Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagországai hivatalos egyezményben állapodtak meg, amely egy sor intézkedést tartalmaz globális világjárványok esetére. A Reuters szerint a dokumentummal kapcsolatos intenzív tárgyalások több mint három évig tartottak. Jogi ereje van, ezért a WHO tagállamai számára kötelező a végrehajtás.
A paktum egyértelműen kimondja, hogy a koronavírushoz hasonló világjárvány esetén a szervezetnek szabad hozzáférést kell biztosítania a kórokozóhoz, az országok kötelesek globális logisztikai hálózatot kiépíteni, és elősegíteni a földrajzilag sokrétű kutatási kapacitások kialakítását a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
A jövőbeli járványok elleni védelemről szóló szerződést a WHO jelentős politikai győzelmének tekintik, amely bebizonyította, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül is képes elérni a globális célokat. Az USA idén kilépett a dokumentum jóváhagyásának folyamatából, miután Donald Trump elnök bejelentette, hogy országa kilép a szervezetből.
A WHO halaszthatatlan intézkedések meghozatalára szólít fel, mivel a kanyaró terjedése már 58 országot érint, köztük az Egyesült Államokat is, ahol a betegség következtében két gyermek életét vesztette – számolt ba a Liner.hu.
Az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában tartott sajtótájékoztatón Kate O’Brien, a szervezet oltási igazgatója nyomatékosította a helyzet komolyságát. „A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos megbetegedés, így bárhol is üti fel a fejét, komoly gondokat okozhat” – mondta a szakember, aki részletesen ismertette a jelenlegi helyzetet.
A texasi helyzet különösképp aggodalomra ad okot, ugyanis már több száz megbetegedést regisztráltak. Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter, aki korábban szkeptikusan állt a védőoltásokhoz, mostanra elismerte azok hatékonyságát, ám szakértők szerint ez a változás nem elegendő a járvány megfékezéséhez.
Határozott válaszlépések szükségessége
Az amerikai egészségügyi helyzetre reagálva O’Brien elmondta, „az Egyesült Államok igyekszik megfékezni a betegség terjedését, ugyanakkor bármely országban is terjed a kanyaró, a megtett lépések nem tekinthetők elégségesnek. Kizárólag akkor mondhatjuk azt, hogy eleget tettünk, amikor a terjedést sikerül teljesen megállítani” – nyilatkozta az igazgató.
A szakember rámutatott arra, hogy a megbetegedések számának emelkedése mögött az átoltottság csökkenése áll, amit részben a COVID–19 világjárvány következményének tulajdonítanak. Az amerikai járványügyi központ adatai alapján a kanyaró elleni védőoltások 97 százalékos hatékonyságot mutatnak. Mindezek tükrében az amerikai egészségügyi hatóságok nyomatékosan kérik a szülőket gyermekeik beoltatására.
A védőoltások 1963-as bevezetése előtt az Egyesült Államokban évente három-négy millió ember, főként gyermek betegedett meg kanyaróban. Napjainkban ez a szám általában nem haladja meg a 200 esetet.
A betegség lefolyása a legtöbb gyermeknél szövődménymentes, ennek ellenére egyes esetekben súlyos komplikációk léphetnek fel, többek között tüdőgyulladás, vakság, agyvelőgyulladás, szélsőséges esetben pedig halál.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagjai közel állnak a világjárványokra történő felkészülést szolgáló szerződés megszövegezéséhez, erről értesült a Reuters hírügynökség a tárgyalásokban részt vevő forrásoktól szombaton. A WHO szóvivője pedig azt mondta, hogy a megbeszéléseket kedden folytatják – olvasható az MTI beszámolójában.
Három éve folynak a tárgyalások a világ új kórokozókkal szembeni védelmének megerősítését szolgáló, jogilag kötelező érvényűre tervezett paktumról.
„Az éjszaka folyamán szombat reggel kilenc óráig folytak a tárgyalások, de nem sikerült megoldást találni a vitás kérdésekre” – mondta a genfi megbeszéléseken részt vevő egyik forrás a Reutersnek. Ugyanakkor egy másik genfi diplomáciai forrás szerint pozitívabb volt a megbeszélések eredménye, ő azt mondta: „Nagy előrelépés történt […] szinte az egész szerződésről sikerült megállapodni, néhány nyitott, de kulcsfontosságú kérdéssel”.
A tárgyaló testület társelnöke korábban azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy „elvben” sikerült megállapodásra jutni.
Az Egyesült Államok Donald Trump elnök februárban kiadott rendelete alapján kilépett a WHO-ból, és nem vett részt a mostani tárgyalásokon sem. A WHO többi 192 tagországa, amelynek képviselői részt vettek a megbeszéléseken, a megállapodás hivatalos elfogadása után szabadon dönthet, hogy ratifikálja-e azt vagy sem.
