Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
Beregszászon, a Rákóczi-főiskola Átriumában tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, melynek idei jelmondatát Radnóti Miklóstól kölcsönözte. Brenzovics László elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a rendszerváltást követő években Ukrajna folyamatos mélyrepülésben van mind gazdaságilag, mind demográfiai téren. Kiemelte továbbá, hogy a kárpátaljai magyarság intézményrendszere ezen mutatók ellenére is fennáll és fejlődni tud. A szövetség pedig, a rendkívül nehéz körülmények ellenére is teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit.
Megtartotta soros válaszmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Az évértékelő gyűlésre a makkosjánosi Helikon hotel rendezvénytermében került sor, ahol Brenzovics László a kulturális szövetség elnöke online beszámolójában kiemelte, hogy a politika a felelősségről szól, a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt, amit jól mutatnak azok a programok is, amiket a szervezet kidolgozott. Továbbá kiemelte, hogy figyelemmel kísérik az elmúlt hetek politikai változásait, csatározásait, melyek rövid időre közelebb vitték Ukrajnát a békéhez, viszont az elmúlt napi washingtoni fejlemények megtorpanthatják ezeket a folyamatokat. Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk amit lehet és kell az,ért hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon. Az ülésen felszólalt Ferenc Viktória Európai Uniós parlamenti képviselő. Beszédében kiemelte, hogy hatalmas tiszteletet érdemelnek azok a magyarság intézmények, amelyek a háború okozta nehézségek ellenére is helytállnak. Ebben Magyarország nemzeti kormánya a továbbiakban is támogatja a helyieket. Továbbá kiemelte, hogy ott van az Európai Unió azon biztonságában is, amely Ukrajna háború utáni helyreállításában vállal majd szerepet. A KMKSZ által fenntartott csatornánk földfelszíni műsorszórása idén októberben leáll, ezért a TV21 Ungvár az ezt követő időszakban a sugárzást IP TV- ként, illetve a közösségi csatornákon keresztül online formában fogja folytatni. Ezzel kapcsolatban a Kárpátalja, valamint a Karpatszkij Objektív hetilapokkal, továbbá a karpat.in.ua hírportálokkal közösen felvilágosító kampány indult, amit a választmányi ülésen Darcsi Karolina a Kárpátalja Hetilap főszerkesztője, valamint csatornánk igazgatója, Kulin Zoltán mutatott be. A fejlődés és a megmaradás kiemelt hangsúlyt kapott az ülésen, így előbb Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke számolt be a magyar oktatási hálózat fejlesztéséről, később pedig Juhász Edina a KMKSZ által életre hívott fejlesztés ösztönző iroda vezetője beszélt a lehetséges nemzetközi fejlesztési programokról. A küldöttekkel ismertették a kulturális szervezet programtervét, amelyben számos megyei rendezvény kap helyet.Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára kiemelte, hogy még inkább nyitni fognak a nem frekventált települések felé, és a Déryné programnak köszönhetően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal együttműködve 20 helyszínen közel 80 előadást fognak bemutatni 2025-ben.
A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre címmel szervezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján. Az eseményen előadások hangzottak el a Magyarországra áttelepült kárpátaljaiak mindennapjairól, valamint az otthon maradt közösség helyzetéről.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az elmúlt három év tragikus volt a kárpátaljai magyarság számára, mivel sokan elhagyták a régiót. A konferencia tudományos kutatásai megerősítették, hogy a közösség nehéz helyzetben van, és a visszatéréshez békére van szükség. Minél tovább tart a háború, annál kevesebb lesz a kárpátaljai magyarság létszáma. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az oktatás, a helyi iskolák és egyházak, valamint a beregszászi főiskola támogatása, amelyek alapvetőek a közösség megmaradásához. „A béke mielőbbi elérése kulcsfontosságú a kárpátaljai magyarság jövőjének biztosításában” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kárpátaljai magyar közösség támogatásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján, amelyet a háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünet és béke mellett áll, mivel a kárpátaljai magyarok is súlyos árat fizetnek a háborúban.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc szerint Magyarország számára a béke nem csupán politikai, hanem nemzeti kérdés is, és bízik abban, hogy a békét támogató nemzetközi koalíció növekvő ereje végre elhozza a régóta várt biztonságot és nyugalmat. A jövőbeni béketárgyalások során Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák a 2015 előtt biztosított jogaikat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt három évben nemcsak megőrizte, hanem gyarapította intézményeit, példaként említve egy új óvoda megnyitását Beregszász külvárosában.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy Magyarország már számos alkalommal bizonyította, hogy egységesen képes fellépni és segíteni a bajban, és ez így van az orosz‒ukrán háború kitörése óta is, amikor történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. A konferencia a 2022. február 24-i orosz támadás évfordulójára szerveződött, mely Magyarország szomszédos országát, Ukrajnát érte, ahol a kárpátaljai magyar közösség is él. Ferenc Viktória is a tudományos szférából érkezett az európai parlamentbe, és különösen érdekelte, hogy a kárpátaljai magyarság – mind az Ukrajnában maradtak, mind azok, akik Magyarországon találtak menedéket – milyen mindennapi kihívásokkal néz szembe. „A kutatások szerint örömmel láthattuk, hogy Kárpátalján nem kellett bezárni semmilyen magyar iskolát vagy intézményt, így a közösség sikeresen megőrizte intézményeit, amit a helyi vezetők, beleértve az oktatásügyben és a vallási életben tevékenykedőket, áldozatos munkájának köszönhetnek” – mondta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint a háború ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős kitartásról tett tanúbizonyságot, és a három nehéz év ellenére sikerült átvészelniük a kihívásokat.
