A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek, a 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.
A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.
Keddi ítéletében a bíróság kimondta: „kritikus hiányosságok mutatkoztak” a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában, ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat. Svájc sem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésére kitűzött korábbi céljait – jelentették ki.
A bíróság megállapította azt is, hogy a svájci bíróságok nem szolgáltattak meggyőző indokokat arra vonatkozóan, hogy miért tartották szükségtelennek a kérelmező egyesület panaszainak érdemi vizsgálatát. Az eljárás során pedig nem vették figyelembe az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és ezzel „nem vették komolyan a panaszokat” – írta ítélete indoklásában az emberi jogi bíróság.
A strasbourgi bírói testület arról is tájékoztatott kedden, hogy mint elfogathatatlant, elutasította azt a keresetet, amelyet hat fiatal portugál klímaaktivista indított tavaly szeptemberben azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezzenek 32 államot. Az aktivisták az Európai Unió 27 tagállama mellett Oroszországot, Törökországot, Svájcot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot vádolták azzal, hogy nem korlátozzák kellőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátását, és úgy vélték, hogy ez elősegíti a globális felmelegedést, továbbá hatással van életkörülményeikre és egészségi állapotukra.
Az emberi jogi bíróság közölte, az ügyet illetően Portugália tekintetében területi joghatóság áll fenn, a többi alperes állam tekintetében azonban nem lehetett megállapítani a joghatóságot. E szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye vonatkozó cikkének értelmében a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani – írták. Tekintettel azonban arra, hogy a kérelmezők panaszaikkal kapcsolatban semmilyen jogi úton nem éltek Portugáliában, a kérelmezők Portugália ellen benyújtott panasza is elfogadhatatlan a hazai jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának hiánya miatt – állapították meg.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága végezetül elfogadhatatlannak nyilvánította azt a francia beadványt is, ami szerint Franciaország nem tett megfelelő lépéseket az éghajlatváltozás megelőzésére. A francia intézkedések elmaradása a felperes szerint az élethez való jogának, valamint a magán- és családi életének, valamint az otthonának tiszteletben tartásához való jogának megsértésével járt. A strasbourgi bíróság megállapította: mivel a felperes jelenleg nem él Franciaországban, nem hivatkozhat arra, hogy az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikke értelmében áldozata az állítólagosan elmaradt francia intézkedéseknek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön arra kérte Moszkvát, hogy ne végezzen ki két brit katonát, akiket az ukrajnai oroszbarát szakadár hatóságok halálra ítéltek, mert Mariupolban az ukrán hadsereggel harcoltak az Oroszország indította háborúban.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi bírósága június közepén ugyanezzel a kéréssel fordult az orosz vezetéshez egy marokkói katonával kapcsolatban.
Az orosz hatóságok szerint a három férfi – a marokkói Szaaudun Brahim, valamint a brit Shaun Pinner és Aidan Aslin – április közepén adta meg magát, és esett fogságba Mariupol térségében mintegy ezer ukrán katonával együtt. Az önmagát „Donyecki Népköztársaságnak” nevező szakadár terület legfelsőbb bírósága június 9-én halálra ítélte őket.
London a hadviselő felekre vonatkozó genfi konvenció megdöbbentő mértékű megsértésének tartja a két brit ellen hozott halálos ítéletet. Aslin és Pinner a brit külügy szerint nem zsoldos, hanem „személyes okokból” él Ukrajnában, ahová még az Oroszország indította háború előtt költöztek, és ott csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz, tehát hadifogolyként kelleni kezelni őket.
„Az EJEB felszólította Moszkvát, hogy ne hajtsa vége a halálbüntetést, és biztosítsa, hogy a foglyok fogva tartási körülményei megfelelőek legyenek” – áll a strasbourgi testület közleményében. A bíróság emellett felkérte a Kremlt: két héten belül adjon tájékoztatást arról, hogy az orosz hatóságok milyen lépéseket és intézkedéseket tettek az emberi jogokról szóló európai egyezmény tiszteletben tartása érdekében. A testület továbbá kitart amellett, hogy Oroszországot továbbra is kötik az EJEB határozatai, annak ellenére, hogy az országot március közepén kizárták az Európa Tanácsból.
