A Reuters egy videóban mutatta be, hogyan is működik a kiszolgálás abban az étteremben, ahol a versenyzők hozzájuthatnak majd a finom falatokhoz. Elég egyedi lesz a személyzet, ugyanis robotok fogják főzni a rizst, a tésztát, de még a hamburgereket is ők állítják össze. A vendégek láthatják, éppen hol tart a folyamat, majd egy nyíláson keresztül juthatnak hozzá az ételükhöz.
A felszolgálás pedig úgy zajlik, hogy egy emelő segítségével ereszkedik alá a plafonról az étel, így elkerülhető a sorban állás, és a pincérrel sem kell érintkezni. A versenyzők egyszerűen csak elvehetik a rendelésüket, amit aztán elfogyaszthatnak a négy, plexivel elválasztott részre osztott asztaloknál.
Az ortodox keresztény társadalmakban január 6-án este ülnek a családok az ünnepi asztalhoz, hogy megünnepeljék a szentestét. A háziasszonyok 12 fogásos böjtös vacsorát készítenek, amelyeknek bizonyos szimbolikus jelentésük van.
A szenteste főétele hagyományosan teljes kiőrlésű búzából, szárított gyümölcsökből és mézből készül, amit az első csillag megjelenését követően fogyasztanak. A Szenteste fő itala az úgynevezett uzvar, ami a kompótra emlékeztet, és szárított gyümölcsökből készül. Szintén szimbolikus fogás a derelye. Ez a jólét és a „jóllakott” élet szimbóluma. A derelyét sokféle töltelékkel készítik – burgonyától a gyümölcsig. A háziasszonyok Szentestére gombás párolt káposztát is készítek, ami az egységet szimbolizálja.
Az ukrán háziasszonyok a böjtös menüt töltött káposztával, hallal, ami lehet sült vagy párolt, párolt babbal és céklás babsalátával, fánkkal egészítik ki, amit mákkal is készítenek, de kenyér helyett is fogyaszthatják.
Az étkezésünk nagyban befolyásolja az egészségi állapotunkat, szervezetünk működését, sőt, még a hangulatunkat is. Fontos tudni, hogy bizonyos ételek a hormonháztartásunkat is megzavarhatják, így ezek fogyasztásával nem árt vigyázni.
Bizonyos hormonok túl kevés, illetve túl nagy mennyisége igen kellemetlen tüneteket és betegségeket is okozhatnak (pl. IR, PCOS, pajzsmirigyzavarok). Számos oka van annak, hogy hormonális egyensúly felborul, de a fő bűnös leggyakrabban az életmódunk. A testmozgás vagy a nyugodt, pihentető alvás hiánya mellett az elfogyasztott ételek nagyban befolyásolják endokrin rendszerünket, így érdemes tudni, mely ételek azok, melyek megzavarhatják ezt a kényes hormonális egyensúlyt.
Szója
Bár a szójabab igen magas fehérjetartalmú alapanyag, a hormonális zavarral rendelkezők körültekintően bánjanak vele. A szója ugyanis egy fitoösztrogén nevű anyagot tartalmaz, amely ösztrogénként működik a szervezetben. Ösztrogéndominanciával rendelkezők, illetve pajzsmirigybetegek csökkentsék az elfogyasztott mennyiséget, vagy kerüljék a fogyasztását.
Kávé
Bizonyos mennyiségben a kávé (koffein) jótékony hatással bír, ráadásul segít megbirkózni a fáradt reggelekkel. Ám ha valaki túl sokat fogyaszt belőle, az megnöveli a kortizol szintjét, ami egyfajta stressz hormon. Ha túl sokáig túl sok kortizolt állít elő a mellékvese, úgy az előbb-utóbb kimerül és mellékvese fáradtság lép fel. Érdemes figyelembe venni a szervezet cirkadián ritmusát is. A reggeli órákban eleve magas a szervezet kortizol szintje, hiszen ébreszti magát a szervezet, így a kávézást érdemes későbbre tenni, kb 10-11 órára, amikor csökkenni kezd a kortizol mértéke és mi is fáradtabbnak érezzük magunkat. Napi 400 mg koffein még biztonságosan fogyasztható az USDA ajánlása szerint.
