Egy jelentés szerint több mint húsz orosz utazott hajókon Dél-Koreába, hogy próbálják elkerülni, hogy behívják őket katonának, de a legtöbbjük számára megtagadták a belépést − közölte a Sky News.
Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én meghozott részleges mozgósítási rendelete óta számos férfi menekült el a sorozás elől. A legtöbben közúton, vasúton és légi úton menekültek Európába, illetve a szomszédos volt szovjet országokba, például Grúziába, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba.
A KBS dél-koreai közszolgálati televízió arról számolt be, hogy legalább 21 orosz érkezett jachtok fedélzetén az ország déli részén lévő kikötőkbe, de csak kettőnek engedélyezték a belépést, míg a többi számára megtagadták, mivel a hatóságok „kétes célúnak” ítélték a beutazásukat.
Az ENSZ támogatásával valósulhat meg a három, áradás- és viharálló platformon elképzelt város.
Busan partvidékén épül majd meg a város, amely tesztprojektként születik meg: az Oceanix, a város fejlesztője szerint az erős viharoknak is ellenáll majd a városka, melynek alapjai úgy emelkedhetnek majd, ahogyan a vízszint teszi, írja az NBC News.
A terveket kedden mutatták be az ENSZ előtt, ezek szerint az egyik platform lakhatási célokat szolgál, a másik iskolákhoz és színházakhoz hasonlatos közintézményeknek ad majd otthont, a harmadikon pedig a lebegő városokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésnek adnak teret. Az összes platformot hidak kötik majd össze egymással, valamint a szárazfölddel is. Az óceánmederhez pilonok rögzítik a várost.
Két év alatt épülhet meg a városka A platformokat egy Biorock nevű, a betonnál keményebb mészkővel vonnák be. A legfeljebb ötemeletes épületek könnyű, fenntartható anyagokból, például fából és bambuszból készülnének a tervek szerint. A három szigeten nem közlekednek hagyományos autók vagy vonatok, a lakosok és a látogatók kerékpárral vagy gyalogosan járhatják be azokat.
Az Oceanix magánbefektetőket kért fel a projekt finanszírozására, amelynek becsült költsége négyzetméterenként 10 ezer dollár, azaz nagyjából 3,5 millió forint. A 15,5 hektáros területre vetítve ez körülbelül 627 millió dollárt, azaz 223 milliárd forintot tesz ki. Az építkezés várhatóan két évet vesz igénybe: a platformokat a szárazföldön szerelik össze, majd a vízre vontatják azokat.
Nem csak üres fecsegés: hamarosan valóság lesz Az Oceanix egy 2019-es ENSZ kerekasztal-beszélgetésen javasolta az úszó város koncepcióját, Busan pedig novemberben vállalta, hogy otthont ad neki.
„Az ehhez hasonló találkozók nem csak üres szócséplést jelentenek. Három évvel ezelőtt, az első kerekasztal-beszélgetésünkön mindenki azon tűnődött, mikor látogathat el egy úszó városba, mikor láthatja annak forradalmi építészetét, mikor tapasztalhatja meg a hulladékmentes környezetet, mikor kóstolhatja meg a saját termesztésű termékeket, és mikor élvezheti a természettel való fenntartható együttélés új módját. Most már megvan a válasz. A tervek készen állnak” – mondta Maimunah Mohd Sharif, az ENSZ Emberi Települések Programjának ügyvezető igazgatója kedden.
Bővíthető a projekt Bjarke Ingels, a projekt vezető építésze szerint a városhoz később újabb platformokat lehet majd csatlakoztatni.
„Úgy képzeljük, a város ez egyfajta lebegő új szomszédság magja lehet, amely idővel tovább nőhet” – mondta.
A tervek szerint a városban élelmiszert termesztenének, napenergiát állítanának elő, valamint friss vizet gyűjtenének és szűrnének. A platformok aljába épített ketrecekből fésűkagylót vagy moszatot lehetne kifogni. Ha a fejlesztés sikeres lesz, hasonló platformokat máshol, például a Maldív-szigeteken, Dubajban, Monacóban, Lagosban, Rio de Janeiróban, Miamiban vagy New Yorkban is építhetnek.
„Az első prototípus mindig drágább, mert nincs mögötte a méretarány. Hosszú távon úgy véljük, hogy ezek a platformok skálázhatókká válnak, és nagyon életképesek lehetnek az egész világon” – mondta Gaetano Crupi, a Prime Movers Lab egyik partnere, a projekt egyik befektetője.
A kormánypárti elnökjelölt, Lee Jae-myung állami támogatást adna a hajhullás kezelésére.