A tárgyalásokat mindvégig nehezítették olyan – egyebek között az Egyesült Államokból, de Nagy-Britanniából és Ausztráliából is érkező – vádak hogy a paktum alááshatja a nemzeti szuverenitást, mivel túl nagy hatalmat ad egy ENSZ-szervezetnek. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint viszont a megállapodás segítene az országoknak jobban védekezni a világjárványok kitörése ellen.
Az év eleje óta több mint háromszáz ember halt meg kolerában Angolában – közölte szombaton az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és arra figyelmeztetett, hogy „nagyon magas” a járvány továbbterjedésének kockázata.
A WHO március 23-ig 8543 megbetegedésről és 329 halálesetről számolt be, Angola 21 tartományából 16 érintett.
Az olajkincsekben gazdag afrikai ország a gazdag altalaj ellenére a nagyfokú szegénységgel és a higiénia hiányával küzd.
„Tekintettel a járvány gyors fejlődésére, a jelenlegi esős évszakra és a szomszédos országokkal való határokon átnyúló mozgásokra, a WHO úgy véli, hogy a további terjedés kockázata Angolában és a környező területeken nagyon magas” – közölte a szervezet.
Angola szomszédjában, Namíbiában a hónap elején regisztrálták az első kolerás esetet csaknem tíz év óta, amikor egy 55 éves nő meggyógyult és kiengedték a kórházból.
A kolera akut bélfertőzés, amelyet a Vibrio cholerae baktériummal szennyezett, gyakran fekáliából származó étel és víz terjeszt. Súlyos hasmenést, hányást és izomgörcsöket okoz. Kezelés nélkül órákon belül halálos kimenetelű lehet, bár egyszerű szájon át történő rehidrálással, súlyosabb esetekben pedig antibiotikumokkal kezelhető.
Az év eleje és március 23-a között a WHO 24 országban 93 172 kolerás megbetegedésből származó 1197 halálesetet regisztrált, az esetek 60 százaléka Afrikában fordult elő.
Emberéletek is múlhatnak az amerikai nemzetközi fejlesztési támogatások befagyasztásán, tekintettel arra, hogy ez a lépés súlyos visszalépésekhez vezet az olyan halálos betegségek elleni küzdelemben, mint a malária vagy a HIV/AIDS – hívta fel a figyelmet hétfőn Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján.
Úgy vélekedett, hogy amennyiben az amerikai támogatás továbbra is kimarad, az az idén további 15 millió maláriás megbetegedéshez és akár 107 ezer további halálos áldozathoz vezethet.
Tedrosz közölte, hogy a hiányzó amerikai források miatt már most fennakadások vannak a malária és a HIV/AIDS megelőzését, illetve kezelését szolgáló projektekben.
A WHO főigazgatójának számításai szerint a HIV-projektek megszakadása akár 3 millió halálos áldozathoz vezethet.
Szintén figyelmeztetett a főigazgató az esetleges visszalépésekre a tuberkulózis, illetve a kanyaró elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy egy kizárólag az Egyesült Államok által támogatott – több mint 700 laboratóriumból álló, kanyaró-, illetve rózsahimlő fertőzésekre szakosodott globális hálózat „közvetlenül a végét járja”.
Tedrosz beszédében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél (USAID), illetve más – külföldi egészségügyi projekteket támogató – amerikai intézményeknél elhatározott drasztikus forráscsökkentésekre hivatkozott. Emlékeztetett arra, hogy
Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból is, ami szintén pénzügyi megszorításokhoz fog vezetni az ENSZ-szervezetnél.
A WHO főigazgatója mindemellett hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak jogában áll eldönteni, hogyan, illetve milyen mértékben nyújtson másoknak támogatást. „Az Egyesült Államoknak azonban felelőssége is gondoskodni arról, hogy közvetlen pénzügyi támogatásának megvonása rendezetten és emberségesen történjen, hogy az egyes országok alternatív pénzügyi forrásokat találhassanak” – húzta alá.
Öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is kihirdette a koronavírus-járvány kezdetét.
Ez idő alatt 5 846 210 ukrán betegedett meg koronavírusban, és 113 819-en haltak meg a betegség szövődményei következtében – közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A megbetegedés első esetét 2020. március 3-án jegyezték fel.
„2024-ben Ukrajnában a Covid–19 megbetegedések száma 145 518-ra, a halálos kimenetelű esetek száma pedig 688-ra csökkent, szemben a 2021-es járványcsúcs adataival: 2 608 196 fertőzéses eset és 77 409 elhalálozás”, jelentette a tárca.
Ez alatt az öt év alatt összesen mintegy 36 millió oltást végeztek el. Az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, hogy a legaktívabban a 20-39 évesek vették fel a védőoltást.