Az orosz parlament alsóháza június elején több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek alapján Oroszország nem alkalmazza tovább az EJEB március 15-e után hozott határozatait.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön arra kérte Moszkvát, hogy ne végezzen ki két brit katonát, akiket az ukrajnai oroszbarát szakadár hatóságok halálra ítéltek, mert Mariupolban az ukrán hadsereggel harcoltak az Oroszország indítot...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1656675840
[modified] => 1656630330
)
[title] => Az ET emberi jogi bírósága arra kéri Oroszországot, hogy ne végezze ki a halálra ítélt brit katonákat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=108917&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108917
[uk] => 109015
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108918
[image] => Array
(
[id] => 108918
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[original_lng] => 156389
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/halalraitelt-zsoldosok-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656690559:2
[_thumbnail_id] => 108918
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1651
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8d69632788d209e5285fc79b6903df6e] =>
UK promised, UK delivered! ????? More M270 MLRS arrived in Ukraine. Thanks to @BWallaceMP and all the ?? people! Your support is amazing and so important for Ukraine. Our #UAarmy will skillfully use this "replenishment" at the battlefield. P.S. More “gifts” will arrive soon. pic.twitter.com/DvVIpz6XjK
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden két esetben is elítélte Törökországot a véleménynyilvánítási szabadság megsértése miatt.
Az első eset felperese a török oktatási minisztérium munkatársa volt, akinek azért mondtak fel a munkahelyén, mert a Facebook közösségi oldalon a nemzeti hatóságok elnyomó módszereit bíráló tartalmat „lájkolt”. A panaszost végkielégítés kifizetése nélkül bocsátották el állásából, arra hivatkozva, hogy „munkahelyén megzavarta a békét és a rendet.” Miután a helyi bíróságok elutasították a munkába való visszahelyezésre irányuló keresetét az érintetett az EJEB-hez fordult.
A második esetben a török igazságszolgáltatás egy egyetemi hallgatót ítélt több mint 2000 euró pénzbüntetésre 2012-ben közhivatalt ellátó személy megsértése miatt. A felperes az akkor miniszterelnöki tisztséget betöltő Recip Erdogan elnököt bírálta egy diáktüntetésen elmondott beszédében. A strasbourgi testület megállapította, hogy a hallgató beszédében ellenséges hangot ütött meg Erdogannal szemben, többek között „veszett kutyának” nevezte a jelenlegi elnököt, azonban megjegyezte, hogy egy közszereplő esetében a véleménynyilvánítás határai tágabbak, mint magánszemély vonatkozásában.
Az EJEB mindkét esetben 2000 euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a panaszosoknak.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis kedden hozott ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.
Tőkés László 2016 júniusában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a nagyváradi képviselői irodájának az erkélyére 2014 júniusában kitűzött székely zászló ügyében foganatosított közigazgatási intézkedések miatt. A Bihar megyei törvényszék 2015 novemberében jogerős ítéletben reklámzászlónak minősítette Székelyföld jelképét. Tőkés Lászlót a nagyváradi polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség ezt követően felszólította a reklámzászlónak minősített székely zászló és partiumi zászló eltávolítására.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság kedden közzétett ítéletében nem értett egyet Tőkés László azon véleményével, miszerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jogába való hatósági beavatkozás miden jogi alapot nélkülözött, ugyanakkor helyt adott a panaszának, megállapítva, hogy a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos. Megállapította, hogy reklámzászlónak minősített jelkép eltávolítását elrendelő ítélet indokolása túlzottan szűkszavú, és nem tartalmaz elegendő információt ahhoz, hogy megismerhető legyen belőle az eljárás indoka.
A jogsértés miatt az emberi jogi bíróság anyagi jóvátétel megfizetésére szólította fel Romániát.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében elutasította több csehországi szülő keresetét, akik azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a hatóságok pénzbírsággal sújtották őket gyermekeik kötelező védőoltásainak megtagadása miatt, illetve az óvodák elutasították gyermekeik felvételét.
