm lelkemet – Képek Petőfi Sándor és Arany János barátságáról címmel 7 helyszínen hallhatott különleges irodalmi előadást a közönség.
A versvándor november 22-én délután Tégláson a római katolikus templomban melengette a lelkeket, rávilágítva Petőfi Sándor és Arany János különleges kapcsolatára, este Csapon az Ungvári Járási Rendezvényteremben meríthettek erőt a továbbiakhoz különleges irodalmi és színházi élménnyel gazdagodva. Másnap Tiszaágteleken az iskolában kezdett, utána Kisdobronyban, majd Nagydobronyban a líceumban, azt követően Csongoron és végül a Nagydobronyi Református Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Tóth Péter Lóránt, aki a korábbi előadásaihoz hasonlóan ezúttal is magával ragadta a termekben helyet foglaló gyerekek sokaságát. Közönségtől függően sikerült olyan atmoszférát teremtenie, hogy az iskolások kiemelt figyelemmel, érdeklődő szemekkel követték a fergeteges előadását. Minden helyszínen őszinte vastapsot kapott a különböző korosztályú közönségtől. S nem véletlenül. A versek mellett életképeken, személyes tréfás és komoly történeteken keresztül lelkesen beszélt hazaszeretetről, magyarságról, honvágyról, szerelemről, emberségről, gúnyolódásról, igazságtalanságról, politikusok hiteltelenségéről. Tóth Péter Lóránt kimondva és tudat alatt is azt sugallta: szépirodalmat kell olvasni, mert az az ember, aki olvas, az gondolkodik, s aki gondolkodik, azt mások nem tudják megvezetni, és ez nagyon fontos dolog.
Ezt az előadást a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum felkérésére készítette a művész még 2021-ben, s utána 2022-ben és 2023-ban a Petőfi-emlékév alkalmából 8 országot járt be vele, több mint 200 helyszínen hallhatták az összeállítását művelődési házakban, könyvtárakban, színháztermekben.
– Nagyon örülök annak, hogy 2 év után most újra visszatérhettem Kárpátaljára. Nekem mindig is nagyon fontos volt, hogy elhozzam ide ezeket az irodalmi előadásokat. 2011-ben jártam itt először, és azóta több mint 70 településre sikerült eljutni több száz előadással. Kárpátaljára mindig úgy gondolok, mint a nagy Kárpát-medencei családnak a legkisebb gyerekére, és mint a legkisebb családtag, a legnagyobb figyelem illeti meg, főleg ilyen zivataros időben, mint ez a mostani – mondta Tóth Péter Lóránt.
Az előadó megjegyezte, hogy a téma – Petőfi és Arany barátsága – is egy olyan történet, ami tanulsággal szolgálhat nekünk ma itt 2023-ban abból a szempontból, hogy két teljesen különböző életvitelű, életfelfogású ember találkozik, és ezek az emberek nem kioltották egymást, nem bántották egymást, hanem segítették és táplálták. Mindenki tisztelte a másikban az embert, a másik értékét, kiegészítették egymást.
– Szeretettel köszöntöm ezúton is a kárpátaljai magyarokat, és nagyon bízom abban, hogy most már eljön megint az az idő, hogy legalább ezeket az irodalmi előadásokat egy kis lelki feltöltődésként, egy kis lelki munícióként sikerül elhozni majd nemcsak a diákokhoz, de a felnőtteknek is – mondta végezetül a versvándor, s kicsit előre tekintve elárulta, hogy jövőre remélhetőleg január–februárban ismét ellátogat Kárpátaljára.
Ebben nagy szerepe van Balogh Líviának, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete elnökének, aki több mint egy évtizede minden lehetőséget megragad, hogy ezzel az egyedi művészelőadóval találkozhasson a kárpátaljai közönség.
