Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
A Beregszászi Rezeda Folkműhelyben idén is megtartották a szüreti hagyományőrző napot. Az esemény során a folkműhely diákjai különböző népi kézműves foglalkozásokon, népi gyermekjátékokon, táncházi alkalmon vettek részt, amelynek helyszínt a Pásztor Ferenc Közösségi Ház bíztosított. A folkműhely vezetője szerint fontos a gyerekekkel minél kisebb korban megismertetni a népi kultúrában kiemelkedő jeles napokat, ünnepeket, hiszen, ezek nemcsak az ünnepről, de egy hosszas munkafolyamat lezárásáról szóltak a paraszti kultúrában. A hagyományőrző délutánon péterfalváról érkező kézművesek foglalkoztak a gyermekekkel, akik különböző kézműves technikákat tanítottak a diákok számára. A folkműhelyben szempont, hogy olyan szakemberek oktassák a fiatalokat, akik a régi paraszti világban is alkalmazott népi kézműves technikákat ismertetik meg a gyerekekkel. A szövés, a csuhé és a gyöngyfűzés mind őseink által is kedvelt kézműves foglalkozások voltak. A program keretében táncházi alkalmat is szerveztek, melyen a Sodró zenekar tagjai húzták a talpalávalót. Az alkalom során több tájegység táncával is megismerkedtek a gyermekek. Felcsendültek rábaközi, szilágysági, nagydobronyi és szatmári dallamok és táncok, valamint a szürethez kapcsolódó népi énekek. Az eseményre nemcsak a folkműhely diákjait várták, hanem mindazokat, akik kedvet kaptak a táncházi alkalomra, vagy éppen szeretnék megismerni a folkműhely munkáját.
Július 23–30. között hetedik alkalommal szervezték meg a Nyárádmente Fesztivált Nyárádszeredán, melynek keretében tartották meg a Magyarok Kenyere program székelyföldi búzaösszeöntését is. Idén a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes vendégszerepelhetett a fesztiválon.
A közel egyhetes fesztiválon számtalan különleges koncert és szórakozási lehetőség várta a nyárádmentieket, valamint a fesztiválozni vágyókat. Az eseményen ünnepélyes keretek között tartották meg a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepét, a búzaösszeöntést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének koordinálásával. A programon felszólaló politikusok, civil és egyházi szervezetek vezetői a kárpátaljai magyarokért is szót emeltek.
„Ez az esemény a Nyárádmente Fesztivál egyik fénypontja is, és olyan üzenetet hordoz a nyárádmentiek számára is, amely erőt ad a következő nehéz időszakban, mert a kenyér nem hiányozhat az asztalról” – szögezte le köszöntőjében Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere.
A tizenharmadik éve indított búzaösszeöntési program „a magyar gazdák lelkéből fakad”, és minden ilyen nap öröm, „mert hitet adhat egymásnak, hogy minden nehézség közepette talpon maradjunk” – kezdte beszédét Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A tavalyi szörnyű aszály ellenére ezer tonna gabona gyűlt össze, és ezt az eredményt idén lényegesen meg lehet haladni, nemcsak mennyiségben, hanem lelkesedésben, mert egyre több gazda, szervezet kapcsolódik be, így tudnak kenyeret biztosítani a rászorulóknak. A politikus beszélt többek között a jövő évi európai parlamenti választásról is, melyet sorsdöntőnek nevezett. Köszöntve a kárpátaljaiakat elmondta: „A kárpátaljai magyarság óriási küzdelemben áll helyt, és határozott hittel segíti azokat, akik a háború borzalmai elől menekülnek.” Mint mondta: a tavalyi évben a program révén közel 100 millió forint segítséget is tudtak nyújtani a kárpátaljai magyaroknak.
