Az ukrán pilóták európai katonai bázisokon gyakorlatoznak majd az F–16-os vadászgépeken. Ezt Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője mondta – írja a Jevropejszka pravda.
„Az F-16-ossal kapcsolatban elmondhatom, hogy a kiképzés Ukrajnán kívül, európai bázisokon zajlik majd, de ha részletesebb információkról beszélünk, például arról, hogy mikor kezdődik a kiképzés, hogyan és kik biztosítják majd ezeket a gépeket, azt nem tudom megmondani” – mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok részt vesz annak a nemzetközi koalíciónak a támogatásában, amely segíti az ukrán pilóták F–16-osokon történő kiképzését.
„Abból a szempontból, hogy konkrétan ki fogja ezt a képzést lebonyolítani, hol fogják lebonyolítani, és hány repülőgépet szállítanak Ukrajnába, ezek jelenleg kidolgozás alatt álló részletek” – tette hozzá a Pentagon képviselője.
Az Azonnali válasz (Immediate Response) elnevezésű, kéthetes hadgyakorlat a második abban a három részből álló sorozatban, amelyet a DEFENDER 23 nevű, több ország csapatainak részvételével zajló gyakorlat keretében hajtanak végre.
A katonai manőversorozatban mintegy 2800 amerikai katona és a többi között Bulgária, Görögország, Horvátország és Törökország hadseregének hétezer katonája vesz részt – írja az MTI.
A NATO közleménye szerint a DEFENDER 23 célja a katonai készenlét fejlesztése, valamint az amerikai és más NATO-szövetséges hadseregek, illetve NATO-n kívüli országok katonái közötti együttműködési képesség (interoperabilitás) fejlesztése. További törekvés annak bizonyítása, hogy az amerikai hadsereg képes gyorsan csapatokat telepíteni Európába, és ott hatékonyan ellátni őket felszereléssel.
NATO-szövetségeseink melletti elkötelezettségünk elrettentő hatású azokkal az országokkal szemben, amelyek fenyegetnék az európai békét – olvasható a közleményben.
Bajram Begaj albán elnök kijelentette, hogy Tirana „elkötelezett azon küldetése mellett, hogy az ország a Balkán stabilizáló tényezője legyen, valamint a tágabban vett térségben is elősegítse a biztonság megerősítését”.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Egyre kevesebb ideiglenes védelemben részesülő ukrán menekült marad Európában, csak 2023 márciusában több mint 100 000 ukránt töröltek a nyilvántartásból – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostat adataira hivatkozva.
Az Eurostat adatai szerint 2023. március végén az Ukrajnából a háború miatt távozó 3,9 millió menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai uniós országokban. Februárban a számuk elérte a 4 milliót. A legtöbb ukrán állampolgár Németországban (1 067 755 fő – ez az összes európai menekült 27%-a), Lengyelországban (976 575 fő – 25%) és Csehországban (325 245 fő – 8%) maradt. Az Európai Unióban ugyanakkor 116 930 fővel (3%-kal) csökkent az átmeneti védelmet igénybe vevők száma 2023 február végéhez képest, ugyanis 2023 márciusában ennyi embert töröltek a nyilvántartásból.
Az ukránok ideiglenes védelmi státuszának legnagyobb mértékű törlését a következő országokban regisztrálták: Csehország (–122 585; –27%); Svédország (–23 635; –49%); Lengyelország (–17 180; –2%). Néhány ország azonban éppen ellenkezőleg, új menekülteket fogadott be Ukrajnából. Februárhoz képest a következő országok adtak több ideiglenes védelmi státuszt: Németország (+33 125; +3%); Olaszország (+7430; +5%); Románia (+6.640; +6%). Az ukrán menekültek legnagyobb aránya a helyi lakossághoz viszonyítva (2-3%) Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában van.
Az európaiak többsége támogatja, hogy Ukrajna már az elkövetkező években csatlakozzon az Európai Unióhoz – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bertelsmann Alapítvány felmérésére hivatkozva.
A Bertelsmann Alapítvány eupinions-felmérésének adatai szerint az európai válaszadók 65%-a támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását a következő években. A támogatottság 4 ponttal csökkent 2022 márciusához képest, de 2 ponttal nőtt ugyanezen év szeptemberéhez képest.
Ukrajna Európai Unióba történő felvételével kapcsolatban a legnagyobb a támogatottság Lengyelországban és Spanyolországban, ahol a válaszadók 81, illetve 80%-a támogatta azt. Németországban a megkérdezettek mindössze 54%-a gondolta úgy, hogy Ukrajna az elkövetkező években az Európai Unió tagjává válhat. A többi vizsgált országban Ukrajna csatlakozásának támogatottsága 60 és 70% között mozgott.