A bírói testület álláspontja szerint esetükben nem áll fenn emberi jogi jogsértés, mivel a „kötelező védőoltások szükségszerűek egy demokratikus társadalom működéséhez”.
Az EJEB kimondta: Csehországban általános jogi kötelezettség a gyermekek beoltatása, amely ugyan fizikai erőszakkal nem érvényesíthető, de az azt megtagadókat pénzbüntetéssel sújthatják a hatóságok, továbbá az óvodáknak és bölcsődéknek jogukban áll elutasítani a be nem oltott gyermekek felvételét. A bírák megjegyezték, hogy bár a nem kívánt orvosi műveletek elvégzése a magánélet tiszteletben tartásának jogát sértheti, ebben az esetben a cseh hatóságok törvényes célokat követtek mások egészséghez fűződő jogainak védelme érdekében. Hozzátettek, hogy Csehországban a kötelező vakcinációt a nemzeti egészségügyi hatóságok is teljes mértékben támogatják, továbbá a felperesek által kifogásolt intézkedések valójában a gyermekek egészségvédelmi érdekeit szolgálják, mivel hozzájárulnak a nyájimmunitás kialakulásához.
A testület felhívta a figyelmet arra is, hogy az óvodai felvétel megtagadása nem büntető, hanem megelőző intézkedés volt a hatóságok részéről. „Mindazonáltal hogy a gyermekek személyiségfejlődési szempontból fontos lehetőséget vesztenek el azáltal, hogy nem vesznek részt az óvodai oktatásban, miután elérték az iskolakötelezettségi kort, védőoltások nélkül is járhatnak majd oktatási intézményekbe” – tette hozzá a testület.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer. A bíróság kedden született ítéletéről több romániai portál is beszámolt.
A strasbourgi bíróság hat székelyföldi fiatal panaszát vizsgálta meg, akik román nyelv és irodalomból megbuktak az érettségi vizsgán. További tíz hasonló panasz még a bíróság elbírálására vár. A fiatalok a Székely Figyelő Alapítvány felhívására tettek panaszt az emberi jogok bíróságánál, miután Árus Zsolt, az alapítvány elnöke elvesztette a saját lánya nevében indított hasonló tárgyú romániai pereket, strasbourgi keresetét pedig nem fogadta be a bíróság.
A panaszosok azt kifogásolták, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzettjeinek kettővel több vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt szerezzenek. (A plusz terhet a román nyelv és irodalom tantárgyból teljesítendő írásbeli és szóbeli vizsga jelenti.) Ezt azért tartották hátrányos megkülönböztetésnek, mert az egyetemek az érettségi eredményeket is figyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy kiket vesznek fel képzéseikre. Románia pedig a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásával vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz valamennyi állampolgára számára.
Az EJEB többségi döntéssel hozta meg határozatát. A héttagú bírói testületből éppen Magyarország és Románia képviselője, Paczolai Péter és Iulia Motoc nem értett egyet az ítélettel.
A bírói testület elismerte, hogy a panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de úgy vélte, hogy ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget.
A bíróság megállapította: a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk.
A jogi harcot elindító Árus Zsolt blogbejegyzésben kommentálta szerdán az ítéletet. Úgy vélte: a bíróság figyelmetlenül olvasta a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat, mert azokból egyértelműen kiderül, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei között alacsonyabb a sikeresen vizsgázók aránya, és éppen a román nyelv és irodalom vizsgán buknak meg a legtöbben.
Árus közölte: az ítéletet nem tudják elfogadni, ezért az EJEB Nagykamarájához fordulnak, és kérik a határozat felülvizsgálatát.
Egy szeptemberben közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. Ugyanakkor a felnőttkorú magyarok 67 százaléka diszkriminatívnak érzi, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amelyeket a román anyanyelvűekkel szemben.
A kutatást ismertető Kiss Tamás kolozsvári szociológus elmondta: a magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá. A magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.
