Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta éves közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában emlékeztetett: az idén 35 éves szövetséga legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében, mind pedig Ukrajnában. Kiemelte: a szövetséga rendkívül nehéz körülmények között is teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. Brenzovics László az elért eredményekről szólva hangsúlyozta: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalinbeszélt aközgyűlésen. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Bocskor Andrea, aki kárpátaljaiként Fidesz-KDNP színeiben tíz éve Európai Parlamenti Képviselő köszönetet mondott a KMKSZ-nek, a beregszászi főiskolának, a kárpátaljai szakmai és civil szervezeteknek a munkájához nyújtott támogatásért. Több külhoni magyar szervezet vezetője személyesen vett részt a közgyűlésen. Valamennyien szolidaritásukról biztosították a KMKSZ-t és a kárpátaljai magyarságot. A nemrég elhunyt Barta József helyére a közgyűlés új alelnököt választott. A küldöttek egyhangú szavazással fogadták el Brenzovics László javaslatát. Így a posztot ezután Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke tölti be, aki az alapításától kezdve a szövetség tagja. A közgyűlésen átadták a Fodó-díjakat. Pedagógus kategóriában Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, egészségügyi dolgozóként dr. Vizáver-Zseltvay Magdolna gyermekgyógyász, a Beregszászi Családorvosi Központ korábbi főorvos helyettese, egyházi személy kategóriában Sápi Zsolt, a Badalói Református Egyházközség lelkésze vehette át az elismerést. Az idén a Fodó Sándor-ösztöndíjban Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai MagyarFőiskola földrajz mesterszakos VI. évfolyamos diákja részesült. A KMKSZ hűségdíját Barta Ferenc kapta, aki 1996-tól a beregsomi alapszervezet elnöke. 1996 és 2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ választmányi tagja. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvényegyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – olvasható a nyilatkozatban.
A Rákóczi-főiskola átriumában megtartott XXXIV. közgyűlésén a KMKSZ elnöke, Brenzovics László kijelentette: „Mi békét akarunk, és emiatt azokat az erőket támogatjuk, akik arra törekszenek, hogy a háború minél hamarabb befejeződjön.” Szövetség alelnökévé a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Sin Józsefet, átadták a KMKSZ Hűségdíját, valamint a Fodó Sándor-díjakat és a Fodó Sándor-ösztöndíjat is. A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget.
„Harmincöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpát-medence II. világháború utáni legrégebbi független magyar érdekvédelmi szervezete. Ukrajnában is a KMKSZ a legrégebbi, folyamatosan működő nem állami szervezet” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke beszámolója elején. A közgyűlés munkájában online részt vevő Brenzovics László elmondta: „Az elmúlt három és fél évtizedben tettünk és nem is keveset a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért.” A KMKSZ több mint három éve külföldre kényszerített és tavaly újraválasztott elnöke emlékeztetett arra, hogy 2016-ban indultak a magyar kormányzat jóvoltából azok a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által fenntartott támogatási programok, amelyeket máig következetesen fenntartanak. Az Egán Ede-alapítvány programjai több mint tízezer kárpátaljai magyar vállalkozót segítettek, és útjára indult az óvoda- és iskolafejlesztési program is, amelynek köszönhetően több mint száz intézmény újult meg vidékünkön. A nehéz körülmények ellenére ezek a programok folytatódnak, a támogatások eljutnak a kedvezményezettekhez, és az ebből befolyó adóból jelentős mértékben részesülnek a kárpátaljai magyar kistérségi önkormányzatok is. Az elnök a gazdaságélénkítő támogatások kapcsán elmondta, hogy már újabb terveket dolgoztak ki a háború utáni időszakra. Megkezdte működését a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont és Lovarda, hamarosan átadják a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnyát, az idén befejezik Nevetlenfalu iskolájának felújítását, Ungvár egyik legszebb épületében új magyar líceum indulhat az idei évben, rövidesen befejeződik az új beregszászi sportcsarnok és uszoda építkezése is éppúgy, mint a péterfalvai sportcsarnok felújítása – sorolta a példákat a KMKSZ elnöke, bizonyítva, hogy a magyar kormány támogatásával, a háborús körülmények és az ellenük folyó bűnvádi eljárások ellenére is működnek a KMKSZ alapítványai, elősegítve megmaradásunkat, fejlődésünket. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás legnagyobb eredményének nevezte, hogy hamarosan átadásra kerül Makkosjánosi területén a hulladékfeldolgozó, amely az elmúlt évek legnagyobb beruházása volt Kárpátalján, hétmillió euró értékben.
