Egy fiatal newporti informatikus, James Howells még mindig nem állt le, továbbra is elszántan kutatja azt a merevlemezt, amin állítása szerint körülbelül 8 ezer bitcoin lapul. A winchesternek azonban nyoma veszett, mivel a férfi egy szerencsétlen húzás miatt kidobta.
A történetről idén januárban jelentek meg hírek. Ezekből derült ki az is, hogy Howells még a nagy bitcoin-őrület előtt, több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerkedett meg a valutával. A férfi el is kezdte gyűjtögetni, és az idő múlásával több mint 8 ezer ilyen digitális pénzre tett szert. A bitcoint egy erre a célra vásárolt winchesteren őrizte, azzal a 64 karakterből álló kulccsal együtt, ami a mesés vagyon eléréséhez szükséges kódot tartalmazza.
Pár éve Howells azonban nagytakarítást tartott, és a régi HDD-k közül többet is kidobott – azt is, amelyiken a rengeteg bitcoin van.
A peches tulaj, mivel azóta is képtelen megemészteni a történteket, elkeseredetten kutat a kidobott merevlemez, és a rajta lévő bitcoin után. Az ugyanis – az aktuális árfolyammal számolva – még mindig óriási vagyont, nagyjából 180 millió dollárt ér.
Howells úgy véli, hogy a lemez valahol Newport szeméttelepén van, a helyzetet azonban nehezíti, hogy csak ezen a területen több mint 110 ezer tonna hulladékot tárolnak a South China Morning Post (SCMP) szerint. A férfi azonban elhatározta: robotkutyákat bevonva folytatja a keresést.
Az informatikusnak ehhez összesen 11 millió dollárra van szüksége. Azért ennyire, mert ekkora összegből tudná beszerezni a jelenleg elérhető legfejlettebb fejlesztéseket, a Boston Dynamics Spotját. Az öröm az ürömben, hogy egy kockázati tőkebefektető biztosítaná a kereséshez szükséges pénzt, ám a terv fontos része, hogy a newporti városi tanács engedélyt adjon a hulladéktárolóban való munkához. Erre azonban még nem került sor.
Sajtóértesülés alapján kiderült, hogy az Intel a közeljövőben saját fejlesztésű chipeket szállíthat a kriptovalutákat bányászó vállalkozásoknak. Mindez a február végén megrendezésére kerülő International Solid-State Circuits Conference (ISSCC) eseménytervéből olvasható ki.
A dokumentumban a termékeket Bonanza Mine névvel látták el és alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (ASIC). Az érintett fejlesztéseket rendkívül alacsony üzemi feszültség jellemzi és különösen energiahatékonyan dolgoznak.
Raja Koduri, az óriáscég grafikus processzorok fejlesztéséért felelős vezetője már tavaly is közölte, hogy saját kriptovaluta-bányász hardvert terveznek és készítenek. Korábban pedig ismertté vált, hogy már be is jelentettek számos olyan szabadalmat, amelyek az SHA-256 célzott feldolgozására való rendszerre vonatkoztak.
Az új alkalmazásspecifikus integrált áramkörök egy új fejlesztési szintet képviselhetnek és elsősorban a videokártyák piaca számára jelenthetnek majd könnyítést. A legfontosabb előnyük az lehet, hogy jelentős mértékben tehermentesíthetik a grafikus kártyákat, ráadásul nagyon energiahatékonyak lesznek, ezáltal csökkenthetővé válik a virtuális fizetőeszközök bányászatával járó extrém áramfogyasztás.
Régi rejtély, hogy ki a bitcoin feltalálója. A kriptovalutát kidolgozó ember Nakamoto Szatosi álnevet használt, és sok elmélet terjeng arról, ki lehet valójában ő – köztük olyan is, amely szerint nem is álnév ez, hanem Nakamoto Szatosi mindenkit azzal vert át, hogy álnévnek mutatja a saját igazi nevét.
Most azonban Miamiban egy bíróság kimondta, hogy Craig White és Dave Kleiman a két feltaláló – írja a BBC. White 2016-ban jelentkezett be a címért. Kleiman ugyanis 2013-ban meghalt, és jelentős bitcoinvagyont hagyott hátra, emiatt indult pereskedés a családja és White között.
