A Petőfi-bicentenárium keretében Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen nemrég megjelentette Petőfi Sándor Az apostol és a János vitéz című elbeszélő költeményeit ukrán-magyar kétnyelvű kiadványok formájában. E két hiánypótló kötetet mutatták most be Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Nem volt egyszerű feladat a kötetek elkészítése, hiszen kétnyelvű kiadványokról van szó, amelyekben a művek szövege az egyes oldalakon párhuzamosan olvasható ukrán és magyar nyelven. A szerkesztők arra törekedtek, hogy érthető legyen mindenki számára. Azoknak is, akik éppen tanulják egyik vagy másik nyelvet. Sokak szerint Petőfi szerepe és munkássága nagyon hasonlít Tarasz Sevcsenkoéhoz, ráadásul ugyanabban a korszakban éltek, hisz Petőfi 1849-ben, Sevcsenko pedig 1851 hunyt el. Mindketten sokat tettek a népük nemzeti öntudatának és nyelvének megteremtésében.
130 menekült ukrán gyerek tanul jelenleg Budapesten, az Ukrán Hagyományok Háza által szervezett iskolában. A pedagógusok szerint kiemelten fontos, hogy a menekült ukrán gyerekek életében rendszer legyen, aminek alapvető feltétele az iskolába járás. Makszim Kijevből érkezett Budapestre. Tanulmányai mellett sportkarriert is szeretne befutni a magyar fővárosban. Az Ukrán Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja a menekültek segítését és támogatását az élet minden területén. Hivatalos adatok szerint jelenleg csak Budapesten 17 ezer olyan ukrán nemzetiségű gyerek van, akiknek oktatásban kell részt venniük.
[type] => post [excerpt] => 130 menekült ukrán gyerek tanul jelenleg Budapesten, az Ukrán Hagyományok Háza által szervezett iskolában. A pedagógusok szerint kiemelten fontos, hogy a menekült ukrán gyerekek életében rendszer legyen, aminek alapvető feltétele az iskolába járás. [autID] => 16 [date] => Array ( [created] => 1711645200 [modified] => 1711644020 ) [title] => Anyanyelvükön tanulhatnak a menekült ukrán gyerekek Budapesten (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182631&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182631 [uk] => 182686 ) [aut] => makushyn [lang] => hu [image_id] => 182634 [image] => Array ( [id] => 182634 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2.jpeg [original_lng] => 194008 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2-1024x576.jpeg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/maxresdefault-7-2.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1711636821:16 [_oembed_4b2cf4e2e8dfcaf0e1cbb0c0f02a5eb2] => [_oembed_time_4b2cf4e2e8dfcaf0e1cbb0c0f02a5eb2] => 1711636671 [_thumbnail_id] => 182634 [_edit_last] => 16 [views_count] => 1029 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_966262487df013c2053121f59071efca] => [_oembed_time_966262487df013c2053121f59071efca] => 1711638007 [_oembed_3b51f5eaa55999dd1802f47638e0f5ad] => [_oembed_time_3b51f5eaa55999dd1802f47638e0f5ad] => 1711638008 [_oembed_3b6cce18aff9f358b5052431b76b9549] => [_oembed_time_3b6cce18aff9f358b5052431b76b9549] => 1711638008 [_oembed_9326ff27e049413011dbd28677b8185b] => [_oembed_time_9326ff27e049413011dbd28677b8185b] => 1711638008 [_oembed_b3bfaf53443d86f468ac10fabbd5e879] => [_oembed_time_b3bfaf53443d86f468ac10fabbd5e879] => 1711638008 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 600 [4] => 592 [5] => 33 [6] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Oktatás [4] => Társadalom [5] => Ukrajna [6] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 1860 [1] => 109361 [2] => 817329 ) [tags_name] => Array ( [0] => Budapest [1] => menekült ukrán gyerekek [2] => Ukrán Hagyományok Háza ) ) [2] => Array ( [id] => 181897 [content] =>
Különleges kiállítás nyílik március 26-án Budapesten, a Három Hét Galériában: Marta Szirko ukrán fotóművész az orosz hadsereggel vívott ütközetekben megsebesült ukrán katonákról készített fotóit mutatják be. A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
A Katonaszobrok Marta Szirko legjelentősebb humanitárius projektje, amelyen azóta dolgozik, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított hazája ellen. Szirko művészetének középpontjában az emberi test szépsége és kecsessége áll, képei az ókori görög szobrokat idézi. A sebesült testek esendőségének érzékeny ábrázolásával Marta arra ösztönöz minket, hogy ne a tökéletlenséget lássuk meg, hanem a szépséget és a csodát.