A köszöntéseket követően kezdetét vette a Nyárádmente Fesztivál néptánctalálkozójának programja, melyen többek között kiemelt fellépő volt a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta: „Megtisztelő volt számunkra, hogy Nyárádszereda önkormányzata felkérte a táncegyüttesünket, hogy részt vegyünk az eseményen. A táncegyüttes először jár Erdélyben. Mindig nagy örömmel megyünk el a határon túli területekre is, jó volt megtapasztalni mindazt a szeretetet és támogatást, amit a nyárádszeredaiaktól kaptunk. Ezek a fesztiválok egyben elősegítik a magyar–magyar kapcsolatok erősítését is, melyekre ezekben a nehéz időkben nagy szükség van.”
A fesztivál során a Rezeda Néptáncegyüttes szilágysági regrutabállal és nagydobronyi táncokkal lepte meg a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciókat.
Az egyhetes fesztivál ideje alatt több koncerttel, színházi előadással és rengeteg szórakoztató programmal várták a fesztiválozókat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely a nehézségek ellenére sikeres tanévet zárt, illetve egyben első alkalommal bocsátott ki végzős csapatot. A műhelyben idén is tanévzáró gálakoncerttel mutatták be a diákok az elmúlt évben elsajátított, táncos, zenei és énekes anyagokat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely megalakulása óta azt a célt tűzte ki, hogy ne csak megismertesse a Beregszász és környéki fiatalokkal a magyar népi kultúrát, hanem értő és használó közösséget formáljon, ahol a diákok számára a népi kultúra saját nyelvként, kifejezőeszközként szolgál. „Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek tovább is tudják adni ezt a »nyelvet«” ‒ mondta köszöntőjében Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója. Visszaemlékezve a kezdetekre elmondta: „2016-ban tizenhat szemű csillogó kisgyermekkel találkoztunk először, amikor megalakult a Rezeda Néptáncegyüttes, akkor még nem sejtettük, hogy később egy teljes műhely jön létre, kielégítve ezáltal a helyi népzenekedvelők igényeket. Belevágtunk valamibe, amiről elmondhatom, hogy jól tettük, hiszen olyan fantasztikus csoport született, akikről biztosan tudom, hogy a célt sikerült elérnünk. Nemcsak ismerik, de már beszélik is ezt a különleges, őseink által ránk hagyományozott nyelvet.” Mint mondta: a háború sajnos átírta az elképzeléseiket, mindezt a felnőttcsoport sínylette meg a legjobban, hiszen a csapat jelentős része külföldre került, mindössze néhányan maradtak itthon. „De így sem adtuk fel, és ma ők négyen jelképezik az elmúlt nyolc év kemény munkájának lezárását” – hangzott el.
Dr. Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul elmondta: öröm látni, hogy Kárpátalján sok fiatal foglalkozik népi hagyományaink megőrzésével és elsajátításával. Ékes bizonyítéka mindez annak, hogy a Rezeda Folkműhelyben a kedvezőtlen körülmények ellenére is ötven gyermek táncol, énekel és zenél. Mint mondta: a magyar kormány lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a továbbiakban is a kárpátaljai magyar kultúrát és a helyi közösségeket.
Szilágyiné Tóth Gabriella, a folkműhely alapítótagja elmondta: „Örömmel tölt el, hogy a műhely remek úton halad, és ennyi csillogó szemű gyermek, ifjú sajátíthatja el magas szinten a népi kultúrát. Az élet engem egy másik színtérre vitt, az óvodába, de ettől függetlenül a folkműhelyre mindig szeretettel gondolok, és amiben tudok, segítek majd. Öröm látni, hogy Enikő, Péter és a többiek a nehézségek ellenére sem hagyták abba az elkezdett munkát” ‒ fogalmazott Gabriella, a műhely egykori oktatója.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője köszöntőjében megjegyezte: a Rezeda Folkműhely évek óta demonstrálja a népi hagyományok és a néptánc közösségformáló erejét. Kiemelte, hogy a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben évek óta minőségi oktatás zajlik, amelyért köszönet illeti a műhelyben oktató pedagógusokat. Köszönetet mondott, hogy a Rezeda Folkműhelyben nemcsak ápolják és elhívatott munkával őrzik kulturális örökségünket, de a műhely Beregszász városát is népszerűsíti határon innen és túl.
