A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne – adta hírül az MTI.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Egy másik kérdésre válaszolva az emberek 55 százaléka úgy látja, hogy a cseh állam és társadalom sikeresen megbirkózott a menekültek befogadásának problémájával. Ez a CVVM szerint kilenc százalékkal magasabb arány, mint amekkora a 2023-as hasonló témájú felmérésben volt.
Az ukrán menekültek tartós letelepedését Csehországban a megkérdezettek 10 százaléka támogatja, 60 százalékuk az ideiglenes tartózkodás szükség szerinti meghosszabbítását látja jónak, míg 28 százalékuk azt vallja, hogy az államnak egyáltalán nem kellett volna ukránokat befogadnia.
Országos szinten a megszólítottak kétharmada nem tartja problémásnak a befogadott ukrán menekültek integrációját a cseh társadalomba, míg 40 százalékuk szerint ez gondot jelent. Regionális és helyi szinten azonban csak az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy problémákat lát a menekültek befogadásában, és a velük való mindennapi együttélésben.
Mintegy 382 ezer ukrán menekült tartózkodik jelenleg Csehországban, közülük 123 ezernek van szerződéses munkája, és 90 százalékuk keresetéből adót, nyugdíj-, illetve egészségbiztosítást fizet – közölte a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium kedden Prágában.
„A menekültek ezzel visszaadják az államnak a nekik nyújtott segítséget” – jelentette ki sajtóértekezletén Marian Jurecka munkaügyi és népjóléti miniszter. Megjegyezte: az államkasszába így befolyó összeg ma már magasabb, mint az ukrán menekülteknek jelenleg folyósított segélyek összege.
A két évvel ezelőtti Ukrajna elleni orosz támadás után Csehország mintegy 550 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 150 ezren azóta visszatértek hazájukba, illetve Nyugatra távoztak.
A Csehországban maradt ukrán menekültek száma az utóbbi hónapokban már többé-kevésbé állandósult. A menekültek között többségben vannak a nők és a gyerekek. A cseh iskolákat ebben a tanévben több mint 50 ezer ukrán gyermek látogatja.
A menekülteken kívül még mintegy 250 ezer ukrán vendégmunkás is dolgozik cseh vállalatokban és intézményekben, így együttesen az ukránok alkotják jelenleg a legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportot a 10,7 millió lakosú Csehországban.
Már a közeljövőben csökkentik a volt kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját Csehországban. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (ÚSTR) mintegy 1500 nyugdíjas nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyet átadott a nyugdíjhivatalnak, illetve a védelmi és a belügyi tárca vezetésének – erről Ladislav Kudrna, az ÚSTR igazgatója számolt be szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón.
A jobbközép kormánykoalíció kezdeményezésére a cseh parlament által 2022 őszén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik a volt Csehszlovákiában 1948 februárja és 1989 novembere között, tehát a szocialista rendszer idején vezető és fontos tisztségeket láttak el például a kommunista pártban, az államban, a fegyveres erőknél, a bíróságoknál és az ügyészségeken, valamint a népi milícia parancsnokságában. A konkrét névjegyzék kidolgozásával az ÚSTR-t bízták meg.
„Mintegy 200 személy adatait már leellenőriztük, náluk a nyugdíjcsökkentés azonnal bevezethető, további mintegy 1300 személy adatainál még nem zárult le az ellenőrzés” – mondta Ladislav Kudrna újságíróknak.
A törvény szerint a volt csehszlovák kommunista rendszer Csehországban még élő prominenseinek nyugdíját havi 300 koronával csökkentik, és csökken az az alap is, amelyből a nyugdíjat kiszámolták.
Bár korábban a cseh sajtó azt írta, hogy a törvény mintegy 3000 személyt érinthet, kiderült, hogy a valódi szám ennek a fele. „Több mint egy év kutatásai alapján úgy véljük, hogy a mostani szám már nemigen fog módosulni” – jegyezte meg Ladislav Kudrna. A jegyzékbe 2024 végéig lehet felvenni új neveket, azután már nem.
Az ellenzék korábban bírálta a koalíciót, mert szerinte már nincs gyakorlati értelme a jogszabálynak, hiszen döntően csak több mint 90 éves embereket érint. Marian Jurecka kormányfőhelyettes szerint a törvény elfogadása és életbe lépése elsősorban szimbolikus jelentősége miatt fontos.