– Tóth Péter Lóránt 12 éve jár Kárpátaljára, ebből az elmúlt 2 évben nem jött, mert nem volt erre lehetőség. Az Ungvári járásban talán már nincs olyan település, ahol legalább egyszer ne járt volna. Minden kis magyar közösséget meglátogatott, nagyon hitelesen tolmácsolja a mondanivalóját, legyen az irodalom- vagy történelemóra, hiszen ’56-os előadásokat is tartott Kárpátalján. Mi mindig visszavárjuk, mert egy nagyon hiteles ember. Fiatal emberként Petőfit, Aranyt, József Attilát, Radnótit szavalva sokkal közelebb tud kerülni a fiatalokhoz, és ezért is a második napot csak az iskolákban való fellépéseknek szántuk. A tegnapi két helyszín után ma a Nagydobronyi kistérség magyar iskoláit látogatja végig és viszi el azokat az üzeneteket, amelyek ma is aktuálisak, hiszen Petőfi és Arany teljesen más habitusú ember, két eltérő világból érkeznek, és mégis nem kioltják, hanem erősítik egymást. Ráadásul szerintem ez a mai fiatalságnak is üzenet lehet, hogy elismerd a másikban azt, ami jó, hogy ne elnyomni szeresd a más meglátásokat vagy a más habitusú, más nyelvű embereket, hanem erősíteni, tanulj meg vele együttműködni, együtt dolgozni. Sok minden mellett erről is szól Tóth Péter Lóránt előadása – fogalmazott Balogh Lívia.
A kárpátaljai magyarság elmúlt száz évének legnagyobb tragédiájára emlékeztek csütörtökön délután Csapon. A város magyarsága hagyományosan a köztemetőben, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csapi Alapszervezete által 1990-ben állított emlékműnél gyűlt össze. Csöndes főhajtással arra a Csapról elhurcolt 73 magyar férfira emlékeztek, akik közül 37 soha nem tért haza.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű és helyi alapszervezetének elnöke, a megyei tanács képviselője elmondta, hogy Erzsébet-nap környékén Kárpátalján minden magyarlakta településen megemlékezéseket tartanak. Azokra a magyar férfiakra emlékeznek ilyenkor, akiket 1944-ben a sztálini rezsim háromnapos munkaszolgálatra hívott be. Akkor több tízezer magyar és német férfi esett a sztálini terror áldozatául.
– A saját történelmünkre emlékezni kell, ezért gyűltünk most össze a szűk körű, csendes megemlékezésre. Ma Kárpátalján ismét nehéz időket él a magyarság, s nagyon sokunknak családi és közösségi szétszakítottságban kell megélnie ezt az időszakot. Ám azt gondolom, hogy nagyon fontos ilyenkor is emlékezni arra, hogy voltak itt, ezen a vidéken ennél erősebb szelek és viharok is, de azt is túlélte a kárpátaljai magyarság. Adjon ez mindenkinek reményt ma is – emelte ki Balogh Lívia.
Mindazokért, akiket 79 éve elhurcoltak, elszakítottak családjuktól, Baksa Dávid, a csapi református gyülekezet vezető lelkésze imádkozott és kért áldást Kárpátalja népeire, illetve megnyugvást, vigaszt azok számára, akik a gyász terhével küzdenek, a fájdalmat hordozók számára, kiket szétszakított a gonosz világ.
A megemlékezésen a KMKSZ helyi nyugdíjasklubjának kórusa szolgált. A kellemetlen, csípős novemberi délután az elmúlt évek történései miatt a nagyvilágban szétszórt családtagjainkra, honfitársainkra gondolva különösen meghatóan hangzottak a Szétszórt gyöngyszemekhez című dal szavai:
„Szóljon ez a dal, szétszórt gyöngyszemekhez Kősziklára tapadt, tépett levelekhez Szóljon ez a dal szétszórt búzaszemhez Tőkén maradt árva, bús szőlő szemekhez…”
Végezetül a megemlékezők az emlékmű talapzatára tették koszorúikat, virágaikat és a mécseseket. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) csapi székházának nagytermében tartotta soron következő, tisztújító közgyűlését március 25-én. Újabb három évre szavazott bizalmat Balogh Lívia elnök asszonynak, valamint Palkó Katalin és Őr Hidi László alelnököknek a gyűlésen megjelent 43 küldött, majd megválasztották a szervezet bizottságainak és a KMKSZ Választmányának tagjait is.