A WHO hivatalosan 2023 májusában jelentette be a járvány végét. A Covid–19 azonban nem tűnt el, és az influenzával együtt továbbra is az akut légúti vírusfertőzések csoportjába tartozik, közölte a minisztérium.
„A súlyos lefolyású Covid–19 fertőzés elleni védekezés egyetlen hatékony módja a védőoltás. Ingyenes és a lakosság különböző kategóriái számára elérhető Ukrajna egészségügyi intézményeiben. Hogy felvegye a védőoltást, forduljon háziorvosához”, tanácsolják a szakemberek.
Az Egészségügyi Minisztérium 2024 augusztusában frissített ajánlásai szerint a legtöbb embernek egy Covid–19 elleni védőoltást kell felvennie a járványszezon kezdete előtt.
A súlyos lefolyású Covid–19 fertőzés kockázatának kitett személyek számára nagyobb számú oltóadag javasolt, azaz 6-12 hónap elteltével az újraoltást tanácsolják.
[type] => post
[excerpt] => Öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is kihirdette a koronavírus-járvány kezdetét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741905180
[modified] => 1741889592
)
[title] => Öt évvel ezelőtt kezdődött a Covid–19 világjárvány: hány ukrán betegedett meg ezalatt az idő alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235101&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235101
[uk] => 235109
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 235102
[image] => Array
(
[id] => 235102
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[original_lng] => 38432
[original_w] => 770
[original_h] => 431
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany-768x430.webp
[width] => 768
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-fertozes-jarvany.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741882393:12
[_thumbnail_id] => 235102
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1743
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
A svájci IQAir cég, amely a levegő minőségének monitorozásával foglalkozik, a 2024-es évben mindössze hét országot talált, ahol a levegő minősége megfelelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványainak.
A 2024-es jelentéshez az IQAir tudósai több mint 40 000 levegőminőség-ellenőrző állomás adatát elemezték 8 954 helyszínen, 138 országban, területen és régióban.
Elemzőik szerint a következő hét ország felelt meg a WHO évi átlagos levegőminőségi előírásának:
Ausztrália
Bahama-szigetek
Barbados
Észtország
Grenada
Izland
Új-Zéland
Az Óceánia a világ legtisztább régiója: a régió városainak 57%-a megfelel a WHO évi előírásainak.
A 2024-es év legszennyezettebb országai a következők lettek:
Csád – a levegőminőség több mint 18-szorosan meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Banglades – több mint 15-szörösen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Pakisztán – több mint 14-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
Kongói Demokratikus Köztársaság – több mint 11-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait;
India – több mint 10-szeresen meghaladta a WHO évi ajánlásait.
[type] => post
[excerpt] => A svájci IQAir cég, amely a levegő minőségének monitorozásával foglalkozik, a 2024-es évben mindössze hét országot talált, ahol a levegő minősége megfelelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványainak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741900080
[modified] => 1741885557
)
[title] => Tavaly mindössze hét országban felelt meg a levegő minősége a WHO előírásainak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235156
[uk] => 235013
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235014
[image] => Array
(
[id] => 235014
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[original_lng] => 26951
[original_w] => 666
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/2025-03-12-150957.jpg
[width] => 666
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741878358:5
[_thumbnail_id] => 235014
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1164
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Öt év telt el azóta, hogy 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. A bejelentés nyomán számos példa nélküli intézkedés lépett életbe világszerte: országokat zártak le, határokat vontak meg, és egykor nyüzsgő városok elnéptelenedtek, szinte kísérteties csendbe borulva.
A 2020. március 23-án készült képen az üres Times Square látható New Yorkban Fotó: Northfoto
Most videó formájában emlékezhetünk meg erről a napról, egy fotó-összeállítással, amely a világ legikonikusabb nagyvárosainak kihalt utcáit mutatja be. A képsorok Párizs, New York, Velence, Moszkva, Rio de Janeiro, Isztambul és London szívébe engednek betekintést, ahol a normál körülmények között emberek ezrei hömpölyögnének, ám a járvány kezdetén a teljes csend és elhagyatottság uralta a tereket.
A képek megrendítő emlékeztetők arra az időszakra, amikor a világ megállt. Az egykor nyüzsgő Champs-Élysées üres volt, a Times Square neonfényei hiába világítottak, nem volt, aki lássa őket. A velencei csatornák partján nem tolongtak turisták, és a Rio de Janeiro-i Copacabana strandja szokatlanul csendes maradt.
