Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta éves közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában emlékeztetett: az idén 35 éves szövetséga legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében, mind pedig Ukrajnában. Kiemelte: a szövetséga rendkívül nehéz körülmények között is teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. Brenzovics László az elért eredményekről szólva hangsúlyozta: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalinbeszélt aközgyűlésen. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Bocskor Andrea, aki kárpátaljaiként Fidesz-KDNP színeiben tíz éve Európai Parlamenti Képviselő köszönetet mondott a KMKSZ-nek, a beregszászi főiskolának, a kárpátaljai szakmai és civil szervezeteknek a munkájához nyújtott támogatásért. Több külhoni magyar szervezet vezetője személyesen vett részt a közgyűlésen. Valamennyien szolidaritásukról biztosították a KMKSZ-t és a kárpátaljai magyarságot. A nemrég elhunyt Barta József helyére a közgyűlés új alelnököt választott. A küldöttek egyhangú szavazással fogadták el Brenzovics László javaslatát. Így a posztot ezután Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke tölti be, aki az alapításától kezdve a szövetség tagja. A közgyűlésen átadták a Fodó-díjakat. Pedagógus kategóriában Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, egészségügyi dolgozóként dr. Vizáver-Zseltvay Magdolna gyermekgyógyász, a Beregszászi Családorvosi Központ korábbi főorvos helyettese, egyházi személy kategóriában Sápi Zsolt, a Badalói Református Egyházközség lelkésze vehette át az elismerést. Az idén a Fodó Sándor-ösztöndíjban Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai MagyarFőiskola földrajz mesterszakos VI. évfolyamos diákja részesült. A KMKSZ hűségdíját Barta Ferenc kapta, aki 1996-tól a beregsomi alapszervezet elnöke. 1996 és 2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ választmányi tagja. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvényegyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – olvasható a nyilatkozatban.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a KMKSZ. Brenzovics László elnök online beszámolójában kiemelte: idén 35 éves a szövetség, amely ez idő alatt következetesen védte a kárpátaljai magyarság jogait, érdekeit és támogatta a megmaradását. Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a kárpátaljai magyarságnak a háború miatt nehéz körülmények között kell állnia a sarat. Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány jó hírrel kezdte beszámolóját. Gulácsy Géza általános alelnök, az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: a magyar kormány ígérete szerint valamennyi tavaly futott pályázat az idén is kiírásra kerül. Gulácsy Géza arról is beszámolt, hogy a választmány több határozatot fogadott el. A választmányi ülés zárásaként Brenzovics László összefoglalta az elhangzottakat. A választmányi ülést követően a résztvevők megtekintették a TV 21 UNGVÁR 30+5. A megpróbáltatások kora címmel készített, a KMKSZ történetét, tevékenységét bemutató dokumentumfilmet.
Látogatás Belgium magyarországi nagykövetségén, a Parlamentárium megtekintése, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának felkeresése… Egyebek mellett ezek a programok várták az MCC által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevőit Brüsszelben, ahova Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő meghívására érkeztek. Ukrajna legfontosabb külpolitikai célkitűzése az Európai Uniós és a NATO csatlakozás, hangsúlyozza Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő. A beregszászi származású politikus kiemelte: emiatt fontos, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok minél jobban megismerjék az EU intézményrendszerét, hiszen ezen a terepen is küzdeni kell a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítéséért. A vezetőképző elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és vélemény-formálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt a Mathias Corvinus Collegium a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea Fideszes EP képviselővel partnerségben szervezi. Az MCC fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok lehetőséget kapjanak megismerni az Európai Uniót és intézményeit, melyek fontos szerepet játszanak Ukrajna és így a kárpátaljai magyar közösség jövőjének alakulásában is.
Bocskor Andrea Fideszes Európai Parlamenti képviselő meghívására Brüsszelben vehettek részt két napos tanulmányi úton az MCC által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevői. A programot a Mathias Corvinus Collegium a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea EP képviselővel partnerségben szervezi. A vezetőképző elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és véleményformálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. Bocskor Andrea kiemelte: fontos, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok lehetőséget kapjanak megismerni az Európai Uniót és intézményeit, melyek fontos szerepet játszanak Ukrajna és így a kárpátalajai magyar közösség jövőjének alakulásában is.