Balogh Lívia a szervezet legutóbbi három évét értékelő beszéde elején elmondta: „A legnegatívabb, -csendesebb és -visszafogottabb három év volt.” Mindez két év Covid-világjárvány és a háború következtében alakult így. A középszintű szervezet tagsága 600 fővel lett kevesebb, a Szövetség munkájában pedig a korábbi feladatok mellett jelentős súllyal megjelent a karitatív tevékenység is.
Az elnök asszony kitért arra, hogy nem volt még olyan nehéz választási rendszer Ukrajnában, mint a 2020-as önkormányzati választásokkor megtapasztalt, az új választási törvény és a teljesen átalakított közigazgatási rendszer következtében. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik a kampányban és a választási folyamatban tevőlegesen részt vettek. Az önkormányzati választáson a KMKSZ sikeresen szerepelt, több mint 39 ezer szavazattal nyolc képviselőt sikerült bejuttatni a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, ezáltal a negyedik legnagyobb frakciót alakíthatták meg. A 75 ezer fős Ungvári járásból 250 ezer fős járás lett a közigazgatási reform következtében, a magyarok arányának jelentős csökkenése ellenére hatfős képviselőcsoportot sikerült bejuttatni az Ungvári Járási Tanácsba, ahol a KMKSZ ugyancsak a negyedik legnagyobb politikai erő. A magyarok által nagy számban lakott négy kistérség közül a csapiba hat képviselőt, a nagydobronyiban Nagy Ferenc polgármestert és hét képviselőt (akikhez később csatlakozott még nyolc), a szürteiben Puskár Árpád polgármestert és tizenkét KMKSZ-es képviselőt sikerült mandátumhoz juttatni, valamint a Homoki kistérségben három képviselőt, ami a magyarok ottani részarányát tekintve ugyancsak nagy sikernek tekinthető.
Az elnök asszony részletesen beszámolt a szervezet nyertes pályázatairól és a KHÖT-tel, valamint az egyházakkal közös humanitárius programokról, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány működéséről, valamint az oktatási reform várható következményeiről.
Őr Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be a közgyűlésnek, többek között a fiatal gazdálkodó családokat támogató Első lépés programról és a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2022-ben. Bejelentette továbbá, hogy megalapították a „Pro Agricultura Carpatica” Gazdaasszony Tagozatát Szigeti Séra Natália és Jávorszky Beáta vezetésével.
Braun Éva, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt a szervezet elmúlt évi gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről.
Medve Andrea, a Fegyelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt három évi munkáját.
Ezt követően sor került a tisztújításra. A küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották újabb három évre elnökükké Balogh Líviát, alelnökké Palkó Katalint és Őr Hidi Lászlót, az Ellenőrző Bizottság tagjai továbbra is Braun Éva, Pekár Tünde és Palkó Enikő, míg a Fegyelmi Bizottság tagjai Medve Andrea, Mikula Sarolta és Jávorszky Beáta maradtak.
Az ungvári járási szervezet a KMKSZ Választmányába delegálta a két alelnök mellett: Tarics Zoltánt, Kulin Zoltánt, Rezes Józsefet, Hurik Ilonát, Balogh Oszkárt, Kovács Gézát, Hidi Endrét, Bak Évát, Kántor Józsefet, Szigeti Séra Natáliát, Mackó Istvánt, Pekár Tündét, Illár Lénárdot, Pálfy-Kovács Erikát, Leskó Csillát, Roják Máriát, Györke Róbertet, Molnár Líviát, Ferkó Bélát és Jávorszky Beátát, valamint a szervezet titkárává újabb három évre megválasztották Kovács Lórántot.
A KMKSZ UKSZ kiskörzeteinek vezetőit ugyancsak megerősítette tisztségében a közgyűlés, ők: Ferkó Béla, Kulin Judit, Pálfy-Kovács Erika, Őr Hidi László, Györke Róbert és Mackó István.
