Az amerikai tudósok legújabb tudományos tanulmánya kimutatta, hogy egyetlen összetevő hozzáadása egy csésze kávéhoz, ami gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható, segítheti szervezetünket a zsírégetésben és jelentősen javítja az anyagcserét.
Mint ismeretes, a legtöbb ember el sem tudja képzelni a munkanapja kezdetét, még inkább a szabadnapját a reggeli csésze kávéja nélkül. És szerencsére a tudósok bizonyították, ez az ital (mérsékelt adagokban) előnyöket gyakorol az egészségre, például, javítja a memóriát, növeli az éberséget és még az élettartamot is meghosszabbítja (a kávéban található erős antioxidánsok miatt).
De mielőtt még egy újabb adagot töltesz magadnak ebből az aromás italból, ami élénkít, gondolja, mit szokott hozzátenni. Talán cukor vagy tej? Vagy valami mást? A rossz hír pedig az, hogy mindkét megnevezett összetevő jelentősen rontja a kávé értékét magas zsírtartalmú zsírok és cukrok miatt.
Ha már az előre elkészített és kávézókban árusított kávéitalokról beszélünk, akkor a bennük lévő cukor- és kalóriatartalom felér egy kisebb desszerttel. Ebből következik, hogy a kávéfogyasztás többé-kevésbé jótékony hatással lehet az egészségre, attól függően, hogy mit adunk hozzá.
És ahogy egyes összetevők kevésbé hasznossá teszik ezt az italt, vannak olyanok, amelyek alkalmasak egészségesebbé tenni. Az egyik ilyen összetevő – a mindenki számára ismert fahéj. Ezért egyszerűen csak tegyen bele a téli fűszerből a kávéjába, hogy még finomabbá és aromásabbá tegye, egyben javítja az anyagcseréjét is.
A Michigani Egyetem (USA) Élettudományi Intézetének újabb kutatása szerint egy kis mennyiségű fahéj hozzáadása a kávéhoz segíti szervezetét a zsírégetésben. A tudományos vizsgálat során kimutatták, hogyan hat a fahéjaldehid – ami a fahéj egyedülálló ízét és illatát okozza, az emberi zsírsejtekre. És egyértelművé vált, hogy a kávé és a fahéj kombinációjának hatására több enzim kezd termelődni, amelyek arra kényszerítik szervezetünket, hogy aktívabban égesse a zsírt, ahelyett hogy elraktározza azt.
Hozzá kell tenni, hogy a fahéj magas szinten rendelkezik antioxidánsokkal, így képes megvédeni az emberi szívet és az agyat az életkorral összefüggő károsodásoktól.
A tanulmány megállapította, hogy ez a fűszer segít csökkenteni a rákbetegség kialakulásának kockázatát, erősíti az immunrendszert, a chicagói Les Roches Egyetem (USA) tudósai pedig azt is megállapították, hogy a fahéj segíti a memóriát és a tanulási képességet.
Viszont kávét mérsékletesen kell inni, és nem szabad az egész nap folyamán. Ennek kapcsán létezik egy tudományos nézőpont is. Egy nagyszabású tanulmány, amelynek eredményeit a Nutritional Neuroscience folyóiratban tették közzé, kimutatta, hogy naponta hat vagy több csésze kávé fogyasztása súlyos agykárosodást okozhat.
Ismeretes, hogy a tanulmányban több mint 17 000, 37 és 73 év közötti személy vett részt. Az adatok – nem, életkor, testsúly, krónikus betegségek – felvételét követően a tudósok összefüggést véltek felfedezni a kávéfogyasztás és a kisebb agytérfogat között. Ennek eredményeként kiszámolták, hogy azok a személyek, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta 6 és több csésze kávét isznak, 53%-kal nagyobb eséllyel alakul ki demencia, mint azoknál, akik egy-két csésze kávét isznak.
