A Leuveni kódex 134. lapján fedezték fel 1922-ben az Ómagyar Mária-siralom c. legkorábbi ismert magyar nyelvű verset, második legkorábbi nyelvemlékünket. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) szeptember 7-én a mű megtalálásának századik évfordulóját méltatta Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban, ahol a rendezvény fő előadója dr. Kész Margit volt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense.
Fotó:Bunda Fehér Rita
Az Ómagyar Mária-siralom valószínűleg a XIII. század közepén keletkezett, és ugyanezen század végén másolta be egy ismeretlen személy a később Leuveninek elnevezett kódexbe. A név onnan ered, hogy a kódexet egy ideig a Leuveni Egyetem könyvtárában őrizték Belgiumban. A történelmi értékekkel bíró kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Az Ómagyar Mária-siralom egy magyar vallásos vers, szerzője ismeretlen. A vers műfaja planctus, azaz siralom. Szűz Mária fájdalmát írja le Jézus megkínzása és kereszthalála láttán.
A megemlékezés kezdetén Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket.
Fotó:Bunda Fehér Rita
Molnár János, beregszászi római katolikus esperes-plébános köszöntőbeszédében párhuzamba állította az Ómagyar Mária-siralom megtalálását az Ószövetségben olvasható eseményekkel, amikor az izraeliták újra megtalálták a törvényt, újra felfedezték Isten szavait. Mindezek hatalmas örömmel és hittel töltötték el az emberek szívét – fogalmazott.
„Az Ómagyar Mária-siralom minden magyarul beszélő ember közkincse” – emelte ki az atya.
Fotó:Bunda Fehér Rita
Ezt követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte az egybegyűlteket, aki beszédében így fogalmazott: „Mindig ráébred az ember, hogy a magyar nyelvnek milyen ősi gyökerei vannak, hiszen rendszeresen feltárjuk évszázadokra visszanyúló emlékeinket, amilyen az Ómagyar Mária-siralom is, melyet nem is oly rég, csupán száz éve ismerhetünk.”
A rendezvény folytatásában minden jelenlévőnek lehetősége volt meghallgatni az Ómagyar Mária-siralom teljes szövegét – részben az eredeti hangzásban, részben pedig mai átírásban – Gogola Anna és Gogola Éva előadásában.
Fotó:Bunda Fehér Rita
A kulturális program részeként a megemlékezést Mária-énekek színesítették a beregszászi római katolikus egyházközség kórusának előadásában, Krajnik Irén harmonikakíséretével.
A továbbiakban a rendezvény fő előadója, dr. Kész Margit „vette át a mikrofont”, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense, néprajzkutató.
Előadásában az Ómagyar Mária-siralom értelmezése és vallási jelentősége mellett szorosan kitért annak nyelvezetére és írásmódjára, hiszen – mint azt az előadásából megtudhattuk – alapmotívumai még napjainkban is sok helyen megjelennek Kárpátalján is, az egyszerű emberek ajkán élő archaikus imádságokban, illetve döccenő helyesírással még írásban is.
„Mindez azt bizonyítja, hogy az Ómagyar Mária-siralom nem egyedüli képviselője az ómagyar szövegeknek, csupán ez az egy maradt fenn számunkra ilyen jó állapotban” – emelte ki.
„Az Ómagyar Mária-siralom az élő szakrális költészetünk talán legszebb képviselője és bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelvű vallásos középkori költészetünk virágzott” – hangsúlyozta előadásában Kész Margit.
A magyar kultúra napja alkalmából Kárpátalja-szerte számos rendezvény közül válogathattak a kultúra és művészet szerelmesei. Beregszászban e jeles nap alkalmából kiállításmegnyitóval egybekötött könyvbemutatón vehettek részt az érdeklődők a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) szervezésében. A szervezet immáron hatodik alkalommal tisztelgett az 1823. január 22-i események emléke előtt, amikor is – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc letisztázta és ezzel a dátummal jelölte meg nemzeti imádságunk, a Himnusz kéziratát.