A Bertelsmann Alapítvány eupinions-felmérésében 13 ezren vettek részt hét európai uniós országból.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A robbanóanyag-hiány miatt Európa nem tud több lőszert gyártani Ukrajna számára, a lövedékek gyártásának növelése körülbelül három évig tarthat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A kiadvány úgy tudja, hogy a tisztviselők és a gyártók szerint a puskapor, a műanyag robbanóanyagok és a TNT hiánya miatt az iparág nem tudja gyorsan teljesíteni az Ukrajnának szánt európai uniós megrendeléseket, annak ellenére, hogy mennyi pénzt szánnak a probléma megoldására. „Az alapvető probléma az, hogy az európai védelmi ipar nem tud nagy mennyiségben katonai termékeket előállítani” – mondta el egy német illetékes a lapnak. A termelők, az iparági vezetők és az EU illetékesei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a megnövekedett kereslet csak felhajtja az árakat, amelyek az elmúlt évben már ötödével megugrottak.
„Nagyon nehéz rövid idő alatt növelni a tüzérségi lőszerek, különösen a nehéz, nagy kaliberű lőszerek gyártását. Nagyon könnyű új lőszergyárat építeni, de nem lehet nyersanyag nélkül több tüzérségi lövedéket előállítani” – közölte Jiří Hinek, a Cseh Köztársaság Védelmi és Biztonsági Ipari Szövetségének vezetője. A hadiipar illetékesei szerint Európának korlátozott készletei vannak a lövedékek gyártásához szükséges robbanóanyagokból, például puskaporból, TNT-ből és nitrocellulózból. Hinek megjegyezte, hogy nem lehet rövid időn belül növelni a nitrocellulóz termelését. Ezenkívül a lőportermelés növelése körülbelül három évig tart.
A cseh állami tulajdonban lévő Explosia gyártó, amely Európa egyik legnagyobb robbanóanyag-beszállítója a lőszergyáraknak, közölte, hogy a 155 mm-es tüzérségi lövedékekben használt hajtóanyag gyártása „teljes kapacitással működik, és 2026-ig nem növelik. Emellett a román kormány nemrég bejelentette, hogy amerikai és dél-koreai cégekkel tárgyal egy lőporgyár felépítéséről az országban. Az utolsó ilyen üzemet 2004-ben zárták be.
A 155 mm-es tüzérségi lövedékek két spanyol gyártója közül az egyik, a Fábrica Municiones de Granada (FMG) szintén 2022 októbere óta teljes kapacitással dolgozik, és egy kereskedelmi cégnek gyárt lövedékeket, amely azokat Ukrajnának adja el. Antonio Caro vezérigazgató azonban elmondta, hogy a bővítés 4-5 hónapot vett igénybe a kulcsfontosságú anyagok és alkatrészek beszerzési nehézségei miatt. Szerinte az alapanyagok költsége megduplázódott, esetenként megháromszorozódott. Ez a költségnövekedés és a megugrott kereslet megemelte a lőszerek árát. Egy átlagos lövedék ma 850 euróba kerül, mintegy 20%-kal többe, mint az ukrajnai orosz invázió előtt.
A szlovák MSM csoport tulajdonában lévő FMG jelenleg nem tervez kapacitásbővítést. Az MSM 155 mm-es lövedékeket is gyárt Szlovákiában, és azt közölte, hogy új gyártóüzem építését tervezi a tüzérségi teljesítmény növelése érdekében, de nem kívánt ütemtervet közölni.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Szerdán landolt Izlandon az Egyesült Államok egyik végítélet-repülőgépe (doomsday plane), amelyet az amerikai hadsereg arra a célra fejlesztett ki, hogy nukleáris háború esetén ennek fedélzetéről indíthassanak atomcsapást az ellenséges országokkal szemben.
A gép egy átalakított Boeing E-6B Mercury repülő, amelyben létrehoztak egy parancsnoki központot, ahonnan irányítani lehet a nukleáris rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.
Az elsőt a 80-as években állították hadrendbe, és azóta több konfliktusban részt vettek, például az Öböl- és az afganisztáni háborúban is.
A gépet hivatalosan hadgyakorlatra küldték Európába, ám mivel Oroszország nemrég úgy döntött, hogy felfüggeszti a közös nukleáris programot az amerikaiakkal, így valószínűleg ennek is szól.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A hivatalos közlemény szerint a végítélet-repülő személyzetét a helyi amerikai nagykövet és izlandi diplomaták, illetve katonai vezetők fogadták.
Az Egyesült Államoknak három ilyen gépe van. Ezek közül ez az E-6B Mercury a legdrágább. A repülő 900 kilométeres óránkénti sebességre is képes, a hatótávolsága 11 ezer kilométer.