Brenzovics kijelentette: a KMKSZ szakértőinek munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek jogszűkítésein enyhítettek, és megkezdődtek Budapesten az úgynevezett Szijjártó Péter-féle tizenegy pontról a tárgyalások. „A mi kérésünk nem változott. Szeretnénk visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk. Ennyit szeretnénk, nem többet, de nem is kevesebbet. Örvendetes az, hogy a mi álláspontunk egyezik a magyar kormány álláspontjával ebben a kérdésben” – fogalmazott. Az elnök véleménye szerint a vitás kérdéseket a legkönnyebben egy kétoldalú szerződés megkötésével lehetne megoldani, annál is inkább, mert a magyarországi ukránság száma is folyamatosan növekszik, a legutóbbi adatok szerint már több mint harmincezer. Ugyancsak megújulásra szorul az 1991-ben megkötött és a jelenlegi helyzetnek nem megfelelő konzuli szerződés is.
Az elnök elmondta, hogy a KMKSZ egyetlenként emelte fel szavát az öt kilométeres határzóna ügyében is, hisz meglátásuk szerint az intézkedés értelmetlen és nagyon megnehezíti a kárpátaljai magyarság életét. Egyben gratulált a Beregszászi Járási Tanácsnak, hogy ezt a kérdést sikerült napirendre tűzni, amit egyhangúlag meg is szavaztak.
Brenzovics László beszámolója végén köszöntötte az aznap 83. születésnapját ünneplő Milován Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét, kijelentve: „Higgyék el, ő azon személyek egyike, akik az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tették a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és a KMKSZ-ért.”
A vendégek közül köszöntötte a közgyűlést Szili Katalin, a magyar miniszterelnök tanácsadója, aki a Szövetség elmúlt 35 évét értékelve a KMKSZ-t a magyar kormány partnerének nevezte, s kijelentette: „Nincs olyan háborús időszak vagy háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek tiszteletének, jogainak a betartása alól.”
Bocskor Andrea már tíz éve képviseli a kárpátaljai magyarságot az Európai Parlamentben; az idén leköszönő képviselő köszönetet mondott a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, hogy számunkra helyet biztosított európai parlamenti listáján, ami által a kárpátaljai magyar közösségnek a jogaiért folytatott küzdelme bekerült Ukrajna euroatlanti csatlakozási folyamatának fókuszába. Sok kárpátaljai magyar intézmény és helyi művészek váltak a képviselő asszony munkájának részeseivé, segítve azt, hogy autentikusan mutathassák be vidékünket az Európai Unió szívében, például a Brüsszeli Kárpátalja Napokon.