A magyarság számára igen fontos ünnepnap alkalmából Turák Angéla festőművész, költő festményeinek kiállítására és Köszönet című könyvének bemutatójára került sor a Pásztor Ferenc Közösségi Házban január 23-án.
Az esemény kezdetén Szász Bence előadásában hallgathattuk végig a magyarok nemzeti imáját, a Himnuszt. Ezt követően Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Békésyné dr. Lukács Angéla beregszászi magyar konzul, Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános, dr. Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, dr. Tarpai József, a Kárpátaljai Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, valamint a tárlat során bemutatott festmények és a Köszönet című könyv szerzője, Turák Angéla művésznő.
A rendezvényt Molnár János atya nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy nekünk, keresztény embereknek kötelességünk a kultúrával foglalkozni, azt megőrizni és átadni.
„A köszönet, a keresztény ember alapvető megközelítése az Isten felé. Éppen ezért azt kívánom, hogy ez, a most bemutatott könyv és a művésznő festményei valóban gazdagítsanak és erősítsenek meg mindnyájunkat nemzeti öntudatunkban, hisz ez mind a Mi kultúránk egy része, mely büszkeséggel és örömmel tölt el bennünket” – fogalmazott János atya.
Ezt követően Békésyné dr. Lukács Angéla köszöntötte az ünnepségen megjelent vendégeket, akik őrzik kultúránkat.
„Számomra külön öröm, hogy ez a mostani könyvbemutatót és tárlatmegnyitót a magyar kultúra napján rendezték meg” – hangsúlyozta a konzul asszony, majd hozzátette, hogy ezek az értékek, ezek a kincsek örökségek számunkra, melyeket kötelességünk felidézni és megőrizni.
A kiállított festmények és a bemutatott könyv mellett számos kulturális program színesítette az eseményt. Többek között a Prima Vista kórus előadásában hallhattunk szebbnél szebb dalokat Kiss Julianna vezénylésével. Emellett Sipos Nikoletta és Halász Bertalan kápráztatta el a közönséget fület gyönyörködtető harmonikaduettjeivel.
Hogy a rendezvény vendégei betekintést nyerhessenek Turák Angéla művésznő munkáiba, számos alkotása hangzott el. Olyanok, mint a Tavasz című megzenésített verse Klarikova Zsófia előadásában, Mi a béke? Gogola Anna szavalatával és Szülőföldem című megzenésített verse Hapák Alexandra előadásában.
Az esemény során bemutatott Köszönet című könyvről Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar szakos tanára osztotta meg gondolatait.
„Egy olyan alkotót ismerhettünk meg, aki elsősorban az Istenbe vetett hite által, a teremtőtől kapott talentumait kamatoztatva igyekszik embertársai javát szolgálni” – fogalmazott beszédében.
„A kötet lapjait forgatva nemcsak a költő gondolataiba nyerünk betekintést, hanem a lelkébe is beenged sorai által, melyet az Istenbe vetett mélységes hit tölt ki. Amely hitet egy nyitott lélek befogadni is képes” – tolmácsolta gondolatait Riskó Márta.
Turák Angéla 1934. március 18-án született Ungváron. Az ungvári Tanítóképző elvégzését követően a Drohobicsi Tanárképző Főiskola orosz nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Tanulmányait a Moszkvai Népművészeti Egyetemen folytatta. Több mint húsz évig volt az ungvári Padijun ifjúsági ház Bakonyi Zoltán Stúdiójának rajztanára. Számos tanítványa elismert képzőművész lett.
Évtizedek óta csodálatos tájképeket és csendéleteket fest. Virágai szinte életre kelnek, számos lakás díszei. Az utóbbi időben tojásfestéssel is foglalkozik. Különböző technikákkal dolgozik: akvarell, selyem-, olaj-, üvegfestés, monotípia, pasztell, grafika.
Pedagógiai és képzőművészeti tevékenységén kívül gyerekkönyveket ír és illusztrál, ukrán, magyar és szlovák nyelvűeket. Első kiállítására 1991-ben az Ungvári Hungarológiai Központban került sor. Csoportos és egyéni kiállításokon vett részt Ungváron, ezenkívül Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Csehországban, Németországban. 1988-ban Ukrajna jeles népművelője, 1994-ben Ukrajna érdemes népművelője címmel tüntették ki pedagógiai munkásságáért. Jelenleg Ungváron él és alkot.
