A Nemzetstratégiai Kutatóintézet idén 10 alkalommal hirdette meg a magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára a magyar zászló- és címer tárgykörben kiírt rajz- és esszépályázatot. A jubileumi megmérettetés résztvevői idén Jankovics Marcellre, a rajzpályázat első és mindenkori tiszteletbeli elnökére emlékezve Magyar Népmesék, valamint elismeréssel adózva a 75 éves múltra visszatekintő magyar űrkutatásnak Magyar űrhajós a világűrben témakörökben is benyújthatták pályamunkáikat. A Zászlók, ha lengenek rajz- és esszépályázat kárpátaljai nyertesei és felkészítő tanárai a beregszászi konzulátus Munkácsy Termében gyűltek össze. Az ünnepi köszöntőket követően került sor a gyerekek által várva várt díjátadóra. Az okleveleket és az ajándékokat Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke adta át. A Kárpátaljáról idén mintegy 200 rajz és 12 esszé érkezett a pályázatra. A neves művészekből és szakértőkből álló szakmai zsűri tagja volt Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Az összmagyar verseny esszé kategóriájában különdíjat nyert Máté Dorina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákja. Kótyuk Jázmin, az Ungvári Dayka Gábor Líceum tanulója egyik kedvenc meséjéről szóló rajzával 3. helyezést ért el. A 6 éves Román Ilona, a verseny legkisebb nyertese az ungvári Csengőcske óvodából érkezett az ünnepségre. A Zászlók, ha lengenek rajz- és esszépályázat díjátadó ünnepségének egyik színfoltja volt a Beregszászi Rezeda Folkműhely növendékeinek előadása.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére alkotópályázatot hirdetett „Talpra magyar!” címmel, melyen összesen 142 tagcsalád vett részt. Az első helyezettek ünnepélyes díjátadójára a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor március 15-én.
A díjátadó ünnepség kezdetén Zán Fábián Sándor református püspök imádsággal kérte Isten gazdag áldását a jelenlévőkre, a kárpátaljai nagycsaládosokra, a kárpátaljai magyarokra.
„Különleges ez a mai nap több szempontból is: egyrészt ma van nemzeti ünnepünk, másrészt kiemelkedő azért is, mert együtt vagyunk itt egy közösségben” – emelte ki köszöntőében Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, hozzátéve: fontosnak tartják a magyar családok megmaradását szülőföldjükön, Kárpátalján.
Tarpai József, a KMNE elnöke felszólalásában aláhúzta: büszkeség tölti el, amikor végigtekint a beérkezett alkotásokon és előadásokon, melyek az egyesület közösségi oldalainak adatai alapján több tízezer emberhez jutottak eddig el Kárpát-medence-szerte, bizonyítva, hogy „van magyar élet Kárpátalján, s mennyire fontos nekünk – bármilyen körülmények vannak éppen – nemzeti ünnepeink méltatása”. Beszédének végén Tarpai József köszönetet mondott a pályázat támogatóinak, valamint az alkotókedvű nagycsaládosoknak, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben már békében ünnepelhetnek együtt.
A rendezvényen jelen volt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki március 15-e alkalmából felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz írt ünnepi levelét.
A „Talpra magyar!” című pályázatra beküldött 166 pályamunka 142 családtól érkezett be a vidék mintegy 60 településéről. Az alkotások között volt számos kézzel készített munka, de sokan szavaltak hazafias verseket vagy énekeltek ismert dalokat. Az ünnepségen néhányan személyesen is előadták produkciójukat, mely mosolyt csalt a közönség soraiban ülők arcára. Az előadásokat követően a szervezők és a támogatók együtt adták át az első helyezettek ajándékcsomagjait.
Az alkotópályázat minden résztvevője értékes ajándékban részesül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtatkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Beregszászi Szent Anna Karitász, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, valamint a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács jóvoltából.