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében köszönetet mondott Milován Sándor tiszteletbeli elnöknek és a KMKSZ minden egyes tagjának a magyarság megmaradásáért végzett munkájukért, köszönetet mondott a családtagjaiknak is, hisz mint fogalmazott, sokszor a családtagoktól veszik el az együtt tölthető időt, a család együtt hoz áldozatot a közösség megmaradása érdekében. Elmondta, hogy nagyon örül, hogy végre eljuthatott Kárpátaljára, hisz három évre ki volt tiltva Ukrajnából, s arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy amikor annak eljön az ideje, szavazzanak a KMKSZ-re.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb parlament képviselője szerint talán senki nem érti meg annyira közösségünket, mint a délvidéki magyarság, hisz a ’90-es években ők is háborús körülmények között éltek, megtapasztalták a kényszersorozásokat. Elmondta, Szerbiában nemcsak az ott élő magyarok, de az ott élő ukránok is megválaszthatják a saját nemzeti tanácsukat, ami nem egy civil szervezet, hanem az állam partnere, amelynek konkrét hatáskörei vannak az identitás megőrzése szempontjából fontos területeken, tehát az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén. Azt üzente az ukrán vezetés felé: „Ami a szerbiai ukránokat megilleti – azt gondolom – meg kell illesse a kárpátaljai magyarokat is.” A szerbiai magyar politikus biztosította a KMKSZ közgyűlésén megjelenteket: „Mindenben számíthatnak a vajdasági magyarokra, a Vajdasági Magyar Szövetségre a jövőben is.”
Seszták Oszkár, a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke beszámolt a két megye közötti együttműködés eredményeiről. Emlékeztetett arra, hogy miután a magyar diplomácia küzdelmeinek is köszönhetően Ukrajna megkapta a vízummentességet az Európai Uniótól, másnap elkezdődtek a magyarellenes intézkedések. Innen kell indulni a két ország közötti bizalom újjáépítésében, ami talán a mostani kétoldalú tárgyalásokkal elkezdődött – fogalmazott a magyarországi politikus.
Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszönetet mondott a KMKSZ-nek azért, hogy 1991. október 6-án létrehozták az országos szervezetet. Elmondta, hogy a KMKSZ közgyűlésén jelen lévők is lámpások, „hiszen az adott közösségen belül rájuk tekintenek, ők azok az igazodási pontok, amelyek mutatják, hogy itt helyben még vannak emberek, akik a közért akarnak és tudnak is tenni…” – mondta el az UMDSZ elnöke.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke – mint a KMKSZ alapító tagja – azt javasolta a Szövetség elnökségének és választmányának, hogy Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt érdemei elismeréseként válasszák a KMKSZ nemzetközi nagykövetévé, létrehozva az említett tisztséget.
A közgyűlésen a megszólaló vendégek mellett jelen volt még dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség országos alelnöke, Kopasz József, a CSEMADOK alelnöke, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, a Beregszászi kistérség polgármestere, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, valamint az Ukrajnába akkreditált magyar külképviseletek diplomatái.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2023-ban 35 050 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 97 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIV. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 213 fő, közülük 193 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök megköszönte a leköszönt nagyberegi alapszervezeti elnök, Vass Bertalan munkáját és köszöntötte az alapszervezet új elnökét, Juhász Edinát.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A közgyűlés napirendre tűzte az elmúlt év novemberében elhunyt Barta József ügyvezető alelnök megüresedett tisztségének betöltését. Brenzovics László javaslatára a küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották Sin Józsefet a KMKSZ alelnökévé.
A KMKSZ közgyűlése úgy döntött, hogy a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont működtetését egy jótékonysági alapítványra bízzák, az alapítvány igazgatói teendőivel Mester Violát bízták meg.
Dr. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke a Fodó Sándor-díjasok mellett köszöntötte a napokban 60. születésnapját ünneplő Brenzovics Lászlót, aki – mint fogalmazott – „tíz éve a KMKSZ elnöke. Ennek az évtizednek az egyharmadában szülőföldjétől távol, az anyaországból volt kénytelen irányítani a Szövetséget” – mondta el, és a KMKSZ családjának nevében egy Sárközi Kitti badalói kézműves által készített, díszes tányért ajánlott ajándékként a Szövetség elnökének.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A fórum végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök és Gulácsy Géza alelnök átadta a KMKSZ Hűségdíját Barta Ferencnek, aki 28 éve a Beregsomi Alapszervezet elnöke, 1996–2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ Választmányának tagja.
Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 6. évfolyamos, földrajz mesterszakos diákja, a beregsomi iskola történelem–földrajz–ökológia tanára, szakszervezeti elnök, aki a Debreceni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.
Fodó Sándor-díjat kapott dr. Vizauer Zseltvay Magdolna beregszászi gyermekorvos, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, fizikatanár és Sápi Zsolt, a badalói és a macsolai református gyülekezet lelkipásztora.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a KMKSZ. Brenzovics László elnök online beszámolójában kiemelte: idén 35 éves a szövetség, amely ez idő alatt következetesen védte a kárpátaljai magyarság jogait, érdekeit és támogatta a megmaradását. Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a kárpátaljai magyarságnak a háború miatt nehéz körülmények között kell állnia a sarat. Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány jó hírrel kezdte beszámolóját. Gulácsy Géza általános alelnök, az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: a magyar kormány ígérete szerint valamennyi tavaly futott pályázat az idén is kiírásra kerül. Gulácsy Géza arról is beszámolt, hogy a választmány több határozatot fogadott el. A választmányi ülés zárásaként Brenzovics László összefoglalta az elhangzottakat. A választmányi ülést követően a résztvevők megtekintették a TV 21 UNGVÁR 30+5. A megpróbáltatások kora címmel készített, a KMKSZ történetét, tevékenységét bemutató dokumentumfilmet.
„A kárpátaljai magyarság nagyon sok olyan nehézségen, katasztrófán ment át a huszadik században és a huszonegyedik század elején, ami után sokan megkérdőjelezték, hogy egyáltalán fönnmaradhat-e, és ilyen hangok a háború kitörése után is voltak.” – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai vezető szerint azonban ez nincs így, hiszen a közösség megmaradt, és a jelenlegi nehézségek közepette is működteti intézményeit. Kevés olyan gyönyörűen felújított, a 21-ik századi elvárásoknak is megfelelő, modern épület van Ukrajnában, mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola épülete Beregszász szívében. Az egykori magyar királyi törvényház a kárpátaljai magyarság élni akarását és szívósságát hirdeti, hiszen annak teljes rendbetételére éppen az elmúlt tíz évben került sor, amikor a kijevi máltóság forradalmát követte a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus kitörése, majd pedig két éve az orosz-ukrán háború, és azzal együtt járó létbizonytalanság. Ebben a döbbenetesen nehéz helyzetben kellett helyt állnia a kárpátaljai magyarságnak, melynek minden nehézség ellenére sikerült megőriznie mindazt a kincset, amiért az elmúlt évtizedekben küzdött. Működik a felsőoktatás, az iskolák és a közösség intézményrendszerei. Mindezt pedig a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezete a KMKSZ fogja össze lassan harmincöt éve. Brenzovics László hozzátette: olyan kort élünk és olyan történések zajlanak jelenleg, melyek nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész világ életét befolyásolják. A nagy döntéseket mindig a nagyhatalmak hozzák meg a fejünk felett, úgy, ahogyan ez a két világháború után is volt. Hozzátette: a helyi magyarság ugyan kis tényező, de a KMKSZ számára a legfontosabb. Bár a háború már két éve tart, de Kárpátalján továbbra is van magyar színház, magyar nyelvű média, és működnek az egyházak is. Ez pedig a KMKSZ elnöke szerint azt bizonyítja, hogy a helyi magyarság él, és élni akar. Brenzovics László szerint ez is közrejátszott abban, hogy a múlt év végén az ukrán parlament módosított ezeken a vitás kisebbségi törvényeken, mely változtatások pozitív irányba hatnak. Igaz, azok egyelőre nem állítják teljesen vissza a 2015-ös jogokat, de a munka tovább folytatódik.
