Ukrajna jövőre csatlakozik az Európai Unió programjához, amely megszünteti a roamingdíjakat a blokk tagállamai között – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság tegnap jóváhagyta Ukrajna csatlakozását az EU roam like at home politikájához. Arról a lehetőségről van szó, hogy az ukránok ne fizessenek a roamingért a telefonhívások és a mobilinternet használata során az Európai Unió 27 országának területén.
„Arra számítunk, hogy az Európai Unió Tanácsa hamarosan jóváhagyja ezt a döntést, és 2026 elejétől Ukrajna az egységes európai kommunikációs tér részévé válik” – mondta a kormányfő. Mint kijelentette, ez fontos precedenst teremt: „eddig az Európai Unión kívüli egyetlen ország sem csatlakozott a roam like at home politikához”.
Júniusban Ukrajna befejezte a jogszabályi és szabályozási közelítéssel kapcsolatos házi feladatát az uniós roamingjogszabályokat illetően. Az EU és Ukrajna közötti roaming belső piaci szabályozásának elfogadását követően az ukránok a következőkre lesznek képesek: a belföldi tarifa árával megegyező áron vehetik igénybe a roaming szolgáltatásokat az EU-ba (27 tagállam) való utazáskor; a tarifák vagy feltételek költsége nem fog különbözni az EU-n belüli lakóhely szerinti országtól függően; kapcsolatban maradás a roaming stressz és Wi-Fi kapcsolat keresésének szükségessége nélkül.
Ukrajna területének 23%-a, 139 ezer km² továbbra is alá van aknázva. 2023 szeptemberében ez az arány elérte a 30%-ot, jelentette be Denisz Smhal ukrán miniszterelnök.
84 minősített operátor és 225 aknamentesítő gép dolgozik az aknamentesítésen. A berendezések egy részét Ukrajnában gyártották.
Tavaly augusztusban az ukrán gazdasági minisztérium a kormány ülésén hagyta jóvá a 284-es számú határozat módosítását – azóta a gazdák 100%-os kártérítést kapnak mezőgazdasági területeik aknamentesítéséért.
Az állam már több mint 529 millió hrivnya kártérítést fizetett azoknak a gazdáknak, akik magán operátorok szolgáltatásait vették igénybe mezőgazdasági területeik aknamentesítésére. Az állami kezdeményezés keretében már 360 gazda nyújtott be kérelmet. Az idei évi állami költségvetésben 3 milliárd hrivnyát különítettek el erre a célra.
Az aknamentesítési koalíció mintegy 50 tagja vesz részt Ukrajna területeinek aknamentesítésében, köztük az USA, Svájc, az EU, Japán, Norvégia, Németország, Kanada, Hollandia és Svédország.
Jelenleg Ukrajna területének 23%-a, vagyis 139 ezer km² robbanásveszélyes. 2023 szeptemberében ez a szám 30%-ot tett ki. Ezt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentette be.
Az aknamentesítésben 84 operátor vesz részt, és 225 aknamentesítő gép van bevetésen. E gépek egy része Ukrajnában készült.
A kormány már több mint 529 millió hrivnyát térített vissza azoknak a mezőgazdászoknak, akik magáncégeket béreltek fel mezőgazdasági területeik aknamentesítésére. Ezt az állami kezdeményezést már 360 gazda vette igénybe. Az idei költségvetésben erre a célra 3 milliárd hrivnyát különítettek el.
Az ukrajnai aknamentesítési munkákban körülbelül 50 résztvevő van jelen a Műveleti Koalícióból, többek között az Egyesült Államokból, Svájcból, az EU-ból, Japánból, Norvégiából, Németországból, Kanadából, Hollandiából és Svédországból.
Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy az energetikai válságkezelő központ utasította a Naftohaz Ukrajna céget, hogy dolgozzon ki egy gázimport stratégiát a lehetséges gázszállítási hiány fedezésére.
A fő téma a fűtési szezon átvészelése. Már most elkezdjük a felkészülést a következő őszi-téli időszakra. Részletesen áttekintettük a gázellátás és a gázkitermelés helyzetét az orosz támadások fényében
– mondta a kormányfő.
Szavai szerint különös figyelmet fordítottak a gázszállító rendszer kulcsfontosságú infrastruktúrájának védelmére és helyreállítására, valamint a gázföldrajzi tárolók és kitermelő helyek védelmére.
A találkozón az Energetikai Minisztérium, állami és magáncégek képviselői számoltak be az ukrán gázkitermelésről és a tárolók feltöltéséről, beleértve az idei évre tervezett mutatókat is.