A tudósok azonban nemcsak az elfogyasztott kávé mennyiségét tartják fontosnak, hanem azt is, hogy mikor fogyasztják. Az Edinburgh-i Egyetem (Egyesült Királyság) Alvásgyógyászati Tanszékének kutatói kimutatták, hogy a koffein negatív hatásai az alvásra több órán keresztül is eltarthatnak. Az ember krónikus álmatlanságban szenvedhet anélkül, hogy tudná, hogy annak oka a délután elfogyasztott kávé. Ezért a szakembereknek az ajánlják, hogy csökkenteni kell a koffeint tartalmazó italok fogyasztását, minimum 6-8 órával lefekvés előtt.
A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve. Az eredmények magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az olyan fejlett térségekben, mint Európa, miért nő a bélrák előfordulása a fiatalabb felnőttek körében.
A nők elhízását korábban is összefüggésbe hozták gyermekeik egészségi problémáival. Egyes tanulmányok szerint a teherbeeséskor túlsúlyos nők gyermekeinél nagyobb a kockázatuk a súlyos születési rendellenességeknek. A kutatók most azt mutatták ki, hogy a terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott nők felnőtt utódainál nagyobb a bélrák kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél.
A tanulmány szerint az anyák elhízásának gyakorisága az 1960-as évek óta mintegy hatszorosára nőtt, és a következő évtizedekben megfigyelhető a korai stádiumban jelentkező bélrákos esetek megszaporodása.
Az amerikai kutatók a Gut című folyóiratban számoltak be arról, hogyan elemezték a kaliforniai Oaklandben 1959 és 1966 között terhesgondozásban részesült nők adatait, a terhességüket megelőző hat hónaptól a szülésig az orvosi dokumentációjukból nyert információkból. A kutatócsoport ezután több mint 18 ezer gyermek egészségi állapotát követte nyomon 2019-ig, és a felnőtté válás után kialakult bélrákos eseteket vizsgálták.
Az eredmények alapján a gyermekek közül 68-nál felnőttként bélrák alakult ki, és a diagnózisok felét még azelőtt állították fel, hogy az illető elérte volna az 50. életévét. A bélrákos esetek 20 százalékának családjában korábban előfordult ez a betegség.
A faji és etnikai hovatartozás figyelembevétele után a kutatócsoport megállapította, hogy a terhességük alatt elhízott nők felnőtt utódainál körülbelül 2,5-szer nagyobb volt a bélrák kialakulásának kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél, és valamivel kisebb kockázatnövekedést tapasztaltak a terhességük alatt túlsúlyos nők felnőtt utódainál.
A túlsúlyosság vagy elhízás köztudottan növeli a bélrák kockázatát, a brit rákkutató szervezet, a Cancer Research UK szerint az esetek 11 százalékát okozza. Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy az elhízott szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, mint a többi gyermek.
Az amerikai kutatócsoport azonban azt is gyanítja, hogy az anyaméhben jelentkező hatások fontos szerepet játszhatnak a bélrák kockázatának kialakulásában. A lehetséges mechanizmusok közül a kutatók szerint az anyaméhben kapott tápanyagok tartós változásokat eredményezhetnek az étvágyszabályozásban, az anyagcserében, valamint a testzsír szerkezetében és működésében.
A kutatók emellett azt is megemlítették, hogy az anyai elhízást korábban olyan változásokkal hozták összefüggésbe, amelyek a gyermek energia-anyagcseréjében részt vevő számos gént befolyásolnak. Az anya túlzott inzulinszintjének és magas glükózszintjének is lehet hatása a gyermekek egészségére.
Forrás: hvg.hu
[type] => post
[excerpt] => A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve. Az eredmények magyarázatta...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1630360200
[modified] => 1630277826
)
[title] => Tudósok: Nagyobb bajban van a gyerek, ha túlsúlyos az anya
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=69351&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69351
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 69352
[image] => Array
(
[id] => 69352
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[original_lng] => 66286
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20120113-anyaskodj-tulsulyosan-varandosan-komoly.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630267028:4
[_thumbnail_id] => 69352
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1409
[_oembed_a86a92927894feb447f94854c9feaedf] =>
[_oembed_time_a86a92927894feb447f94854c9feaedf] => 1630267028
[_oembed_78f621c99b651c41b62089275692dcc0] =>
Our descent into stupidity continues. Good on #LeslieSinclair for refusing to provide tacit approval of this idiotic #transgender pandering, which is apparently more important than life-saving blood donations.https://t.co/HOtHwjpIPE
— The Speculatist | Neoliberalism Kills | ? |⏳ |? (@AlsoRandom) June 18, 2022
A vörös hús kis mennyiségben való fogyasztása az egészséges táplálkozás része lehet. Ellenkező esetben megnő a bélrák kialakulásának kockázata, állítják Nagy-Britannia Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának szakértői.