Az alkalom kézműves-foglalkozással folytatódott, ahol a legkisebbek rajzoltak és festettek, míg az idősebb gyerekek kokárdát készítettek.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete a márciusi ifjak tiszteletére „Talpra Magyar” címmel alkotói pályázatot hirdetett, melyre idén több mint százhatvan pályamunkát küldtek be a tag családok vidékünk településeiről. A különböző kategóriák legügyesebbjei a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban vehették át jól megérdemelt jutalmaikat. A rendezvényen elsőként Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki külön köszönetet mondott a gyerekeknek azért, hogy alkottak, hiszen nagy élmény volt számukra látni és áttekinteni a beküldött pályamunkákat. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének és a pályázók munkájának elismeréseként idén a Beregszászi Járási Szent Anna Karitász és a Kárpátaljai Református Egyházkerület mellett a díjazottakat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is támogatta, az első helyezettek az ajándékcsomag mellett pénz- jutalomban is részesültek. A pályamunkák széles palettán mozogtak, hiszen érkeztek be videóra vett versek és énekek, de volt, aki grafikával vagy más kézműves alkotással készült. Ezekből is kaphattak egy kis ízelítőt a díjátadóra érkezettek, ahol a legjobb produkciókat élőben is megtekinthették. Március 15-e lévén nem maradhatott el természetesen a közös kokárda készítés sem. A pályázatra beküldött munkák a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének honlapján, valamint facebook oldalán is megtekinthetők.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) nemzeti imádságunk, a Himnusz megírásának évfordulója előtt tisztelegve idén is megrendezte a hagyományos magyar kultúra napi rendezvénysorozatát, amelyre Beregszászban, az Európa-Magyar Házban került sor január 18-án.
A megemlékezés csendes koszorúzással vette kezdetét Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc téren, ahol az egybegyűltek főhajtással tisztelegtek Kölcsey Ferenc emléktáblájánál, majd elhelyezték koszorúikat.
Az esemény az Európa-Magyar Házban folytatódott. A vendégek köszöntését követően sor került Homoki Gábor képzőművész kiállításának megnyitójára. A művész 1977. május 10-én született Tiszapéterfalván. Ugyanitt végezte középiskolai tanulmányait, majd 2000-ben kerámia szakos diplomát szerzett az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Koledzsben, ezt követően, szintén kerámia szakon, elvégezte a Lembergi Művészeti Akadémiát. Bár végzettségét tekintve keramikus, munkássága mégis inkább az ecsethez kapcsolódik. Tanulmányait követően hazatért és szülőfalujában tanítói szolgálatot vállalt. Ezekben az években kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel. Műveiben megjelennek mind az expresszionizmus, mind az impresszionizmus jegyei, emellett egy erős absztrakt vonalat is követ, ezáltal egy sajátos, önálló stílust képvisel. Festményei már két fővárost is megjártak, a Kijevi Barlangkolostort keleti, a Budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet galériáját pedig nyugati irányban.
A programsorozat folytatásaként a szervezők kulturális összeállítással kedveskedtek a jelenlévőknek. A Himnusz születésének évfordulóját méltatva, elsőnek nemzeti imádságunkat szavalta el Nagy Zoltán, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja. Ezt követően az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes előadásában csodálhattunk meg egy eredeti eszenyi gyűjtésből származó betlehemi játékot, majd a BorzsaVári népzenei együttes két tagja, Kovács Sándor és Kovács Erika kápráztatta el a jelenlévőket szebbnél szebb dalokkal.
Idén emlékezünk Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője halálának 80. évfordulójára is. Az ő emléke előtt tisztelegve a kulturális műsor zárásaként meghallgathattuk Sass Eszter, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjának előadásában Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét.
A magyar kultúra napja alkalmából most is több díjat adtak át. Még annak idején, a Magyar Nyelv és Kultúra Társasága egy nagyon szép gesztussal minden évben elismerte azokat a kulturális közszereplőket, intézményeket vagy magánszemélyeket, akik az előző esztendőben sokat tettek a kárpátaljai magyar kultúráért. Ezt a kezdeményezést az elmúlt években az Anyanyelvápolók Szövetsége vette át. A szövetség elnökének, Juhász Juditnak a megbízásából idén is sor került az elismerések kiosztására.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége által odaítélt díjban részesült a 30 éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulata (az elismerést Sin Edina, a színház igazgatója vette át), dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere, Kocsis Marianna, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanára, Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, Kutasi Csaba festőművész, grafikus, előadótanár, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagja, valamint a 35 éves Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási Tudományos Intézet Hungarológiai Központja.