Csehek százai és egy maroknyi ukrán éjjel-nappal azon dolgozik Kelet-Csehországban, hogy a második világháborúból származó épületegyüttest átalakítsa Ukrajna fegyver- és lőszerellátásának központjává – számolt be róla a Reuters.
A kezdeményezés része annak az európai erőfeszítésnek, hogy Ukrajnát fegyverekkel látja el az orosz erők visszaszorításához, miután elakadt a nemzetközi támogatás gerincét jelentő amerikai katonai segély.
Onno Eichelsheim tábornok, a holland hadsereg vezetője a cseh magánfegyvergyártó Excalibur Army tulajdonában lévő Šternberk településen található létesítményben tett látogatása során felhívta a figyelmet a helyzet sürgősségére: Kijev veszteségei nőnek Kelet- és Dél-Ukrajnában.
Fel kell gyorsítanunk. Többet kell szállítanunk, és gyorsabban – mondta a Reutersnek azon a közelmúltbeli útja során, amelyen az önjáró tarackágyúkat és a csatába küldendő felújított orosz harckocsikat ellenőrizték.
„Az első tételnek négy hónapon belül el kell készülnie, és ez nagyon óvatos számítás. A második rész minden bizonnyal az idei év második felében lesz szállítható” – mondta Simon Wouda ezredes, a holland ukrajnai munkacsoport vezetője.
Elmondta, hogy folynak az erőfeszítések, hogy további szerződéseket kössenek a magánkézben lévő Excalibur Army vállalattal 155 mm-es töltények vásárlására, amelyek illeszkednek a hollandok által szállított tüzérségi fegyverekhez.
A vállalat lőszergyártóként működik – légvédelmi rendszereket és járműveket gyárt, valamint harckocsikat, tüzérséget és lövedékeket szerez be a világ minden tájáról, és átalakítja azokat Ukrajna számára.
A Mark Rutte holland miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által részletezett biztonsági megállapodás részeként Wouda garantálni szeretné a folyamatos lőszerellátást. Hollandia és más országok mintegy 800 000 tüzérségi lövedéket finanszíroznak, amelyeket Csehországon keresztül szereznek be.
Ukrajnának a lőszerszállítást megszakította a politika: az Egyesült Államok Kongresszusa 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot tart vissza, az európai hatalmak pedig megosztottak abban, hogy uniós forrásokat használjanak lőszervásárlásra a blokkon kívül.
Körülbelül 2 millió darab nagy kaliberű lőszer kapható a globális piacon – mondta egy magas rangú cseh tisztviselő. Az ukrán háborúból eredő kereslet az árakat 2800-3200 dollárra emelte a korábbi 700–1200 dolláros árakról – mondta két, a piacot ismerő forrás.
„Ez az ember bevásárlóközpontban, sportlétesítményben vagy a metróban is lecsapna” – mondta Pavel Cerny rendőrségi oktató az egyetemi támadás miatt felvetett biztonsági óvintézkedésekkel kapcsolatban.
Korlátok, ajtóra szerelt fémdetektorok, fegyvertartási tilalom vagy a fegyverviselési engedéllyel rendelkezők számára előírt pszichológiai tesztek sem tartanák vissza az olyan tömeggyilkosokat, mint amilyen a december 21-i prágai mészárlás elkövetője volt – nyilatkozott csütörtökön egy cseh rendőrségi szakértő.
„Ez az ember bevásárlóközpontban, sportlétesítményben vagy a metróban is lecsapna” – mondta Pavel Cerny rendőrségi oktató az egyetemi támadás miatt felvetett biztonsági óvintézkedésekkel kapcsolatban a CTK hírügynökségnek.
Kifejtette: fémdetektorok felszerelése és ellenőrző pontok kialakítása jelentős kiadásokkal járna, és az elvárt hatás helyett inkább akadályokat jelentene a mindennapi életben. Egy iskolai gondnok pedig, ahelyett, hogy feltartóztatná a támadót, annak első áldozatává válna – hangoztatta az oktató az iskolák bejáratánál javasolt szigorúbb intézkedésekről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenőrző pontoknál kialakult sorok a támadó célpontjaivá válhatnak.
A diákok petíciójában javasolt fegyvertartási tilalommal kapcsolatban kifejtette: meglátása szerint a civilekre kivetett tilalom nem vezethet megoldáshoz.
