Az UNESCO nemzetközi szervezet frissítette az orosz agresszió miatt megsemmisült kulturális örökséget képező objektumok listáját, és megerősítette, hogy a teljes körű invázió kezdete óta 274 kulturális objektum szenvedett kárt Ukrajnában, olvasható a szervezet honlapján.
„A 2023. július 26-i adatok szerint az UNESCO 2022. február 24-e óta 274 objektum károsodását erősítette meg: 117 egyházi épület, 27 múzeum, 98 történelmi és/vagy művészeti értékű épület, 19 műemlék, 12 könyvtár, egy levéltár” – áll a közleményben.
Az UNESCO közölte, hogy több megbízható forrásból származó jelentések összevetésével előzetes felmérést végez a kulturális javakban okozott károkról.
A szervezet a partnerekkel együtt egy mechanizmust dolgoz ki az ukrajnai adatok független, összehangolt értékelésére, beleértve a műholdképek elemzését is, összhangban az 1954-es hágai, a kulturális javak fegyveres konfliktus idején való védelméről szóló egyezmény rendelkezéseivel.
A frissített UNESCO-jelentés ismerteti, hogy egy adott régióban hány és mely műemlék szenvedett kárt.
A legtöbb kár a kulturális objektumokban Donyecki (78 objektum), Harkivi (55 objektum), Kijevi (38 objektum), Luhanszki (33 objektum) és Csernyihivi (17) régiókban jegyezték fel. Zaporizzsja és Szumi (12 objektum), Odessza és Mikolajiv (nyolc-nyolc), Herszon (hat), Zsitomir (három), Vinnyica (kettő), valamint Dnyipropetrovszk és Lembergi régiókban (egy-egy objektum) is keletkeztek károk.
A Harkivi régióban a harkivi Szlovo épület, a harkivi Nemzeti Akadémiai Opera- és Balettszínház, a Drobickij Jar Holokauszt Emlékmű, Izjumi Szent Mennybemenetele Székesegyház, a totalitarizmus áldozatainak Emlékműve, A Hrihorij Szkovoroda Nemzeti Irodalmi és Emlékmúzeum, a Poloveci kőasszonyok (9–13. század) Izjumban, a Kupjani Helytörténeti Múzeum és egyéb látnivalók szenvedték meg az oroszok támadásait.
Az UNESCO és az ENSZ szerint bizonyíték van arra, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt. Többek közt ezért és a gyerekek online zaklatástól való védelme érdekében is azt javasolják, hogy az okostelefonokat világszerte tiltsák ki az osztálytermekből.
Egy ENSZ-jelentés javaslata szerint az okostelefonokat világszerte ki kellene tiltani az osztálytermekből a tanulás javítása és a gyerekek online zaklatástól való védelme érdekében – írja az Independent. Azt is fontos szempontként emelték ki, hogy a nagy mennyiségű képernyőidő negatív hatással van a gyermekek érzelmi stabilitására.
Az ENSZ-ügynökség óva intette a politikai döntéshozókat a digitális technológia meggondolatlan befogadásától, és arra kérte őket, hogy vegyék figyelembe az oktatás társadalmi dimenzióját.
Az ügynökség szerint a digitális technológia egésze, beleértve a mesterséges intelligenciát is, soha nem kerülhet az oktatás emberközpontúsága elé, és nem helyettesítheti a személyes interakcióval történő tanítást.
„Nem minden változás jelent előrelépést. Csak azért, mert valamit meg lehet tenni, még nem jelenti azt, hogy meg is kell tenni” – teszik hozzá a jelentésben.
A digitális forradalom mérhetetlen potenciált rejt magában, de ahogyan figyelmeztetések hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy miként kell szabályozni a társadalomban, hasonló figyelmet kell fordítani arra, hogyan használják az oktatásban – nyilatkozta Audrey Aloza, az UNESCO főigazgatója a The Guardiannak.
Az ENSZ-ügynökség szerint az országok ráébredtek annak fontosságára, hogy a digitális technológia terén a tanulókat kell előtérbe helyezni.
Az UNESCO becslése szerint minden hatodik ország betiltotta az okostelefonok használatát az iskolában. Ezek közé tartozott Franciaország, amely 2018-ban vezette be ezt a politikát, és Finnország, amely a legutóbbi európai ország, ahol megtiltották a telefonok használatát az osztálytermekben, mivel egyre gyengülő vizsgaeredményeket tapasztaltak.
Olaszország decemberben tiltotta be a mobiltelefonok használatát az iskolákban, és a tanárokat arra utasították, hogy a nap kezdetén gyűjtsék be a készülékeket a diákoktól. Hollandia várhatóan 2024-től vezet be korlátozásokat.
(Index)
[type] => post
[excerpt] => Az UNESCO és az ENSZ szerint bizonyíték van arra, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt. Többek közt ezért és a gyerekek online zaklatástól való védelme érdekében is azt javasolják, hogy az okostelefonokat világ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1690492500
[modified] => 1690475439
)
[title] => UNESCO: Ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=155724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155724
[uk] => 155825
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155745
[image] => Array
(
[id] => 155745
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[original_lng] => 33068
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/telefon-diakok-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1690539964:2
[_thumbnail_id] => 155745
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1491
[_oembed_6e7879fbbad31ad339389f3fa20c50a0] =>
[_oembed_time_6e7879fbbad31ad339389f3fa20c50a0] => 1690464640
[_oembed_e855d69876805f92d2cc40c985cd57b9] =>
[_oembed_time_e855d69876805f92d2cc40c985cd57b9] => 1690464641
[_oembed_766b8b650d61929862ea0763f813a406] =>
Ukraine gained advantage in war against Putin with custom-built AI: 'unprecedented testing ground' https://t.co/75PzlnDUDU
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Odessza történelmi óvárosát veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánította szerdán az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
A státuszról, amely a Fekete-tenger gyöngyének is nevezett kikötőváros történelmi örökségét hivatott megvédeni az ukrajnai orosz hadműveletek közepette, valamint a nemzetközi pénzügyi és műszaki segélyezés előtt is megnyitja az utat, az UNESCO Világörökségi Bizottságának párizsi rendkívüli ülésén döntöttek.
