A spanyolországi mesés Villena Múzeum legértékesebb kiállítási tárgya egy hatvanhat darabból álló rejtélyes aranydísz, amely az úgynevezett Villena kincs (El Tosoro De Villena) része. A kincs mintegy háromezer éves és eredetét a mai napig rejtély övezi.
Meglepő kincset rejtett
A múzeum állítása szerint ez Európa legjelentősebb bronzkori kincse, amely közel tíz kilogramm aranyat tartalmaz. A Trabajos de Prehistoria folyóiratban publikált új tanulmányból azonban kiderül, hogy a villenai kincsesláda az arany mellett meteoritvasat is rejt.
A rejtélyes kincset José María Soler spanyol történész fedezte fel 1963 decemberében.
A titokzatos „sötét ólomfém” nyomai azóta sok kutatót zavarba ejtettek a két leletben; egy üreges félgömb és egy félkör alakú karkötő.
A szakemberek kezdetben azt hitték, hogy a fekete fém vas-oxid vagy a földi vas valamilyen más formája, de most már szinte bizonyos, hogy az eredete földönkívüli.
A tanulmányunkban bemutatott új analitikai adatok arra utalnak, hogy mindkét tárgy előállításához meteoritvasat használtak – jegyzik meg a tanulmány szerzői a ZME Science online tudományos portálnak.
Az ólomfém összetételének megfejtéséhez a kutatók tömegspektrometriát alkalmaztak: egy olyan technikát, amely feltárja az anyagok kémiai összetételét. Elemzésük megállapította, hogy az ötvözet vas-nikkel aránya különbözik attól, ami a Földről származó anyagoktól elvárnánk. Ahogy megjegyezték, mindkét darab (a félgömb és a karkötő) spektrumai egyértelműen vas és nikkel jelenlétére utaltak, a Fe(Kα és Kβ) és a Ni(Kα és Kβ) jól látható csúcsai az utóbbi kémiai elem viszonylag magas százalékos arányát jelzik.
A meteoritvasban nyomokban kobaltot és több mint öt százaléknyi nikkelt mutattak ki, ami a meteoritokra jellemző. Egyetlen földi fémről sem ismert, hogy ilyen magas nikkelkoncentrációval rendelkezne. A Földön található vasérc ugyanis szinte „kimutathatatlan mennyiségű” nikkelt és kobaltot tartalmaz.
Az első meteorit vastárgy az Ibériai-félszigetről
Ami még érdekesebb az az, hogy az ősi ékszerkészítők vajon hogyan tanultak meg díszeket készíteni egy földönkívüli eredetű fém felhasználásával.
Egy ilyen szokatlan nyersanyag jelenléte arra utal, hogy magasan képzett fémmegmunkálók készítették, akik képesek új technológiák kifejlesztésére – mondta Montero Ruiz, a tanulmány egyik szerzője. – Lehetséges, hogy ezeknek a bronzkori kézműveseknek volt elég meteoritvasuk ahhoz, hogy tanulmányozzák a különböző tulajdonságait és kísérleteket végezzenek, majd megtanulják, hogyan tudják felhasználni és alakítani, végül beépíteni az ékszereikbe.
Nem ez az első eset, hogy a tudósok meteoritokból készült tárgyakat találtak. Egy kutatócsoport 2017-ben például meteoritvas jelenlétét azonosította egy bronzkori baltában, egy medálban és Tutanhamon király híres tőrében. Tavaly augusztusban egy ősi nyílhegyben erősítették meg a meteoritanyag jelenlétét.
Ez azonban az első alkalom, hogy az Ibériai-félszigetről, a Spanyolországot és Portugáliát körülvevő földrajzi régióból sikerült valamilyen meteorit eredetű tárgyat azonosítani, ami egy lépéssel közelebb vihet minket a villenai kincs eredettörténetének megértéséhez.
A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az ebből származó ékszerek lehetnek az első meteoritnak tulajdonítható darabok az Ibériai-félszigeten. A jelenlegi tanulmány eredményei azonban még nem bizonyították teljes bizonyossággal a leletekben talált vas földönkívüli eredetét, így további vizsgálatokra lesz szükség.