A hangsúlyt az ukrán gázra helyezzük, és folyamatosan növelnünk kell a saját kitermelésünket. A Naftohaznak utasítást adtunk arra, hogy dolgozzon ki egy gázimport stratégiát, ha további szükség lesz a lehetséges gázszállítási hiány pótlására. Felkészülünk minden lehetséges eshetőségre
Mikolajivban, miután az oroszok megtámadták a hőerőművet, a helyzet kontrollált, az egészségügyi intézmények fűtése kazánokon keresztül biztosított, a lakások fűtése fokozatosan tér vissza.
Erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be Telegramon.
A kormány azonnal összehangolta az erőfeszítéseket a támadás következményeinek felszámolására… A tűzoltók és az energetikai szakemberek gyors munkájának köszönhetően Mikolajivban egy nap alatt sikerült visszaállítani a hőellátást. A fűtés fokozatosan visszatér minden házba
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihal, miniszterelnökhöz. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes a kihívásoktól. Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A közelmúltban megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról. Az események egyik legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be. A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben. Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László. „Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint” – tette hozzá. A levélhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
Jelenleg körülbelül 900–950 ezer ember „van kivonva a mozgósítás alól” Ukrajnában – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a parlamentben, a kormánykérdések órájában.
A miniszterelnök szerint ez a szám elfogadható, régóta rögzített, és nem befolyásolja azokat a mozgósítási folyamatokat, amelyekre a vezérkarnak és a védelmi tárcának szüksége van. Az ukrán jogszabályok szerint bizonyos vállalatok igényt tarthatnak meghatározott számú munkavállalóra, akik mentesülnek a katonai szolgálat alól.
Az országos rendőrség közzétette, hogy nagyszabású műveletet indítottak hadköteles korú férfiak külföldre csempészését végző illegális csatornák feltárására, aminek keretében már több mint 600 házkutatást tartottak országszerte. A rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni az ukrán határokon. A vizsgálat Ukrajna minden régiójára kiterjed, a rendfenntartó tisztviselők hozzátették, hogy a különleges művelet részleteit az összes nyomozati intézkedés befejezése után hozzák nyilvánosságra.
Tegnap, január 1-jétől az Orvosi és Szociális Szakértői Bizottságok (MSZEK) beszüntették a tevékenységüket Ukrajnában, és jelenleg 291 egészségügyi intézményt jelöltek ki, amelyekben több mint 1476 szakértői csoport alakult – közölte csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte: „Igen, január 1-jével az MSZEK beszüntette tevékenységét. Helyette bevezetik az egyén napi működésének értékelését, amelyet multidiszciplináris kórházakban gyakorló orvosokból álló szakértői csoportok végeznek.”
Smihal emlékeztetett arra, hogy az ember napi működésének értékelése lehet: jelenléti; távolléti; távoli; tartózkodási vagy kezelési hely szerinti. Minden információt rögzítenek az elektronikus rendszerben.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint január 1-ig több mint 40 000, az MSZEK-ben visszatartott esetet adtak át szakértői csoportoknak. „Ezeket az ügyeket 2025 első negyedévében bírálják el. Beindult az elektronikus rendszer, és több mint 30 ezer ügyet digitalizáltak” – tette hozzá Denisz Smihal.
Oroszország kibertámadása nem jelenti azt, hogy Ukrajnának fel kellene adnia a digitalizációt és a fejlődést, beleértve az elektronikus választások ötletét– jelentette ki Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal.
A miniszterelnök sajtótájékoztatón válaszolt arra a kérdésre, hogy az orosz kibertámadások hogyan befolyásolhatják az elektronikus választásokkal kapcsolatos vitát Ukrajnában.
„Jelenleg elemezzük a támadás okait és következményeit. Miután mindent elemeztünk, levonjuk a következtetéseket, hogy hogyan erősíthetjük meg a kiberbiztonságunkat. Az orosz kiberagresszió nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a digitalizációról, az új technológiák bevezetéséről, a fejlődésről” – mondta Smihal.
A miniszterelnök úgy véli, hogy az ilyen esetek csak arra figyelmeztetnek, hogy még figyelmesebbeknek, jobban védetteknek és jobban koordináltaknak kell lennünk a partnereinkkel.
A kormány 2,6 milliárd hrivnyát irányzott elő az Európai Bizottságtól gyerekek iskolai étkeztetésére, ami ez általános iskolásoknak egyelőre ingyenes lesz – jelentette be kedden Denisz Smihal a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta:
„Ez lehetővé teszi, hogy a középfokú oktatási intézmények általános iskolásainak ingyenes meleg étkezést biztosítsunk, figyelembe véve az igényeiket.”
A kormányfő jelezte, hogy a kezdeményezés az ukránok Téli Támogatási Programja keretében valósul meg az állami költségvetés terhére. „Jövőre azt tervezzük, hogy ezt minden iskolásra kiterjesztjük” – tette hozzá Denisz Smihal.