Huszár Péter, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának helyettes vezetője köszönetet mondott a folkműhelyben oktató pedagógusoknak, hogy az elmúlt nyolc évben elhivatottan végzik munkájukat. Mint mondta: „A Rezeda Folkműhely nemcsak színvonalas oktatásáról ismert, hanem mindarról a különleges közösségi létről is, amely jellemzi a műhelyt. Nem szabad hagyni, hogy hagyományaink feledésbe merüljenek, hiszen mindezek rólunk szólnak.”
A köszöntőket követően a gálakoncert következett, melynek helyszínt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház biztosított. A műsor alatt mezőföldi, viski, nagydobronyi, szilágysági, bonchidai táncokat láthattunk a folkműhely különböző korcsoportú fiataljai által, a népzenészek és énekespalánták pedig dél-dunántúli, mezőségi, bogyiszlói, szatmári és még sok érdekes más tájegység zenéjével varázsolták el a közönséget.
A produkciókat követően a folkműhely igazgatója átadta a ballagó diákok számára a jelképes okleveleket, sajnos a teljes csapat nem tudott jelen lenni, így 4 fő vehette át a tanulmányaik befejezését szimbolizáló oklevelet. A diákok is meglepetéssel készültek Várady Enikő és Orosz Péter néptánctanárok számára. Elbúcsúzva tőlük visszaemlékeztek az elmúlt nyolc év legszebb pillanataira, melyet kisebb történetbe öntve meséltek el.
A folkműhely közel ötven diákja a nehézségek ellenére is színvonalas gálaműsorral örvendeztette meg a szülőket, hozzátartozókat.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a magyar kormány támogatásával valósult meg.
November 9-én tartották meg az immár hagyományos szüreti napot a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben. A szervezők kézműves-foglalkozásokkal, ügyességi játékokkal, táncházzal és a szürethez kötődő népi játékokkal, népdalokkal várták a fiatalokat.
A rendezvény elején a műhely oktatói előadást tartottak a szüretről és az ahhoz kötődő szokásokról a diákoknak. Ezt követően a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja jóvoltából kézműves-foglalkozásokra került sor, melynek során a hálózat kézművesei oktatták a gyerekeknek. Danku Margit péterfalvai csuhéfonó különböző technikákat mutatott be a csuhéfonás kapcsán, Nagy Rita péterfalvai kézműves a fonaltechnikákat ismertette meg a diákokkal, míg Horvát Erika szintén Péterfalváról a gyöngyfűzés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Papp Viktória beregszászi kézműves által a gyerekek egy vidékünkön kevésbé ismert, kihalófélben lévő kézművestechnikával, a kötélveréssel ismerkedhettek. Ezt követően a gyerekek az általuk hozott őszi termésekből a kézművesek segítségével terméskiállítási alkotásokat készítettek.
A program második felében Orosz Péter és Várady Enikő, a műhely néptáncoktatói tartottak népi gyermekjáték-foglalkozást, valamint táncházat a fiatalok számára, illetve meséltek a szüreti hagyományokról és a vidékünkre jellemző szokásokról. A táncház során mezőföldi, szilágysági, magyarbődi, tyukodi táncokkal és népdalokkal ismerkedtek a gyermekek, valamint a szürethez kapcsolódó népi énekekkel. A program talpalávalóját a Sodró együttes zenészei biztosították: Szilágyi Gergely hegedű, Vida Sándor harmonika, valamint Boda Márton nagybőgő. Az eseményen a gyerekek számára lehetőség nyílott ügyességi játékokon is részt venni Orosz Péter koordinálásával, ahol csoportokba verbuválódva mérték össze erejüket.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „Minden évben megszervezzük a hagyományőrző szüreti napunkat, amikor a gyerekekkel felelevenítjük a szüreti hagyományokat, valamint rendhagyó módon kézműveseket is hívunk. Az idei éven nehezítette a programot a légiriadó, amely sokszor az oktatási mindennapokat is megnehezíti. Ennek ellenére végül mégis sikerült megszervezni a programot. Ezeken az alkalmakon kötetlenebb formában igyekszünk elterelni a figyelmüket és a gondolataikat a jelen körülményeiről, s olyan jó látni, hogy felhőtlenül tudnak örülni a közösségben való együttlétnek. Külön jelentőséggel bír, hogy ilyenkor a műhely minden korosztályú csoportja – a legkisebbektől a legnagyobbakig – részt vesz a programon, s így egymástól is tanulhatnak a diákok, valamint jobban megismerhetik egymást.”