A márciusban tartandó dél-koreai választások egyik központi témája lehet a kopasz-kérdés, ami azért is roppant meglepő, mert a világnak azon a felén inkább olyan témák szoktak a figyelem középpontjába kerülni, mint az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetés mondjuk. Az AP tudósítása alapján ezúttal a korábban tartományi kormányzóként működő Lee Jae-myung a hajhullás problémáját állította kampánya fókuszába, pontosabban azt, hogy állami támogatással venné fel a küzdelmet a kopaszodás ellen.
Ez magyarul annyit tesz, hogy adóforintokból csengetné ki a rászorulóknak a hajbeültetést. Az elsőre furcsa ötletnek tűnő lépés annyiban már biztosan bejött neki, hogy a kopaszodó dél-koreaiak több online közössége is elárasztotta támogató üzenetekkel, ugyanakkor sokan azt olvassák a fejére, hogy ez csak egy olcsó populista ígéret a részéről. Ahhoz, hogy megértsük, miért keltett ekkora visszhangot Lee kampánya, érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy minden ötödik dél-koreait érint a hajhullás problémája.
Dél-Korea miniszterelnöke új korlátozásokat jelentett be a fertőzöttek számának meredek emelkedése miatt – számolt be az Index a Financial Times-ra hivatkozva.
Kim Bugjon „rendkívül súlyosnak” nevezte a helyzetet, és felfüggesztette az ország novemberben megkezdett, több fázisból álló újranyitását.
Szombattól négy embernél nagyobb magánrendezvények nem tarthatók, a vendéglátóipari helyiségek, éttermek és kávéházak csak 9 óráig tarthatnak nyitva. Nyílt térben legfeljebb négy, teljesen beoltott ember tartózkodhat egyidejűleg, aki nincs beoltva, azt csak elvitelre szolgálhatják ki.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Dél-Korea, amely még februárban a koronavírus egyik legnagyobb gócpontja volt, most a sikeres küzdelem példájává vált: az ország gyakorlatilag megállította a járvány terjedését olyan drámai intézkedések meghozatala nélkül, mint például Kína. Milyen intézkedéseket vezettek be a dél-koreai hatóságok, és átvehetik-e Ukrajna és más országok a dél-koreai tapasztalatokat?
A fertőzés
elterjedésének első heteiben az ország, Kínán kívül, fókuszponttá vált a megbetegedések
számát illetően. Az első koronavírus-fertőzés eseteit január 20-án, három
héttel az új koronavírus alapvetően ismertté válása után és 11 nappal az első
olaszországi nyilvántartásba vett beteg előtt fedezték fel. Február 29-ig a
megbetegedések száma az országban elérte a csúcspontját – egy nap alatt 909 új
esetet regisztráltak. Már március 5-én azonban ez a szám 438-ra esett, négy nappal
később 248-ra, és március 9-én a Koreai Köztársaság hatósága napi 131 új
esetről számolt be. A múlt hét végére a betegek számának napi növekedése 64-re
csökkent, míg Olaszországban ugyanezen a napon 5560 új beteget regisztráltak.
Még ennél is látványosabb
a koronavírus okozta halálesetekről szóló adatok. A 9 241 beteg ember
közül 131-en haltak bele a fertőzésbe, a halálesetek napi növekedése nem
haladja meg a 10 embert (többnyire napi 2-4 esetről van szó), míg
Olaszországban a halálesetek száma naponta több százzal növekedik (március
24-én több mint 700). Dél-Korea példájával bebizonyította, hogy a vírus
terjedését a gazdaság leállítása nélkül is meg lehet állítani, de vajon ez a
modell külföldön is működni fog?
A Dél-Koreai
tapasztalatok átvételekor a nyugati országok három akadállyal szembesülnek, amelyek
egyike sem köthető össze a kiadásokkal vagy technológiákkal, írja a The New
York Times (a továbbiakban NYT). Ez a gyenge politikai akarat, a társadalom bizalmának
alacsony szintje és az idő, ami már nincs.
A kiadvány négy tanulságot határoz meg, amelyet Dél-Korea
tapasztalataiból lehet levonni.
Gyorsan
cselekedni
Egy héttel az első fertőzéses beteg
megjelenése után, január 27-én a dél-koreai hatóságok több mint 20 orvostechnikai
eszközöket gyártó cég képviselőivel találkoztak, és megsürgették őket, hogy
tömeggyártás céljából azonnal kezdjék el a tesztek kidolgozását. Az első
tesztkészlet, amelyet a Kogene Biotech Co. Dolgozott ki, február 4-én megkapta a kormány jóváhagyását. Abban az időben még csak
16 COVID-19 megbetegedés volt az országban. A tesztek kézbesítése három nappal
később elkezdődött. A koreai hatóságok karantén jellegű intézkedéseket
vezettek be. Február 18-án Daegu milliós lakosú városban egy koronavírus-fertőzéses
nőt regisztráltak, aki a Jézus Sincshondzsi Egyháza szekta tagja volt, részt
vett a vasárnapi istentiszteleten, ahol több ezer ember volt jelen. A hatóságok
Daegu-ot azonnal „különös figyelmet igénylő területnek” nyilvánították, bezárták
az iskolákat, felszólították a lakosságot, hogy ne hagyják el a otthonaikat, orvosokat,
ágyakat és orvosi felszereléseket küldtek oda.
