Az Európai Bizottság négymillió euró finanszírozású programot indított tíz országban, köztük Magyarországon az átmeneti védelmi státuszt élvező ukrán menekültek egészségügyi ellátásának javítására.
A testület szerdai brüsszeli közleménye szerint az EU4Health uniós egészségügyi program keretéből Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, a nem EU-tag Moldova, Lengyelország, Románia és Szlovákia egészségügyi rendszerét támogatják majd a szóban forgó célra.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott program 24 hónapig fog működni.
Célja a nemzeti egészségügyi rendszerek azon képességének erősítése, hogy megbirkózzanak az ukrajnai háború elől menekülők ellátásával, beleértve a védőoltásokhoz való hozzáférését is.
A kezdeményezés prioritásai közé tartozik az Ukrajnából menekülni kényszerült egészségügyi dolgozók integrációja a fogadó országok egészségügyi munkaerőpiacába. Emellett létre kívánja hozni az Ukrajnából származó egészségügyi dolgozók hálózatát, hogy lehetővé tegye a menekültek számára nyújtható speciális egészségügyi segítségnyújtást – közölték.
Az uniós bizottsági közlemény Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: miközben Oroszország háborúja folytatódik Ukrajnában, az országból csaknem 5 millió menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre az EU-ban.
Ez a jogállás ingyenes orvosi segítséget és ellátást biztosít számukra.
A bizottsági tag szavai szerint a finanszírozás biztosítja, hogy az EU-tagállamok és az Ukrajnához legközelebb fekvő országok egészségügyi rendszerei képesek legyenek megadni a szükséges segítséget a rászorulóknak.
Az utóbbi időben, az európai módosításokra számítva, okkal aggódhattak a kárpátaljaiak. Az Európai Unió hamarosan készült bevezetni a régóta ígért ETIAS rendszert, amely a schengeni övezet 30 országába való beutazást biztosít különleges engedélyekkel. „A vízummentességet törölték!” – hangzott számos cikkben.
Az új követelmények a térség számos lakosát megrémítették, hiszen engedély nélkül még a szomszédos országokba – Magyarországra, Szlovákiába, Romániába, valamint Csehországba –sem lehetett volna belépni.
A minap azonban kiderült, hogy a rendszer indulását 2025 májusára halasztották.
Mi is az az ETIAS?
Az ETIAS lehetővé teszi előzetes ellenőrzések elvégzését és – szükség esetén – az utazási engedély kiadásának megtagadását az olyan, vízummentességet élvező, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügy védelméhez és a határátlépés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésük előtt azonosítja azokat a személyeket, akik a fenti szempontok valamelyike tekintetében kockázatot jelenthetnek.
A rendszer működése
A rendszert a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében kell majd alkalmazni. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk. A kérelmezőknek minden egyes kérelem benyújtásakor 7 EUR utazásengedélyezési díjat kell majd fizetniük.
Az egyes kérelmekben megadott információkat automatikusan össze fogják vetni más uniós és releváns Interpol-adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e olyan indokok, amelyek alapján az utazási engedély kiadását meg kell tagadni. Ha a rendszer nem ad ki találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedélyt rövid időn belül automatikusan ki fogják adni. Várhatóan az esetek többségében ez lesz a helyzet.
Ha a rendszer találatot ad ki, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok fogják manuálisan feldolgozni. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban rögzített adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén, vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kiadására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor fog kerülni.
A légi és a tengeri fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. Az ETIAS működésének megkezdésétől számított három év elteltével ez a kötelezettség a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra is vonatkozni fog.
Az utazási engedély nem fog automatikus beutazási vagy tartózkodási jogot biztosítani: a végső döntést a határőr fogja meghozni.
Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi idejének végéig lesz érvényes (amelyik előbb következik be).
Az innovációk nemcsak Ukrajnát érintik majd
A belépési rendszer automatizált lesz Ukrajna, Nagy-Britannia és további 60 olyan ország számára, amelyek nem tagjai az EU-nak, és részei a vízummentességnek.
Az ígért kiváltságok között a rendszer fejlesztői biztosítják, hogy az utazó a határátlépéskor önállóan is beszkennelheti az útlevelét. Ezzel egyidejűleg maga a rendszer regisztrálja a nevet, beolvassa az arcot, ujjlenyomatokat vesz és rögzíti a dátumot, valamint a határátlépés helyét. Hozzáteszik, hogy az újítás nem vonatkozik a hosszú távú vízummal rendelkezőkre.
Szeptember végéig 4 186 165 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Szeptemberben, az augusztus végi adatokhoz képest 31 920-szal, azaz 0,8 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban.