A közgyűlés végén a kerek évfordulójukat ünneplő alapszervezeti elnököket köszöntötte a szervezet újraválasztott elnök asszonya, ők a kisdobronyi Szigeti Séra Natália, a bátfai Varga Tünde, a korláthelmeci Gortvay Gizella, a minaji Szilvási Veronika és a tiszaásványi Orbán István, akik egy-egy csokor virág mellett egy Hidi Endre keramikus által készített tányért is hazavihettek.
A közgyűlés végén Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke arra szólította fel a jelen lévő pedagógusokat és szülőket, hogy településeiken aktívabban járuljanak hozzá a magyar iskolai élet felvirágoztatásához. Illetve arra kérte a jelenlévőket, hogy igyekezzenek minél több gyereket eljuttatni a tanulmányi versenyekre, valamint a KMPSZ által meghirdetett, érettségire felkészítő tanfolyamokra.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás (KHÖT) ügyvezető igazgatója a Beregszászban már jól működő és általuk egész Kárpátalján terjesztett szociáliskártya-programról tájékoztatta a küldötteket.
A Nagydobronyi Művészeti Iskola egy pianínóval gazdagodott, az ünnepélyes átadásra csütörtökön került sor Csongoron a református egyház által felajánlott épületben, ahol az intézmény ideiglenesen működik. Az adomány a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) felhívására a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének (KMKSZ UKSZ) közbenjárásával valósult meg.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára és Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke. Az örömteli eseményen jelen volt Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke, Kovács Attila, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere, Baksa András, Csongor elöljárója, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai és a zeneiskola tantestülete.
– 2021 tavaszán kezdtük el az iskolában az oktatást, akkor 25 tanuló volt, mára 37-en lettek. Jelenleg 3 szakon tanulhatnak a gyerekek, van zongora, hegedű és tánc, de a jövőben szeretnénk bővíteni. 5 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel – tudtuk meg Ráti Gabriellától, a Nagydobronyi Művészeti Iskola megbízott igazgatójától.
Úgyszintén elmondta, hogy van több hangszerük, de azok eléggé elavult állapotban vannak, ezért terveik között szerepeltek a fejlesztések, viszont jött a háború és emiatt álmodni sem mertek arról, hogy hangszereket fognak tudni beszerezni.
– Segítségért fordultunk a nagycsaládosok egyesületének elnök asszonyához Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnökének közvetítésével, és meghallgatták a kérésünket, rögtön igyekeztek segíteni. Múlt év végén nagyon sok hangszert hoztak, hegedűket, furulyákat, zongorapadot, kottatartókat, kottákat részben a nagycsaládosoktól. Egy egész mozgalom indult el a megsegítésünkre. Nagyon hálásak vagyunk minden adakozónak, mindenkinek, aki valamilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy fejlesztéseket kivitelezhessünk – hangsúlyozta Ráti Gabriella és köszönetet mondott a számukra nélkülözhetetlen eszközért.
Nagy Ferenc, a kistérség polgármestere röviden felidézte a 2 éve alakult iskola történetét.
– Előtte a Nagydobronyi kistérségben volt egy nagy zeneiskola, amely az egész környék gyerekeit kiszolgálta, de amikor létrejött a kistérség, forrás nélkül maradt a korábban járási költségvetésből finanszírozott intézmény. A helyi büdzsé képtelen lett volna egy ilyet fenntartani, ezért nem tudtuk átvenni. Megalakult ez a művészeti iskola, nagyon nehezen, alacsony költségvetéssel és semmi nélkül indultak. Volt ígéret, hogy átadják a korábbi zeneiskola értékeit, hangszereit, de ez a mai napig nem történt meg. A jó emberek adományaiból és nagyon kevés pénzből üzemel ez az iskola – jegyezte meg a kistérség polgármestere, és megköszönte a gesztust, s azt, hogy foglalkoznak velük.
A növendékek köszönőszavai helyett a 2. osztályos gyerekek szívből jövő koncertje következett Katona Anikó felkészítő tanár felkonferálásában.