[type] => post
[excerpt] => Szerdán landolt Izlandon az Egyesült Államok egyik végítélet-repülőgépe (doomsday plane), amelyet az amerikai hadsereg arra a célra fejlesztett ki, hogy nukleáris háború esetén ennek fedélzetéről indíthassanak atomcsapást az ellenséges országokkal...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677766020
[modified] => 1677752166
)
[title] => Az amerikaiak végítélet-repülőgépet küldtek Európába
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=138573&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138573
[uk] => 138528
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138529
[image] => Array
(
[id] => 138529
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[original_lng] => 23719
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/a5950c5-litak-sudnogo-dnya.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1677744966:5
[_oembed_b7f59a5fdc4d879a6fe9035dfe4c14bb] =>
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot.
A megkérdezett európai uniós állampolgárok többsége, 61 százaléka Ukrajna győzelmét jósolja az Oroszországgal vívott háborúban – közölte csütörtökön legfrissebb közvélemény-kutatásának adatait ismertetve a német Bertelsmann Alapítvány.
A reprezentatív, 13 300 uniós állampolgár megkérdezésével végzett kutatást decemberben készítették. Elsőként arra az állításra kellett reagálniuk a megkérdezetteknek, hogy „Ukrajna fogja megnyerni ezt a háborút” – írta beszámolójában az alapítvány. Az adatokból kiderült, hogy a német lakosságon belül az átlagos 61 százaléknál valamivel kevesebb, 55 százalék azok aránya, akik ukrán győzelemre számítanak a háborúban.
Arra az állításra, hogy „az Ukrajnát ért orosz agresszió egész Európa megtámadásával egyenlő”, a megkérdezettek 68 százaléka értett egyet. Az egyetértők közül kiemelkedtek a lengyelek és a spanyolok, ahol 79, illetve 78 százalék válaszolt igenlően az állításra.
A szankciók haszna és a háborús felelősség kérdése
A közvélemény-kutatás résztvevői jóval szkeptikusabbnak bizonyultak az Oroszországra kirótt pénzügyi és gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatban: az összes megkérdezettnek 40 százaléka ítélte hatékonynak a szankciókat, a német megkérdezetteken belül pedig csak 35 százalék.
Arra a kérdésre, hogy „kit terhel elsődleges felelősség a háborúért?”, 66 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig az Egyesült Államokat nevezte meg. 5 százalék viszont úgy vélte, hogy Ukrajna vagy a NATO felelős elsősorban a háborúért, a fennmaradó 18 százalék pedig azt mondta, nem tudja megítélni ezt a kérdést.
Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot. A másik szélső értéknek ebben a kérdésben az olaszországi eredmény bizonyult, mely szerint az olaszoknak csak 54 százaléka tartja Oroszországot a háború elsődleges felelősének, míg 23 százalék az Egyesült Államokat vagy a NATO-t.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Európában a 2023. január 31-i állapotoknak megfelelően körülbelül 4 823 000 ukrán menekültet tartanak nyilván – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága Hivatalának (UNHCR) jelentésére hivatkozva.
Az ENSZ közlése szerint január végén az európai országokba menekült ukránok száma majdnem elérte az 5 milliót, de akkor az elmúlt két hónapban több mint 140 ezerrel csökkent a németországi menekültstátusszal rendelkező ukránok mennyisége. Jelenleg Lengyelországban van a legtöbb ideiglenes védett státusszal rendelkező ukrán menekült – 1 millió 563 ezer. A második helyen Németország áll 881 ezer fővel, a harmadik helyen pedig Csehország van 485 ezer ukrán menekülttel.
Mint hírportálunk január 5-én beszámolt róla, az UNHCR akkori jelentése szerint a teljes körű orosz invázió 2022. február 22-i kezdete óta az Ukrajnából Európába érkezett menekültek száma elérte a 7 915 287 főt. A hivatal adatai szerint 4,9 millió menekült vesz részt a nemzeti átmeneti szociális védelmi és támogatási programokban. Összességében a múlt év február 24-e óta több mint 17 millió ember hagyta el Ukrajnát a szomszédos országokba, és körülbelül 9,2 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tért vissza Ukrajnába – állt a jelentésben.
Az UNHCR szerint 2022. február 24. és 2023. január 3. között a következő országok fogadták be a legtöbb menekültet: Lengyelország (1 553 707 fő), Németország (1 021 667 fő), Csehország 476 025 fő), Olaszország (173 231 fő), Spanyolország (164 705 fő), Nagy-Britannia (152 200 fő), Bulgária (148 451 fő), Franciaország (118 994 fő), Románia (106 786 fő), Szlovákia (105 205 fő).