Az Együtt című irodalmi folyóirat immár 22 éves, és minden esztendőben a lapszámaikban megjelent művek alapján kerül sor az Együtt Nívódíj kiosztására. A szerkesztőbizottság döntése értelmében idén Ortutay Péter író, műfordító és Sz. Kárpáthy Kata prózaíró, költő vehette át ezen elismerést. A díjakat Vári Fábián László, a szerkesztőbizottság elnöke adta át.
„Illyés Gyula, a 20. század egyik legnagyobb magyar költője és gondolkodója, amikor a munkás társadalomra gondolt, akkor kiosztotta bizony a feladatot, hogy te ekével, te kalapáccsal, te tollal, de mindenképp végy részt a haza építésében. A most kitüntetett Szabó Kata és távollétében Ortutay Péter pontosan ilyen emberek, akik a hazát, a magyar kultúrát építik, mert aki a magyar kultúrát építi, meggyőződésem, hogy az a hazát is építi, a közösséget is erősíti” – hangsúlyozta Vári Fábián László.
A továbbiakban átadták a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet jubileumi okleveleit is, amelyeket az intézet fennállásának 15. évfordulója alkalmából ítéltek oda a magyar közösség érdekében kifejtett önzetlen munka elismeréseként.
„Immár 15 éve annak, hogy kezdetét vette a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkája. És szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, mi nem lennénk sehol, ha ti nem vagytok mellettünk, mert lehetnénk agilisek, szervezhetnénk rendezvényeket, ha nincs, aki befogadjon bennünket, ha nincs, aki partnerünk, és nincs, aki szeret. Enélkül a kultúra bezárkózhat a négy fal közé” – emelte ki dr. Zubánics László, a KMMI elnöke.
A díjak átadását követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte az egybegyűlteket.
„A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, és támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon, az anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználatukhoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek, az anyaországukkal szoros kapcsolatokat ápolhassanak” – fogalmazott beszédében a konzul úr, valamint hozzátette: „A mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, és a jövőjének is építkezik, s nem rombol.”
A programsorozat folytatásaként vitaindító előadásokra került sor. Dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, dr. Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője, valamint dr. Dupka György, a MÉKK elnöke és a KMMI igazgatója tartottak előadást és osztották meg gondolataikat.
Az előadásokat követően könyvbemutatóra is sor került. Ismertették az Anyanyelvápolók Szövetsége által 2023-ban kiadott Magyar nyelvű otthon című sorozat ötödik részét, melynek címe Kárpátalja. A könyv írói: Pomozi Péter, Csorba Csaba, Duncsák Attila, Dupka György, Vári Fábián László és Zékány Krisztina. Emellett dr. Zékány Krisztina nyelvész, író, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője Szülőföldünk: Tiszabökény és környéke című műve is bemutatásra került, melynek elkészülésében Zékány Krisztina mellett Dupka György is szerepet vállalt.
A programsorozat zárásaként minden jelenlévőnek lehetősége nyílt megtekinteni Homoki Gábor alkotásait, mindeközben a szervezők állófogadással kedveskedtek a résztvevők számára.
A rendezvényt online is közvetítették, és visszanézhető a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/kmmi.org.ua.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) ismét alkotói pályázatot hirdetett, ezúttal Nemzeti ünnepünk – október 23. címmel. A pályázat ünnepélyes díjátadójára Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor október 23-án.
A tagcsaládok gyermekeinek lehetőségük volt benyújtani pályamunkáikat az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére megszervezett alkotói pályázatra. A pályázati kiírásra mintegy 50 család küldte be pályamunkáit.
Az egyesület immár tizenegy éve biztosít pályázati lehetőséget a gyermekek számára, ahol szabadjára engedhetik kreativitásukat. Kezdetben csupán kézművespályázatként hirdették meg, azonban az évek során kinőtte magát, és méltán nevezhető alkotói pályázatnak, hiszen beküldtek rajzokat, különböző verses és énekes előadásokat, összevágott kisvideókat.
