Nyílt napra került sor a munkácsi várhegy tövében található, magyar kormánytámogatásból felújított, majd tavaly ősszel átadott Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóházban március 7-én.
A rendezvényre érkezőket Tarpai József, a felújításban közreműködő Zahid Finance Group Kft. vezetője, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy bár az országban háború dúl, az embereknek szükségük van a kultúrára, a művészetre, s ezt figyelembe véve nyitotta meg kapuit a közönség előtt ősszel az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóház is. A tervekről szólva Tarpai József megemlítette, hogy a közeljövőben kiállítást szerveznek a Munkácsy Mihály Magyar Házban, valamint művésztáborok és a képzőművészet iránt érdeklődőket megszólító alkotótáborok is napirenden vannak.
Erdélyi Béla életének meghatározó momentumait és a művész kiemelkedő munkásságát, valamint az emlék- és alkotóházat Kopriva Attila munkácsi festőművész, a művészettudományok kandidátusa mutatta be.
Erdélyi Béla a kárpátaljai festőiskola egyik alapítója, az ungvári iparművészeti főiskola első igazgatója, a Kárpátaljai Képzőművészek Szakszervezetének első elnöke és számos, később nagy hírnévre szert tett kárpátaljai festőművész tanára volt. Munkássága Boksay Józsefével együtt máig meghatározó és iránymutató a fiatalabb művészgenerációk számára. Alkotásaiból sugárzik a szülőföld iránt érzett végtelen szeretete, művészeti alkotásai élethűen visszatükrözik azt a sokszínű és soknemzetiségű vidéket, ahol a magyar lakosság mellett ukrán, ruszin, román, szlovák és más nemzetiségű emberek élnek, alkotnak együtt békésen.
„Az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóház funkciója az, hogy összehívja azokat a kulturális, művészeti embereket, akik a kárpátaljai művészetet akarják továbbvinni. Maga a ház egy olyan hely, amely nagyon szép és impozáns emlék Erdélyi Béláról, a művészről, aki bejárta egész Európát, mégis visszatért szülőföldjére, és itt formálta a művészetet. Ezért fontos ő nekünk, kárpátaljaiaknak: magyaroknak és ukránoknak egyaránt” – emelte ki Kopriva Attila, akinek tervei és ötletei alapján alakították ki az emlékházat.
Az ingatlanban az Erdélyi család eredeti bútorai mellett az ott talált korabeli grafikákat, vázlatrajzokat, leveleket, fényképeket, valamint Erdélyi Béla népszerű festményeiről készült reprodukciókat állítottak ki. Az udvar hátsó részén található műterem egyszersmind alkotóházként is funkcionál. Az emlékház tetőterében a különféle alkotótáborok résztvevői számára külön lakrészt is kialakítottak, ahol közel egy éve él családjával a háború miatt otthonát elhagyni kényszerült festő- és grafikusművész, Olekszandr Zsilcov.
Kopriva Attila prezentációját követően a jelenlévőket Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul köszöntötte, aki aláhúzta: Magyarország Ungvári Főkonzulátusa mindig szem előtt tartotta, hogy a kárpátaljai képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a külképviselet épületében. A háború kitörése után is figyelmet fordítottak arra, hogy támogassák mind a kárpátaljai, mind a háborús övezetből elmenekült képzőművészeket. A diplomata emlékeztetett, hogy 2022 májusában egy rendkívüli és egyedülálló kiállítást szerveztek a főkonzulátuson, melynek keretében a Kelet-Ukrajnából vidékünkre érkezett ismert képzőművészek alkotásait mutatták be a kárpátaljai közönség előtt. A kiállított művek alkotói között szerepelt Olekszandr Zsilcov is, aki a vidékünkön tapasztalt támogatásért és az itt kapott segítségnyújtásért tavaly hálája jeléül felajánlott két általa készített képet Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. A főkonzulátus munkatársai továbbították a műveket. Orbán Viktor levélben köszönte meg a gesztust. Magyarország miniszterelnökének levelét – és annak ukrán nyelvű fordítását – Albertné Simon Edina konzul a nyílt nap keretében nyújtotta át Olekszandr Zsilcovnak.
„Mondják, fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Örömmel láttam, hogy az Ön golyóstollal készített képei nemcsak határozott cáfolatai ennek, de jó példák arra is, hogy a művészet még a mostani, válságos időkbe is képes szépséget és reményt csempészni. Engedje meg, hogy figyelmességét megköszönve azt kívánjam Önnek, hogy mielőbb visszatérhessen otthonába, következő kiállítását pedig már békés, nyugodt körülmények között rendezhesse meg” – idézte Magyarország miniszterelnökének a levélbe foglalt szavait Albertné Simon Edina konzul asszony.
A rendezvény az Erdélyi Béla életét és munkásságát bemutató dokumentumfilm levetítésével folytatódott, majd az épület és az udvar bejárásával zárult.
Szeptember 19-én ünnepélyesen adták át Erdélyi Béla festőművész családi házát, amely a Munkácsi-várhegy tövében, a Munkács városhoz tartozó Várpalánkán található. Az épületet a magyar kormány támogatásával, valamint a Zahid Finance Group Kft. és a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület közreműködésével vásárolták meg, majd újították fel. A tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, ahol már több mint három hónapja Kelet-Ukrajnából menekült képzőművészeket szállásoltak el. Az épületben a család eredeti bútorai mellett az ott talált korabeli grafikák, skiccek, fényképek és levelek, valamint Erdélyi Béla ismert festményeiről készült reprodukciók lettek kiállítva. Az emlékház és az udvaron található műterem egyben alkotóházként is funkcionál majd a működtetők elképzelései szerint.