– A kárpátaljai magyarság nagyon nehéz helyzetben éli a hétköznapjait, különösen igaz ez a kulturális intézményekre, s arra a két újonnan alakult kulturális intézményre az Ungvári járásban, amely a Nagydobronyi és a Szürtei kistérségben jött létre. Ezért, amikor a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és Kardosné Gyurkó Katalin elnök asszony megkereste a járási szervezetünket azzal, hogy szeretnének gyűjtést szervezni év végén, decemberben a helyieknek, akkor többek között ezt a két intézményt jelöltük meg. Három hónappal ezelőtt már érkeztek hangszerek ebbe a két intézménybe, s akkor kaptunk egy ígéretet Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő családjától, hogy egy használt, de jó állapotú pianínót fel tudnak ajánlani, ami most érkezett meg a Nagydobronyi kistérségbe, s így Csongoron kapott helyet – mondta Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke, s köszönetet mondott mindenkinek, aki tevőlegesen részt vett az akcióban, és további fejlődést kívánt az intézménynek.
Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke elmondta, hogy kicsit azért nehéz, mert úgy érzi, hogy idegen tollakkal ékeskedik.
– Ezt a felajánlást Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tette és édesapja, Szentkirályi Aladár, a Csepeli Farsang Árpád Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjétől érkezett ide a hangszer.
Igaz a mondás, hogy miután megtanultunk zongorázni, az matematika, de a zene az egy tudomány is, egy olyan közös idegen nyelv, amivel kultúrák is tudnak egymáshoz kapcsolódni és egy lehetőség arra, hogy a háborús helyzetben fel tudjunk oldódni. Amikor valaki zenét tanul és gyakorol, akkor egy kicsit ki tudja kapcsolni a külvilágot. Valahol a zene egy művészet, önmagunk belső világának a megvalósítása. Mi ebben tudunk segíteni a gyerekeknek, hogy legyenek olyan órák, amikor elmerülhetnek ebben a komplex tevékenységben, és ha egy kicsit szebb lehet az élet, akkor az nekünk is nagy öröm – fogalmazott a NOE elnöke.
A jelenleg Magyarországon tartózkodó ukrajnai menekült gyermekek számára adtak át ukrán nyelvű, elemi osztályokban használt tankönyveket a Kárpátaljai Megyei Tanács (KMT) magyar képviselői.
Dr. Orosz Ildikó megyei tanácsi képviselő szerint mi, kárpátaljai magyarok, akik kisebbségben élünk, nagyon fontosnak tartjuk az anyanyelvi oktatást, sőt átérezzük azoknak a menekülteknek a helyzetét, akik most kisebbségbe kerültek, például itt, Magyarországon. „Mivel a Magyarországra érkező menekültek nem hozták magukkal a gyermekeik tankönyveit, ezért egyeztetve Maruszinec Mariannával, a Kárpátaljai Megyei Oktatási Főosztály vezetőjével sikerült Kárpátaljáról majdnem 1 000 tankönyvet áthozni” – nyilatkozta a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának elnöke.
A Magyarországra érkezett tankönyveket a budapesti BOK Sportcsarnokban adták át, ahol az Ukrajnából érkező menekülteket is fogadják. A könyvcsomag még a megérkezése napján átadták Magyarország oktatásügyért felelős minisztériuma számára.
Fontos megjegyezni, hogy a sportcsarnokban egy olyan kisebb kiadvány is „terjed” az ukrán menekültek körében, amely a magyart mint idegen nyelvet tanítja az azt olvasók számára.
„Ez így igaz, hisz korábban átadtuk a kiadvány szerzői jogát a magyarországi oktatási hivatal részére, ennek köszönhetően annyi ilyen kiadványt nyomtatnak ki, amennyire szükségük van, emellett korábban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is gyűjtött ukrán nyelvű mesekönyveket a menedéket Sátoraljaújhelyen kapott gyermekeknek” – emlékeztetett Orosz Ildikó. A főiskola hallgatói a gyűjtés mellett aktívan kivették részüket a nevelői és adminisztratív munkákból, valamint természetesen tolmács-, valamint fordítói feladatokat is végeztek.