A hagyományőrző szüreti napon közel hatvan gyermek táncolt, kézműveskedett, zenélt és énekelt együtt. A program támogatója a Csoóri Sándor Alap volt.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely diákjai farsang alkalmával a különböző népek és nemzetiségek hagyományaival és kultúrájával ismerkedtek. A folkműhely oktatói – idén rendhagyó módon – a magyar népszokások mellett a világ népeinek viseletét és táncait is megismertették a farsangolókkal.
A február 17-ei eseményen a műhely diákjai kisebb műsorral készültek, a különböző csoportok bemutatták egymásnak az elmúlt időszakban elsajátított népi játékokat, táncokat, népdalokat. Ezt követően görög, kelta és belga táncokkal ismerkedtek a fiatalok, majd ügyességi játékok és parasztolimpia várta a lelkesedő nemzetek „nagyköveteit”, hiszen a farsangi jelmez témája a különböző népek viselete volt.
A farsangi szokások nemcsak a magyar folklórhagyományokban lelhetők fel, hanem Európa számos országában, valamint a tengerentúlon is. Persze országonként eltérő hagyományjegyekkel bír az bajor-osztrák eredetű farsang szó, a latin országokban karneválként jelenik meg, azonban jelentése mindkettőnek ugyanabban gyökerezik, ami nem más, mint a húshagyókedd. Ez a kifejezés nemcsak a magyar nyelvben, de több ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául szolgál. A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünnepségeknek van egy közös vonatkozása, mégpedig a megjelenési formájuk ezeknek a tél végi ünnepi vigasságoknak: maszkos, álarcos, jelmezes. A magyaroknál a busó maszkok a legnépszerűbbek, az olaszoknál a velencei karneválban ismert jelmezesek, míg a braziloknál szintén különböző jelmezeseket láthatunk a karnevál során. A farsangi időszak egyben a tél végét és a tavasz kezdetét, a bőség és a termékenység időszakának kezdetét is jelölte, amelynek eredete az ókori pogány hiedelemvilágra vonatkoztatható vissza, azonban mégis beépült az egyetemes keresztény kultúrkörbe is, hiszen vízkereszttől húshagyókeddig tart.
A Rezeda farsangi mulatságának programjáról Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „A farsangi mulatságot már hagyományos programként szervezzük meg évről évre a műhely fiataljai számára. Célunk azon túl, hogy a fiatalokat megismertetjük a farsangi szokáskultúrával, egyfajta nevelési forma is, hiszen a műhely kicsinyei és nagyjai ilyenkor tudnak igazán együtt lenni egy közösségként. A hétköznapok során nincs lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a különböző csoportokba járó fiatalok. Ilyenkor arra is törekszünk, hogy az élmények mellett egy igazi közösségé kovácsoljuk őket, amihez viszont elengedhetetlenek a személyes, közös játékszerű élmények megélése. Az esemény során a tanárokkal is a megszokottól kicsit eltérőbb formában találkoznak, hiszen ilyenkor mi is jelmezbe öltözünk, és részt veszünk a programokban velük együtt. Bár nincs könnyű helyzetben a korlátozások miatt a mi munkánk sem, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a fiatalok számára közösségi alkalmakat teremtsünk, hiszen az egyre individuálisabbá váló társadalomban mindezekre nagy szükség van. Idén kicsit túlléptünk a magyar hagyományokon, és megismerkedtünk a világ más népeinek farsangi szokásaival, ugyanis számtalan más országban is jelen van ez az ünnep.”