A házról annak korábbi tulajdonosát, Villásek Tibor festőművészt kérdeztük, aki elmondta, hogy dédszülei vásárolták 1918-ban, és ott nevelték fel 11 gyermeküket, közöttük Erdélyi Bélát és annak ugyancsak festőművész öccsét, Erdélyi Jánost, Tibor nagyapját, akitől édesanyja, majd ő örökölte a házat. „Az udvaron álló műtermet egy, a második szomszédban lakó kőműves barátjuk építette, és Erdélyi Béla nagyapámmal, Jánossal keverte a maltert – anyukám így mesélte. A ház nem az eredeti már, mert azt 1964-ben a nagyapám és édesapám átépítették, kibővítették. Viszont ez volt az a hely, az az udvar, ahová Erdélyi Béla már felnőttként is – amikor Ungváron élt – szinte minden vasárnap hazalátogatott a szülőkhöz. Akkor volt az udvaron egy nagy cseresznyefa, alatta egy hosszú asztalon terítettek meg, hisz nagy volt a család” – mesélte Villásek Tibor.
A megnyitóünnepségen megjelenteket Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy 2019-ben a Magyar Ház Program keretében sikerült az épületet megvásárolni és felújítani. A házat Erdélyi Béla halálának 67. évfordulóján adják most át, de a háborús helyzet miatt az épületben tavasz óta menekült művészek élnek és alkotnak. Az igazgató felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Munkács két nagy festőgéniusza között, ha áttételesen is, de volt kapcsolat, hisz Munkácsy Mihály tanítványa volt Révész Imre, az övé pedig Erdélyi Béla. Az emlékházzal szeretnék megőrizni az emlékét a szovjet időszakban meghurcolt, nehéz sorsú festőművésznek, illetve egy inspiráló teret is szeretnének biztosítani a felnövekvő festőgenerációknak.
Kopriva Attila, a projekt kurátora, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke szerint: „Ez az alkotóház azért fontos, mert Erdélyi Béla egy példa. Munkássága, művészete máig inspiráló a fiatal művészek számára, máig aktuálisak többek között a párizsi és müncheni periódusa idején készült művei. A szovjet érában nem fogadták el, mert túl európai volt, a gondolkodása és mentalitása sem egyezett az akkor elvárttal. Meghaladta a saját korát, azért lehetséges, hogy sok fiatal művész máig inspirálódik a munkásságából.”
Bacskai József ungvári magyar főkonzul avatóbeszédében elmondta: „Hatvanhét évvel ezelőtt, szeptember 19-én hunyt el Erdélyi Béla, Kárpátalja talán máig legjelentősebb, legismertebb, európai hírű festőművésze. A kárpátaljai festőiskola egyik alapítója, az ungvári iparművészeti főiskola első igazgatója, a Kárpátaljai Képzőművészek Szakszervezetének első elnöke, és számos, később elismert kárpátaljai festőművész tanára. Munkássága Boksay Józsefével együtt máig meghatározó és iránymutató a fiatalabb művészgenerációk számára. Erdélyi műveiből sugárzik a szülőföld végtelen szeretete, művészeti alkotásai élethűen visszatükrözik azt a sokszínű és soknemzetiségű megyét, ahol a magyar lakosság mellett ukrán, ruszin, román, szlovák és más nemzetiségű emberek élnek, alkotnak együtt békésen” – emelte ki a főkonzul.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke megköszönte a kezdeményezőknek és a támogatóknak, hogy megmentették azt a történelmi helyet, ahol felnőtt és élt Kárpátalja nagy szülötte, Erdélyi Béla, és az épületet most már bárki meglátogathatja. Megjegyezte, hogy a nagy festő az ilosvai járási Kelemenfalván született, és a család eredeti neve Hric volt, az édesapja vette fel az Erdélyi nevet. Nagy festőnk Párizsban és Münchenben is tanult és élt, de hazajött Kárpátaljára, s itt alkotott és tanított, a szülőföldjén. Erdélyi Bélának a munkássága is bizonyítja, hogy Ukrajna Európa része, a mienkkel együtt teljes az európai kultúra – fogalmazott a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a kárpátaljai magyarok és ukránok számára egyaránt fontos létesítménynek nevezte az átadott emlék- és alkotóházat, amiért köszönetet mondott a szervezőknek és a kivitelezőknek. Elmondta még, hogy egy bútorszállítmányt sikerült áthozniuk Magyarországról, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak gyűjtéséből vásároltak és a Beregszentmiklósi Szoborpark céljait fogja szolgálni.
A történelmi egyházak képviseletében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke kérte az emlékházra Isten áldását, valamint Molnár János római katolikus püspöki helynök szentelte meg azt.
Az eseményen a kárpátaljai képzőművészeti élet számos képviselője megjelent, közöttük Volodimir Mikita ungvári festőművész, a mester tanítványa, valamint Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a Szövetség több vezetője, megyei és kistérségi vezetők és a munkácsi magyarság képviselői is, egyedül a város vezetői hiányoztak.
Az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóház ünnepélyes felavatását követően mindenki bejárhatta az épületeket, majd az esemény a Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott Molnár Ildikó és Vass Tamás Erdélyi Béla életét bemutató filmjének levetítésével, valamint ünnepi fogadással.