„Öröm számunkra, hogy ennyien fontosnak tartják, hogy nemzeti ünnepeink ne merüljenek feledésbe” – fogalmaztak a szervezők.
A korábbi években elegendő volt a díjátadó lebonyolítására a KMNE irodája is, azonban idén annyi jelentkező volt, hogy a szervezők kénytelenek voltak nagyobb helyszínt választani. Így esett a választás a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházra.
Az ünnepélyes díjátadón az első és második helyezettek vehették át értékes nyereményeiket. A pályázat harmadik helyezettjei jutalmukat október 24-től vehetik át Beregszászban, a KMNE irodájában.
Az ünnepség nemzeti imádságunk eléneklésével vette kezdetét. Ezt követően a megjelent vendégek köszöntötték az egybegyűlteket.
Molnár János római katolikus püspöki helynök köszöntőjében úgy fogalmazott: „A megemlékezés megtartása fontos minden magyar számára, hiszen meghatározó a mai nap: ünnepnap nemcsak a naptárban, hanem minden magyar ember szívében.”
Köszöntőbeszédének végén a Mindenható áldását kérte a rendezvényre, a szervezőkre és minden kárpátaljai magyar nagycsaládra.
„Az 1956 októberében történt események a magyarok olthatatlan szabadságvágyát fejezik ki, arról tanúskodnak, hogy a magyar nép nem tűri az elnyomást. Éppen ezért rendkívül fontos mindezen eseményekről megemlékeznünk. Az egyesület alkotói pályázata pedig remek alkalom erre” – fogalmazott Buczkó István beregszászi magyar konzul.
„Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció is megismerje a hozzánk még történelmi távlatban is közel álló eseményt, hiszen a mi feladatunk megtanítani a gyermeket arra, hogy tiszteljék és becsüljék az őseinket, akik a magyar nemzet szebb jövőjéért, a szabadságért és a demokráciáért küzdöttek” – tette hozzá a konzul úr.
A pályázat alkalmával a gyerekek amellett, hogy kreatív képzőművészeti alkotásokat készíthettek, történelmünkről is tanulhattak.
„Nemzeti ünnepünk van ma, bár Ukrajnában nem szabadnap, de a szívünkben érezzük, hogy ez egy fontos nap, fontos történelmi eseménye volt a magyarság életének, és a kárpátaljai magyarok mindig is részesei voltak a magyar nemzetnek” – fogalmazott Tarpai József, a KMNE elnöke.
Mindezek mellett köszönetét fejezte ki a szervezőknek, a zsűrinek, minden résztvevőnek, aki munkájával segítette a pályázat és az ünnepélyes díjátadó létrejöttét, valamint gratulált a nyerteseknek.
A díjazottak az oklevelek mellett értékes nyereményeket vehettek át, melyeket Tarpai József, Buczkó István, Molnár János és Harapkó Marianna, a Beregszászi Járási Szent Anna Karitász igazgatója adott át.
A szervezők szerették volna, hogy a nyeremények mellett a családok – legfőképpen a gyerekek – élményekkel gazdagodva térjenek haza, ezért az esemény zárásaként a résztvevők különböző kézműves-foglalkozásokon vehetett részt. A gyermekek többek között készíthettek papír napraforgót, méhviasz gyertyákat vagy zászlókat.
47 véradó lett az éves DonorUA Awards díjazottja. A díjátadó ünnepségre Kijevben került sor, a kitüntetést egy kárpátaljai lakos is átvehette.
„Platformunk az önkéntes, ingyenes véradást támogatja. Szeretnénk azonban megköszönni azoknak az embereknek a hozzájárulását, akik az adományozást mindennapi életük fontos részévé tették. Tavaly az orosz agresszió miatt offline módon nem tartottuk meg a díjátadó ünnepséget, és csak ajándékokat küldtünk a véradóknak. Ám ez idő alatt az emberek továbbra is rendszeresen adtak vért az ágyúzás és az áramszünet ellenére – nem volt szükségük senki figyelmére, hogy a segítsenek. Most végre lehetőségünk van találkozni velük, és személyesen is köszönetet mondani nekik, bár a hadiállapot miatt nem mindenki tudott csatlakozni. Minden donor, akit ma kitüntetünk, több mint száz embernek adott esélyt a gyógyulásra, köztük gyerekeknek és katonáknak” – közölte Irina Szlavinszka, a DonorUA alapítója.