Gazdaságfejlesztés, ötlet verseny, közösségépítés… Egyebek mellett ezekben a témákban hallgathattak előadásokat a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevői a 3. képzési hétvégéjükön. A program elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és véleményformálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. Az MCC a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel partnerségben szervezi.
A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli, a háború miatti bizonytalanság, a biztonság hiánya és az elszegényedés minden családot sújt, hangsúlyozza Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő szerint Ukrajna EU-s integrációja a jogállamiságot és a nemzetiségek támogatását kell, hogy erősítse. A háborús válsághelyzet ellenére a kárpátaljai magyarság intézményrendszerei továbbra is működnek, például egy iskola és osztály sem szűnt meg, ezt jelentős eredményként kell értékelni, hangsúlyozza Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 2023 decemberében a kijevi parlament olyan módosításokat fogadott el a nemzetiségi kisebbségeket érintő törvényekkel kapcsolatban, amelyek az orosz ajkúak kivételével több területen visszaállítják a korábban meglévő jogokat. Például a magyar nyelv használata ismét megengedett az oktatási intézményekben és a médiában is. A magyar nyelv hivatalosként való elismerése azonban a tömb magyar vidékeken továbbra sem történt meg. A sok nemzetiségű Ukrajnában a kisebbségi jogok rendezése kulcsszerepet játszik a stabilitás és a társadalmi béke megteremtésében, hangsúlyozza Brenzovics László. Ukrajna legfontosabb külpolitikai célja a nyugati integráció, hangsúlyozza Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő. A beregszászi származású politikus szerint az Európai Uniós és NATO közeledésnek alapfeltétele kell, hogy legyen a nemzetiségi kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezése. A dél-keleti háborús övezetben karácsony és újév idején is folyamatosak voltak a harcok. Nem hivatalos adatok szerint a háborúnak már több mint 20 magyar nemzetiségű katonaáldozata van. 2022. február 24.-én a világ megváltozott, miután a hajnali órákban Oroszország nagyszabású offenzívát indított Ukrajna ellen. Korábban senki nem gondolta, hogy a XXI. század elején Európában súlyos háború fog dúlni, mára a rémálom valósággá vált. A kárpátaljai magyarság számára azonban az anyaország egy stabil pont, a kárpát-medencei magyarok által nyújtott adományok pedig a minden napok túlélésben is nagy segítséget nyújtanak.
A kárpátaljai magyarság számára több szempontból is fontosak az Európai Uniós kapcsolatok. Egyrészt a határon átnyúló pályázatok segíthetnek a régió fejlődésében, másrészt pedig a helyi magyarság a kisebbségi jogok visszaszerzését is reméli az unióhoz való közeledéstől. Több kárpátaljai magyar politikus, polgármester, valamint megyei és önkormányzati képviselő látogatott a minap Brüsszelbe, ahol, mindamellett, hogy részt vettek a nyolcadik alkalommal megszervezett Kárpátalja napon, ellátogattak az Európai Parlamentbe is. A küldöttség az EP-ben találkozott Bocskor Andrea és Hídvéghi Balázs EP-képviselőkkel, akik beszámoltak a Kárpátalját érintő problémákról és tervekről. A beregszászi kistérségben például már vannak olyan projektek, melyeket részben az Európai Unió finanszíroz. ilyen a makkosjánosi hulladék-feldolgozó üzem is. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára a helyszínen elmondta, hogy fontos, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon, de ezzel rendeződnie kell a kisebbségek jogainak is. A kárpátaljai magyarságnak, minden nehézség ellenére a jövőben kell gondolkoznia – erről már Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszélt. Sari Józsefúgy fogalmazott, hogy fontos elmondani azokat a gondokat, bajokat, problémákat, amelyeket most ebben a zaklatott világban a kárpátaljai magyarság megél. A tervek szerint 2024-ben is lesznek kárpátaljai napok Brüsszelben, ahol remélhetőleg már az ukrajnai békéről számolhatnak be az onnan érkezett vendégek.
