Elkezdődtek az Ungvár és Csap közötti úgynevezett „európai nyomtávú” vasútvonal építésének munkálatai. A projekt az Európai Unió és Ukrajna közötti együttműködés keretében, az EU vasúti szállítási összeköttetéseinek fejlesztésére irányuló program részeként valósul meg. A keskeny nyomtávú vasúthálózat kiépítése csökkenti a közúti határátkelők terheltségét, bővíti a rendelkezésre álló logisztikai lehetőségeket és nagyobb kényelmet biztosít a vonaton utazóknak is. Ez Ukrajna nyugati részén az első megvalósuló projekt. Összesen négy vasútvonal köti majd össze Ukrajnát az EU-val. Denisz Smihal miniszterelnök a minap szlovák kollégájával, Robert Ficoval is tárgyalt az Ukrajnát az EU-val összekötő logisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban. Szóba került többek között a határ menti infrastruktúra bővítése, illetve a vasúti összeköttetés azonos mértékű fejlesztése. Ukrajna 2022-ben csatlakozott az európai infrastruktúra bővítését célzó programhoz. Eleinte csupán néhány pályázati jelentkezést nyújtott be, de ma már 21 projektről van szó. Ezek többsége a költségszámítás szakaszában van. A legnagyobb volumenű, az „európai nyomtávú” összeköttetés kiépítése Ungvárral és Csappal. Ez 22 kilométer vasútvonal, 4 autós és egy gyaloghíd megépítését jelenti. A vonal villamosítása több mint másfél milliárd hrivnyába fog kerülni. Csaknem ugyanennyibe fog kerülni a vasútvonal kiépítése is. A munkálatok 14 hónapig fognak tartani és az új vasútvonal átadását követően 50 százalékkal növeli majd a kapacitást – fogalmazott az ukrán vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke. A keskeny nyomtávú vasútvonal egy kilométeres szakaszának megépítése mintegy 24 millió hrivnyába kerül. A Csap-Ungvár szakasz teljes költsége 20 millió euró. A szerződés értelmében az EU és Ukrajna azonos önrészt fektet a projektbe. Ez az első projekt, amely európai forrásokból fejleszti az ukrajnai vasúthálózatot. A Csap-Ungvár közötti európai szabványú vasútvonal új lehetőségeket nyit, mind az utas- mind a teherszállítás terén. Ez főleg azoknak az ukrán vállalkozóknak kedvez, akik az ország nyugati határain keresztül bonyolítják a szállításokat. A keskeny nyomtávú vasútvonal építése egyidejűleg fog zajlani Csap és Ungvár irányából. A munkálatok nem fogják akadályozni a vonatforgalmat, ugyanis az ukrán vasútvállalat mérnökei teljesen új vágányt építenek az adott szakaszon. A munkálatok hivatalosan májusban kezdődnek. A szakértők becslése szerint 14 hónap alatt fog megépülni az új vágány. Ezt követően hozzálátnak az EU-t Lemberggel, Csernyivcivel és Kovellel összekötő vasútvonalak megépítéséhez.
A kormány pénteken jóváhagyta a dokumentumot, amely meghatározza a Nemzeti Katonai Emléktemető helyét Kijev megyében – közölte az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnöknek a kormányülésen tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: jóváhagytuk azt a dokumentumot, amely egyértelműen meghatározza a (Nemzeti Katonai Emléktemető – a szerk.) létesítésének a helyt a Kijev megyei Fasztivi járás Hatna közösségének a területén, hozzátéve, hogy a temető létrehozása nagy jelentőséggel bír Ukrajna számára.
Még ez év áprilisában a Kijevi Városi Tanács kijelölt egy telket katona emléktemető létesítésére. A temető területe közel 100 hektár lesz. Később a Legfelső Tanács törvénytervezetet jegyzett be egy emléktemető elhelyezésének megvalósításáról, és májusban támogatta azt.
A kormány augusztusban fogadta el azt a dokumentumot, amely szabályozza a temető kialakításának rendjét és a sírhelyek meghatározott igényekhez történő kiosztásának mechanizmusát.
A miniszterelnök szerint a Nemzeti Katonai Emléktemető első sírkertje az idei év első felében nyílik meg.
Az ukránok külföldről való visszatérésének kérdése nem adminisztratív intézkedésekről szól, hanem csak ösztönzőkről számolt – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Az ötödik pont az ukránok visszatérése külföldről. Nem adminisztratív intézkedésekről van szó, hanem kizárólag ösztönzőkről. Több biztonság, jobb életkörülmények, több lehetőség az önmegvalósításra.”