Az ukrán kormány még múlt decemberben döntött úgy, hogy úgynevezett határsávengedélyt vezet be, melynek értelmében, aki az ország határa melletti 5 km-es övezetben lakik, annak speciális engedélyre lesz szüksége a települések közötti szabad mozgáshoz. A rendelet értelmében csak annak nem kell igényelnie ilyen dokumentumot, aki nem hagyja el a községét, annak azonban, aki az érintett régióban pl. mezőgazdasággal foglalkozik, már igen. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke most levélben kéri arra Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, hogy a helyieknek a személyi igazolvány is elegendő legyen a szabad mozgáshoz. Arra is felhívja a kormányfő figyelmét, hogy a változások jelentősen megnehezítik az itteniek lakóhelyükre vagy munkahelyükre való eljutását. Kárpátalja 460 kilométer hosszúságban az Európai Unió négy országával is határos, a módosítás pedig öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan. Brenzovics László hozzátette: a kérdést a továbbiakban is napirenden kívánják tartani. Mások szerint, ha a megyében élő összes állampolgár, akinek szüksége van az engedélyre, a Határőrszolgálathoz fordul, akkor az úgy leterheli őket, hogy azoknak nem lesz idejük a határt őrizni. A KMKSZ mellett a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása is levélben fordult az ukrán miniszterelnökhöz, annak érdekében, hogy a helyieknek a személyi igazolvány is elegendő legyen a szabad mozgáshoz. Válasz egyelőre nem érkezett.
A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli, a háború miatti bizonytalanság, a biztonság hiánya és az elszegényedés minden családot sújt, hangsúlyozza Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő szerint Ukrajna EU-s integrációja a jogállamiságot és a nemzetiségek támogatását kell, hogy erősítse. A háborús válsághelyzet ellenére a kárpátaljai magyarság intézményrendszerei továbbra is működnek, például egy iskola és osztály sem szűnt meg, ezt jelentős eredményként kell értékelni, hangsúlyozza Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 2023 decemberében a kijevi parlament olyan módosításokat fogadott el a nemzetiségi kisebbségeket érintő törvényekkel kapcsolatban, amelyek az orosz ajkúak kivételével több területen visszaállítják a korábban meglévő jogokat. Például a magyar nyelv használata ismét megengedett az oktatási intézményekben és a médiában is. A magyar nyelv hivatalosként való elismerése azonban a tömb magyar vidékeken továbbra sem történt meg. A sok nemzetiségű Ukrajnában a kisebbségi jogok rendezése kulcsszerepet játszik a stabilitás és a társadalmi béke megteremtésében, hangsúlyozza Brenzovics László. Ukrajna legfontosabb külpolitikai célja a nyugati integráció, hangsúlyozza Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő. A beregszászi származású politikus szerint az Európai Uniós és NATO közeledésnek alapfeltétele kell, hogy legyen a nemzetiségi kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezése. A dél-keleti háborús övezetben karácsony és újév idején is folyamatosak voltak a harcok. Nem hivatalos adatok szerint a háborúnak már több mint 20 magyar nemzetiségű katonaáldozata van. 2022. február 24.-én a világ megváltozott, miután a hajnali órákban Oroszország nagyszabású offenzívát indított Ukrajna ellen. Korábban senki nem gondolta, hogy a XXI. század elején Európában súlyos háború fog dúlni, mára a rémálom valósággá vált. A kárpátaljai magyarság számára azonban az anyaország egy stabil pont, a kárpát-medencei magyarok által nyújtott adományok pedig a minden napok túlélésben is nagy segítséget nyújtanak.
