A magyarok nemzeti ünnepe alkalmából a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) Emlékezzünk március 15-re! címmel alkotói pályázatot hirdetett, melyre a tagcsaládok idén több mint száz pályamunkát küldtek be Kárpátalja különböző településéről. A legkreatívabbak a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban szervezett ünnepélyes díjátadón kapták meg jutalmukat március 16-án.
A rendezvényen elsőként Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki külön köszönetet mondott a gyerekeknek azért, hogy alkottak, hiszen nagy élmény volt számukra látni és áttekinteni a beküldött pályamunkákat, miközben büszkeséggel töltötték el őket a gyerekek alkotásai. „A szakmai zsűri döntött, de azt hiszem, itt mindenki nyert, hiszen valamennyi pályázó értékes produkcióval lepett meg minket” – emelte ki Tarpai József.
„Számíthattok ránk, amiben tudunk, abban igyekszünk segíteni, és igyekszünk olyan kedves barátokat is elhozni, akik szintén segíthetnek” – szólt a nagycsaládosokhoz Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, majd hozzátette: végtelenül hálásak a kialakult barátságért, mely már vidékünkhöz köti őket, s köszönetet mondott a helytállásért ebben a nehéz időben is: „hogy őrzitek a szülőföldet, a nyelvet, a nemzeti ünnepünket”. Végül békét, szabadságot és egyetértést kívánt a jelenlévőknek, az egyesületnek és az itt élőknek.
Köszöntőjében dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára aláhúzta: hatalmas erőt kapnak a kárpátaljaiaktól, hiszen személyesen győződnek meg a helyiek kitartásáról, erejéről. Megköszönte a feltöltődést, amit a mostani látogatás jelentett számára. „Igyekszünk minél többször visszajönni és segíteni, amiben tudunk. A gyerekek pedig fantasztikusak, mindenkinek külön gratulálok a munkájához és ahhoz, hogy ilyen kreatívan őrzik a hagyományainkat, történelmünket, kultúránkat” – hangsúlyozta.
Az egyesülethez beérkezett pályamunkákat a KMNE Facebook-oldalán tették közzé. Böngészve az albumot meghallgathatunk szavalatokat és dalokat, láthatunk számos rajzot, kézműves kokárdát, sőt még Kossuth-kiflit is. Mindegyik gyerek dicséretet érdemel, ugyanakkor Tóth Szofi nevét külön kiemelték, hiszen háromévesen teljes átéléssel adta elő Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A videót néhány nap alatt több mint 1,5 millióan tekintették meg.
A köszöntőket követően dr. Varga-Bajusz Veronika, Kardosné Gyurkó Katalin, valamint az egyesület munkatársai átadták a megérdemelt díjakat a gyerekeknek. Az eredményhirdetést egy kézműves-foglalkozás előzte meg, melynek keretében gyöngyből és krepp-papírból készíthettek kokárdákat.
A Rákóczi Szövetség Esterházy-díjat adományozott Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspöknek a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként. Az átadóra – amelyen ünnepi beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – az Országház felsőházi termében került sor. Semjén Zsolt így fogalmazott: „Majnek Antal nyugalmazott püspök, mindannyiunk Antal atyája három évtizedes kárpátaljai szolgálata alatt több emberöltőnyi munkát végzett el. Felsorolni is nehéz mindazokat az intézkedéseket, amelyet a római katolikus egyház és a kárpátaljai nemzetrész, és mi, magyarok mindannyian köszönhetünk neki. Elévülhetetlen szerepe volt a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház Szovjetunió széthullását követő újjáélesztésében és újjáépítésében, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megszervezésében, létrehozásában.” Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké. Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani „vészterhes időkben” is. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.
Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap a Parlamentben. Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt.
Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke (b1), Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (b2), Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspök, az Esterházy-díj kitüntetettje (b3), Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b4), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b5) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (b6) a Rákóczi Szövetség Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségén és díjátadóján az Országház Felsőházi termében 2023. március 12-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság.
Rámutatott: nem képzelhető el „egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol.
Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál – fogalmazott.
Hozzátette: elsődleges „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját családja felé van, de szélesebb értelemben „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját nemzete sorskérdéseivel törődni.
Minden nemzet Isten egy gondolata, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az adott nemzet adhat, és minden nemzet alapvető küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa – húzta alá.
Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább – hangoztatta Semjén Zsolt.
A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – mutatott rá, megjegyezve: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.
Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, „mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette.
Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és „adja a Jóisten”, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük – fogalmazott.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (b) és Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke (k) átadja az Esterházy-díjat Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspöknek (j) a Rákóczi Szövetség Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségén és díjátadóján az Országház Felsőházi termében 2023. március 12-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Berhidai Piusz tartományfőnök laudációjában Majnek Antal magyarsága mellett kiemelte, hogy valóban katolikus módon szolgálja a rábízottakat. Testvérként a testvérek közt, mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, és vállalva a kereszt hordozását.
Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké.
Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani „vészterhes időkben” is. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként.
Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a munkácsi római katolikus egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.
Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.
Az emlékünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek „Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” – Esterházy János gróf életpályája című könyvét Pelyach István történész mutatta be.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.
A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.
március 8-án, a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) szervezésében október 26-án tizenegyedik alkalommal adták át a Soós Kálmán-ösztöndíjakat, sajnos nem túl átlagos helyszínen. A légiriadó miatt az ösztöndíjakat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) egyik óvóhelyén adták át.
A „GENIUS” JA 2022 áprilisában hirdette meg immár tizenegyedik alkalommal a Soós Kálmán Ösztöndíjprogramot, melyre összesen 46 pályázat érkezett be – ismertette Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója, hozzátéve: a Kárpátaljai Felsőoktatási Tehetséggondozó Tanács döntése értelmében mind a 46 benyújtott pályamunka ösztöndíjban részesült, melynek értéke összesen mintegy 2,1 millió forintnak megfelelő hrivnyát tett ki.
A program célja a Kárpátalján működő felsőoktatási intézményekben dolgozó, illetve tanuló magyar nemzetiségű kutatók és hallgatók tudományos tevékenységre való ösztönzése, valamint a magyar tudományos szaknyelv fejlesztése.
A II. RF KMF alapító rektorának nevét viselő ösztöndíjprogram három részből tevődik össze:
1. A Kárpátaljai Vándoregyetem célja a kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatásban dolgozó tanárok és kutatók ösztönzése arra, hogy bemutassák kutatási témájukat és tudományos eredményeiket. A pályázatra olyan tudományos fokozattal rendelkező tanárok vagy kutatók jelentkezését várták, akik valamely kárpátaljai felsőoktatási intézményben munkaviszonnyal rendelkeznek és általános érdeklődésre számot tartó témával kívánnak előadást tartani. A vándoregyetemre 7 szakember nyújtotta be pályázatát, akik közül mindenki megtartotta előadását. Ezek három napon át összesen három helyszínen zajlottak: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Radvánci Szent Gellért Római Katolikus Szakkollégiumban, valamint a Beregszászi Kálvin János Református Szakkollégiumban. Az előadók – akik valamennyien a beregszászi főiskola oktatói – három tudományterületet képviseltek: történelem, társadalomtudomány és természettudomány. A távoktatás okán az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének hallgatói online kísérték figyelemmel az előadásokat.
2. A magyar nyelvű felsőoktatás munkáját elősegítő oktatási jegyzetek és szaknyelvi szótárak készítése alprogram célja, hogy támogassa a kárpátaljai magyar nemzetiségű kutatók és oktatók jegyzet- és szótárkészítését azoknak a felsőoktatásban oktatott tárgyaknak az esetében, amelyekhez magyar nyelven nincs, vagy hiányos, esetleg nem megfelelő az oktatási jegyzet- és szaknyelviszótár-ellátottság. Az alprogramra 11 jegyzet érkezett be, melyek közül a szakemberek mind a 11-et ösztöndíjra javasolták.
3. A kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása alprogramra olyan diákok jelentkezhettek, akik az elmúlt két tanévben magyar nyelven írták és védték meg szakdolgozatukat valamelyik kárpátaljai felsőoktatási intézményben, és munkájuk témája kapcsolódik Kárpátaljához. Az alprogramra 27 pályázótól 28 pályázat érkezett be, melyekből mindegyik ösztöndíjban részesült.
„Soós Kálmán mindig is ellenállt annak, hogy a fiatal kutatók valami tőlünk idegen témában kutassanak, hiszen számunkra, akik Kárpátalján élünk, elsősorban helyi témákat kell, hogy bemutassunk és kutassunk” – hangsúlyozta Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke az ösztöndíjak átadását megelőző beszédében.
