Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children – HBSC) című nemzetközi kutatás szerdán közzétett eredményei szerint.
A Koppenhágában bemutatott, a 2018-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló jelentés szerint a kibertérben felbukkanó erőszak jelentősen megnőtt a legutóbbi, 2018-ban elkészített felmérés óta.
A legfrissebb adatok szerint a diákok 15 százaléka élt már át internetes zaklatást. A fiúk között ez az arány a 2018-ban közzétett jelentés 12 százalékáról 15 százalékra, a lányok között 13 százalékról 16 százalékra nőtt.
Emellett a 11 és 15 év közöttiek körében minden nyolc közül átlagosan körülbelül egy azt mondta, hogy már zaklatott másokat a kibertérben. Míg az előző jelentésben a fiúk 11 százaléka válaszolta, hogy már követtek el ilyen jellegű zaklatást, a mostani jelentésben ez az arány már 14 százalék, lányok esetében pedig hét százalékról kilencre nőtt az arány.
Minden tizedik fiatal már volt érintett fizikai erőszakban; e tekintetben a nemek között jelentősebb volt az eltérés: fiúk 14 százaléka, a lányok hat százaléka.
Az összeállítók több mint 279 ezer fiatal megkérdezésével tanulmányozták a gyerekek és a fiatal felnőttek körében megjelenő zaklatás és erőszak jellegét is.
A HBSC tanulmányához 11-15 éveseket kérdeznek meg négyévente. A legfrissebb felmérést – melyet 2021-ben és 2022-ben készítettek – európai, közép-ázsiai és kanadai diákokkal készítették, összesen 44 országból.
A jelentésben rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán változás állt be a fiatalok viselkedésében, s a pandémia idején gyakoribbá vált az erőszak is a köreikben, „miután a világuk egyre inkább virtuálissá vált”.
A legnagyobb mértékű erőszakos magatartást Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Moldovában mérték, mégpedig a fiúk között, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban volt – derült ki a jelentésből.
„Figyelmeztető ez a jelentés mindannyiunk számára, hogy szembeszálljunk a zaklatással és az erőszakkal, történjen bárhol és bármikor” – szögezte le Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, kiemelve, hogy mivel a fiatalok naponta akár hat órát is a kibertérben tölthetnek, a zaklatás és az erőszak arányaiban beálló legapróbb változások is súlyos nyomot hagyhatnak több ezer gyerek fizikai és mentális egészségén.
Aláhúzta: mindent meg kell tenni a gyerekek védelmére, online és offline felületeken egyaránt.
[type] => post [excerpt] => Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children – HBSC) című nemzetközi ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1711620600 [modified] => 1711594904 ) [title] => A WHO szerint minden hatodik gyermek válik zaklatás áldozatává a kibertérben világszerte [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182572&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182572 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 182574 [image] => Array ( [id] => 182574 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas.jpg [original_lng] => 151110 [original_w] => 2560 [original_h] => 1440 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-2048x1152.jpg [width] => 2048 [height] => 1152 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas.jpg [width] => 2560 [height] => 1440 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1711587705:12 [_thumbnail_id] => 182574 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 450 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19957 [1] => 831924 [2] => 802 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO) [1] => gyerekek zaklatása [2] => kibertámadás ) ) [1] => Array ( [id] => 178996 [content] =>
Az AFP közlése szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden riadalmának adott hangot a kanyaró látványosan megugrott terjedése miatt: a friss jelentés szerint tavaly világszerte több mint 306 ezer megbetegedést jelentettek, ami 79 százalékos növekedést jelent a 2022-ben jegyzett adatokhoz képest.
Natasha Crowcroft, a WHO kanyaróval és rubeolával foglalkozó technikai tanácsadója a jelentés kapcsán kiemelte, „rendkívül aggasztónak” találja e tendenciát, hangsúlyozva, hogy a kanyarós eseteket jellemzően „drámaian ritkán” jelentik, és a valós szám minden bizonnyal jóval magasabb.