Váradi Natáliának ítélte oda idén a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba díjat, melyet idén 15-ik alkalommal adtak át Budapesten. A kárpátaljai történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense. Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája.A kitüntetett 2004 óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv, majd történelem tanára, docense, nyelvvizsgaközpontjának, valamint a Felnőttképzési Központjának vezetője egyben. 2011-től a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója. A rendezvényen Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a magyar nemzet a kihívásokkal teli időkben is számtalanszor bizonyította élni és megmaradni akarását. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy azok a tudósok, szakértők, írók, akik a nemzetért dolgoznak, érezzék, hogy tevékenységük elismerésre számíthat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: Lőrincz Csaba „húsz éven át formálta tudásával, gondolkodásával, elkötelezettségével és kreativitásával a mi közös ügyünket, a magyar nemzeti összetartozás ügyét”. Ezt képviseli a kitüntetett Váradi Natália is. Váradi Natália munkásságát egykori főiskolai kollégája, Bocskor Andrea EP-képviselő is méltatta. A rendezvényen elhangzott az is, hogya díjat 15 éve Lőrincz Csaba erdélyi származású politikusról, egyetemi oktatóról és publicistáról nevezték el, aki meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. A plakettel 2009 óta ismerik el azok munkáját, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.
Idén a Lőrincz Csaba Díjat Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója vehette át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Németh Zsolttól, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökétől és Tárnok Máriától, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány elnökétől.
Lőrincz Csaba emlékét őrzi és szellemiségét ápolja a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díj olyan szakmai tevékenységet ismer el, amely mind színvonalát, mind hatását tekintve elismerést vív ki a tágabb értelemben vett magyar diplomácia életében, illetve külpolitikai gondolkozásban, s így méltó Lőrincz Csaba emlékének megőrzésére.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepség megnyitóján azt mondta: a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ennek ellenére a közbeszédben 2023-ban még mindig „románozunk” ‒ jelentette ki. Harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy honfitársaink egy része számára „a százéves határok mentális határokká merevültek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy az ezeréves horizonton Szent István szemével lássanak” ‒ magyarázta.
„A magyar nemzet a kihívásokkal teli időkben is számtalanszor bizonyította élni és megmaradni akarását” ‒ hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter. Köszöntőjében a tárcavezető úgy fogalmazott: amikor a Jóisten megalkotta Magyarországot, nem bánt szűkmarkúan az áldásokkal, de a magyaroknak szánt próbatételekkel sem.
Áldás a gyönyörű természet, a Kárpátok ölelése, a sok bővizű folyó és a termékeny föld. Ugyanígy áldás a magyar emberek tehetsége és szorgalma ‒ emelte ki, majd úgy folytatta: „történelmi olimpiai arannyal ér fel”, hogy ennyi éven át szuverén és független nemzetként tudott megmaradni Magyarország.
Azt mondta, próbatételekből az elmúlt években sem volt hiány. Varga Judit emlékeztetett, hogy 2010 óta több nagy, a világpolitikát és a világgazdaságot alapjaiban megrázó válságot kellett és kell kezelnie a kormánynak. Ilyen volt a többi között a migrációs krízis és a koronavírus-járvány, most pedig ilyen az orosz‒ukrán háború ‒ sorolta.
A válságok korát éljük, a válságoknak pedig mindig közük van az éppen fennálló világrend átalakulásához ‒ jelentette ki a Varga Judit, aki rámutatott, hogy a kisebbségek mindig fokozottabban vannak kitéve a változások hatásainak.
Kitért arra is, hogy a magyarság helyzete különleges, mivel a trianoni békediktátum után hét országban szóródtak szét a honfitársaink. Külhoni nemzettársaink felé a kormány a jövőben is „féltő gondoskodással” fordul ‒ fűzte hozzá.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: Lőrincz Csaba „húsz éven át formálta tudásával, gondolkodásával, elkötelezettségével és kreativitásával a mi közös ügyünket, a magyar nemzeti összetartozás ügyét”.