Goitrogén növények
A goitrogén anyagok azok, amelyek nagy mennyiségben befolyásolják (általában gátolják) a pajzsmirigy egészséges működését. Ide tartoznak az úgynevezett keresztesvirágú zöldségek: brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta félék.. stb. Pajzsmirigy alulműködés esetén ezen zöldségek fogyasztását csökkenteni kell. Heti 1-2 adag, fedő nélkül főzött karfiol, brokkoli fogyasztható pajzsmirigy alulműködés esetén.
Alkohol
Az alkohol megzavarja az inzulin átlagos termelését, és károsítja a nemi hormonokat termelődését. Csökkenti a tesztoszteron termelést a férfiaknál és megzavarhatja a menstruációs ciklust a nőknél, ráadásul káros hatással van a stresszhormonok szintjére is. Kezdetben az alkohol fokozza a jó kedvet, mivel növeli a szerotonin szintjét, de utána gyorsan mélyre zuhan. Az ilyen italok befolyásolják a hipotalamuszt és az agyalapi mirigyet, melyek igen fontos hormontermelő területek.
Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek. Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a „kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian.
Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.
A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak. A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták. Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.
A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva. Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál. Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.
Nitrát, nitrit, páclé, pácsó, ízfokozók – ezek az adalékanyagok kerülhetnek a gyorsérlelésű húsvéti sonkákba, de miért használja ezeket a hentesipar, és okozhat-e bármilyen bajt a fogyasztásuk?
A nyugati kereszténység egyik legnagyobb és legjelentősebb ünnepe a húsvét, ilyenkor megtelnek az asztalok füstölt, érlelt sonkákkal. A hagyomány szerint a farsang előtti utolsó disznóvágáskor eltett füstölt sonka kerül ilyenkor elénk, mivel a 40 napos böjti időszak alatt pont elkészül az ünnepre, tehát alapvetően a tradicionális, adalékanyagokkal készült sonkák előállítása hosszú folyamat.
Ez viszont pénz- és időigényes, pedig a füstölés és a sózás is régi tartósító eljárások, de az ipari és a tömegtermelésbe ez nem igazán fér bele, így jöttek a gyorsított és leegyszerűsített eljárások a sonkák esetében.
A nitrit, ezen belül is az élelmiszeriparban felhasznált nátrium-nitrit (NaNO2, a csomagolásokon az összetevők között E250) egyik előnye, hogy a botulizmus nevű mérgezést okozó baktérium (Clostridium botilium) szaporodását gátolja – ezt egyébként kolbászmérgezésnek is hívják, ami nagyon nem játék.
A baktérium toxinjai olyan mérgezést okozhatnak, ami akár halálos is lehet, mivel napokig lappang az ember szervezetében, így nehéz hamar észrevenni a fertőzést.
A nitrit tehát nagy segítség ennek a baktériumnak az elpusztításában, ugyanakkor erre a hagyományos sózás is képes, igaz, jóval tovább tart a folyamat. Előnye még, hogy megőrzi a húsok élénk rózsaszín színét (ahogyan egyébként a hidegfüstölés is), a melegfüstöléstől viszont szürkések, sápadt lesznek a húsok. A hús színét egy mioglobin nevű fehérje adja, de hő hatására bebarnul, nitrittel viszont ezt el lehet kerülni.
Fontos még, hogy nitrit és a nitrát kis mennyiségben nem ártalmas az egészségre, nagy mennyiségben viszont mérgező, ezért szigorúan szabályozzák a maximálisan felhasználható mennyiségüket.
Azért, hogy a gyártás alatt ne keverjék össze a hagyományos sóval, rózsaszínre színezik, hogy világosan megkülönböztethetőek legyenek egymástól.
Lehet még trükközni a címkén feltüntetett szavakkal is, nem mindegy ugyanis, hogy “füstölt” vagy “füstölt ízű” a sonka, amit veszünk: az utóbbi azt jelenti, hogy a húsba füstaromát juttatnak, ami persze meg sem közelíti az igazi, bükkel, tölggyel, dió- vagy cseresznyefával füstölt húsok ízét és illatát.