Munkáin keresztül Marta fontos kérdéseket tesz fel. Hogyan változtatja meg egy végtag elvesztése vagy egy fajsúlyos sérülés az ember életszemléletét? Hogyan befolyásolják ezek a változások az emberi kapcsolatokat? Hogyan alkalmazkodnak az új valósághoz, és hogyan találják meg életük értelmét?
Marta ezekkel a kérdésekkel és a katonák útjának megörökítésével rávilágít a katonák alkalmazkodóképességére és erejére, miközben arra ösztönzi a nézőket, hogy gondolkodjanak el a veszteséggel kapcsolatos saját felfogásukon és azon, hogy az hogyan alakítja a világról alkotott képüket. Marta Szirko művészete erőteljes emlékeztetőül szolgál az Európa szívében dúló háború rideg valóságára és a harcok áldozataira.
A nyári főszezonban idén is könnyen elérhető lesz vasúton a horvát tengerpart. Az Adria InterCity heti háromszor közlekedik Budapest és Split között. Koperbe és Rijekába is járnak majd közvetlen vonatok.
Az Adria InterCity június 18-tól szeptember 30-ig heti három alkalommal közlekedik a horvát tengerpartra, Splitbe Budapestről – jelentette be vasárnap a MÁV-START.
Az Adria InterCity fedélzetén 2021-ben a járványhelyzet ellenére is 5500-an utaztak, 2022-ben az utasszám megduplázódott, 2023-ban pedig már több mint 13 ezren jutottak el a vonattal a horvát tengerpartra.
A 2022-ben a The Guardian által Európa 10 legjobb vasúti élményutazása közé választott járat Budapestről minden kedden, pénteken és vasárnap; Splitből minden hétfőn, szerdán és szombaton indul. A 789 kilométeres távon családok 4 vagy 6 ágyas fülkében, a párok és a kisebb családok 1-3 ágyas hálókocsifülkékben foglalhatnak helyet. A járat minden kocsija légkondicionált.
Az Adria InterCity járataira a jegyeket március 15-től már meg lehet vásárolni a jegypénztárakban és az Elvira felületén. A MÁV-START 2024-ben is közlekedteti a Retró Istria expresszvonatot is, amely Budapest és Koper, illetve Rijeka (Fiume) között közlekedik június 28-tól augusztus 31-ig naponta, erre is rövidesen megkezdik a jegyek értékesítését.
Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek ünnepi műsorral az Ukrán Hagyományok Háza tanárai és diákjai. A Budapesten élő, és az ideiglenesen itt menedéket találó ukránok így méltatták a magyar hősöket, akik életük árán is harcoltak a szabadságért. Az ukrán fiatalok két nyelven énekelték és szavalták egyebek mellett a Nemzeti dalt, a Kossuth-nótát, és a márciusi ifjak 12 pontját is. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hősei hatalmas bátorságról és hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot, a végsőkig kitartottak a szabadságért, fogalmazott az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. Grexa Liliána kiemelte: hasonló hőstettet hajt most végre az ukrán nép, amely hősiesen harcol a megszálló orosz hadsereg ellen. Több, mint két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én hajnalban indított nagyszabású offenzívát Oroszország Ukrajna ellen és tört ki a pusztító háború. A világ egyik pillanatról a másikra megváltozott, több millió ukrán hagyta el otthonát, hogy elmeneküljön a harcok elől. Hatalmas tömegek vágtak neki vakon Európának, a menekült áradat egy része Magyarországra érkezett. Magyarország a háború kirobbanása óta kiáll az ukrán nép és Ukrajna területi egysége mellett, illetve gondoskodik az Európában menedéket kereső ukrán családokról.