A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (19 205 ember; plusz 1,6 százalék), Hollandiában (3685; plusz 2,8 százalék) és Írországban (2875; plusz 3,2 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben Csehországban (mínusz 7125; mínusz 2 százalék), Franciaországban (mínusz 2155; mínusz 3,2 százalék) Lengyelországban (mínusz 1895; mínusz 0,2 százalék), Szlovéniában (mínusz 405; mínusz 4,6 százalék) és Luxembourgban (mínusz 10; mínusz 0,2 százalék) csökkent jelentősebben az ideiglenes védelemben részesülők száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 194 900), majd Lengyelország (958 655) és Csehország (357 960) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,1%), Észtországban (26,2), Lengyelországban (26,1%), Bulgáriában (25,8%) és Litvániában (25,5%) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,3%. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,5 százalékát nők, 33,7 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,9 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 060 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – írja az MTI.
Az Európai Unió 61 millió euró értékű humanitárius segélyt bocsát az afganisztáni emberek és a szomszédos Pakisztánban élő afgán menekültek szükségleteinek kielégítésére – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
A brüsszeli közlemény szerint mivel az afganisztáni humanitárius helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot, az EU-támogatás segíteni fog az élelmiszerválság kezelésében közép-keleti országban, ahol a lakosság csaknem fele élelemhiányban szenved.
Az új finanszírozás egyéb szükségletek kielégítésére is szolgál majd, köztük menedék, védelem, élelmezés, egészségügyi, illetve, víz- és higiéniai ellátás biztosítására, különösen az októberben az ország nyugati részét sújtó földrengések sorozata által sújtott lakosság számára.
Közölték: az uniós támogatásból 60 millió eurót különítettek el az Afganisztánban, valamint további 1 millió eurót a Pakisztánban működő humanitárius szervezetek munkájára.
A finanszírozás az Afganisztánba visszatérő afgán menekülteket, és a befogadó közösségeket is támogatja.
A kedden megítélt segély az idén Afganisztánnak már kiutalt közel 94 millió eurós humanitárius segélyen felül érkezik az országba, beleértve a közelmúltbeli földrengések után jóváhagyott 4,5 millió eurós csomagot. Az EU afganisztáni humanitárius segélyeit kizárólag a helyszínen működő humanitárius partnereken keresztül továbbítják – tették hozzá.
Emlékeztettek: 2021 óta az EU humanitárius légihidat működtet Kabulba, amelynek célja a természet és ember okozta katasztrófákra adott humanitárius válaszlépések hiányosságainak pótlása.
Október elejéig 31 uniós segélyt szállító járat ért földet Afganisztánban, a repülőgépek több mint 1340 tonna eszközt szállítottak.
A Herát régiót októberben sújtó, többezer ember halálát okozó földrengéseket követően az EU egy második humanitárius légihidat is létrehozott.
Az első járat október 30-án szállt le Herátban, és 92 tonna alapvető készletet szállított, köztük sátrakat és egyéb, a tél átvészeléséhez szükséges eszközöket az EU Dubajban tárolt készleteiből. A tervek szerint még november elején érkezik egy második járat a dél-olaszországi Brindisiből, fedélzetén 95 tonna egészségügyi rakománnyal és egyéb eszközökkel – tették hozzá.
Az Európai Unió online filmfesztivált tart Oroszországban, amelyet egy olyan cég szervez, amely többek között az orosz Zaslon katonai-ipari komplexumot szolgálja ki. Ez Putyin barátjához, Anatolij Turcsakhoz köthető – írja a DW.
Az Európai Uniónak nem áll szándékában lemondani az oroszországi filmfesztivált Ukrajna álláspontja és a fesztivál szervezője, a 4D és az orosz katonai-ipari komplexum közötti kapcsolatok ellenére.
A DW értesülése szerint az ukrán fél arra kérte az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), fontolja meg, hogy ne Oroszországban tartsák meg a fesztivált. Emellett több ukrán kulturális szervezet, például az
Ukrán Állami Filmügynökség és az Ukrán Intézet is felszólította Brüsszelt, hogy mondja le a rendezvényt.
Az ukrán kulturális minisztérium a filmfesztivál előestéjén közölte, hogy „a kulturális párbeszéd újrakezdése az agresszor országgal elfogadhatatlan egy olyan helyzetben, amikor emberek milliói szenvednek Oroszország akciói miatt”.