Az ajánlott napi adag körülbelül 70 g vörös hús (marhahús, bárány és sertés), vagy kolbász, szalonna, sonka, szalámi és pástétom, de a napi norma nem haladhatja meg a 70 g-ot.
„Ha napi 90 grammnál több vörös és feldolgozott húst fogyaszt, az Egészségügyi Minisztérium javasolja, csökkentse az adagot 70 grammra, ami az Egyesült Királyságban a napi átlagos fogyasztás” – áll a közleményben.
A 90 g körülbelül három vékonyra szeletelt marhahús, bárány vagy sertéshúsnak felel meg, mindegyik körülbelül fele akkora, mint egy szelet kenyér.
„A reggeli, amely két tipikus brit virsliből és két darab bacon-szalonnából áll – 130 g-nak felel meg” – mondták a szakértők.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vörös húsfogyasztás kapcsolatban van a vastagbélrák, a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák kialakulásával. A világ számos országában az egészségügyi hatóságok javasolják a húskészítmények és a vörös hús fogyasztásának korlátozását, mivel ez a szívbetegség, a cukorbetegség és más betegség kialakulásának fokozott kockázatával jár.
Ukrajna egészségügyi minisztériuma azt tanácsolja az ukránoknak, hogy korlátozzák a vörös hús fogyasztását heti 500 grammra.
A vörös hús – az emlősök mindenfajta húsa (izomszövete), beleértve a marhahúst, borjúhúst, sertéshúst, bárányt, ló- és kecskehúst.
Nitrát, nitrit, páclé, pácsó, ízfokozók – ezek az adalékanyagok kerülhetnek a gyorsérlelésű húsvéti sonkákba, de miért használja ezeket a hentesipar, és okozhat-e bármilyen bajt a fogyasztásuk?
A nyugati kereszténység egyik legnagyobb és legjelentősebb ünnepe a húsvét, ilyenkor megtelnek az asztalok füstölt, érlelt sonkákkal. A hagyomány szerint a farsang előtti utolsó disznóvágáskor eltett füstölt sonka kerül ilyenkor elénk, mivel a 40 napos böjti időszak alatt pont elkészül az ünnepre, tehát alapvetően a tradicionális, adalékanyagokkal készült sonkák előállítása hosszú folyamat.
Ez viszont pénz- és időigényes, pedig a füstölés és a sózás is régi tartósító eljárások, de az ipari és a tömegtermelésbe ez nem igazán fér bele, így jöttek a gyorsított és leegyszerűsített eljárások a sonkák esetében.
A nitrit, ezen belül is az élelmiszeriparban felhasznált nátrium-nitrit (NaNO2, a csomagolásokon az összetevők között E250) egyik előnye, hogy a botulizmus nevű mérgezést okozó baktérium (Clostridium botilium) szaporodását gátolja – ezt egyébként kolbászmérgezésnek is hívják, ami nagyon nem játék.
A baktérium toxinjai olyan mérgezést okozhatnak, ami akár halálos is lehet, mivel napokig lappang az ember szervezetében, így nehéz hamar észrevenni a fertőzést.
A nitrit tehát nagy segítség ennek a baktériumnak az elpusztításában, ugyanakkor erre a hagyományos sózás is képes, igaz, jóval tovább tart a folyamat. Előnye még, hogy megőrzi a húsok élénk rózsaszín színét (ahogyan egyébként a hidegfüstölés is), a melegfüstöléstől viszont szürkések, sápadt lesznek a húsok. A hús színét egy mioglobin nevű fehérje adja, de hő hatására bebarnul, nitrittel viszont ezt el lehet kerülni.