„Ha az illető nem jutott volna legális úton lőfegyverhez, akkor a támadást valami mással követte volna el” – mondta, felidézve az 1975-ben halálra ítélt és kivégzett tömeggyilkos, Olga Hepnarová esetét, aki 1973-ban furgonjával egy villamosmegállónál várakozó tömegbe hajtott, miután rájött, hogy nem tud fegyverhez jutni.
Cerny elmondta, hogy biztonsági korlátok és fegyvertartási tilalom helyett az emberek képzésekkel és gyakorlatokkal való felkészítése lehet hatásos módszer a hasonló fenyegetések ellen. Ezeknek a védelmi előírásoknak tartalmazniuk kell, hogyan ismerheti fel valaki azt, hogy veszélybe került, hogyan tudja értesíteni erről a biztonsági erőket, és hogyan kell felkészülnie az érkezésükre – tette hozzá.
Meglátása szerint egy olyan rendszer bevezetése is hasznos lenne, amely adott esetben egy instrukciókkal ellátott figyelmeztetést küldene mobileszközökre egy meghatározott területen belül.
A szolgálaton kívüli rendőrök is fontos szerepet tölthetnének be az ilyen támadások kivédésében, amennyiben újból engedélyt kapnának szolgálati fegyverük viselésére munkaidejük után – tette hozzá, nehezményezve, hogy az egyetemi lövöldözéshez elsőként kiérkező rendőröknek nem állt rendelkezésükre megfelelő lőfegyver a gyilkos elleni fellépéshez.
A kezdeményezést megvalósító Group D szervezet élén a cseh fegyveres erők vezérkarának főnöke, Karel Ržeka állt.
Cseh katonák, tartalékosok és a nem kereskedelmi szektor képviselői összefogtak, hogy tízezer FPV drónt szállítsanak Ukrajnába – írja az iROZHLAS.
A Group D mintegy százmillió cseh korona (mintegy 4,4 millió dollár) összegű gyűjtést jelentett be. Ržeka hangsúlyozta, hogy ez nem a cseh hadsereg hivatalos kezdeményezése, hanem civil kezdeményezés. Csatlakoztak hozzá azok a szervezetek, amelyek Ukrajnát golyóálló mellényekkel és hőkamerákkal látják el.
A cseh parlament alsóháza december 1-jén jóváhagyta az ukrán menekültek ideiglenes védelmének 2025. március végéig történő meghosszabbítását, számolt be a Novinky.
A cseh képviselők jóváhagyták a „lex Ukraine six”-t, ami azt jelenti, hogy az ukrán menekültek 2025 március végéig meghosszabbíthatják ideiglenes védelmüket Csehországban. A dokumentumot ezt követően átadják a Szenátusnak, majd az elnöknek kell aláírnia.
„A javaslat fő célja az ideiglenes védelem 2025. március végéig történő meghosszabbítására szolgáló mechanizmus létrehozása, ami egy összeurópai döntés, és a mi jogrendszerünkben is reagál rá” – jelentette ki Vit Rakusan belügyminiszter a plenáris ülésen.
Az ideiglenes védelem lehetővé teszi az ukrán menekültek számára az állami egészségbiztosításhoz, az oktatáshoz vagy a munkaerőpiachoz való hozzáférést.
Először is az ukránoknak jövő év március 15-ig kell online regisztrálniuk. Ezzel egyidejűleg időpontot foglalnak, személyesen kell megjelenniük a Belügyminisztériumban, ahol vízumbélyeget kapnak, amivel igazolják az ideiglenes védelmet. A képviselők ugyanakkor egy módosítással korlátozták a menekültek ingyenes átmeneti lakhatási idejét. A koalíció és az ANO ellenzéki mozgalom képviselői megszavazták a törvénytervezetet. A jobboldali SPD mozgalom nem tudta véghez vinni a törvényjavaslat elutasítását.
A Csehország képviselőháza jóváhagyta a cseh kormány javaslatát, miszerint jövőre az ország területén folytassák az ukrán katonák kiképzését, számolt be a Radio Prague International.
A jelenlévő 150 képviselő közül 129-en szavazta meg az ukrán hadsereg csehországi kiképzésének folytatását, a jóváhagyáshoz legalább 101 szavazat kellett.