A pontosabb számadatok érdekében az ENSZ egészségügyi szervezete minden évben modellezi a számokat: legutóbbi becslése szerint 2022-ben 9,2 millió megbetegedés és 136 216 kanyarós haláleset történt. Noha a tavalyi évre vonatkozóan még nem készült ilyen modellezés, Crowcroft rámutatott, 2022-ben már 43 százalékkal megugrott a halálozások száma az előző évhez képest.
Genfben újságíróknak nyilatkozva leszögezte, tekintettel a megbetegedések számának felfutására, „2023-ban is a halálesetek számának növekedésére számítunk”, hangsúlyozva, hogy „az idei év nagyon nagy kihívás lesz”. Végezetül figyelmeztetett, jelenleg úgy vélik, hogy a világ országainak több mint felében az év végére magas lesz a kanyarójárvány kitörésének kockázata.
Több mint 35 millióra emelkedhet az új rákos megbetegedések száma 2050-re a Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Mivel a szervezet 2022-ben 20 millió új rákos megbetegedést prognosztizált, a mostani 35 millió ehhez képest 77 százalékos növekedést jelent.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) csütörtökön kiadott közleménye szerint az új esetek számának ugrásszerű növekedése mögött a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a légszennyezés áll.
Mivel a WHO2022-ben 20 millió új rákos megbetegedést prognosztizált, a mostani 35 millió ehhez képest 77 százalékos növekedést jelent.
Mindez „egyaránt tükrözi a népesség elöregedését és növekedését, valamint az emberek kockázati tényezőknek való kitettségének változásait” – idézi a WHO közleményét a The Straits Times.
„A dohányzás, az alkohol és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos megbetegedések növekvő gyakorisága mögött, a környezeti kockázati tényezők közül pedig továbbra is a légszennyezés a legfontosabb tényező” – áll a dokumentumban.
A WHO azt is megjegyzi, hogy a legnagyobb növekedés a legfejlettebb országokban várható, 4,8 millió új megbetegedéssel. Százalékos arányban kifejezve azonban az ENSZ által használt humán fejlettségi index (HDI) szerinti legkevésbé fejlett országokban lesz a legnagyobb arányú – 142 százalékos – a növekedés.
A közepes tartományba tartozó országok esetében 2050-re közel a duplájára nő – 99 százalékos növekedéssel – a megbetegedések száma a WHO előrejelzése szerint.
A WHO sürgeti az országokat, hogy folytassák a dohányzásellenőrzési politikák végrehajtását és küzdjenek a dohányipar beavatkozása ellen.
Világszerte csökken a dohányfogyasztás, annak ellenére, hogy a dohányipar arra törekszik, hogy növelje a dohányzók számát. Ez áll a WHO jelentésében.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint ma 1,25 milliárd felnőtt dohányfogyasztó van a világon.
„A 2022-es trendek a dohányfogyasztás csökkenését mutatják világszerte. Világszerte minden ötödik felnőtt dohányzik” – áll a jelentésben.
A dokumentum szerint 150 ország sikeresen csökkenti a dohányfogyasztást. Brazília például 35%-os csökkenést ért el 2010 óta, míg Hollandia a 30%-os küszöbön áll.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy vasárnap kénytelen volt törölni a Gázai övezet északi részébe szánt orvosi eszközök utánpótlásának szállítását, mert nem kapott biztonsági garanciákat.
December 26. óta ez volt a negyedik szállítmány, amelyet nem tudtak útnak indítani a szükséges orvosi felszerelésekkel az al-Avda kórházba és az észak-gázai központi gyógyszertárba.
A szervezet az X közösségi platformon közzétett üzenetében számolt be arról, hogy már 12 nap telt el azóta, hogy utoljára sikerült elérniük Gáza északi részébe.