Egyperces néma felállással kezdték Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben a KMKSZ Választmányának ülését, majd bemutatták a 65 éves korában váratlanul elhunyt Barta József alelnökről a TV21 Ungvár munkatársai által összeállított rövidfilmet. „Barta József óriási űrt hagyott maga után. Kidőlt a kárpátaljai magyarság egyik oszlopa. Mindennek ellenére folytatnunk kell a munkánkat, amit magyar közösségünk elvár tőlünk” – fogalmazott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a december 2-án megtartott választmányi ülésen.
Brenzovics László, aki online formában vett részt az ülésen, elnöki beszámolójában kiemelte: „Két éve már háború zajlik Ukrajnában, amely nagymértékben befolyásolja jelenünket és jövőnket. Mégis azt a tapasztalatot lehet levonni az elmúlt évtizedek történelméből, hogy a kárpátaljai magyarság minden körülmények között meg akar maradni szülőföldjén, s a lehetőségekhez képest ezért mindent megtett. Ezt tettük és tesszük mi is. Küzdeni fogunk, hogy közösségünk megmaradhasson szülőföldjén mint magyar közösség” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ukrajna történetét elemezve elmondta, tízéves ciklusokat lehet elkülöníteni, amelyek után mindig jelentős változások voltak Ukrajna életében. A jelenlegi ciklus 2014-ben a méltóság forradalmával vette kezdetét, amikor Ukrajna teljes mértékben irányt váltott. „Alkotmányba foglalták, hogy Ukrajna igyekszik a NATO és az Európai Unió tagjává válni, illetve a későbbiekben nagyon sok intézkedés történt a kisebbségi jogok korlátozása érdekében, azzal a céllal, hogy Ukrajnából egy egységes nemzetállamot hozzanak létre. Ekkor indultak meg azok a folyamatok, amelyek a háborús helyzethez vezettek, mert a háború már akkor elkezdődött, igaz, kisebb intenzitással, mint jelenleg” – összegezte Brenzovics László, aki kiemelte, hogy mi, magyarok a Kárpát-medencében más történelmi tapasztalatokkal rendelkezünk, fontos lenne, hogy ezt az ukrán többség is megértse. „A harc, a felkelés, a háború mellett mindig fontos egy nemzet túlélése szempontjából az észszerű kompromisszum: hiszen ha egy ország lakossága eltűnik, akkor a nemzet nem élhet tovább” – fogalmazott az elnök, emlékeztetve, hogy a geopolitikai helyzet mindig felülírja a népek akaratát. Ukrajna lakossága pedig egy emberöltő alatt felére csökkent, de ha megnézzük a népesség korfáját, láthatjuk, hogy elsősorban a fiatal lakosság hiányzik az országból, ami kétségessé teszi a jövőt.
A KMKSZ elnöke úgy ítéli meg, hogy 2024-ben olyan változások lesznek, amelyek elhozzák a békét. Szerinte az elmúlt hetek fontos változásokat hoztak Ukrajna nemzetiségi politikájában is, beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely rendkívül előremutató. Ezzel kapcsolatban intenzív tárgyalások voltak, a magyar szervezetek is elmondhatták észrevételeiket, ugyanakkor ezzel kapcsolatban véleményt formálni csak a törvény elfogadása után lehet. „Reménykedjünk a jövőt illetően, és továbbra is tegyünk meg mindent, amit lehet és kell annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon” – zárta helyzetértékelését Brenzovics László.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke az általa irányított „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységéről számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy valamennyi tervezett pályázatot sikerült lebonyolítaniuk, több mit harminckétezer pályázatot fogadtak be 2023-ban, amelyek közül 35 volt érvénytelen, nagy részük esetében már a kifizetések is megtörténtek. Az összes pályázatot összesítve több mint négymilliárd forint érkezett az alapítványon keresztül a kárpátaljai magyarság részére. Az eddigi támogatotti körön túl van egy új projektjük, a súlyos egészségügyi helyzetben lévők támogatása, amely keretében eddig 182 súlyos beteg embert tudtak támogatni 22 millió forint összeggel.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője ugyancsak online formában kapcsolódott be a Választmány munkájába. Az idén sikerült lezárniuk a 2019-ben beadott mezőgazdasági pályázatokat. Ugyanakkor idén először forgóeszközök megvásárlására hirdettek meg pályázatot elsősorban azon mezőgazdasági vállalkozók számára, akik már részesültek támogatásban, és sikeresen elszámoltak – mondta el az igazgató asszony. A pályázatot december 22-ig lehet benyújtani. Az alapítványuk kuratóriumának döntése alapján prioritást élveznek azok a pályázók, akik három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelnek. A maximálisan igényelhető támogatás 75 ezer hrivnya lesz, és pályázni például műtrágyákra, növényvédő szerekre, növénykondicionáló szerekre, fóliaborításra, vetőmagokra és hasonló dolgokra lehet. Az Első lépés szociális programban részt vevők számára is készülnek egy pályázattal, melyet december folyamán hirdetnek meg.