Csernicskó István, az intézmény rektora kiemelte: a névadó olyan személyiség volt, aki figyelemre méltó tudományos munkássága mellett egyszerre volt ösztönző és segítőkész szakember, aki példakép lehet a fiatal kutatók előtt. „Ennek az ösztöndíjnak a névadója, néhai Soós Kálmán célja a kárpátaljai magyar felsőoktatás és tudományosság támogatása volt. Amikor megalapítottuk ezt az ösztöndíjat, akkor ezt az elképzelést próbáltuk továbbvinni. Kálmánnak elve volt az, hogy helyettünk senki nem fogja elvégezni azokat a feladatokat, amelyek ránk vannak szabva. Mást nem biztos, hogy érdekel Kárpátalja, bennünket viszont kell, hogy érdekeljen, hogy hol élünk, kikkel és milyen környezetben élünk együtt, ennek a környezetnek milyen a múltja, jelene és a jövője. Azokat próbáljuk támogatni, akik ezt a feladatot végzik, akik rólunk, vagyis magunkról tudnak tudományos igényességgel mondani új és hasznos információkat, hiszen – ahogyan ezt Kálmán többször emlegette – ez csakis általunk elvégezhető feladat” – szögezte le a rektor.
Beszédében Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul aláhúzta: az ösztöndíjak elnyerése és általában a támogatások több kötelezettséggel is együtt járnak, s nem csak tudományos teljesítményt kell felmutatni. „Arra kérem önöket, hogy vegyék ki részüket a tudományos közéleti munkából, egymás eredményeinek értékeléséből is. Az új ösztöndíjasoknak kívánom, hogy amikor évek múlva visszatekintenek ezekre az évekre, akkor ezt kettőzött büszkeséggel tehessék. Legyenek büszkék a Soós Kálmán-ösztöndíjra, a ma átvett oklevelükre, de legalább annyira legyenek büszkék az ösztöndíjasként elért eredményeikre is” – szólt a jelenlévőkhöz a diplomata.
A díjak kiosztását követően – miután a légiriadó is véget ért – az érdeklődők a főiskola Vác termében folytatták a munkát, ahol a XI. Kárpátaljai Vándoregyetem második állomása keretében elsőként prof. dr. Bacsó Róbert, a Számvitel és Auditálás Tanszék vezetője mutatta be előadását A jelenlegi energetikai válság okai és hatása az EU és Ukrajna gazdaságára címmel. Ezután dr. Loszkorih Gabriella, a Számvitel és Auditálás Tanszék vezetőhelyettese a 2022-es évi ukrajnai adóztatásra élezte ki előadását. Dr. Pallay Katalin, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék oktatója Kisebbségi elitpótlás vagy karrierépítés? cím alatt mutatta be eddigi kutatási eredményeit, dr. Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője Nagydobrony és a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum földrajzi névtárát mutatta be történeti térképek alapján. Ezt követően a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék képviseletében dr. Csatáry György Fejezetek az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetéből címmel prezentálta kutatását, dr. Molnár Ferenc az 1849. október és 1950. március közötti időszak Ungvári Kerületének történetébe nyújtott betekintést, s végül a napot dr. Váradi Natália Kárpátalja vázlatos története 1953–1989 között című előadása zárta.
A Soós Kálmán Ösztöndíjprogram Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásából valósult meg.
Idén is meghirdette ünnepi rajz- és esszépályázatát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) a magyar zászló és címer emléknapjára, március 16-ra a magyar zászló és címer, az Aranybulla, a 125 éve született Tamási Áron és az Ábel-trilógia, valamint a 100 éve elhunyt Gárdonyi Géza és az Egri csillagok témakörökben különböző korcsoportokban. A rajzpályázaton 12 kárpátaljai fiatal munkáját ismerték el különdíjjal, míg az esszépályázatra benyújtott munkák közül középiskolás korcsoportban az első, második és harmadik helyezettnek járó elismerést, sőt a szakmai zsűri egy különdíjat is kárpátaljai diáklánynak ítélte oda.
Az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola tanulói a pályázaton idén is jól szerepeltek, számukra és felkészítő tanáraik számára május 23-án ungvári magyar diplomaták adták át a díjazottaknak járó ajándékcsomagot az oktatási intézmény nagytermében ünnepélyes keretek között.
Hromova Natália, az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola igazgatója a díjátadó ünnepség résztvevőinek köszöntése után elmondta, hogy már évek óta részt vesznek tanítványaik az NSKI megmérettetésén, és nagy büszkeség a számukra, hogy mindig vannak olyan tehetséges diákjaik, akiket kiemelnek a népes mezőnyből.
Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul elmondta: „A magyar emberek számára a zászló és a címer, a Himnusz mellett különös jelentőséggel bírnak a nemzeti összetartozás jelképei. Éppen ezért a Magyar Országgyűlés március 16-át a nemzeti zászló és címer napjává tűzte ki. Minden évben ehhez kapcsolódóan a Nemzetstratégiai Kutatóintézet meghirdeti a rajz- és esszé pályázatát, ahol különböző témakörökben lehet pályázati munkákat benyújtani. A helyezettek pedig jelentős tárgyi és könyvadományokban részesülnek. Az idén összesen, a világ minden tájáról 2 200 rajzpályázat és 50 esszé érkezett Budapestre. Nagy öröm a számunkra, hogy a kárpátaljai diákok és felkészítő tanárok nagyon szép számban vesznek részt ezen a pályázaton, és ahogy az előbb elhangzott, a művészeti iskola diákjai szintén mindig nagy számban és kiváló eredménnyel szerepelnek. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa gyűjti össze ezeket a munkákat és juttatja el Budapestre, a díjazottak elismerése is Budapesten történik” – fogalmazott a diplomata, majd dr. Papp Ferenc konzullal átadták a művészeti iskola öt különdíjban részesült diákjának és felkészítő tanáraiknak az ajándékkönyvcsomagokat, illetve egy könyvcsomagot az iskola könyvtára számára.
20 éves a Képmás magazin és 15 éves a 6 évvel ezelőtt a határon túlra is kiterjesztett Média a családokért díj, mondta megnyitó beszédében Lévai Anikó a budapesti Eiffel műhelyházban megrendezett díjátadó eseményen. A díj célja, hogy a család – örömeivel és gondjaival együtt – ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapjon a médiában, mint a valódi életben.
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
A járványhelyzet miatt rendhagyó körülmények között, közönség és fellépők nélkül veszi kezdetét helyi idő szerint vasárnap, este hat órakor a Golden Globe-díjátadó a Los Angeles-i Beverly Hilton Hotelben.
A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szervezetének (HFPA) közleménye a koronavírus-járvány terjedésére hivatkozott a visszafogott díjátadót magyarázva. A közlemény arról is beszámolt, hogy a díjátadón résztvevőktől a belépéshez nemcsak oltási igazolást, hanem egy 48 óránál nem régebbi negatív tesztet is kérnek. A vendégeknek maszkot kell viselniük, és távolságot kell tartaniuk a ceremónia helyszínéül szolgáló bálteremben.
A Variety szerint a Golden Globe-gála szervezőinek nem sikerült meggyőzniük egyetlen nagy hollywoodi sztárt sem, hogy részt vegyen a díjátadó ünnepségen, amely eddig hagyományosan a filmes díjszezon nyitánya volt. A 79. Golden Globe-díj jelöltjeit decemberben hozták nyilvánosságra. A legtöbb, 7-7 jelölést a filmes mezőnyből Jane Campion A kutya karmai között című westernje és Kenneth Branagh Belfast című önéletrajzi ihletésű filmje kapta, a tévésorozatok közül pedig az HBO Utódlás című produkciója esélyes a legtöbb, öt díjra.
A Pásztor Ferenc Házban ünnepélyes keretek között adták át a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által 2017-ben alapított Linner-díjat, amelyet Linner Bertalan sebészorvosról neveztek el.
A díjat az orvosi kategóriában dr. Szircsák Erzsébet, az Ungvári Nemzeti Egyetem belgyógyász professzora vehette át. Az ápolói kategóriában pedig Gogola István, a Rákóczi főiskola szakgimnáziumának tanára, aki oktatói tevékenysége mellett otthoni betegápolást is végez.
A magyarországi Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom idén ötödik alkalommal ítélte oda a Kopp-Skrabski-díjat azon személyek számára, akik – amint fogalmaznak- mindent megtesznek az egészséges társadalomért, támogató közösségek létrejöttéért, a családbarát szemlélet népszerűsítéséért.
Az egyéni és házaspároknak szóló díj mellett idén már tudományos Kopp-Skrabski-díjat is osztottak, ezzel tisztelegve a névadók és mozgalomalapítók, Kopp Mária és Skrabski Árpád társadalomkutatói munkássága előtt. További újítás volt, hogy közönségdíjat is kiosztottak, amelyet Sipos József, Tiszakeresztúri Református lelkész, a Kegyes Jótékonysági Alapítvány elnöke kapott meg.
Első alkalommal adták át a Fedák Sári-díjat Beregszászon. Fedák Sári, a múlt század első felének meghatározó magyar primadonnája a Vérke-parti városban született. Tiszteletére alapította a díjat a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványa az ugyancsak beregszászi Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház tagja kezdeményezésére.