„Ezek a programok az országon belül működnek, mint például az eVidnovlennya, az eOselja, a saját vállalkozás indításához nyújtott támogatások és elérhető hitelek” – mutatott rá Denisz Smihal.
A közelmúltban Dmitro Kuleba külügyminiszter felszólította Ukrajna állampolgárait, akik a teljes körű háború kitörése után hagyták el az országot, hogy térjenek vissza és segítsenek megvédeni az országot az orosz agresszióval szemben.
A kormány kedden Donbász régióban tartotta meg ülését. Megvitattuk az állam fő prioritásait 2024-ben, többek között az állam az orosz megszállókkal szembeni védelmét és a hadsereg megerősítését, jelentette be Denisz Smihal kormányfő.
„A kormány soron következő ülését hazánk keleti részén tartjuk. Az állam megvédése az orosz megszállóktól, hadseregünk megerősítése, előfeltételek megteremtése az agresszor legyőzéséhez – ezek az állam fő prioritásai 2024-re” – mondta Smihal.
Elmondása szerint nonstop folyik a munka a biztonság és védelem területén a feladatok végrehajtásán.
Az első cél az ukrán védelmi ipar innováción és technológián alapuló bővítése.
Védelmi politikánk második célja az erős védelmi vonalak kiépítése.
Harmadik célunk a bürokratizmus megszüntetése a hadseregben.
Smihal köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és aki a hadsereg védelméért és támogatásáért dolgozik.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten megalakult Ukrajna Ipari és Védelmi Bizottsága a minisztériumok és intézmények, a védelmi vállalatok és a szakértői környezet munkájának koordinálására. Az első ülést már megtartották, de a részleteket nem hozzák nyilvánosságra.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy az ukrán támadó drónok az elmúlt hat hónapban több mint 14 ezer ellenséges célpontot találtak el.
„Ukrajna igazi forradalmat hajtott végre a drónok létrehozásának szabályozásában. 20 törvényt és szabályzatot fogadtak el, és ennek köszönhetően a termelés 100-szorosára bővült. Megszűnt a bürokrácia, dróngyártás területén mintegy 200 magáncég között alakult valódi verseny. Az idei állami költségvetésben 40 milliárd hrivnya áll rendelkezésre drónok beszerzésére. És ez nem végleges” – mondta Smihal a kormány keddi ülésén, számolt be az Interfax-Ukrajina.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a legújabb fejlemények már most megváltoztatták a háború menetét, többek között a haditengerészeti drónok „bénították meg az ellenség flottáját a Fekete-tengeren, és garantálták a vízi logisztikai folyosó biztonságát”.
„A támadó drónok mindössze fél év alatt több mint 14 000 célpontot találtak el: orosz technikát, a légvédelmet, erődítményeket” – tette hozzá.
Smihal hangsúlyozta, hogy a pilóta nélküli rendszerek Erőinek, mint különálló haderő létrehozása lehetővé teszi a drónokban rejlő lehetőségek maximális kihasználását.
A kormány jóváhagyja közműszolgáltatások költségeinek utánszámítási eljárását, ami a fűtésre, vízellátásra és a szemétszállításra vonatkozik – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Jóváhagyjuk a hő-, víz- és szemétszállítási közüzemi szolgáltatások költségének újraszámítására vonatkozó eljárást. Ez egy világos algoritmus, amely a „fizess azért, amit kapsz” elven alapul.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a közműszolgáltatásoknak magas színvonalúaknak kell lenniük és meg kell felelniük az előírásoknak. Szerinte az embereknek látniuk kell, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért fizetnek. „A fűtési szezon végéig az áram, a gáz és a fűtés közüzemi díjai változatlanok maradnak” – emlékeztetett Denisz Smihal.