A politikus beszélt arról is, hogy a nemzeti kisebbségvédelemre drámai hatással van az orosz agresszió. Úgy folytatta, Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és minden lehetséges módon segíti az áldozatot. Az ukrán‒magyar viszony azonban „történelmi mélyponton van” ‒ állapította meg. Az egész nemzetnek, de különösen a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége lenne arra, hogy „új fejezetet nyissunk a kétoldali kapcsolatainkban”.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője üdvözölte az idei díjazottat, Váradi Natáliát: „Ez az elismerés a kárpátaljai magyar közösség számára is díj, hisz képesek voltak kiállítani még egy olyan tudóst, aki megkapta a Lőrincz Csaba Díjat.” Korábban ugyanezen kitüntetésben részesítették dr. Csernicskó Istvánt és Orosz Ildikót. Elmondása szerint Natáliát nemcsak történészként és tudósként ismerő képviselő olyan fiatalnak tartja őt, aki vele együtt ott volt a Kárpátaljai Magyar Főiskola születésénél és azoknál a küzdelmeknél, melyek az intézmény megmaradásáról és akkreditációjáról szóltak. „Nati neve egyben összeforrt a kárpátaljai magyar tehetséggondozással és a fiatalok felkarolásával” – mondta, majd hozzátette: „Ez azért rendkívül fontos, mert a fiatalok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét.”
A díjat Németh Zsolt és Tárnok Mária adta át Natáliának. „A 15. Lőrincz Csaba Díj átadója egy jubileumi alkalom, és nagyon fontosnak tartottuk, hogy idén Váradi Natália részesüljön a nívós elismerésben. Nem volt vita kérdése, hogy az idei díj egy kárpátaljai személynek jár. „A jelenlegi helyzetben Váradi Natália a helytállás szimbóluma. Az ő derűje, elkötelezettsége azt üzeni az egész Kárpát-medence számára, hogy lesz magyar jövő Kárpátalján” – nyilatkozott elismerően Natáliáról a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kitüntetés rendkívül nagy jelentésértékkel rendelkezik, hiszen Váradi Natália egy fiatal tudós, a főiskola tanára, a mi növendékünk volt, a főiskolán kezdett el dolgozni, végezte tudományos tevékenységét, komoly sikereket ért el. „Ez a díj azt mutatja, hogy az elmúlt 30 év nem volt hiábavaló: sikerült kinevelni egy fiatal tudósnemzedéket” – mondta az elnök. Natália nem csak a tanári pálya és a tudományos élet területén ért el eredményeket, hanem a rendkívüli szervező tevékenységével is kiérdemelte ezt a díjat: tehetséggondozás, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány vezetése, nyelvi központ és felnőttképzés vezetése.
A díjazott, Váradi Natália a rendkívüli kitüntetést három szóval jellemezte: tisztelet, köszönet és hála. „Istentől nagyon megáldva érzem magam, hogy olyan társ, munkatársak, barátok, vezetők és tehetséges fiatalokkal dolgozhatom együtt, akik hozzásegítettek e díj mögötti eredmények eléréshez” – mondta az ünnepelt. Azt is köszöni a Istennek, hogy egy olyan magas szellemi és támogató közegben dolgozhat együtt a beregszászi főiskolán, akiknek köszönhetően is eljutott idáig. „Számomra ez a díj a kárpátaljai magyarságért végzett szolgálatot jelenti. Ígérem, hogy a jövőben is igyekezni fogok támogatni a tehetségeinket” – szólt Natália. Kárpátalján megmaradni magyarnak elsősorban erkölcsi kötelesség és hitvallás is. „Hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság él, élni akar és hogy jövőjük és reményük a fiatal tehetségek gondozása” – zárta szavait Váradi Natália.
A gálaest ünnepi hangulatát a viski Szalonna és Bandája kárpátaljai népdalcsokra biztosította.