„A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre” címmel rendezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az ukrajnai háború kitörésének 3, évfordulója kapcsán. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: hatalmas siker, hogy 3 év elteltével a kárpátaljai magyar intézményrendszer működik, és fejlődni is tud. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencia zárszavában hangsúlyozta: a helyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben sok megpróbáltatáson ment keresztül, azonban mindig talpon tudott maradni. Ferenc Viktória kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő kiemelte: Ukrajna első számú külpolitikai célja a nyugati integráció, aminek alapfeltétele kell, hogy legyen a nemzetiségi kisebbségi jogok biztosítása. Ukrajnában már 3 éve dúl a háború, egyre súlyosabb a gazdasági- és szociális válság. Magyarország viszont egy stabil pont a kárpátaljaiak számára, a magyar összefogással nyújtott támogatások és adományok pedig a mindennapok túlélésben is nagy segítséget nyújtanak.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihal, miniszterelnökhöz. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes a kihívásoktól. Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A közelmúltban megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról. Az események egyik legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be. A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben. Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László. „Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint” – tette hozzá. A levélhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
A Kárpátok szoborútról tartott előadást Matl Péter és fia Matl Árpád. Az ismert kárpátaljai szobrászművészek a Pro Arte-Munkács civil szervezettel közösen 2013-ban kezdték el kialakítani a szoborutat, melynek lényege, hogy a Kárpátalján és környékén található kistelepülések számára ajándékba készítenek szobrokat, amelyeket új közterek kialakításának ösztönzésére használnak fel. Így zajlott a munka még tavaly a nemzetközi szobrásztáborban Beregszentmiklóson. A rendezvényt Matl Péter szobrászművész és fiai már nem először szervezték meg. Az alkotóműhelybe évről évre különböző országokból hívnak meg kőfaragókat, akik nagyjából két hét alatt készítik el a köztéri alkotásaikat. A változatos tematikában elkészült műveket pedig a kárpátaljai és Kárpátaljával szomszédos településeknek ajánlják fel. Ezekről a kihelyezett alkotásokról és szobrásztáborról tartott diavetítést Budapesten Matl Péter és fia Árpád. A Kárpátok szoborútra ugyanis az elmúlt több mint egy évtizedben már százharmincnál is több alkotást készítettek a kőfaragók. Az első években a szoborút hét kárpátaljai járáson haladt keresztül, de hamar túlnőtt a megye határain. 2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a projekt átnyúlt a magyar határ menti településekre is. Elérte többek között Kállósemjént, Balkányt, Geszterédet és Nyírbogátot is. A szobrászok most egy Nyíregyháza-Kassa bicikliút melletti szoborút tervén dolgoznak, melybe később Ungvárt is bevonnák. A tervek között szerepel tovább egy állandó művésztelep is Beregszentmiklóson. Ma a Kárpátok szoborút csaknem 250 kilométeren keresztül húzódik. A szobrok nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem identitásmegőrző és erősítő szerepet is betöltenek a településeken. Brenzovics László hozzátette: a Kárpátok szoborút pedig szintén az ő zsenialitásukat dicséri, hiszen a nemzetközileg elismert szobrászok munkáiból, nem csak Kárpátalja profitál hanem az összmagyarság is.