A Választmány döntött a 2024-es közgyűlések menetrendjéről: a KMKSZ megyei közgyűlését április 13-án tartják, a középszintű közgyűléseket március 23-án, illetve április 6–7-én, az alapszervezeti közgyűléseket pedig február 5. és március 17. között.
Molnár László kulturális titkár ismertette a KMKSZ jövő évre tervezett rendezvényeinek listáját, melyeket engedélyezett a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a listát a Választmány elfogadta.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a tevékenységéről számolt be a KMKSZ Választmányának, többek között azokról az általa szervezett rendezvényekről és találkozókról, amelyek során megpróbálták az EU döntéshozóit és az Európai Parlament képviselőit megismertetni a kárpátaljai magyar közösség helyzetével. A képviselő asszony elmondta, hogy szeptemberben az Európai Bizottság és az Európa Tanács Krakkóban közösen szervezett egy nagyszabású rendezvényt, ahol arról számoltak be az ukrán illetékesek, hogyan sikerült az EU-csatlakozáshoz szükséges hét feltételt teljesíteniük. Ott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével elmondhatták a magyar közösség véleményét a kisebbségi és oktatási jogok változásával kapcsolatosan. Bocskor Andrea is egyetért azzal, hogy most látszik egy reménysugár arra, hogy számunkra kedvező fordulatot vegyen az ügy. Ugyanis a Legfelső Tanácsban bejegyezték azt a törvénymódosító javaslatot, amely figyelembe veszi az Európai Unió és az Európa Tanács javaslatait a nyelvi és kisebbségpolitikai kérdésekben.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács illetékes szakbizottságának az elnöke részletesen beszámolt az ukrán hatóságokkal folytatott egyeztető tárgyalásokról, az ezekkel kapcsolatban tapasztalt nehézségekről.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke érdeklődött a Makkosjánosi területén épülő hulladékfeldolgozó üzem építésének alakulásáról, amellyel kapcsolatban a vendégként jelen lévő Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke adott részletes tájékoztatást. Elmondásuk szerint az időjárás miatt az előzetes tervekhez képest kicsit csúszik az átadás, de tavasszal biztosan elkezdődik majd a kommunális hulladék odaszállítása a járás kistérségeiből.
A tanácskozás végén Brenzovics László mondott zárszót, megköszönve az alapszervezeti elnökök és a választmányi tagok által kifejtett munkát. Külön megköszönte az alapítványok munkatársainak, Orosz Ildikónak és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnek a helytállását. „Úgy tűnik, hogy a következő év sorsfordító lehet, látok esélyeket arra, hogy valahogyan sikerül majd a békét megteremteni. Nekünk továbbra is megvan a feladatunk, ez pedig a kárpátaljai magyarság megmaradásának a támogatása, érdekeinek védelme. Ezt fogjuk tenni a következő évben is” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
Nyolcadik alkalommal tartottak Kárpátalja napot Brüsszelben, ahol fellépett a Beregszászi Színház társulata, illetve megnyílt Matl Péter munkácsi művész Málenkij Robotról szóló képkiállítása is. A rendezvényen Bocskor Andrea, kárpátaljai EP képviselő elmondta: céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutassanak egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből. A képviselő hozzátette: fontos, hogy a kárpátaljai magyarok, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió. A brüsszeli Kárpátalja napról hamarosan bővebb tudósítást láthatnak a Tv21 Ungvár műsorán.