A 2020. május 12-én készült képen zárt üzletek láthatók a Regent Streeten, London központjában, Nagy-Britanniában Fotó: Northfoto
A világjárvány első hónapjai mindenki számára emlékezetesek maradnak: a bizonytalanság, a félelem, de egyben a közösségek összefogása és a remény időszaka is volt. Négy évvel később már más kihívásokkal nézünk szembe, de a fotók visszarepítenek bennünket abba a pillanatba, amikor az emberiség egy közös ellenség ellen küzdött – és végül alkalmazkodott egy új valósághoz.
A 2020. április 14-én készült fotón ragasztott padok láthatók a Temze déli partján, a háttérben a londoni City, Londonban, Nagy-Britanniában Fotó: Northfoto
[type] => post
[excerpt] => Öt év telt el azóta, hogy 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. A bejelentés nyomán számos példa nélküli intézkedés lépett életbe világszerte: országokat zártak le, hat...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741872300
[modified] => 1741870461
)
[title] => Amikor megállt az élet: 5 éve, hogy a WHO világjárvánnyá nyilvánította a COVID–19-et (Fotók, videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235104&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235104
[uk] => 235226
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235105
[image] => Array
(
[id] => 235105
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[original_lng] => 184048
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/covid-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741959507:8
[_thumbnail_id] => 235105
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 944
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Donald Trump kormánya kész meghagyni az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetben, azzal a feltétellel, hogy radikális reformot hajt végre, beleértve egy amerikai tisztviselő kinevezését a főigazgatói posztra Tedrosz Gebrejeszusz mandátumának 2027-es lejárta után – számolt be a Reuters két forrásra és egy újságírók által áttekintett dokumentumra hivatkozva.
A dokumentumban, amelyet Trump tanácsadóinak a beiktatása előtt adtak át, azt javasolták, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb jelentse be kilépését a WHO-ból, és fogadjon el „radikálisan új megközelítést” az ügynökséggel való együttműködésben, beleértve egy amerikai tisztviselő főigazgatói kinevezését is.
A szervezet reformjáról még Trump hivatalba lépése előtt szó esett. A Trump csapata felkérésére egy „független politikai szakértő” által kidolgozott terv egy amerikai különmegbízott kinevezését javasolja, aki tárgyal a WHO-val, és közvetlenül az elnöknek és a Fehér Háznak tesz jelentést.
A küldött ragaszkodott ahhoz, hogy az egészségügyi ügynökség élén egy amerikai tisztviselő álljon: „…az amerikai vezetés hiánya a WHO élén döntő tényező volt az amerikai pénzek pazarlásában és a szervezet hatékonyságának csökkenésében.”
Kínában jelenleg fokozott riadókészültség van érvényben, mivel egy új, a Covid–19-hez hasonló, influenzaszerű tünetekkel járó vírusról érkeznek jelentések országszerte.
Több, Kínával szomszédos ország közegészségügyi frissítéseket adott ki a humán metapneumovírusról (HMPV) a légúti fertőzés Kínában tapasztalt növekedése miatt.
A Newsweek e-mailben kereste meg az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumát (HHS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai képviseleti irodáját, hogy kommentálja a hmptv-járványt.
A HMPV megbetegedések számának növekedéséről szóló jelentések világszerte aggodalmat keltettek, mivel a közelmúltban több esetet jelentettek a szárazföldi Kínán kívül is – Hongkongban és Malajziában. Sem a kínai kormány, sem a WHO nem hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet a vírus miatt.
Öt évvel ezelőtt a Covid–19 első eseteit Kínában azonosították, majd később több tucat országot érintett, és globális világjárvánnyá vált, amely több mint 7 millió ember halálát okozta.
Számos vírus, köztük a madárinfluenza, a norovírus és az RSV világszerte és az Egyesült Államokban is kering. A vírusjárványok közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel jelentősen érintik a veszélyeztetett lakosságot, és megterhelik az egészségügyi rendszereket és erőforrásokat.
A humán metapneumovírus (hMPV) néven ismert betegség enyhe, megfázáshoz hasonló tünetegyüttest okoz.
A gov.uk, amely a Covid–19 típusú betegségeket követi nyomon, nemrégiben kimutatta, hogy ugyanaz a HMPV betegség már jelen van az Egyesült Királyságban is.
Egy Csiangszu tartománybeli orvos december 27-én közzétette, hogy egy eddig ismeretlen vírust fedeztek fel az egészségügyi intézményükben.
Az orvos elmondta, hogy az érintett betegek tüdőgyulladással és légzési nehézségekkel küzdenek.
Bár a vírus nem olyan fertőző, mint a koronavírus, lényegesen magasabb a halálozási aránya.
Az orvos szerint a 30 betegéből hatan sajnos meghaltak, további három pedig a halál küszöbén áll. Egy nő a közösségi médiában azt állította, hogy Shenyangban, Kína Liaoning tartományának legnagyobb városában, a nagy kórházak teljesen túlterheltek – írja a Daily Star.