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A Laptops for Ukraine kezdeményezés részeként az európai városokban 11, a háború miatt veszteséget ért ukrán intézmények számára technikai felszerelések gyűjtésére kialakított központ kezdte meg működését – számolt be a Digitális Átalakulási Minisztérium sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a társadalmilag felelős európai vállalatok részt vehetnek a laptopok, táblagépek és okostelefonok gyűjtésében. A begyűjtött felszerelést ukrán iskoláknak, kórházaknak, államigazgatási szerveknek és más intézményeknek szánják, amelyek kárt szenvedtek az orosz támadások során.
A gyűjtőpontok az alábbi európai városokban működnek: Párizs, Trier, Granada, Oipen, Antwerpen, Brüsszel, Karlovy Vary, Prága, Lublyana, Tallinn, Nagyvárad.
[type] => post
[excerpt] => A Laptops for Ukraine kezdeményezés részeként az európai városokban 11, a háború miatt veszteséget ért ukrán intézmények számára technikai felszerelések gyűjtésére kialakított központ kezdte meg működését – számolt be a Digitális Átalakulási Minis...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1675267200
[modified] => 1675260427
)
[title] => Európában technikai felszerelés gyűjtésére kialakított központok kezdték meg működésüket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=135640&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135640
[uk] => 135463
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 135464
[image] => Array
(
[id] => 135464
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[original_lng] => 36170
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/63d808086a8d5.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1675253227:5
[_thumbnail_id] => 135464
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1538
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675253228
[_oembed_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] =>
[_oembed_time_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] => 1675253228
[_oembed_6f4250b2cc4700a474a1bf05e4844fb9] =>
[_oembed_time_6f4250b2cc4700a474a1bf05e4844fb9] => 1675261434
[_oembed_b7f59a5fdc4d879a6fe9035dfe4c14bb] =>
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Több meteorológiai szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik. 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, ami a világátlag duplája. Jelenleg Európa a leggyorsabban melegedő földrész az egész világon.
A World Meteorological Organization (WMO) 2022. novemberi kiadványa szerint az elmúlt harminc évben Európa felszínközeli hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. Vagyis a világátlagot megduplázva a leggyorsabban melegedő kontinensnek tekinthetjük Európát, 1990 óta évtizedenként 0,5 Celsius-fokos melegedéssel − írta meg az Átlátszó.
A 2012 és 2021 közötti időszakot nézve 1,11–1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, vagyis ez az eddigi legmelegebb évtized. A felmelegedésért a kutatók többsége szerint leginkább az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős.
Az európai szárazföldi hőmérséklet ugyanebben az időszakban átlagosan 1,94–1,99 Celsius-fok körül emelkedett. A műszeres feljegyzések kezdete óta Európában a 2020-as évet tartjuk számon az eddigi legmelegebbnek, amikor az iparosodást megelőző időszakhoz viszonyítva (1850–1900) az anomália 2,51 és 2,74 Celsius-fok között alakult. A kiadvány szerint ekkor különösen nagy felmelegedés volt megfigyelhető Kelet-Európában, Skandináviában és az Ibériai-félsziget keleti részén.
A felmelegedés lassításának érdekében az uniós tagállamok a párizsi megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Azonban az European Environment Agency (EEA) úgy látja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül még a 2 Celsius-fokos határértéket is bőven túllépjük, még 2050 előtt. Az előrejelzéseik szerint a hőmérséklet az európai szárazföldi területeken ebben az évszázadban a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben fog emelkedni.
A várható szén-dioxid-kibocsátás alapján többféle szcenáriót vázolnak fel, egy forgatókönyvük 1,2–3,4 Celsius-fok között jósolja a szárazföldi hőmérséklet emelkedését, de a 4,1–8,5 Celsius-fok közötti melegedést is elképzelhetőnek tartják a század végére.
A legnagyobb mértékű anomália Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és a mediterrán országok szárazföldi területein fordulhat elő. A legalacsonyabb Nyugat-Európában, azon belül is az Egyesült Királyságban, Írországban, Nyugat-Franciaországban, a Benelux államokban és Dániában várható.
[type] => post
[excerpt] => Több meteorológiai szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik. 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, ami a világátlag duplája. Jelenleg Európa a leggyorsabban mel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674765420
[modified] => 1674674680
)
[title] => Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=134797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134797
[uk] => 134998
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134798
[image] => Array
(
[id] => 134798
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[original_lng] => 548359
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1674805970:8
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1674644124
[_thumbnail_id] => 134798
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1588
[_oembed_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] =>
[_oembed_time_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] => 1674644359
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b7f59a5fdc4d879a6fe9035dfe4c14bb] =>
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