A háborús válsághelyzet ellenére a kárpátaljai magyarság intézményrendszerei továbbra is működnek, ezt jelentős eredményként kell értékelni, fogalmazott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a TV 21 Ungvárnak adott évértékelő interjújában. 2023 decemberében a kijevi parlament olyan módosításokat fogadott el a nemzetiségi kisebbségeket érintő jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ukrán kormányzat szerint az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítják a kisebbségek korábbi jogait. Szomorúan ért véget a kárpátaljai magyarság számára a 2023-as év. Elhunyt Barta József, a KMKSZ alelnöke, a kárpátaljai megyei tanács meghatározó politikusa, aki hatalmas űrt hagyott maga után. A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli, emelte ki Brenzovics László. A háború miatti bizonytalanság, a biztonság hiánya, az elszegényedés minden családot sújt.
Korábban húsvét, most karácsony előtt állított össze kárpátaljai fiataloknak ajándékcsomagokat az Emberi Méltóság Tanácsa. Az adományt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vette át Budapesten. Id. Lomnici Zoltán, az EMT elnöke az eseményen elmondta, hogy a tanács megalakulása óta segíti a Kárpát-medence magyarságát, ezúttal fiatalokat szeretne adományokkal támogatni az ukrajnai háború okozta nehézségek enyhítésére. Hozzátette: a magyar állam segítsége mellett nélkülözhetetlen a civilek támogatása a háborús körülmények között. Brenzovics László ismételten megköszönte az EMT támogatását. Mint fogalmazott: A háború sajnos még mindig nem fejeződött be, ami rendkívüli nehézségekkel jár, azonban pozitív az, hogy mindezek ellenére Kárpátalján egy iskolát sem zártak be, a különböző intézmények folytatják munkájukat. Minden magyar embernek kötelessége az, hogy támogassa a határon túli magyarokat: különösképpen azokat, akik arra rá is szorulnak – Ezt már Szunai Miklós, az EMT ügyvezető igazgatója mondta a TV21 Ungvár stábjának. A mostani ajándékcsomagokkal az EMT a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanulóit és a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóit támogatja.
Korábban húsvét, most karácsony előtt állított össze kárpátaljai fiataloknak ajándékcsomagokat az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT). Az adományt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke vette át december 19-én Budapesten.
Id. Lomnici Zoltán, az EMT elnöke az eseményen elmondta, hogy a tanács megalakulása óta segíti a Kárpát-medence magyarságát, s ezúttal fiatalokat szeretne adományokkal támogatni az ukrajnai háború okozta nehézségek enyhítésére. Hozzátette: a magyar állam segítsége mellett nélkülözhetetlen a civilek támogatása a háborús körülmények között. „Rendkívüli próbatétel jellemzi most a Kárpátalján élő nemzettársaink sorsát: nemcsak a kényszersorozások, a gazdasági nehézségek és az állam kisebbségeket sújtó rendelkezései nehezítik meg az életüket, hanem a belső migráció, valamint az is, hogy sokuknak el kellett hagyniuk a szülőföldjüket” – mondta az elnök.
Brenzovics László ismételten megköszönte az EMT támogatását. „A háború sajnos még mindig nem fejeződött be, ami rendkívüli nehézségekkel jár, azonban pozitív az, hogy mindezek ellenére Kárpátalján egy iskolát sem zártak be; a beregszászi árvaház és a nagydobronyi gyermekotthon is folytatja a munkáját” – fogalmazott. Véleménye szerint ilyenkor, advent idején különösen fontos az, hogy az emberek érezzék a szolidaritást: nemcsak a kézzelfogható ajándékok számítanak, hanem az is, hogy az otthon tanuló diákok érezzék azt, hogy nem csupán a magyar kormány, hanem a civil szervezetek is szolidárisak a kárpátaljai magyarsággal. „Ezt szeretném megköszönni a kárpátaljai magyarság nevében id. Lomnici Zoltán és Szunai Miklós uraknak” – zárta szavait Brenzovics László.
„Minden magyar embernek kötelessége az, hogy támogassa a határon túli magyarokat: különösképpen azokat, akik arra rá is szorulnak” – nyilatkozta Szunai Miklós, az EMT ügyvezető igazgatója.
Az EMT az ajándékcsomagokkal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon tanulóit támogatja.