Fontos még, hogy nitrit és a nitrát kis mennyiségben nem ártalmas az egészségre, nagy mennyiségben viszont mérgező, ezért szigorúan szabályozzák a maximálisan felhasználható mennyiségüket.
Azért, hogy a gyártás alatt ne keverjék össze a hagyományos sóval, rózsaszínre színezik, hogy világosan megkülönböztethetőek legyenek egymástól.
Lehet még trükközni a címkén feltüntetett szavakkal is, nem mindegy ugyanis, hogy “füstölt” vagy “füstölt ízű” a sonka, amit veszünk: az utóbbi azt jelenti, hogy a húsba füstaromát juttatnak, ami persze meg sem közelíti az igazi, bükkel, tölggyel, dió- vagy cseresznyefával füstölt húsok ízét és illatát.
Végül néhány fontos infó, amiket a gyártóknak kell feltüntetniük a sonkák címkéjén, szóval ezekre mindenképp figyelj:
az állat fajtája, amelyből készült (kivéve a sertést)
az előkészítés módja (darabolt, kötözött)
a hőkezelés módja (nyers, főtt)
a pácolás és/vagy füstölés módja, amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó felirat a nyers sonkákon.
I.e. 600-ban fedezték fel az emberek a méz előnyeit és tápértékeit és céltudatosan kezdtek el méhészkedni. De még azelőtt ritka csemegeként és csodaszerként értékesítették a vadmézet, és a legtöbb betegség esetében használták is. Arisztotelész és Pitagorasz is szívesen fogyasztott mézterméket, mert meg voltak győződve tagadhatatlan előnyeiről.
De bár ma a méz már elérhető termék, ennek ellenére sokan szinte semmit sem tudnak a méhészet fő termékéről. Ezért kiválasztottunk 10 érdekes tényt, amelyek segítenek jobban megérteni a méz természetét és felhasználási módjait.
Több tucat szokatlan tény a mézről
A „méz” szó zsidóeredetű, „varázslatnak” fordítható, de nem ez a legérdekesebb tény az édes termékkel kapcsolatban:
1. Tutanhamon ókori egyiptomi fáraó sírjában egy egész amforát találtak mézzel. A légelzáró dugónak köszönhetően az amphora tartalma nem érintkezett a levegővel, így évszázadok át nem változott a minősége és kémiai összetétele.
2. Gyors energiafeltöltő hatása miatt az űrhajósok étrendje mézes finomságokat kell hogy tartalmazzon.
3. A legdrágább az úgynevezett „manukaméz” (Új-Zélandi csodaszer), amely kilogrammonként körülbelül 5000 euróba kerül, barlangban található 1800 méter mélyen.
4. Az ókori Rómában a méz volt az a pénznem, amelyet az adósságok és bírságok kifizetésére valamint a piacon történő vásárláskor használtak.
5. A mézelő méhek populációjának növelése érdekében Párizsban külön méhszállodát hoztak létre fúrt rönkből, forgácsból és deszkából. Az ilyen szerkezetek kialakítása ideális a lépek készítéséhez, ezért a méhcsaládok örömmel telepednek le ott.
6. A „mézeshetek” kifejezés valóban közvetlenül kapcsolódik a mézhez, mert Norvégiában, ahonnan az ötletet kölcsön vették, az ifjú házasok hagyományosan házasságkötés utáni első órában először méztermékeket és mézes italokat fogyasztanak.
7. A méz tucatnyi alkoholos és üdítő ital összetevője. Például az angol szerzetesek több évszázaddal ezelőtt mézes sört főztek.
8. Dél-Amerikában van egy sajátos darázsfaj, amely szintén képes mézet termelni. Az indiánok ősidők óta élvezik ezt a terméket, otthonukban is tartottak darazsakat.
9. Az ecuadori kábítószer-kereskedők kitalálták a kokain közvetlen mézbe történő szállításának módját azáltal, hogy kaptárokat telepítenek a kokain ültetvényekre. Az így kapott termék magas koncentrációban tartalmazott kábítószereket, ezért a kokain egyik alfajának felel meg.