Végül néhány fontos infó, amiket a gyártóknak kell feltüntetniük a sonkák címkéjén, szóval ezekre mindenképp figyelj:
az állat fajtája, amelyből készült (kivéve a sertést)
az előkészítés módja (darabolt, kötözött)
a hőkezelés módja (nyers, főtt)
a pácolás és/vagy füstölés módja, amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó felirat a nyers sonkákon.
Szingapúr a világon elsőként engedélyezte laboratóriumi körülmények között előállított csirkehús értékesítését.
A Szingapúri Élelmiszerbiztonsági Hivatal (SFA) döntése értelmében az Eat Just nevű San Franciscó-i startup megkezdheti a „tiszta”, vagyis élő állat levágása nélkül előállított hús árusítását.
A mesterséges húsból első körben „csirkehúsfalatkákat” fognak készíteni, ám hogy a termék mikortól lesz elérhető, azt egyelőre nem jelentette be a vállalat.
Az SFA szerint egy szakértői munkacsoport vizsgálta meg az Eat Just gyártásellenőrzési és tesztelési adatait. „A tervezett felhasználási mennyiség az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos, ezért Szingapúrban értékesíthető a termék az Eat Just csirkefalatkáinak összetevőjeként” – írta a hivatal.
A hagyományos húsfélék alternatívái iránti kereslet növekszik, mivel a fogyasztók egyre tudatosabbak a saját egészségüket, az állatok jólétét és a környezetvédelmet illetően. Az alternatív húsok piaca akár 140 milliárd dolláros (41 ezer milliár forint) is lehet a következő évtizedben, ami a globális húsipar nagyjából 10 százalékát jelenti.
A növényi alapú húshelyettesítők, például a Beyond Meat termékei ma már számos élelmiszeráruház és étterem kínálatában megtalálhatóak. Az Eat Just termékei azonban nem növényi alapúak, hanem állati izomsejtekből állítják elő őket laboratóriumi körülmények között. Az eljárás során nem használnak antibiotikumokat.
A mesterséges hússal foglalkozó startupok legnagyobbjai, az izraeli székhelyű Future Meat Technologies és a Bill Gates támogatását élvező Memphis Meats gőzerővel igyekeznek belépni a piacra megfizethető és ízletes termékeikkel.
A szingapúri Shiok Meats jelenleg laboratóriumi körülmények között próbál rákhúst előállítani.
A cégek nagy része a mesterséges húsok fogyasztásával járó környezeti előnyöket hangsúlyozza, ám néhány kutató szerint bizonyos körülmények között ez az alternatíva még akár ártalmasabb is lehet a klímaváltozás szempontjából.
Az Time magazin egy olyan tanulmányt idéz, amely meghatározta azon termékeket, amelyek meghosszabbítják az életet. Az alábbi 18 termék antioxidánsokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz.
Brokkoli
Immunstimuláló vegyületeket tartalmaz, amelyek megakadályozzák a gyomorfekélyt és a rákot. Ezt 2019-ben megerősítették az Egyesült Államok Dél-Dakota Állami Egyetemen is. Megállapították, hogy a brokkoliban található flavonoidok csökkentik a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét.
Lazac
Telítetlen omega-3 zsírsavakban gazdag, ami a tonhalban, makrélában és szardíniában is megtalálható. Rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát és megakadályozza a gyulladások kialakulását. Bizonyíték vannak arra, hogy a lazac hetente kétszeri fogyasztása csökkenti a stroke (agyvérzés) kockázatát, megvéd a reumás ízületi gyulladástól. A lazac D-vitamint is tartalmaz, ami a bőrében képződik az ultraibolya fény hatására.
Víz
A hidratálás csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát. Segít abban is, hogy fiatalabbnak és energikusabbnak érezzük magunkat. A test számára szükséges folyadékmennyiség az ember aktivitásától, az időjárástól és fiziológiájától függ, ezért nem kell 8 pohár vizet magunkba döntenünk, ahogyan azt gyakran a táplálkozási tanácsadók ajánlják. Az ukrán Egészségügyi Minisztérium ajánlásai szerint egy felnőtt becsült folyadék fogyasztási normája a teljes testtömegének 4%-a. Ez a szám nemcsak a vizet, hanem azt a folyadékot is tartalmazza, amelyet a szervezet a táplálékkal kap.