Végezetül a szervezők állófogadással kedveskedtek minden meghívott vendég és jelenlévő számára.
Turák Angéla festőművész kiállítása előre láthatóan 2022. február 22-ig lesz megtekinthető a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban. Érdeklődni és időpontot egyeztetni a 0956326412-es telefonszámon lehet.
A rendezvény Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulhatott meg.
A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban november 27-én immár ötödik alkalommal adták át a már hagyományos Linner-díjat, melyet az egészségügyben dolgozó, elismert szakembereknek ítélnek oda évről évre.
Beregszász neves szülöttje, Linner Bertalan az I. világháború idején harctéri sebészként dolgozott az orosz és az olasz fronton, ahol nem tett különbséget a saját, illetve az ellenség sebesültjei között, hiszen számára minden élet egyformán értékes volt. A világháborút követően visszatért szülőföldjére, Kárpátaljára. Az ő emlékére hozták létre 2017-ben a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben egy-egy, a szakmájában és életútjában is elismerésre méltó szakorvosnak, valamint 2020-tól ápolónak adnak át.
A díjátadó ünnepség a beregszászi római katolikus templomban vette kezdetét ünnepi szentmisével, melyet Molnár János esperes-plébános celebrált. Ezt követően a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban folytatódott a rendezvény.
Az díjátadót megtisztelte jelenlétével Vida László ungvári magyar első beosztott konzul, Gyebnár István beregszászi magyar konzul, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központjának igazgatója, dr. Csík Ferenc, a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Egyesületének elnöke, dr. Males Iván, a Beregszászi Járási Kórház igazgatója, Lovas András, a díj névadójának leszármazottja, Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke, valamint a házigazdák: Molnár János bereg–ugocsai esperes-plébános és Mankovics Sándor nagybégányi plébános.
A díjátadó ünnepség kezdetén Reményik Sándor Az orvos című versét hallhattuk Tarpai Zsófia előadásában. Ezt követően Gyebnár István tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben röviden ismertette dr. Linner Bertalan mint szakember, valamint magánszemély életútját, munkásságát és elhivatottságát. Emellett hangsúlyozta, hogy a mostani díjátadó jó alkalmat kínál arra, hogy hálát adjunk és köszönetet mondjuk azoknak az egészségügyi dolgozóknak – orvosoknak, ápolóknak –, akik a 2019-ben kirobbant világjárvány kezdetétől mind a mai napig emberfeletti erővel küzdenek a betegség ellen.
Lovas András, dr. Linner Bertalan leszármazottja köszöntötte a megjelenteket, és háláját fejezte ki azért, hogy Beregszász hitelesen őrzi „Berti bácsi” emlékét.
Jakab Eleonóra köszöntőbeszédében kiemelte: „Magunkat mint egy eszközt, Isten kezébe helyezzük, és úgy szolgáljuk az ő nagyságos terveit és mások javát. Linner Bertalan így tett! […] Dr. Linner Bertalan híres volt szerénységéről, tettrekészségéről, szolgálatkészségéről, idejét és erejét nem sajnálva mások szolgálatába állt, cserébe pedig nem kért és nem várt el semmit” – tudhattuk meg Jakab Eleonóra beszédéből.
Ezt követően egy, a Linner-díjról készített kisfilmet vetítettek, amelyet a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával Gazdag Mihály készített.
A kisfilm levetítését követően elérkezett a várva várt pillanat, amikor is kihirdették az idei Linner-díjazottakat. A kuratórium döntése alapján 2021-ben az orvosi díjat prof. dr. Szircsák Erzsébetnek, az ápolói díjat pedig Gogola Istvánnak ítélték oda.