A heves bombázások, a mozgást korlátozó intézkedések és a szakadozó kommunikáció csaknem lehetetlenné teszi az orvosi szállítmányok rendszeres és biztonságos célbajuttatását Gázában, különösen az északi régióban – közölte.
Az a szállítmány, amelynek indítását vasárnap voltak kénytelenek törölni, Gáza északi részének öt kórházában biztosította volna a működés fenntartását – írták a platformon.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közleményében hangsúlyozta, hogy „sokkolta az egészségügyi szükségletek és a pusztítás mértéke Gáza északi részén”. Mint az X közösségi szolgáltatáson írta: a szállítmányok további késlekedése még több ember halálához és szenvedéséhez fog vezetni”.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy vasárnap kénytelen volt törölni a Gázai övezet északi részébe szánt orvosi eszközök utánpótlásának szállítását, mert nem kapott biztonsági garanciákat. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1704735060 [modified] => 1704726786 ) [title] => Törölnie kellett a WHO-nak a Gázába szánt orvosi eszközök utánpótlásának szállítását [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=174871&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 174871 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 174872 [image] => Array ( [id] => 174872 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany.webp [original_lng] => 548972 [original_w] => 898 [original_h] => 666 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany-300x222.webp [width] => 300 [height] => 222 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany-768x570.webp [width] => 768 [height] => 570 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany.webp [width] => 898 [height] => 666 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany.webp [width] => 898 [height] => 666 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany.webp [width] => 898 [height] => 666 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/who-szallitmany.webp [width] => 898 [height] => 666 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1704719592:5 [_thumbnail_id] => 174872 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 779 [translation_required_done] => 1 [_oembed_4fd017b50fd55f70932761f153a82e57] =>
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
Világszerte 52 százalékkal nőtt az új koronavírus-fertőzöttek száma november 20. és december 17. között az előző időszakhoz képest. Erről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számolt be.
2023. december 17-ig a világon több mint 772 millió igazolt esetet regisztráltak, és csaknem hétmillióan haltak meg a betegség miatt.
Érdekes változatnak minősítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a JN.1-es koronavírustörzset. A szervezet kedden jelentett az új variánsról, amelyről annyit mondtak, hogy jelenlegi információik szerint nem jelent nagy kockázatot a közegészségügyre.
Szakértők szerint ugyan könnyebben terjed ez az új variáns, mégsem mutatja súlyosabb megbetegedés jeleit. A John Hopkins Bloombverg School of Public Health virológusa úgy fogalmazott, bár több esetről hallunk, akik a JN.1-variánssal fertőződnek meg, mégsem jelent nagyobb kockázatot, mint a már régebbről ismert változatok – írja a Reuters.
A WHO szerint a vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak az új variáns ellen is.
Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) december elején közölte, hogy a JN.1-variáns a koronavírusos esetek mintegy 15–29 százalékát teszi ki Amerikában a december 8-i állapot szerint.
Világszerte megugrott a maláriás megbetegedések száma az utóbbi években, 2017 óta pedig egyáltalán nem történt előrelépés a kór visszaszorításában – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Tavaly mintegy 249 millió maláriás megbetegedést regisztráltak, míg a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 233 milliót. A kórban elhunytak száma az említett években 608 ezer, illetve 576 ezer volt. A koronavírus-járvány éveiből ugyanakkor hiányoznak az adatok.
A WHO szerint nemcsak a koronavírus-járvány akadályozta a malária elleni harcot, hanem a klímaváltozás is kihívásként jelentkezik. A kórt terjesztő szúnyogok ugyanis az emelkedő hőmérséklettel olyan térségekben is elszaporodtak, mint például az Etióp-magasföld, ahol eddig nem voltak jelen. Másrészt az árvizek új tenyészhelyeket szolgáltatnak a rovaroknak.
További nehézséget okoz, hogy az óvintézkedések nehézzé válnak, amikor emberek tízezrei kényszerülnek menekülni a természeti csapások elől.