Az Ukrán Miniszteri Kabinet 2023. december 7-én módosította azt az 1998. július 27-én elfogadott 1147-es számú határozatot, amely a határmenti övezetben való tartózkodást szabályozza. A határozat új változatának hetedik pontja értelmében a határmenti zónába beutazó, ott tartózkodó, lakó vagy dolgozó ukrán polgárok csak a határ közvetlen védelmét ellátó Ukrán Állami Határőrszolgálat területileg illetékes képviselete által kiadott engedély birtokában és személyazonosító okmány felmutatásával léphetnek be és tartózkodhatnak a határmenti zónába. Ez a rendelkezés jelentősen megnehezíti a Kárpátalján élők munkahelyükre való eljutását, hazajutását és mozgását, hiszen a határmenti települések többsége helyi jelentőségű utakkal van összekötve. Fontos megjegyezni, hogy Kárpátalja területe jelentősen eltér Ukrajna más megyéitől, hiszen négy európai országgal is határos, amelyekkel megyénkenk összesen 460 kilométer hosszúságú közös határszakasza van. A határozat módosításának következtében Kárpátalja 5 járásának lakosai, akik a határsávban élnek, dolgoznak vagy végeznek valamiféle tevékenységet, kénytelenek különleges engedélyeket beszerezni. Emiatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt kéri Denisz Smihal miniszterelnöktől, hogy helyezzék hatályon kívül a határozat hetedik pontját, nevezetesen a határzónában való tartózkodás engedélyhez kötését azon polgárok esetében, akik ott laknak illetve dolgoznak.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása nevében levélben fordult Denisz Smihalhoz, Ukrajna miniszterelnökéhez Babják Zoltán a társulás elnöke, Beregszász polgármestere. A dokumentumban kérték, a határmenti övezetben tartózkodók számára kötelező jellegű engedélyeztetést szabályozó rendelet módosítását. Továbbá, hogy vonják ki a fentebb említett rendelet jogköre alól a határ menti sáv településein állandó bejelentett lakcímmel rendelkező lakosokat. A KHÖT továbbá azt kérte, hogy azok a helyi lakosok, akik az államhatártól öt kilométeres sávban található településeken állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek, ebben a zónában engedély nélkül, személyi azonosító okmány, valamint bejelentett lakcímigazolás felmutatásával tartózkodhassanak, szabadon közlekedhessenek és dolgozhassanak.
Ukrajna kormánya hisz az ukrán energiaipar erejében, ugyanakkor felkészül az események alakulásának minden lehetséges forgatókönyvére – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő kifejtette: „A biztonság kulcsfontosságú eleme az energia. A tél előestéjén hatalmas helyreállítási munkálatokat végeztünk. Ez segít megőrizni az energiastabilitást masszív ellenséges támadások és rossz időjárás esetén.” Szerinte a legutóbbi rakétatámadás nem okozott jelentős károkat az ukrán energiarendszerben. A helyzet ellenőrzés alatt áll, van biztonsági sáv, tervezett leállások nem várhatók – tette hozzá.
Smihal emlékeztetett arra, hogy az alacsony hőmérséklet miatt az áramfogyasztás most gyorsan növekszik. „Ma reggelre 6%-kal haladta meg a tegnapi adatokat. A további terhelés növeli a balesetek kockázatát. Ezért van szükségünk szolidaritási megtakarításokra minden ukrán részéről” – mondta. A hideg időben az energiaipar arra ösztönzi a lakosságot, hogy csökkentse a fogyasztást a nagy teljesítményű elektromos készülékek kikapcsolásával, a vállalkozásokat pedig a táblák, transzparensek és kirakatok áramtalanításával – jegyezte meg.
A miniszterelnök szerint ez akár 200-400 MW megtakarítást tesz lehetővé, ami több hőtermelő egységnek felel meg. Mint hozzátette, ez az energiarendszerünk szempontjából kritikusan szükséges, jelenleg 24 órás törzs működik a rossz időjárás következményeinek felszámolására, a szolgáltatások pedig 24/7-ben működnek. „A szerelők a lehető leggyorsabban helyreállítják az áramszolgáltatást azokon a településeken, ahol a szél, a fagy és a jegesedés miatt megszűnt az áramellátás. Köszönöm nekik ezt a nehéz munkát” – hangsúlyozta.
A kormányfő hozzátette, hogy az energiaszektorban Ukrajna folyamatosan érzi partnerei megbízható támogatását. Az USAID segítségével Hmelnickij megyében telepítették az első kapcsolt energiatermelő erőművet, amely a kritikus szociális infrastruktúrát és lakhatást biztosítja – jegyezte meg, kiemelve, hogy decemberben a kormány egyszerűsítette az ilyen létesítmények telepítésének eljárását. Ukrajna hamarosan újabb öt gázturbinát kap Japántól, amelyek akár 200 MW villamos energiát adnak hozzá villamosenergia-rendszerünkhöz – húzta alá, rámutatva, hogy ezáltal az ország a decentralizált generáció felé halad, amely kevésbé van kitéve az orosz terroristák támadásainak.
„Hiszünk az ukrán energiaipar erejében, ugyanakkor készülünk az események alakulásának minden lehetséges forgatókönyvére. Éppen ezért már csaknem 12,6 ezer legyőzhetetlenségi pont működik. Ezenkívül szükség esetén további 700-at telepítenek, a tavalyi télhez hasonlóan az ukránoknak ott is garantált lesz a fűtés, a villany, a kommunikáció és az internet” – hangoztatta Denisz Smihal.