Szircsák Erzsébet 1977. december 27-én született Beregszászban római katolikus családban. Iskolai tanulmányait 1995-ben kitűnő eredménnyel fejezte a Csomai Középiskolában, majd 1995 és 2001 között az Ungvári Nemzeti Egyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója volt. Ezt követően szintén az Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Karán posztgraduális képzésben vett részt 2001–2002 között, majd a belgyógyászat szakirányt választva vizsgázott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetem Általános Orvostudományi Kara Belgyógyászati Tanszékének asszisztense, ezt követően docense, majd professzora, tavalytól pedig tanszékvezetője lett. Már az egyetemi tanulmányai alatt mélyen beleásta magát a gasztroenterológiába (emésztőrendszerrel foglalkozó tudományág), amely tudományágban 2006-ban doktori fokozatot szerzett a Dnyipropetrovszki Orvostudományi Akadémia, valamint az Ukrán Tudományos Akadémia Gasztroenterológiai Kutatóintézetében. Prof. dr. Szircsák Erzsébet ma az Ungvári Nemzeti Egyetem Belgyógyászat Alapjai Tanszék tanszékvezetője, emellett nem feledkezik meg a beregszászi betegeiről sem. Ott segít, ahol tud, ahol lehet.
Városunk egy egész kicsi közösség, amelyben mindig vannak ikonikus arcok, Gogola István is egy ilyen meghatározó személy. Gogola István 1980. szeptember 6-án született Beregszászban. Általános képzést a helyi 8. Számú Középiskolában kapott, ahonnan a 9. osztály elvégzését követően felvételt nyert a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolába. Itt 2000-ben felcseri képesítést szerzett kitüntetéssel. Az ezt követő öt évben az Ivano-Frankivszki Nemzeti Orvostudományi Egyetem diákja volt pszichológia szakon. 2006 és 2009 között a Sárospataki Református Teológiai Akadémia lelkipásztori munkatársképzésén vett részt, mindeközben folyamatosan dolgozott, többek között a Nagybaktai Orvosi Rendelőben tevékenykedett felcserként 2000 és 2002 között. Ezt követően visszatért általános iskolájába, ahol 2007-ig iskolai ápolóként és biológiatanárként tevékenykedett. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium (ma Líceum) iskolapszichológusa és egészségnevelés-oktatója lett, amivel párhuzamosan tanított a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékén. A helyi református gyülekezet oszlopos tagja, több éve presbitere, valamint a gyülekezet egyházmegyei tanácsának küldötte. Huszonöt évesen csatlakozott a beregszászi cserkészmozgalomhoz. A Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat aktív tagja, valamint a beregszászi Pulzus FM egyik rendszeres műsorvezetője. Ma is végez házi betegápolást, lelkileg támogatja a súlyos betegek hozzátartozóit.
Mindkét díjazottról elmondható, hogy mind egészségügyi dolgozóként, mind magánemberként büszkén és bátran helytálltak dr. Linner Bertalan hagyatéka és emlékezete előtt, amit a most átadott díjak példátlanul tükröznek.
A díj átadását követően a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola és a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákjainak kulturális programja színesítette az ünnepséget Roszoha Mária zongorakíséretével.
Végezetül Lovas András egy közel száz éve készített fényképet adott át Jakab Eleonórának, amely kép dr. Linner Bertalant ábrázolja hadnagyi formájában, hiszen kitartó és fáradhatatlan munkája meghatározó szerepet tölt be „Berti bácsi” emlékének őrzésében.
A díjátadó ünnepség zárásaként a meghívott vendégek elhelyezték koszorúikat dr. Linner Bertalan szülőházánál, és főhajtással tisztelegtek az emléke előtt.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) azzal a céllal alapította 2017-ben a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért (KÁMME) Alapítványt, hogy a Kárpát-medencei magyarság körében a két szervezet szorosan együttműködve, azonos értékek mentén szerteágazó evangelizációs tevékenységet végezhessen. A közös projektek megvalósításában az alapítvány kárpátaljai partnere a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ).