10. A méz kristályosodása természetes folyamat, amely a termékben lévő fruktóz mennyiségétől függ. Minél több, annál gyorsabban sűrűsödik és kristályosodik a méz, és a közhiedelem ellenére ez nem a termék cukorsziruppal való hígításának köszönhető.
A méz antibakteriális és sebgyógyító hatású, emellett erőteljes energia töltetet biztosít, és megfázáskor enyhíti a köhögést. De fontos tudni azt is, hogy a méz nem csodaszer, hanem meglehetősen széles kémiai összetételű termék, amely gondatlan alkalmazás esetén allergiát vagy étkezési rendellenességet okozhat. Ezért a szakértők nem javasolják napi 25 grammnál több méz fogyasztását, ami körülbelül 6 teáskanál.
Megelőző munkàt végeznek, a pàciensek szinte családtagok, bizalommal fordulnak hozzájuk. A családorvos a nagypapától az unokáig mindenkit ismer, kívülről fújja a családtagok egészségi állapotát, ezt az információt képes hasznosítani a betegségek kezelésében. Ismerjük meg Dr. Jakab Lajos badalói és dr. Kovács Mária szürti családorvos munkájàt.
Miért pont a jóga? És mindez azért, mert a közelmúltban a „civilizáció betegségeinek” – a pánikbetegség, a depresszió és a szorongás – hagyományos gyógymódjainak egyfajta alternatívájaként beszélnek a jógáról. De egyszer s mindenkorra hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem népszerűsítjük a jógát, mint minden betegség gyógymódját. Ezért arra kérjük az olvasóinkat, hogy felelősségteljesen kezeljék életüket és egészségüket, mivel az öngyógyítással saját maguknak árthatnak.
A dinamikus gyakorlatok, a nyújtózás és a meditáció kombinációja segíti a stressz, szorongás csökkentését, a jó hangulat megteremtését és a magabiztosságot. Sokan azért gyakorolják a jógát, mert divatos, és sok hollywoodi híresség csinálja, de nem mindenki ismeri el, hogy valójában enyhülést keres a depresszió, a szorongás tüneteitől, mi több, alternatívát keres a pánikrohamok leküzdésére.
„A jóga egyre népszerűbb a nyugaton. Az emberek felismerték, hogy a fő oka – mentális egészségügyi problémák. A jóga empirikus tanulmányozása kimutatta, hogy a gyakorlat valóban kiváló megközelítés a mentális állapot javítására, beleértve a depresszió, a pánik és a szorongás leküzdését” – mondta dr. Lindsay Hopkins a San Francisco-i Veteránok Orvosi Központjának orvosa.
Hopkins asszony tanulmánya, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság konferenciáján mutattak be, megállapította, hogy az idősebb férfiak, akik hetente kétszer nyolc héten át gyakorolták a jógát, kevesebb depressziós tünettel rendelkeztek. Ezen felül emelkedett általános önértékelésük, hangulatuk és anyagcseréjük is javult, az álmatlanság részben eltűnt, és ez befolyásolta általános pszichikai és érzelmi állapotát.
A San Francisco-i Alliante Egyetem egy tanulmányt mutatott be, amely megállapította, hogy a 25 és 45 év közötti nőknek, akik hetente kétszer gyakorolják a Bikram-jógát, szignifikánsan csökkentek a depresszió tüneteit, összehasonlításban azokkal, akik csak tervezték, hogy elkezdenek jógázni.
És a Massachusettsi kórház (USA) kutatói a jógát gyakorló emberek egy csoportjának elemzése után megállapították, hogy a Bikram jóga javítja az életminőséget, növeli az optimizmust, a mentális funkciókat és a fizikai képességeket.