A Katolikus Karitász szervezésében Nemzetközi Karitász Partner Találkozó zajlott Budapesten. Kilenc ország Karitász-képviselői, a Caritas Europa és a Catholic Relief Services részvételével megrendezett szakmai találkozó a jövőbeni közös humanitárius összefogás útjait kereste az elhúzódó ukrajnai háborús helyzetre reagálva. A Karitász európai szervezetei számára a jövőbeli fő kihívás a humanitárius segítségnyújtás finanszírozási hátterének megteremtése, az ukrán menekültekről szóló kommunikáció folyamatos fenntartása, és ügyük megfelelő fórumokon való képviselete lesz. Ingyen konyhák kiemelt támogatása Kárpátalján, rendszeres humanitárius segély a kárpátaljai rászorulóknak, segítő pont a Barabás-Mezőkaszony magyar-ukrán határátkelőnél, állandó jelenlét a BOK-csarnokban kialakított budapesti tranzit zónában, segítségnyújtás a háború elől Magyarországra menekülő ukrán családoknak…Egyebek mellett ezekre helyezte a hangsúlyt az ukrajnai háború február 24-i kirobbanása óta a Katolikus Karitász.
A Katolikus Karitász szervezésében Nemzetközi Karitász Partner Találkozót tartottak Budapesten. A 14 ország részvételével megrendezett szakmai fórum a következő időszak közös humanitárius célkitűzéseit vitatta meg az elhúzódó ukrajnai háborús helyzetre reagálva. Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a menekültválság kezelésének tapasztalatairól tartott előadást. Ingyen konyhák kiemelt támogatása Kárpátalján, rendszeres humanitárius segély a kárpátaljai rászorulóknak, segítő pont a Barabás-Mezőkaszony magyar-ukrán határátkelőnél, állandó jelenlét a BOK-csarnokban kialakított budapesti tranzit zónában, segítségnyújtás a háború elől Magyarországra menekülő ukrán családoknak… Egyebek mellett ezekre helyezte a hangsúlyt az ukrajnai háború február 24-i kirobbanása óta a Katolikus Karitász.
A kárpátaljai magyarság helyzete az elmúlt közel nyolcvan évben nem volt könnyű: szovjet megszállás, málenkij robot, diktatúra, peresztrojka és sorolhatnánk. A maroknyi kisebbségről szóló, Küzdelem a megmaradásért c. kötetet most Budapesten, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának székházában ismertették. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a könyvbemutatón elmondta, hogy a kötet a magyar közönségnek is új forrás, amely hitelesen ábrázolja a kárpátaljai magyarság kevésbé ismert történetét. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a könyv lektora beszámolt arról, hogy az 1944-től megkezdődő évtizedek rendkívül nehezek voltak az itt élő magyarságnak, de a mából visszatekintve ezek voltak a „boldog békeidők”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig hangsúlyozta, hogy nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme. Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást. A kötet első fejezete az 1944 és 1953 közötti időszakot öleli fel. A kötetben szó van arról is, hogy 1989 után megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, vagyis az az érdekvédelmi szervezet, mely mind a mai napig helytállva, kiállva védi a kárpátaljai magyarságot. Napjaink nehéz helyzetére utalva, elhangzott az is, hogy a háború befejezését követően, Ukrajna EU-csatlakozásához fontos lesz megnyugtatóan rendezni a kisebbségi jogi kérdéseket is. A rendezvényen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a kiadvány megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni.
Anyaországunk fővárosában is bemutatták a Küzdelem a megmaradásért című kötetet, amely a kárpátaljai magyar közösség életét, történetét, valamint a megmaradásért, az anyanyelven történő oktatásért, nyelvi jogokért, nyelvhasználatért vívott küzdelmét mutatja be 1944 és 2022 között.
