Március végén újabb koronavírus-vakcina került fel a Magyarországon engedélyezett vakcinák listájára, a kínai CanSino Biologics által gyártott Convidecia nevű vakcina.
Március 22-én két újabb koronavírus-vakcina engedélyezéséről számolt be az operatív törzs Magyarországon a már alkalmazás alatt álló 5 vakcina (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V, Sinopharm) mellé. Az egyik a kínai CanSino Biologics Convidecia nevű vakcinája, amely az engedélyezésnek köszönhetően a közeljövőben bevethető lehet Magyarországon a koronavírus ellen.
A vakcina működése
Az Ad5-nCoV, vagy Convidecia nevű oltóanyagot a kínai vakcinagyártó vállalat, a CanSino Biologics fejlesztette ki egy kínai katonai hátterű kutatóintézettel, a Chinese Academy of Medical Sciences-zel együttműködésben.
A CanSino vakcinája egy egydózisban alkalmazott, izomba beadandó vakcina.
A vakcina a Sinopharm vakcinával szemben nem inaktivált vírust tartalmazó vakcina, hanem a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba (ez esetben az Ad5 humán adenovírusba) ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép, és kialakít védelmet.
A CanSino vakcinája hasonló technológiával készül, mint az AstraZeneca, vagy a Johnson & Johnson vakcinája, amelyeket már engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség javaslatára az Európai Bizottság. A Magyarországon már alkalmazásban lévő, de az EU-ban még nem engedélyezett orosz Szputnyik V-vakcina is vektorvakcina, a kétdózisos oltás egyik oltásában szintén az Ad5 adenovírust használta a fejlesztő Gamelaya Intézet.
A vakcinára 2 és 8 celsius fok közötti tárolást ír elő a gyártó, vagyis nem igényel különleges hűtési körülményeket és a becslések szerint 2 évig tárolható, ami megkönnyíti a logisztikát. Mivel egyetlen dózis beadása után is hatékonynak bizonyult, így gyors, tömeges immunizációra alkalmas.
A CanSino-vakcina hatékonysága
A randomizált, dupla vaktesztes, placebóval ellenőrzött hármas fázisú klinikai tesztek 2020 szeptemberében kezdődtek, összesen 40 ezer fő bevonásával zajlanak Argentínában, Chilében, Mexikóban, Pakisztánban és Oroszországban. Az eredeti tervek szerint Kanada is részt vett volna a teszteken, de végül a vakcinaszállítmány nem érkezett meg az országba, vélhetően diplomáciai viták miatt a hírek szerint.
A februárban publikált időközi eredmények szerint az egydózisban beadott vakcina két héttel az oltás után 68,83 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a tünetes koronavírus-fertőzést.
A vállalat szerint idővel romolhat a vakcina hatékonysága, négy hét elteltével 65,28 százalékra esett a vizsgálatok során, de még a minimálisan elvárt 50 százalék felett maradt 5-6 hónappal az oltást követően is.
A súlyos lefolyású Covid-19 betegség ellen 90,98 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina a klinikai tesztek során.
Pakisztánban a tesztek során 74,8 százalékos hatékonyságot mértek a vakcinára és a súlyos betegséget 100 százalékban megelőzte.
A CanSino tudományos vezetője szerint a jelenleg zajló klinikai tesztek azt mutatják, hogy ha fél évvel az első dózist követően megismétlik az oltást, akkor az antitestek száma a 7-10-szeresére emelkedik a tesztalanyoknál, amivel akár 90 százalékos hatékonyság is elérhető, de ennek mértékének megállapításához további adatok szükségesek.
A vállalat tervei között szerepel, hogy egy belélegzéses változatot is tesztelni kezdenek Kínában a vakcinára.
A vakcina mellékhatásai
A koronavírus-oltástól tartók egyik fő érve, hogy a mellékhatások miatt aggódnak, de érdemes leszögezni, hogy minden oltásnál előfordulhatnak mellékhatások, nem csak a koronavírus-vakcináknál. Az eddig engedélyezett koronavírus vakcinák klinikai tesztjei során jellemzően olyan mellékhatások jelentkeztek, mint bármelyik másik vakcinánál és nagyon kevés esetben jegyeztek csak fel súlyos reakciókat. A hosszú távú hatások még nem ismertek, ahogy az sem, hogy mennyi ideig lehetnek hatásosak a jelenleg engedélyezett vakcinák, mivel még csak egy éve indultak el a fejlesztések. Amit eddig tudunk, hogy a tapasztalatok szerint a második oltás után gyakoribbak a mellékhatások, amelyek bár kellemetlenek, de egyben azt is jelzik, hogy az immunrendszer reagál, megindul a védettség kialakulása. Súlyos mellékhatások ritkán fordultak elő, ahhoz képest, hogy mit okozhat a betegség, így jobb döntésnek tűnik a pár napig tartó mellékhatásokat átvészelni, mint kockáztatni.
Az amerikai Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI) szerint a CanSino vakcinája esetén az 508 fő bevonásával zajlott fázis 2 klinikai tesztek során az általánosan előforduló mellékhatások a fájdalom, a fáradtság és a fejfájás voltak, a többi vakcinához hasonlóan.
A CanSino vezetőjének nyilatkozata szerint súlyos mellékhatásokat nem tapasztaltak a tesztalanyoknál, nem találkoztak „megmagyarázhatatlan megbetegedésekkel”, mint például a hasonló technológiával készült AstraZeneca esetén (utóbbival kapcsolatban több trombózisos eset után felmerültek biztonsági kérdések).
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
Super Green pass, la conferenza stampa di Draghi con i ministri Gelmini e Speranza: segui la diretta tv: Il presidente del Consiglio, Mario Draghi dopo il Cdm per decidere delle nuove misure anti-Covid tra cui il super Green pass, tiene una conferenza… https://t.co/T8bBn9teKupic.twitter.com/gH4hiJfqv1