„Február 24. óta mindannyiunk élete megváltozott, aminek következtében minden Ukrajnát elhagyó személynek óriási segítségre van szüksége ahhoz, hogy biztonságosabb országok területén találjanak menedéket a háború idejére. Mi igyekszünk őket is és természetesen az otthon maradt embereket is lehetőségeinkhez mérten segíteni és támogatni” – nyilatkozta Balogh Lívia megyei képviselő. Elmondása szerint minden kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet próbál segíteni abban, hogy minél átláthatóbbak legyenek azon jogi rendeleteket, amelyek érintik az Ukrajnából Magyarországra menekült állampolgárokat, ezek mellett pedig természetesen különböző humanitárius szállítmányok segítségével támogatni az otthon maradt embereket.
A könyveket ünnepélyesen Kisfaludy László köznevelésért felelős helyette államtitkár úr vette át, aki rendkívül hálás volt a segítségért és a hozzájárulásért. Véleménye szerint a könyvcsomag óriási segítség lesz a Magyarországra érkező ukrán anyanyelvű gyermekek mihamarabbi beilleszkedéséhez.
Magyarország Kormánya számos egyéb eszközzel is segíti az ukrajnai menekültek beilleszkedését és otthonra találását. Egyrészt külön kiegészítő támogatást biztosít minden olyan iskola számára, amely délutáni felzárkóztatást nyújt az ideérkező menekült gyermekek számára. Továbbá megkönnyítették az érettségibe való bekapcsolódásukat, hiszen április 20-ig tudtak akár utólag is jelentkezni az érettségi vizsgákra és lehetőségük van arra, hogy magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyar mint idegen nyelv tárgyból vizsgázzanak.
„Fontos kiemelni, hogy két olyan könyv is felkerült a tankönyvi jegyzékre és ingyenesen rendelhető az iskolák számára, amely az ukrán anyanyelvű általános iskolás korosztálynak a magyar nyelvvel való megismerkedését és megtanulását könnyíti meg” – húzta alá a helyettes államtitkár. Véleménye szerint ez a könyvfelajánlás óriási segítség, továbbá külön kiemelendő, hogy a kárpátaljai magyarság is ilyen komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy ennek a válságnak a következményei a lehető legkevésbé legyenek súlyosak mindannyiunk számára. Köszönjük szépen!” – zárta szavait Kisfaludy László.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszasalamoni Alapszervezete szombat délután tartotta meg éves beszámoló közgyűlését.
Elnöki beszámolójában Palkó Katalin kihangsúlyozta, hogy alapszervezetük 2021-ben 222 tagot számlált. Az elmúlt évet összegezve kiemelte, hogy a tagsággal minden, a Szövetség által szervezett járási és megyei rendezvényen részt vettek, valamint megtartották hagyományos Szent István-napi rendezvényüket, s megemlékeztek a málenkij robotra elhurcoltakról. Az alapszervezeti elnök szerencsésnek tartja, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolnak a református egyházzal, s ennek köszönhető a gyűlés jelenlegi helyszíne is. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolában – tanárnő révén – kollégáival minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a tanulókat magyarságszeretetre, nemzeti öntudatra neveljék.
Palkó Katalin emlékeztetett arra, hogy a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jelöltjei nagyszerű eredményt értek el a 2020. októberi önkormányzati választásokon, ezáltal kiemelkedően szerepeltek mind a Csapi Városi Tanács, mind az Ungvári Járási Tanács, mind a megyei tanács listáin.
Beszámolójának végén Wass Albertet idézve aláhúzta: „Nem mindenki magyar még, aki magyarul beszél, bármilyen szépen hangzó neve is legyen. Magyar ma az, aki magyarul érez. Aki vállalja a magyarsággal járó felelősséget. Magyarnak lenni ma hűséget jelent és cselekvést a hűség jegyében.”
Az elnöki beszámolót követően Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz, aki felvázolta az aktuális geopolitikai helyzetet, a megyei tanács munkáját, összegezte a 2022. évi feladatokat, valamint köszönetet mondott az önkormányzati választásokon elért kimagasló eredményekért. Ezek az eredmények azért is jelentősek, mivel az Ungvári járás tekintetében a közigazgatási reform következtében a magyarság részaránya 33%-ról 13%-ra csökkent.
A közgyűlés végén a tagság megfelelőnek minősítette az alapszervezet munkáját.