Bogyófélék
Eper, áfonya, málna – mindegyik antioxidánsokat tartalmaz, amelyek megóvják az életveszélyes betegségeket, gátolják a káros baktériumok és vírusok szaporodását, segítenek semlegesíteni a mérgező anyagokat, megakadályozzák a kövek képződését és így tovább.
Fokhagyma
Nem frissíti a leheletet, viszont fitokémiai tulajdonságai megakadályozzák a karcinogén vegyületek képződését a szervezetben. A tudósok egyébként megállapították, hogy a kellemetlen szagot nem a szájban lévő élelmiszer-maradványok, hanem az emberi testben zajló kémiai folyamatok okozzák. Azt is megtudták, mely termékek semlegesítik a fokhagyma illatát. Korábban a petrezselymet, cikóriát, zellert, mentát és bazsalikomot tartották a leghatékonyabb módszereknek a nem kívánt illat leküzdésére. Később az almát felvették a listába. A fokhagyma fogyasztása nem véd meg koronavírus betegségtől, ezt a WHO is bejelentette.
Olívaolaj
A telítetlen zsírjai az agy, a szív működésére vannak hatással valamint a rák megelőzésében is hatékonyak. Ezen túlmenően, a dermatológusok szerint az olívaolajat fogyasztó nőknek kevésbé ráncos és sérült a bőrük. A spanyol tudósok azt is megállapították, hogy elősegíti az egészséges vérkeringés fenntartását és megtisztítja az artériát.
Kínai kelkáposzta
A Vanderbilti Egyetem egyik tanulmányában a kínaiak, akik legyőzték a rákot, diétás étrendjükben gyakran szerepeltek a keresztes virágúak csoportjába tartozó zöldségek. Alacsonyabb volt a visszaesés szintje és halálos kimenetel kockázata.
Avokádó
Az avokádó csökkenti a káros és növeli a jó koleszterin szintjét. Ezen felül az avokádó enyhíti a stressz hatást. Különféle módon fogyasztják, salátába, előzőleg kanállal szétnyomkodva pirítósra is kenik.
Paradicsom
Ez a legjobb antioxidáns likopin, különösen rózsaszínű paradicsomban. Nekik köszönhetően a paradicsom, a kutatások szerint, jelentősen csökkenti az agyvérzés kialakulását. A lédús paradicsomot ehetjük nyersen vagy különféle ételek hozzávalójaként.
Bab
A természetes fehérje mellett a hüvelyesek magas rosttartalommal és alacsony zsírtartalommal rendelkeznek. Egy gramm bab sokkal több tápanyagot tartalmaz, mint bármely más étel. Például sok kaempferolt – természetes flavonol – tartalmaz, ami nagyon hasznos az érrendszerre, amelyet többek között daganatellenes tulajdonságai szempontjából is tanulmányoznak. A bab és a borsó – a vegetáriánusok közkedvelt ételei – már régóta fehérjeforrásként is szolgálnak
Teljes kiőrlésű gabona
A tanulmányban, amelyben több mint 4000 nő vett részt, olyanok, akik sok gabonát fogyasztanak, 31%-kal alacsonyabb a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem. Ezen kívül kevesebb szívproblémájuk van. Okszana Szkitalinszka, táplálkozási szakember emlékeztetett arra, hogy a napi kényér norma – 3-4 szelet. Túlsúlyosok számára – maximum kettő.
Vörösbor
Napi kis mennyiségű vörös bor segíti csökkenteni a stresszt, és jó hatással van az egészségre. Egy 1992-es tanulmány megállapította, hogy a bor vagy más alkohol fogyasztása megakadályozhatja a plakkok képződését az artériák belső falán. Ellenben néhány közelmúltbeli tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az alkoholfogyasztás még kis mennyiségben is ártalmas. Mások azt vallják, hogy az alacsony vagy mérsékelt alkoholfogyasztás javítja az egészséget.
Zöldfűszer
Egy korábbi tanulmány szerint azok az emberek, akik minden nap egy csészényi főtt zöldfűszert (kapor, petrezselyem) fogyasztottak, kétszer annyira volt a valószínűsége annak, hogy nem halnak meg az elkövetkezendő négy évben, mint azok, akik nem. Ha a városban él, akkor akár a konyhában vagy az erkélyen is ültethet zöldfűszert.
