Az emberiség fennmaradása szempontjából a hulladék kérdése bolygónkon régóta az egyik legnagyobb probléma.
Az elmúlt két évben a koronavírus járvány miatt pedig példátlan méreteket öltött. Bár úgy tűnik, hogy a karanténban lévő emberiségnek kevesebb szemetet kellene generálnia, ám ennek éppen az ellenkezője történt – a helyzet csak romlott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban kijelentette, hogy rengeteg a Covid-19 világjárvány elleni küzdelem során felhalmozódott egészségügyi hulladék, ami közvetlen veszélyt jelent az emberek egészségére és életére, valamint egész környezetre. Az egyszerűen kidobott használt fecskendők, a laborvizsgálatokhoz szükséges készletek és a vakcinákat tartalmazó injekciós üvegek több tízezer tonna egészségügyi hulladékká változott, áll az ENSZ Egészségügyi Ügynöksége jelentésében.
Emellett a 71 oldalas dokumentumban nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2020 márciusától 2021 novemberéig tartó időszakban, az ENSZ honlapján keresztül 87 ezer tonna egyéni védőeszköz képezi a hulladék nagyobb részét. Több mint 140 millió teszt-készletet szállítottak ki, ami 2600 tonna, többségében műanyag és vegyi hulladék képződéséhez vezethet. A becslések szerint körülbelül 8 milliárd adag vakcinát használtak fel világszerte, ezzel 144 000 tonna hulladékot termeltek üvegfiolák, fecskendők, injekciós tűk és védődobozok.
Bár a WHO nem javasolja a kesztyű használatát az oltóanyag-injekció beadása során, a jelentés szerint ez valószínűleg bevett gyakorlat. A jelentés készítői Nagy-Britannia példájára hivatkozva azt javasolták, hogy minden egészségügyi dolgozó átlagosan heti 50 pár kesztyűt dob ki.
Michael Rayan, a WHO rendkívüli helyzetekkel foglalkozó igazgatója megjegyezte: „A szükséges védőeszközök biztosítása az egészségügyi személyzet számára elengedhetetlen. De az is fontos, hogy biztosítsuk azok biztonságos használatát a környezet károsítása nélkül.”
Összességében jelenleg az egészségügyi intézmények körülbelül 30%-a (a legkevésbé fejlett országokban – 60%) nemcsak a járvány képezte hulladék újrahasznosítását végző berendezéssel nem rendelkezik, de még a hagyományos hulladékot sem tudják újrahasznosítani.
A kiselejtezett anyagok potenciális veszélyt jelentenek az egészségügyi dolgozókra: égési és tűszúrás okozta sérülések, a mikrobák okozta betegségek. Veszélyt jelent a rosszul kezelt hulladéklerakók közelében élők számára, akik a hulladékok elégetése miatt szennyezett levegő és az ivóvíz rossz minősége miatt szenvedhetnek, illetve a sokféle fertőzést magával hordozó kártevők, amelyek igen kedvező feltételeket teremthetnek egyik vagy másik betegség kialakulásának.
A WHO jelentése nem tartalmaz konkrét példákat arra vonatkozóan, hogy hol halmozódtak fel ezek a hulladékok, de megemlít olyan problémát, mint a hulladék újrahasznosításának hiánya India vidéki járásaiban, valamint nagy mennyiségű székletet tartalmazó leülepedések a madagaszkári karantén létesítményekben. Könnyen rájöhetünk arra, hogy ez a probléma nem korlátozódik Dél-Ázsiára vagy Afrikára, hanem a Föld szinte minden szegletére jellemző.
A WHO ismét reformokra és további befektetésekre szólított fel, beleértve a csomagolás használatának csökkentését, az egyéni védőeszközök észszerűbb használatát és a tűzveszélyes hulladékok feldolgozása technológiájába való beruházás.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