A megújult Tiszaágteleki Általános Iskola ünnepélyes átadásra október 20-án került sor. A felújítás Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma Keleti Partnerség Ukrajna 2019 – fejlesztési együttműködés Kárpátalján program keretében valósulhatott meg a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMFJA) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közreműködésével. Az iskola tetőszerkezetének és csatornarendszerének teljes felújítása összesen 465 484 hrivnyába került.
A megjelent vendégek – Loppert Balázs, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Bátori József, megyei képviselő, Torma László, Tiszaágtelek polgármestere, Jávorszky Beáta, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, Úr Viktor, a Tiszaágteleki Általános Iskola igazgatója, Nagy Ferenc, a Nagydobrony Térség Fejlesztéséért civil szervezet elnöke, Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára – bemutatását követően ünnepi köszöntők hangzottak el.
Loppert Balázs kiemelte, örül, hogy itt állhat, és láthatja, hogyan újult meg egy régi épület.
– A megújulást követően minden épület régi fényében ragyoghat, de ez az épület mégis más, mint a többi, ugyanis ez egy szellemi műhely. Ez tulajdonképen a kárpátaljai magyarság jövője, ahol diákok tanulnak, és idővel felnőttként a mezőgazdaság, vállalkozásfejlesztés és turizmus szakágazataiban biztosítani fogják a kárpátaljai magyarság megmaradását a szülőföldön – zárta gondolatait a diplomata.
– Ide is eljutott az anyaország anyagi gondoskodása, de talán ennél még fontosabb az a gondoskodás, amellyel Magyarország nemzeti kormánya minden kicsi közösségnek üzen. Üzen mindenkor és ma is, hogy Önökre is gondol, Önök is számítanak, az itt dolgozó pedagógusok, az itt tanuló gyermekek. Ennek az ünnepe ez a mai nap, amikor átadhatjuk ezt a felújított tetőszerkezetet. Remélem, hogy a következő 5 évben is együtt tudunk működni, és az itteni fejlesztéseket tovább tudjuk vinni, tovább tudunk közösen dolgozni a megkezdett feladatokon – hangsúlyozta Balogh Lívia, és átnyújtotta az iskolaigazgatónak a bronztáblát, amely ezentúl az iskola falán hirdeti majd, hogy egy nemzet vérei vagyunk mindannyian.
Torma László polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az iskola fejlődéséhez és szépüléséhez, hiszen, mint mondotta, a tanárok számára sem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgoznak, illetve hogy a tanulók milyen épületben tesznek szert a tudásra. Kiemelte, egy kis község számára nagy öröm, hogy az anyaország rájuk is gondol, és támogatja a kis magyar közösséget, hogy fejlődhessen.
Úr Viktor a kezdeteket felidézve elmondta: a XXI. században XX. századi problémákkal küszködtek, s bárkihez fordultak, süket fülekre találtak.
– De két bátor kárpátaljai fiatal, Kócs Viktória és Úr Viktor Roland dr. Orbán Balázs miniszterhelyetteshez, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárához fordultak, s ennek nyomán 2018-ban elindult az iskolában egy fejlesztési folyamat, amely Buhajla József ungvári főkonzul közbenjárásával sikeresen megvalósult. Becsatolást nyertünk a Keleti Partnerség programba, az iskola új tetőszerkezetet kapott, a Bethlen Gábor Alap támogatásával bevezették a központi fűtést, s átadásra került egy korszerű számítógépterem.
Az átadási ünnepséget a Tiszaágteleki Általános Iskola tanulóinak előadása tette színessé: néhány dal csendült fel, majd Jávorszky Máté olvasott fel az anyanyelvről.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az elmúlt öt évben azon dolgozott, hogy a kárpátaljai magyar oktatási hálózat az óvodától a felsőoktatásig megerősödjön, és stabil lábakon álljon, mondta el a Híradónak Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási elnöke a megyeközpontban, ahol a magyar kormány támogatásával felújított óvodát adtak át.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében Ungváron összesen 6 óvodát újítottak fel az elmúlt időszakban, a fejlesztések az ukrán és a magyar gyermekek életkörülményeit is jelentősen javították.