Odesszát a 2022. február 24-én orosz háború során számos alkalommal bombázták.
Tavaly júliusban az 1899-ben felavatott Odesszai Szépművészeti Múzeum hatalmas üveg tetőszerkezetének egy része is megsemmisült.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Odessza, „a szabad világváros és legendás kikötő” hatása tetten érhető a filmekben, az irodalmi- és képzőművészeti alkotásokban, ezért helyezték a nemzetközi közösség fokozott védelme alá.
A 18. század utolsó éveiben a Fekete-tenger partján, egy elfoglalt oszmán erőd mellett alapított város az orosz birodalom egyik legfontosabb kikötőjévé fejlődött, kereskedelmi központként pedig Kelet-Európa egyik legkozmopolitább városává vált.
A város egyik népszerű műemléke az Odesszai Operaház, amely 2022 júniusában nyitott újra az ellenállás szimbólumaként, valamint a kikötőhöz vezető hatalmas kőlépcső, amelyet Szergej Eisenstein 1925-ös némafilmje, a Patyomkin páncélos örökített meg.
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of ?? military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Az oroszországi Kazanyban tartották volna június 19. és 30. között az UNESCO világörökségi bizottságának 45. ülését, amelyet ezúttal az ukrajnai háború miatt meghatározatlan időre elhalasztották.
A halasztás kompromisszum eredménye, mivel a nyugati államoknak nem sikerült kellő támogatást szerezniük az oroszországi helyszín törléséhez. Negyvenhat tagország, köztük Németország és Franciaország április 8-án nyílt levélben fenyegetőzött az idei ülés bojkottjával arra az esetre, ha azt Oroszországban vagy orosz elnökség alatt tartják meg. Az új helyszín vagy időpont megnevezése nélküli halasztást, mint kompromisszumot az orosz fél kezdeményezte.
A német UNESCO-bizottság főtitkára „elképzelhetetlennek” nevezte, hogy Németország részt vegyen Oroszországban vagy orosz elnöklettel tartott találkozón „mindaddig, amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajna ellen és ezzel veszélyezteti, pusztítja az ukrán kulturális és természeti örökséget, megsértve a világörökségi egyezményt”.
A világörökségi bizottság éves ülésein döntenek újabb jelöltek felvételéről az UNESCO világörökségi listájára.
Példátlan döntést hozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán:kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára.
Madrid történelmi Paseo del Prado sugárútja és közeli Buen Retiro park egy 200 hektáros kulturális térséggé fejlődött a sugárút XVI. századi megépítése óta. A térség a spanyol főváros egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. A 120 hektáros park a XIX. századi kertépítészet különböző stílusait egyesíti. A terület ad otthont a Királyi Botanikus Kertnek A sugárút köti össze a spanyol művészvilág szívét, a Prado Múzeumot, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot és a Zsófia Királyné Művészeti Központot.
A világörökség részévé vált 11 európai fürdőváros – a Bécs melletti Baden, a belgiumi Spa, a csehországi Karlovy Vary, Frantiskovy Lazne, Marianske Lazne, a franciaországi Vichy, a német Bad Ems, Baden-Baden és Bad Kissingen, az olasz Montecatini és az angliai Bath hét európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – közös kezdeményezése nyomán.
Valamennyi fürdőváros természetes gyógyforrások mellett alakult ki, mindegyik a nemzetközi európai fürdőkultúrát képviseli, amely a XVIII. század elejétől kezdett kialakulni és elvezetett az 1900-as években a nagy nemzetközi üdülőhelyekhez, amelyek meghatározták az adott városok arculatát a fürdőházak együttesei által.
A kínai Kanton történelmi városrésze a Szong és a Jüan-dinasztia (X–XIV. század) tengeri birodalmának egyik legnagyobb tengeri kikötője volt a tengeri Selyemút mentén. A térségben 22 egykori kormányzati épület, több vallási épület, közük egy XI. századi mecset, amely Kína legrégebbi iszlám építménye, számos régészeti lelet, a régi tengeri dokkok maradványai és az akkori vas- és kerámiakészítés emlékei láthatók.
A Kaszpi-tengert és Perzsa-öböllel összekötő transziráni vasútvonal is felkerült a világörökségi listára. A vasútvonal két hegységet, számos folyót, felföldet, erdőt, alföldet szel át. Építése 11 éven át -1927-től 1939-ig – tartott, az 1400 kilométer hosszú vasútvonal az akkori iráni kormány és számos ország 43 építési vállalatának sikeres együttműködése réven valósulhatott meg. Egyes térségekben hatalmas hegyi területeket kellett átvágni, 174 nagy hidat, 186 kisebbet, 224 alagutat kellet megépíteni számára.
A világörökség része lett továbbá az indiai Pamappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123–1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik.
Az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony a Gironde folyó torkollatánál szintén a világörökségi listára. A tengeri jelzések mesterművének tartott tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő XVIII. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg
Az olaszországi Padova XIV. századi freskói is a világörökség részévé váltak. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van. A freskók között találhat például Giotto Scroveni kápolnában készült freskóciklusa, amely a falfestészet történelmének forradalmi fejlődése kezdetét jelenti.
A világörökségi lista része lett a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel.