A rendezvény hangulatát Wass Albert Előhang című verse adta meg Ferenci Attila tolmácsolásában.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, valamint az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformja szervezésében megrendezett eseményen Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntötte a résztvevőket. Véleménye szerint rendkívül érdekes, hogy a bemutatott kötet eredetileg angol nyelven jelent meg, hisz fontos, hogy az európai és az egész világ közössége megismerje az Ukrajnában élő magyarok történetét.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő köszönetét fejezte ki a NEB-nek, akik lehetővé tették a kötet magyar nyelven való megjelenését, és természetesen a szerzők számára is, akik szívüket-lelküket beleadva, valamint időt és energiát nem sajnálva alapos, tényszerű és hiteles forrásokon alapuló, hiánypótló művet tettek le az asztalra. A képviselő asszony szerint a múltbeli és jelenkori nehézségek ellenére a remény, az Istenbe vetett hit és a tudat, hogy nem maradtunk magunkra, nagyon sok erőt ad a mindennapi küzdelmekhez. „Bízunk benne, hogy hamarosan ismét a kárpátaljai magyarság jövőre vonatkozó terveiről fogunk letenni könyvet az asztalra, nem pedig a múltról. Merjünk nagyobbat álmodni, tervezni, hisz »ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?«” – zárta szavait Bocskor Andrea.
„Büszke vagyok erre a kiadványra, hisz a múltidézés mellett a mű pontosan bemutatja az általunk elért eredményeket is” – mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Elmondása szerint rendkívül érdekes az alcímben szereplő két évszám: „1944–2022. Háborútól háborúig. Sorsszerű, hogy a könyv azt az időszakot idézi fel, amikor Kárpátalján béke volt” – mutatott rá az elnök. Véleménye szerint a cím is rendkívül találó, hisz nem jöttek el a boldogság évei, béke sincs már, a kárpátaljai magyarság számára egyetlen dolog maradt: küzdeni a megmaradásért.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója ünnepi beszédében a magyar nemzetpolitika foglalatának nevezte a kiadványt. „Minden régiónak meg kellene írnia a maga történetét” – tette hozzá a politikus, majd a kötet egyik tanulmányából idézve a nyelvi genocídium veszélyét emelte ki, amely olyan gyakorlat, melynek során a nyelv használatát tiltják a mindennapokban.
A kisebbségi törvény néhány héttel ezelőtti módosításáról úgy vélekedett: „Jó kezdet, de tovább kell menni.” A Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Unió, a kétoldali tárgyalások eddigi fordulói kijelölik ezt az utat, egyszerűen fogalmazva „vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz” – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrán kisebbségvédelemből hiányzik az, ami a korábbiakban megvolt: a kulturális autonómia, a kollektív jogok, a parlamenti képviselet garantálása, a hivatalos nyelvhasználat lehetősége. Továbbá a kisebbségi oktatásnak mint jogintézménynek a léte, a nemzetiségi oktatás a szakiskolákban és a felsőoktatásban, valamint a helységnevek és földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű használata, a szabad szimbólumhasználat – sorolta a bizottsági elnök.
Az ünnepi köszöntők és a kerekasztal-beszélgetés között Wass Albert Mikor a bujdosó az Istennel beszél című versét szavalta el Ferenci Attila.
A kerekasztal-beszélgetésen a könyv szerzői – Darcsi Karolina, Molnár D. Erzsébet, Orosz Ildikó, Váradi Natália, valamint Máthé Áron magyar történész, szociológus, a NEB elnökhelyettese – közül többen is részt vettek. A könyv egyik szerzője, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora nem tudott részt venni a beszélgetésen. A kerekasztal-megbeszélést Szilágyi Zsolt, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformjának alelnöke vezette.
Az eseményt Füzesi Magda Zárszámadás című verse zárta, szintén Ferenci Attila előadásában.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola harmadszor is jelen volt az Educatio Nemzetközi Szakkiállításon, Budapesten. Az intézmény működését a Felvételi Bizottság, a „Rákóczi-tours” Turisztikai Információs Központ, valamint a Fodó Sándor Kulturális Központ munkatársai mutatták be az érdeklődőknek. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a kiállítók idén is különböző tevékenységeken keresztül mutatják be az intézményt. A brossúrák megtekintése mellett kvízre is volt lehetőség. Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás célja a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre való válaszadás. A kiállítás összekapcsolja a hazai és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket és vállalatokat az érdeklődőkkel, ideértve diákokat, oktatókat és szülőket.