Az ítélet az lett: a család kérésével ellentétben White nem kell, hogy a Kleimantól hozzá került bitcoinvagyon felét átadja nekik, ellenben százmillió dollárt fizetnie kell azért, mert a bitcoin egyedüli kitalálójának mondta magát, vagyis megsértette a néhai üzlettársa szellemi tulajdonjogát. Ezzel az ítélettel mindenki elégedett, Kleiman örökösei nagy pénzt kapnak, White bitcoinvagyona pedig a mostani árfolyam szerint 54 milliárd dollárt ér, tehát bőven marad neki a bírság kifizetése után is, ráadásul most már bírósági ítélettel nevezheti magát a bitcoin egyik kitalálójának, miközben persze egy bíróság döntése nem számít tudományosan kétségbe vonhatatlan ténynek.
[type] => post
[excerpt] => Régi rejtély, hogy ki a bitcoin feltalálója. A kriptovalutát kidolgozó ember Nakamoto Szatosi álnevet használt, és sok elmélet terjeng arról, ki lehet valójában ő – köztük olyan is, amely szerint nem is álnév ez, hanem Nakamoto Szatosi mindenkit a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638992040
[modified] => 1638978236
)
[title] => 2008 óta nem tudni, ki találta ki a bitcoint, most egy miami bíróság kimondta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=82219&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82219
[uk] => 82458
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 82220
[image] => Array
(
[id] => 82220
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[original_lng] => 133337
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639122744:8
[_thumbnail_id] => 82220
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2582
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5a6a7e36a685c5b1e91f97d57178ba21] => {{unknown}}
[_oembed_9f0ec514882d90d6aa7c6455ef6f2d90] => {{unknown}}
[_oembed_00e7f86c395df4decf2e5c05d6f8a6d6] =>
[_oembed_time_00e7f86c395df4decf2e5c05d6f8a6d6] => 1639813715
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15968
[1] => 2342
[2] => 44308
[3] => 2167
)
[tags_name] => Array
(
[0] => álnév
[1] => bíróság
[2] => bitcoin
[3] => feltaláló
)
)
[3] => Array
(
[id] => 52102
[content] =>
Kína nyújtja a globális kriptovaluta-kereskedelem közel 80 százalékát, ám ennek hatalmas az energiaigénye. Ráadásul az országban óriási „bitcoin-bányák” is üzemelnek, amelyek komolyan veszélyeztetik a klímacélokat.
A kriptovaluták mögött álló blokklánc-technológia sokak szerint a jövő egyik legígéretesebb technológiája. Mindazonáltal az elemzők már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy a mögöttes elektronikai hálózat, valamint általában a kriptovaluták piacának energiaigénye hatalmas környezeti károkat okozhat. Mivel pedig Kínához köthető a globális kriptovaluta-kereskedelem közel 80 százaléka, így az ázsiai óriás szerepe megkerülhetetlen a kérdésben – írja a The Guardian.
A Nature magazin elemzése szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy a kínai „bitcoin-bányák” nagyjából 40 százaléka mögött szénfelhasználás van, míg a fennmaradó rész energiaigényét megújuló forrásokból biztosítják. A kriptovaluták „bányászata” azt jelenti, hogy a felhasználók informatikai eszközei végzik el a háttérben azokat a számításokat, amik révén az egyes tranzakciók végül felkerülhetnek a blokkláncra. Mindazonáltal a szénbányák olyan hatalmasak, hogy végül Peking saját klímacéljainak is keresztbe tehetnek. A kínai vezetés ugyanis azt tervezi, hogy már 2030 előtt elérik a szén-dioxid-kibocsátás tetőpontját, majd 2060-ig az ország fokozatosan közelít a karbonsemlegességhez, végül pedig eléri azt.
Eközben viszont a kínai „bitcoin-bányák” 2024-ig 130,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetnek. Összevetésképpen, ez megközelíti Olaszország vagy Szaúd-Arábia éves üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
A becslések szerint idén a kriptovaluta-bányászat iparága használhatja fel a világ összes áramtermelésének 0,6 százalékát – ez több mint Norvégia teljes áramfelhasználása egy átlagos évben.
A kriptovaluták bányászata kapcsán a problémát az jelenti, hogy minél nagyobb nyereséget lehet realizálni egyes tokeneken, annál többen és annál nagyobb erőforrással dolgoznak az úgynevezett bányászaton. Mivel pedig ez a „bányászat” egy informatikai tevékenység, így hatalmas energiaigényű, óriási számítógépes- és szerverhálózatokon keresztül dolgoznak a „bányászok”.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