Dr. Nina Fallber, a hollandiai Integratív Pszichiátriai Központja orvosának tanulmánya kimutatta, hogy a jóga alkalmazható a depresszió, a pánik és a szorongás kezelésére, ha más kezelések nem segítenek. A kutatók 11 éven át depressziós és szorongó emberek csoportját figyelték meg, és kilenc héten át hetente egyszer egy kétórás jógaórán vettek részt. A betegeknél csökkent a depresszió, szorongás, indokolatlan félelem és stressz aránya. És 4 hónap után ezek a betegek teljesen megszabadultak mindezektől a tünetektől.
Egy másik tanulmány, amelyet szintén dr. Fallber vezetett, megállapította, hogy több tucat depressziós és szorongó egyetemi hallgató végül a jógát választotta a rendszeres relaxációs órák helyett. A résztvevőket két csoportra osztották, és 30 percig gyakoroltak jóga vagy relaxációt, majd felkérték őket, hogy végezzék el ugyanazokat a gyakorlatokat otthon nyolc napon keresztül egy 15 perces videó segítségével. Közvetlenül ezután mindkét csoport tagjainál csökkentek a tünetek, de két hónappal később csak a jógázó csoport volt képes megbirkózni a depresszióval és a rossz hangulattal.
„Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a jóga alapú mentális beavatkozások a krónikus depresszióban és szorongásban szenvedő betegek számára alkalmasak. Jelenleg a jógát csak kiegészítő megközelítésként ajánlhatjuk, amely valószínűleg hatékony lesz a terapeuta által engedélyezett szokásos megközelítésekkel kombinálva. További bizonyítékokra van szükség annak bizonyításához, hogy a jóga lehet a depresszió vagy akár a pánik egyetlen kezelési módja” – mondta dr. Nina Fallber.
Az amerikai orvosok új ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek segítenek csökkenteni a rák kialakulásának esélyét. Az American Cancer Society ajánlásainak elkészítésében az onkológia területén végzett legújabb kutatásokra támaszkodik.
Nézzük meg három fő ajánlást, és akkor meglátjuk, vajon a normál életritmusú személyek számára mennyire nehéz alkalmazkodni ezekhez a tanácsokhoz a rák elkerülése érdekében a jövőben.
1. Aktív életmód
A legújabb, nagy horderejű tanulmány szerint a többnyire „ülő” életmódot követő embereknél 82%-kal nő a rák kialakulásának esélye. Ezért az orvosok azt javasolják, hogy egy felnőtt napi 150–300 percet töltsön mérsékelt testmozgással, és 75–150 percet napi nagy fizikai aktivitással. A magas fizikai aktivitás azt jelenti, hogy a pulzus eléri a maximum kétharmadát, és a légszomj miatt nehéz kimondania egy teljes mondatot.
2. Teljes lemondás az alkoholról és a dohányról
Az orvosok egyre szigorúbb ajánlásokat fogalmaznak meg az alkoholfogyasztásra vonatkozóan. Ha korábban a mérsékletes alkoholfogyasztás lehetősége megvolt, most az orvosok ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes mértékű lemondást ajánlanak.
Ha el sem tudja képzelni az életét alkohol nélkül, akkor az egészséges norma – napi egy adag a nőknek, kettő a férfiaknak. Az alkoholtartalmú italok ekvivalensében ez egyenlő 0,3 liter világos sörrel vagy egy pohár száraz vörös borral naponta.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az alkohol mellett a dohány a rák szempontjából az ember legnagyobb ellensége. Végül is a rákos esetek több mint egyharmada közvetlenül kapcsolódik a dohányzáshoz.
3. Kiegyensúlyozott étrend
Az orvosok azt javasolják, hogy több zöldséget, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű termékeket fogyasszanak. Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek színeseknek kell lenniük az étrendben, mert így csökkenthetik a rák esélyét. Ezt a legfrissebb hiteles tanulmányok bizonyítják, többek között a gyomor-, bél- és emlőrák esetében.
Érdemed lemondani vörös húsokról, a félkész termékekről (húskonzervek, sült krumpli stb.), üdítő italokról.
A vörös hús elhagyása nem jelenti a vegetarianizmusra való áttérést. Az orvosok szerint más típusú húsokat lehet enni, vagy növeljék a fehérjékben és tápanyagokban gazdag növényi ételek arányát.