Az alkalom során számtalan ötletes jelmez kelt éltere: japán gésán, mexikói őslakosokon át, az európai és ázsiai nemzetek színes kavalkádjával bezáróan. A legötletesebb jelmezek viselői értékes ajándékokkal gazdagodtak. A farsangi mulatság során lehetőség volt tombolára is, melynek nyereményeit a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete biztosította.
Az élőzenei kíséretet a Sodró együttes biztosította, akik által a hagyományos magyar néptánc sem maradt el a palettáról.
A Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes augusztus 20–22. között Budapesten vendégszerepelt, valamint az együttes részese volt az augusztus 20-i grandiózus felvonulásnak az Andrássy úton, majd a FolKid Gyermek Népművészeti Fesztivál meghívottjaiként felléptek a Vörösmarty téren, illetve a budai várban.
A beregszászi csapat a Szent István-napok keretében megrendezett ifjúsági fesztiválon, a FolkKiden képviselte Kárpátalját az Örökség Nemzeti Gyermeknépművészeti Egyesület és az Országos Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének meghívására.
A háromnapos színes programok során augusztus 20-án az együttes is részt vett a budapesti délelőtti ünnepi felvonuláson, melyen többek között fellépett Wolf Kati, Horváth Tamás, Péter Szabó Szilvia, a Duna Művészegyüttes és a Fitos Dezső Társulat. A felvonulást követően a Vörösmarty téren FolkKid-gálára került sor, melyen a határon túli és az anyaországi ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoztak be.
Augusztus 21-én délelőtt a budai várban a Mesterségek Ünnepén is bemutatkozott együttesünk. Augusztus 22-én pedig a határon túliak gáláján a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes műsorában viski, nagydobronyi és visai táncokat adott elő. A FolkKid-fesztiválon a talpalávalót a beregszászi Sodró zenekar biztosították a fellépő együttesek számára. A Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetői Váradi Enikő és Orosz Péter. Váradi Enikő lapunknak elmondta: „Köszönet a szervezőknek, hogy részesei lehettünk ennek az igazán színes és monumentális 20-i ünnepségsorozatnak. Az együttes számára mindig örömteli lehetőség, ha az anyaországban vendégszerepelhet, és bemutathatja a kicsiny Kárpátalja hagyományait. A mostani ünnepségek során nemcsak fellépésre volt lehetőség, hiszen együtt lehetett Vajdaság, Felvidék, Erdély és Kárpátalja ifjúsága az anyaországban a helyi ifjúsággal. Ezek a lehetőségek a magyar–magyar kapcsolatok kiépítésében nagy jelentőséggel bírnak, amelyek összekötik és erősítik a nemzeti öntudatot fiataljainkban.”
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében augusztus 16-án államalapító Szent István királyunkra emlékeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol a Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadásában a megjelentek a „Magyarnak lenni: nagy s szent akarat” című ünnepi verses, zenés, táncos emlékező műsort tekinthették meg.
Az eseményt a Váradi Enikő és Orosz Péter által felkészített Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes Táncok Visáról című fergeteges produkciója nyitotta meg, melyhez a talpalávalót a Sodró zenekar biztosította. A néptáncos bemutatót követően Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Az igazgató elmondta: augusztus 20-a a magyar keresztény állam alapításának ünnepe. Kevesen tudják, hogy István király az államalapítás ünnepét augusztus 15-re tette, és míg élt, ezen a napon ünnepelték az államalapítást. Az igazgató asszony Szent István szavaival zárta beszédét: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi nem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.”