A Szabadság és Egyenes Demokrácia parlamenti ellenzéki mozgalom vezetője, Radim Fiala ugyanakkor sikertelenül próbálta elutasítani a kormány javaslatát, mivel az ukrán hadsereg kiképzésének folytatását „a konfliktus folytatásának támogatásának” tekinti. Csupán tíz képviselő támogatta javaslatát.
Jana Csornohova védelmi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy már mintegy 3500 ukrán katonát képeztek ki Csehországban, további 500-at pedig cseh oktatók képeztek ki Lengyelországban. A miniszter szerint a megszerzett tapasztalatok a cseh katonai egységek felkészítésében is javulást jelentenek.
A kiadvány hozzátette, hogy a kormány javaslata nemcsak az ukrán katonák számára teszi lehetővé Csehországban való tartózkodást, hanem az Európai Unió és a NATO-tagállamainak katonáinak is. A NATO-tagországok oktatói az EU ukrajnai támogató missziója mellett ukrán katonai személyzetet is képezhetik Csehországban. Az oktatás folytatásának feltétele, hogy a külföldi hadseregek katonáinak száma Csehország területén ne haladja meg a 800 főt, ahogy az az idén is volt.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
Egymillió dolláros fődíjjal nyereményjátékot hirdetett Kamil Bartošek cseh producer, színész, influencer és befektető, ismertebb nevén Kazma. Mivel azonban a nyertest nem állt módjában megismerni, úgy döntött, hogy egymillió dollárt oszt ki azok között, akik jelentkeztek a játékra – ezt azonban egy nagyon furcsa módon tette.
A százezer résztvevőt reggel hat órakor e-mailben értesítették arról, hogy hol dobják le a pénzt egy helikopterből.
A résztvevőknek, hogy nehezítsék a feladatukat, egy kódot kellett megfejteni, és végül a becslés szerint 4000 ember jelent meg a kijelölt helyen.
Az emberek hátizsákokkal, táskákkal jelentek meg, és gyűjtötték az égből hulló pénzt – számolt be a Magyar Szó a 021.rs hírportálra hivatkova.
Csehország továbbra is az egyik legnagyobb számú ukrán menekültet befogadó ország, jelenleg több mint 300 ezer ukrán vesz igénybe ideiglenes védelmet, de ezzel egyre kevesebb cseh ért egyet – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a proukrainu.blesk.cz cseh honlapra hivatkozva.
A jelentés szerint 2023 szeptemberében a STEM cseh szociológiai ügynökség új tanulmányt készített a cseh közvélemény hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz és az ukrán menekültekhez. Az eredmények azt mutatták, hogy az ukrajnai háború elől menekültek támogatottsága az idő haladtával nem csökken jelentősen, a negatív attitűdök viszont erősödnek.
A felmérésben részt vevők 79%-ának volt személyes tapasztalata ukrán menekültekkel történt kommunikációt illetően. 43%-uk megjegyezte, hogy a háború kezdete óta romlott a hozzáállása az ukránokhoz. De a válaszadóknak csak a 18%-a értékelte negatívan az ukrán menekültekkel történt kommunikáció tapasztalatait.
A megkérdezett csehek 51%-a azonban támogatja az ukrán állampolgárok további csehországi tartózkodását, míg vannak, akik ellenzik. A háború elején a válaszadók többsége (70%) támogatta, hogy Csehország több százezer menekültet fogadjon be. „2022 nyara óta először tapasztaljuk, hogy csökkent azok aránya, akik támogatják az ukrán menekültek befogadását vagy tartózkodását hazánkban. Túl korai lenne megmondani, hogy ez csak alkalmi ingadozás vagy valódi változás” – jegyezte meg Jaromir Mazak, a STEM kutatási igazgatója.
A cseh válaszadók többsége úgy vélte, hogy az ukrán menekültek érkezése nem befolyásolta az életüket. De egynegyedük úgy gondolja, hogy romlott a személyes helyzete. Körülbelül 60% vélte úgy, hogy nőtt a bűnözés mértéke. A negatív attitűd okai között szerepel még: az óvodai és iskolai férőhelyek rendelkezésre állása (66%), csökkent a lakások elérhetősége (57%). Az orvosi ellátáshoz és a munkához való hozzáférés a válaszadók kétötödénél romlott. 30% úgy vélte, hogy a menekültek negatívan befolyásolták a cseh vállalatok munkaerő-gazdálkodását.