A KÁMME legfőbb feladatának tekinti a Kárpát-medencei keresztények értékeinek megőrzését, bemutatását, a magyar nemzeti egység elősegítését a társadalmi és kulturális szerepvállalás révén az értékmentő és értékteremtő feladatellátást. Ennek szellemében jelenleg a Kárpát-medencei keresztény értelmiségiek együttműködése, valamint a Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása című projektek megvalósításán dolgozik a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával. Mindkét projekt célja, hogy elősegítse a határon túli magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, fejlesztését, valamint az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának a fenntartását. Az utóbbi projekt keretében az alapítvány 2020 decemberében gyermekrajzpályázatot hirdetett A mi karácsonyunk címmel a határon túli magyar gyermekek részére.
A rajzpályázat díjátadóját a Beregszászi Rezeda Folkműhely énekegyüttese nyitotta meg, majd Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte az egybegyűlteket a Beregszászi Konzulátus Munkácsy Mihály kiállítótermében. „Ez nem egy szokványos tárlatmegnyitó, hisz ezúttal a jövő generáció mutatkozik be itt” – mondta, majd átadta a szót Szilágyi Mátyás főkonzul úrnak.
„A kisgyermekek rajzai kincsek, mert egyenesen az ártatlan gyermeki lélekből fakadnak. Csodálatos, hogy a gyermekek ösztönösen helyesen értelmezik és rajzolják le az ősi szimbólumokat, és azokat egyéni jelentéstartalommal is megtöltik. Ilyen ősi szimbólumok például a fészek, apa és anya, kereszt, fa, oszlop, csillag, ég, a kör, ami a teljesség, a menedék, az anyaöl archaikus jele, valamint a körkereszt, amely az őskortól napjainkig a teremtő szellem-erő, az ige jele. Sok minden kiderül a gyermekek rajzaiból: aktivitás, lelki egészség, önbizalom, önmegvalósítás igénye. Feltárulhatnak a gyermekek tudatos és tudat alatti érzelmei mellett életük, énképük, másokhoz és a világhoz való viszonyulásuk. A kisgyermek azt rajzolja le, amit ösztönösen tud, ami a véleménye a dolgokról és nem azt, amit lát. A mi karácsonyunk rajzpályázat hatvan darab kiállításra választott alkotásából mindez felfedezhető és nagyra értékelhető kincs” – idézte Józsa Judit korondi származású keramikus, művészettörténész a pályázat neves kurátorainak egyikét a főkonzul.
Szilágyi Mátyás elmondása szerint különösen érdekes, ahogy a Kárpát-medence magyar gyermekei ábrázolják a kereszténység legnagyobb ünnepkörét, és hogy mit ragadnak ki a családjaik körében ünnepelt szent karácsony estéből, hogy milyen népszokásokat ismernek, hogy mit jelent számukra Jézus születésének ünnepe, a szent család ünnepe. „A rajzokat lapozva örömmel fogják tapasztalni, hogy a templom, a ház, betlehemi jászol, a háromkirályok, a pásztorok, az angyal, az adventi gyertyák, a karácsonyfa, a nagymama, a játék, az ajándékok és a sok finom étel mellett leginkább a meghitt családi együttlét és az onnan kiáradó szeretet a legfontosabb a gyermekek számára” – fejtette ki véleményét a beérkezett pályamunkákkal kapcsolatban a főkonzul.
„A KÁMME A mi karácsonyunk című gyermekrajzpályázata rávilágít a családban megélt szeretet fontosságára a keresztény magyar kultúra és hit őrzésének fényében. Örömmel mondhatjuk el, hogy a pályázatra beérkezett 350 pályaműből fődíjjal jutalmazott négy alkotó közül ketten egy beregszászi testvérpár, Gogola Anna és Gogola Mária” – folytatta ünnepi beszédét Szilágyi Mátyás főkonzul, majd örömét fejezte ki a lányok megérdemelt és jelképes sikere iránt. „Tudni illik, hogy ők egy nagynevű kárpátaljai magyar festődinasztia legfiatalabb tehetségei, a magyar hagyományok és kultúra tovább éltetésének legbiztatóbb ígéretei. Őszintén gratulálunk nagyszerű sikerükhöz” – zárta szavait a főkonzul.