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul köszöntőjében elmondta: „Az államalapításhoz közeledve számba vesszük azt, ami az elmúlt év alatt történt. Idén, 2021-ben nem véletlen, hogy a magyar kormány meghirdette az újrakezdés évét, hiszen egy év járványhelyzet után vagyunk. Öröm nézni azt a rengeteg programot, melyek az elmúlt másfél hónapban elindultak. Az újrakezdés és újratervezés érezhető minden közösségben. Kívánom mindenkinek, hogy élje meg újra azt az erőt, amelyet a közösségi létforma hordoz. A magyarság őshonos nép a Kárpát-medencében, 1100 éve itt van, nem vendégek, nem bevándorlók, itt vannak a honfoglalás óta, amely a magyar nemzet történelme is egyben. „Soha ekkora energiák nem munkáltak ebben a magyarok által lakott földrajzi térben, az ősi hazában, mint az utóbbi években. Nem véletlen, hogy virágzik a magyar kultúra, a magyar néprajz, virágzik a magyar tudomány és sport. Hihetetlen energia és erő van nemzetünkben, ennek a tudatosítása, felöltése és fokozása a cél. Azt kívánjuk, hogy minden magyar ember saját szülőföldjén tudja megélni kultúráját, anyanyelvét, minden magyar nemzeti kisebbség jogával tudjon élni” – fogalmazott a főkonzul.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: „Nekünk egy feladatunk van, ezt a napot megőrizni, átadni, és minden évben megünnepelni.” Büszkék lehetünk arra is, hogy Szent István az a szent, akit minden történelmi vallás szentté avatott, aki nemcsak a katolikusok, de az ortodoxia szentje is volt. Neki köszönhetjük, hogy Európa befogadott, valamint, hogy a magyar államot sikerült megtartani. Becsüljük meg Szent István hagyatékát!” – jegyezte meg Orosz Ildikó.
A köszöntő gondolatokat követően a Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadásában a magyarság fontosabb momentumait bemutató emlékező előadásra került sor. A színházi produkcióT Valter Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Spengler Krisztina zongoraművész, Pál Veronika és Zátrok Norbert néptáncosok közreműködésével láthattuk. Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Babits Mihály, Erkel Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén és Sajó Sándor munkáiból hallhattunk részleteket. Magyarpalatkai és szatmári táncok is – nemzeti kincsünkként – a megemlékezés részét képezték.
A műsor végén nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklése következett, majd az ünneplő közönség átvonult a katolikus templom udvarára, ahol megkoszorúzták Szent István szobrát.
Megtartotta tanévzáró ünnepségét a beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen az ifjú népzenészek és néptáncosok számot adtak egész évi munkájukról az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ rendezvénytermében.
A Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes online ünnepi műsorral méltatja a magyar forradalom és szabadságharc 173. évfordulóját. Az együttes közel félórás műsorát március 15-én este a TV21 UNGVÁR csatornán közép-európai idő szerint 20.30-kor tekinthetik meg az érdeklődők, melyet párhuzamosan a televízió Facebook-oldalán is megosztanak.
A „Föltámadott a tenger, A népek tengere” címet viselő ifjúsági műsor az 1848-as szabadságharc és forradalom hangulatát, pillanatait eleveníti meg a népzene, néptánc és a próza eszközével. A műsorban központi elemként a magyar néptáncbetétek vezetik végig a nézőt a különböző helyzetképeken. Az előadásban Szilvási Szilárd, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze prózai jelenetekkel teszi emelkedettebbé a dramaturgiai folyamatot. A zenei aláfestést a Sodró együttes biztosítja. Az előadásban a mezőségi Visa táncai és zenéje a paraszti világot mutatják be, a forradalmi verbuválást és a magyar öntudatra ébredés fonalát a korban írott toborzók (Most szép lenni katonának, Süvegemen nemzeti szín rózsa, Kossuth Lajos azt üzente), illetve prózai szövegek, valamint a szatmári világ kiváló táncai a verbunkos, csárdás és friss táncok elevenítik meg. A szabadság és szerelem érzetét a Kállai kettős dallamára készített koreográfia jeleníti meg.
Az előadást koreografálta és színpadra állította Váradi Enikő és Orosz Péter, a Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetői. A fénytechnikát Fóris Erik biztosította. A műsor helyszínéül a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szolgált. A program a Sodró Jótékonysági Alapítvány szervezésében, a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósulhatott meg.