Tea
Érdemes zöld teát inni, mivel csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek valamint egyes rákos betegségek kialakulásának kockázatát. De a fekete tea is hasznos. Némely kutatás azt javasolja, hogy napi 1-2 csésze teát igyunk. Ihatunk gyógyteákat is, például illatos hárs vagy kamilla, gyömbér, citromfű, orbáncfű.
Kávé
A reggeli koffein meghosszabbíthatja az életet. A kávé megvéd az Alzheimer- és a Parkinson-kórtól. Egy 2012-ben elvégzett tanulmány kimutatta, hogy azok, akik kávét isznak, hosszabb ideig élnek.
Étcsokoládé
A Harvard Egyetemen végzett, 1999-es tanulmányban 8000 ember vett részt, akik havonta háromszor etettek étcsokoládét. Egy évvel hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem. Léteznek olyan tanulmányok, amelyek szerint vörösbort, sört és csokoládét tartalmazó étrend meghosszabbíthatja az életet. A lényeg az, hogy az étcsokoládét válassza, nem a tejcsokoládét. Mivel a kakaó, sokkal drágább, mint a cukor, a jó minőségű étcsokoládé nem lehet olcsó.
Dió
A diófélék nagyon egészségesek, a szívre jó hatással lévő zsírokat, fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat és rostot tartalmaznak. A diófélék és a magvak hiányát az ukránok étrendjében – a táplálkozás szisztematikus hibáinak tekintik – áll a The Lancet folyóiratban 2019-ben közzétett tanulmány.
Vörös káposzta
Az élénk színű zöldségek jótékony hatással vannak az agyra és védelmet nyújtanak a rák ellen. A vörös káposztának a hagyományos fehér káposztához hasonló az íze, de gazdagabb olyan hasznos összetevőkben, amelyek jó hatással vannak az egészségre, például erősebb csontok és egészségesebb szív.
Egészséges táplálkozással jól lehet befolyásolni az immunrendszert – mondta Erdélyi Alíz dietetikus az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A koronavírus-járvány kapcsán a szakember a tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: aki két hétre előre megtervezi az „étlapot”, az el tudja érni, hogy akár csak hetente kelljen elmennie vásárolni. Jól összeállított bevásárlólistával pedig a boltban eltöltött idő is csökkenthető. Ezen felül az „étlap” megtervezésével arra is könnyebb odafigyelni, hogy abban szerepeljen elég gyümölcs és zöldség, rosttartalmú élelmiszer – hangsúlyozta Erdélyi Alíz.
?? Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. ? pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
Itt egy újabb bizonyíték arra, hogy a nyugati típusú, zsírban és cukorban gazdag étrend hamar megzavarja az agy éhségérzet-központját, és arra késztethet, hogy többet együnk.
Az egyhetes ausztrál kutatás végén a résztvevők, akik gofrikon, tejturmixokon és hasonló cukros, zsíros ételeken éltek, egyrészt rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken, másrészt jobban kívánták a gyorskaját, mint egyébként, még akkor is, ha már eleget ettek belőle.
2017-ben már egy kutatás bebizonyította, hogy a rendszeres gyorskajafogyasztás rontja a memóriát, és kutatók már akkor sejtették, hogy a hippokampuszban állhat be valamilyen változás ilyenkor. Most, egy friss kutatásban az is kiderült, hogy az ember éhségérzetét is megváltoztatja, ha sok ilyen ételt eszik – írja a Science Alert. A kísérlethez ausztrál kutatók több mint 100 egészséges, fiatal, normál étrendet követő embert választottak ki, akiknek egy részük átállt az egészségtelen kajákra: heti négyszer legalább gofrit kellett enniük, és ugyanennyiszer gyorsétteremben étkezniük. Kiderült, hogy a gyorskajás csoport sokkal jobban kívánta később az egészségtelen ételeket, és összezavarodott az étvágykontrolljuk is, amit szintén a hippokampusz végez.
Az eredmények egybeesnek a korábbi állati kísérletekkel, de azt egyelőre nem sikerült bebizonyítani, hogy valóban a hippokampuszban áll-e be változás az egészségtelen ételek hatására. A témában még további kísérletekre lesz szükség.