Végezetül Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke szólalt fel az ünnepségen. Elmondása szerint a BKÉSZ egyik feladata a művészetek és a tehetségek pártolása Kárpátalján. „Rendkívül érdekes, hogy a legelső rendezvényünk éppen Gogola Zoltán, az itt ünnepelt lányok édesapjának festményeinek kiállítása volt” – jegyezte meg az elnök, majd ezt követően szívből gratulált és örömét fejezte ki a lányok sikere érdekében, amelyet megérdemeltek a csodálatos művekért.
Az ünnepélyes köszöntések után az oklevelek és ajándékok átadása, majd zárszóként ismét a Beregszászi Rezeda Folkműhely énekegyüttesének hangja zengte be a kiállítótermet.
A közel 50 tagot számláló Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége október 29-én tartotta tisztújító közgyűlését. A rendezvény imával vette kezdetét, melyet Molnár János esperes-plébános atya vezetett. A szövetség idén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját.
Jakab Eleonóra elnök beszámolójában elhangzott, hogy az elmúlt 5 év alatt a szövetség számos programját sikerült rendszeressé tenni. A BKÉSZ minden évben méltatja a magyar kultúra napját egy-egy művész kiállításának megrendezésével. Szerveztek már kiállítást Gogola Zoltánnak, ifj. Hidi Endrének, Veres Ágotának és Csernyiga Gyulának.
A házasság hete kapcsán két alkalommal sikerült egy-egy eseményt megszervezniük. Rendszeressé vált, hogy BKÉSZ-tagok végzik a nagyszerdai keresztutat.
A beregszászi szövetség számos alkalommal szervezett az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést, melynek vendégei voltak Milován Sándor, Varga János, Molnár László, a kárpátaljai ’56-os események résztvevői, valamint előadást tartott dr. Váradi Natália, a II. RF KMF tanára, és Kovács Elemér közíró e témához kapcsolódó könyvének bemutatójára is sort került.
Az elmúlt 5 év alatt a BKÉSZ közreműködésével felújították a beregszászi temetőben nyugvó apácák sírjait és 6 keresztet Beregszászban, Muzsalyban, Benében és Asztélyban.
A szövetség szervezésében emlékkonferenciát rendeztek dr. Linner Bertalan sebész születésének 130. évfordulója alkalmából. Megalapították a Linner-díjat, melyet minden évben odaítélnek egy-egy olyan személynek, aki keresztényi magatartásával önzetlenül szolgálja közösségét. Eddig ilyen díjban részesült dr. Milyó Péter, Prófusz József (posztumusz) és dr. Gaál Géza.
Ezenkívül háromnyelvű prospektust készítettek a beregszászi római katolikus templomról. A Kárpátaljai Ferences Misszióval közös szervezésben könyvbemutatót tartottak Szedő Dénes pap-költő műveiből.
Két évvel ezelőtt bekapcsolódott a Beregszászi KÉSZ az „Őrzeni kincses temetőket” című Kárpát-medencei programba, s ennek eredményeként megújult 15 híresség sírja a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjében, valamint a temetőkutatás anyagaiból született egy kiadvány, amelybe közel 100 híresség sírja került be. A kiadvány megjelentetése a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársaival együttműködve, Magyarország Beregszászi Konzulátusának támogatásával valósult meg.
Mindezek mellett a beregszászi szövetség képviselői részt vettek a KÉSZ közös rendezvényein, kongresszusain, zarándoklatain.
Az elnöki beszámolót követően sor került a tisztújításra. A közgyűlés újabb 5 évre szavazott bizalmat Jakab Eleonóra elnöknek, Bárdos István alelnöknek és titkárnak megválasztotta dr. Tarpai Zsuzsát.
Ezt követően sor került az elkövetkezendő félév feladatainak vázolására. Többek között döntés született arról, hogy elindítják az eljárást a Beregszászi KÉSZ hivatalos bejegyeztetése érdekében. Folytatni szeretnék a beregszászi köztemető egykori református sírkertjében nyugvó beregszászi hírességek sírjainak feltárását és felújítását. Az idén a járvány miatt szűk körben kerül sor a Linner-díj átadására, a magyar kultúra napja alkalmából újabb kiállítást szeretnének szervezni.
A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének közgyűlése hálaadással ért véget.