A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául március 16-át jelölte ki, ezért ehhez kapcsolódóan az elmúlt évekhez hasonlóan a Nemzetstratégiai Kutatóintézet idén is meghirdetette rajz- és esszépályázatát a magyar jelképek megünneplésére. Az adott témakör mellett idén a magyar történelem és irodalom két kiemelkedő eseménye bicentenáriumára emlékezve Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójával kapcsolatban és az ugyancsak 200 esztendeje megírt Himnuszról is készülhettek alkotások. A pályázaton a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar óvodások, iskolások és egyetemisták vehettek részt. Idén a pályázatra rekordmennyiségű, összesen több mint 3000 rajz és esszé érkezett be. A több mint 100 díjazott között 19 kárpátaljai van. A díjátadón személyesen is jelen volt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki elmondta, hogy azért jött el személyesen, hogy átadja az anyaország szeretetét, és fontos, hogy ilyenkor még jobban kapaszkodjunk össze, hisz ha minden magyar megfogja egymás kezét, akkor együtt a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét. A díjátadón jelen volt Csáky Csongor is, ugyanis a Rákóczi Szövetség már több éve partnere a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek. A szövetség elkötelezetten nyújt segítséget, kikapcsolódási lehetőséget és szervez táborokat a külhoni magyar fiatalok számára. A díjazott alkotásokból ideiglenes tárlat nyílik Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
A magyarok nemzeti ünnepe alkalmából a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) Emlékezzünk március 15-re! címmel alkotói pályázatot hirdetett, melyre a tagcsaládok idén több mint száz pályamunkát küldtek be Kárpátalja különböző településéről. A legkreatívabbak a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban szervezett ünnepélyes díjátadón kapták meg jutalmukat március 16-án.
A rendezvényen elsőként Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki külön köszönetet mondott a gyerekeknek azért, hogy alkottak, hiszen nagy élmény volt számukra látni és áttekinteni a beküldött pályamunkákat, miközben büszkeséggel töltötték el őket a gyerekek alkotásai. „A szakmai zsűri döntött, de azt hiszem, itt mindenki nyert, hiszen valamennyi pályázó értékes produkcióval lepett meg minket” – emelte ki Tarpai József.
„Számíthattok ránk, amiben tudunk, abban igyekszünk segíteni, és igyekszünk olyan kedves barátokat is elhozni, akik szintén segíthetnek” – szólt a nagycsaládosokhoz Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, majd hozzátette: végtelenül hálásak a kialakult barátságért, mely már vidékünkhöz köti őket, s köszönetet mondott a helytállásért ebben a nehéz időben is: „hogy őrzitek a szülőföldet, a nyelvet, a nemzeti ünnepünket”. Végül békét, szabadságot és egyetértést kívánt a jelenlévőknek, az egyesületnek és az itt élőknek.
Köszöntőjében dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára aláhúzta: hatalmas erőt kapnak a kárpátaljaiaktól, hiszen személyesen győződnek meg a helyiek kitartásáról, erejéről. Megköszönte a feltöltődést, amit a mostani látogatás jelentett számára. „Igyekszünk minél többször visszajönni és segíteni, amiben tudunk. A gyerekek pedig fantasztikusak, mindenkinek külön gratulálok a munkájához és ahhoz, hogy ilyen kreatívan őrzik a hagyományainkat, történelmünket, kultúránkat” – hangsúlyozta.
Az egyesülethez beérkezett pályamunkákat a KMNE Facebook-oldalán tették közzé. Böngészve az albumot meghallgathatunk szavalatokat és dalokat, láthatunk számos rajzot, kézműves kokárdát, sőt még Kossuth-kiflit is. Mindegyik gyerek dicséretet érdemel, ugyanakkor Tóth Szofi nevét külön kiemelték, hiszen háromévesen teljes átéléssel adta elő Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A videót néhány nap alatt több mint 1,5 millióan tekintették meg.
A köszöntőket követően dr. Varga-Bajusz Veronika, Kardosné Gyurkó Katalin, valamint az egyesület munkatársai átadták a megérdemelt díjakat a gyerekeknek. Az eredményhirdetést egy kézműves-foglalkozás előzte meg, melynek keretében gyöngyből és krepp-papírból készíthettek kokárdákat.