Minél több tesztelést végezni
Dél-Korea napi 20 000 ember tesztelésére képes elvégezni. A kórházak megnövekedett terheinek enyhítésére 633 központot létesítettek az országban, amelynek egyetlen célja a koronavírus-vizsgálat. A tesztelési folyamat körülbelül 10 percig tart. A mintákat 4°C-on tárolt, lezárt tartályokban kisteherautókkal szállítják az ország 118 laboratóriumába. A teszteredményeket néhány órán belül közlik. Március 24-ig több mint 300 000 tesztet végeztek el Dél-Koreában. Ez 40-szer annyi teszt / fő, mint amennyit az Egyesült Államokban végeztek – jegyzi meg a NYT.
Kideríteni,
elkülöníteni és ellenőrizni
Dél-Korea a MERS (ún. közel-keleti
légzőszervi szindróma) 2015-ös kitörése során fejlesztette ki a kapcsolatok
aktív nyomon követését szolgáló módszerét – írja a NYT. Az egészségügyi
dolgozók a betegek mozgását megfigyelő kamerák, hitelkártya-tranzakciók, sőt
autójuk és mobiltelefonjuk GPS-adatainak segítségével követték nyomon. A koreai
emberek a hatalom a magánéletbe történő beavatkozását szükségszerű kompromisszumnak
tartották, írja az NYT. A karanténba rendelt személyeknek telepíteniük kell egy
speciális alkalmazást a telefonjukra, amely értesíti a hatóságokat, ha a személy
megszegi az elszigetelés szabályait. A karantén megsértéséért kivethető bírság eléri
a 2500 USA dollárt. A telefonokra riasztó-jelzések jönnek, ha a közelben
fertőzéses esetet regisztrálnak. A
weboldalak és az okostelefon-alkalmazások óránként, néha percenként nyújtanak
információt a fertőzött emberek mozgásáról – milyen buszra szálltak fel, mikor
és hol voltak, mikor távoztak, még azt is, viseltek-e védőmaszkot.
Nélkülözhetetlen a társadalom támogatása
A felmérések azt mutatják, hogy a
dél-koreai társadalom többsége elismeri a hatóságok intézkedéseinek helyességét
– a koronavírus elleni küzdelem, mint a háború idején, az emberekben „a közös
cél elérésének érzését” keltette. A televíziós műsorok, a hirdetések a metróban
és az okostelefonokra érkező figyelmeztetések a polgárokat a maszkok viselésére
és a távolság betartásának szükségességére emlékeztetik.
Vajon Ukrajna és más országok képesek
lesznek használni ezt a négy „tanulságot”? A kérdés megválaszolatlan marad…
NEWSMAKERS
[type] => post
[excerpt] => Dél-Korea, amely még februárban a koronavírus egyik legnagyobb gócpontja volt, most a sikeres küzdelem példájává vált: az ország gyakorlatilag megállította a járvány terjedését olyan drámai intézkedések meghozatala nélkül, mint például Kína. Milye...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1585420260
[modified] => 1585404324
)
[title] => Mi a titka Dél-Korea hihetetlen sikerének a koronavírus elleni küzdelemben?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=9249&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9249
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 9020
[image] => Array
(
[id] => 9020
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1.jpg
[original_lng] => 50507
[original_w] => 872
[original_h] => 582
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1.jpg
[width] => 872
[height] => 582
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1.jpg
[width] => 872
[height] => 582
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1.jpg
[width] => 872
[height] => 582
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1-27-1.jpg
[width] => 872
[height] => 582
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1585397125:5
[_thumbnail_id] => 9020
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4687
[_oembed_f6695f93d0fc8fad9fefd523c4a83081] =>
[_oembed_time_f6695f93d0fc8fad9fefd523c4a83081] => 1585413066
[_oembed_acd436738d033eb6b795acd1214cf3a2] =>
[_oembed_time_acd436738d033eb6b795acd1214cf3a2] => 1586043079
[_oembed_f59fd83bf0d16a0f4bc0666b996b9ab1] =>
[_oembed_time_f59fd83bf0d16a0f4bc0666b996b9ab1] => 1594787464
[_oembed_5f04de4ca600c405cb3f6bcc6073a9d7] =>