A WHO szerint további problémát jelent, hogy a szúnyogok és egyéb élősködők egyes a rovarirtó szerekkel szemben kezdenek ellenállóvá válni, valamint a malária elleni gyógyszerek hatékonysága is csökkent.
A tavalyi maláriás esetek csaknem 94 százalékát Afrikában jegyezték fel, mindazonáltal a legtöbb új esetet Pakisztánban regisztrálták. A dél-ázsiai országban 2021-ben félmillió maláriás betegről tudtak, de számuk tavalyra 2,6 millióra gyarapodott, nem utolsósorban a 2022 nyarán pusztító árvizek miatt.
Életveszélyes károsodásokat idézhet elő a betegség
A WHO 23 éve hirdetett harcot a malária ellen. A megelőző programokkal, köztük a szúnyogok tenyészhelyeinek megsemmisítésével, valamint rovarölő szerekkel kezelt szúnyoghálókkal az Egészségügyi Világszervezet szerint 2000-től 2022-ig 2,1 milliárd fertőzést és 11,7 millió halálozást sikerült megakadályozni.
A maláriát bizonyos nőstény szúnyogok által terjesztett paraziták okozzák.
A betegség tünetei között van a láz, a hidegrázás, a fejfájás, az izomfájdalom és a fáradtság, valamint felléphet hányinger, hányás és hasmenés is. Egyes esetekben életveszélyes károsodásokat – veseelégtelenséget, agyvérzést vagy kómás állapotot – is előidézhet a fertőzés.
Két újabb kórház kérte evakuálását a Gázai övezetben – közölte kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A szervezet szóvivője szerint az es-Sifá után az Indonéz és az al-Ahli Kórház is kérte evakuálását, az utóbbi a Gázai övezet egyik legrégebbi intézménye, már több mint 140 éves múltra tekint vissza.
A WHO közölte, hogy továbbra is teljes erőbedobással dolgozik a kórházakban maradt betegek megmentésén. A szóvivő elmondta, hogy speciális mentőautókra van szükség, mert több mint 50 gerincvelősérültet és 20 dialízisre szoruló beteget is el akarnak szállítani a kórházakból.
Ezen felül biztonsági garanciákra is szükségük van a Hamász és Izrael részéről is annak érdekében, hogy a harcoló felek nem nyissanak tüzet a mentőkonvojokra.
A WHO megpróbálja támogatni a kórházakat, és fenntartani a működést annyi intézményben, amennyiben csak lehetséges, de a helyzet a Gázai övezet északi részén kétségbeejtő – közölte a szervezet. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője szerint valóságos közegészségügyi „tragédia” körvonalazódik a Gázai övezetben az üzemanyag és az ivóvíz hiánya miatt.
Ukrajnában a WHO támogatásával valósítanak meg egy ilyen jellegű projektet, megyénk pedig az öt kísérleti régió egyike Dnyipropetrovszk, Lemberg, Rivne és Kirovohrad mellett. Ezt Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció első elnökhelyettese jelentette be.
Elmondása szerint az ukrán Egészségügyi Minisztérium 2021 telén felkérést intézett a WHO-hoz, hogy segítsen a Covid–19 elleni oltási kampány után felgyülemlett hulladékok megfelelő kezelésének és ártalmatlanításának kidolgozásában. .
A technikai támogatás első szakaszának keretében, 2022 februárjában Kijevben bemutatták a kezdeményezés megvalósításának két lehetséges forgatókönyvét. A teljes körű invázió lelassította, de nem állította meg ezt a folyamatot.
„Azokon a területeken, ahol a biztonsági helyzet megengedi, a szakemberek megfigyelő látogatásokat végeznek, gyűjtik a terv kidolgozásához szükséges adatokat” – mondta Bileckij.
A regionális tervek kidolgozása a megyei vezetősségel, állami szervezetekkel, az ökológia és az orvostudomány szakértőivel szoros együttműködésben történik.