Az Európai Filmfesztivál Oroszországban november 1. és 15. között kerül megrendezésre – online. Az idei fesztivál szlogenje a Cinema Unites, amely a kultúrák és érdekek egységét hangsúlyozza.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió online filmfesztivált tart Oroszországban, amelyet egy olyan cég szervez, amely többek között az orosz Zaslon katonai-ipari komplexumot szolgálja ki. Ez Putyin barátjához, Anatolij Turcsakhoz köthető – írja a DW. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1699211100 [modified] => 1699179378 ) [title] => Nem mondja le az Európai Unió az oroszországi filmfesztivált [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=167880&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167880 [uk] => 168015 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167881 [image] => Array ( [id] => 167881 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu.webp [original_lng] => 37422 [original_w] => 1200 [original_h] => 525 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu-300x131.webp [width] => 300 [height] => 131 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu-768x336.webp [width] => 768 [height] => 336 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu-1024x448.webp [width] => 1024 [height] => 448 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/eu.webp [width] => 1200 [height] => 525 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1699267196:3 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1153 [_thumbnail_id] => 167881 [translation_required_done] => 1 [_oembed_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => [_oembed_time_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => 1699261486 [_oembed_664ee69da7a3271877cd4b60eb4eb1f6] =>
Szervezetenként 250 ezer euróval támogatja az EU HUSKROUA (Magyarország- Szlovákia- Románia- Ukrajna)fejlesztési programja az Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai tevékenységét. Az erről szóló megállapodást Beregszászban írták alá a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás képviselői jelenlétében. A két szervezet a háború első napjától segíti az ukrajnai bajbajutottakat, teszi mindezt Kárpátalján és Belső-Ukrajnában egyaránt. A támogatást többek közt sérült gyermekek rehabilitációjára, orvosi eszközök ésélelmiszercsomagok beszerzésére, valamint brikett és tűzifaosztásra használják majd fel. Szakács Áron, a HUSKROUA projekt képviselője szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint akár kétmillió belső-ukrajnai menekült is érkezhet Kárpátaljára. Viktor Mikita a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője kiemelte, hogy nem csak Kárpátalja, de egész Ukrajna számára is nagyon fontosak azok a nemzetközi projektek, amelyek megvalósulnak a régiónkban. A Máltai Szeretetszolgálat Együtt a Jobb Jövőért nevű projektjének célja a háborús veszélyhelyzet enyhítése, valamint a rászoruló, traumatizált gyermekek terápiás segítése. A programmal több száz főt szeretnének elérni különböző korcsoportoknak szánt támogatások által. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektjeivel több ágazatra kiterjedő életmentő segítséget nyújt belső-ukrajnai menekülteknek és azoknak is, akik nem hagyták el a lakóhelyüket. Ennek keretében egyszeri élelmezési támogatást nyújtanak 2 200 személynek, illetve körülbelül 500 háztartásnak fűtési támogatást adnak fabrikettek formájában. Ezen kívül a kora gyermekkori fejlesztő központok és egészségügyi intézmények számára egészségügyi felszereléseket biztosítanak. Nagyon fontos számunkra, hogy Kárpátalján több kiemelt humanitárius szervezet is tevékenykedik, akik nem csak itt helyben, de Ukrajna szinte minden területén segítenek ebben a nagyon nehéz időszakban, emelte ki Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Szakács Áron kijelentette, továbbra is készek folytatni a határmenti ukrán területek anyagi támogatását, hiszen jelenleg is nyitottak a következő körös Interreg Next program pályázati lehetőségei. A témával kapcsolatban a közös irányító hatóság november 7-én online tájékoztató konferenciát tart majd. A szerződéskötést követően a résztvevők zártkörű tárgyalást folytattak a várható további együttműködésekkel kapcsolatban.
Tarasz Sevcsenko, a kulturális és információs politikai minisztérium európai integrációért felelős miniszterhelyettese a Jevropejszka Pravdanak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna és az EU közötti találkozókon egyszer sem követelték a telemaraton bezárását.
Sevcsenko megjegyezte, hogy a telemaraton létezése nem mond ellent az uniós médiaszabályozás elveinek. Kiemelte azt is, hogy a telemaraton tartalmai egy része az Európai Unió támogatásával készült.
„Őszintén elmondom: egyetlen találkozáson sem merült fel kérdés, hogy be kell zárni a telemaratont. Sőt, amikor 2022 elején a hírműsor támogatására szólítottuk fel az európaiakat, szinte ez lett az egyetlen nagy projekt, amely végül uniós forrásból valósult meg, többek között dokumentumfilmek gyártását is finanszírozza, amelyek a telemaraton adásaiban jelennek meg. Ha az Európai Unió ellene lenne, valószínűleg nem indította volna el projekteket” – szögezte le Sevcsenko.
Ráadásul, a miniszterhelyettes elmondása szerint az Internews Network felmérése szerint az ukránok ismerik a telemaratont, és megbíznak benne. A nézők úgy vélik, hogy a hírműsornak a háború végéig folytatódnia kell.
„Természetesen megtörténhet a telemaratonnal kapcsolatos politika változása. De jelenleg a hírműsor ugyanabban a formátumban folytatódik, amelyben elkezdődött” – tette hozzá Sevcsenko.
Ukrajna felszólította az Európai Uniót, hogy törölje az Oroszországban megrendezésre kerülő Európai Filmfesztivált, amelyet a blokk orosz küldöttsége szervezett.
Fontos a hatékony szankciós politika folytatása nemcsak a gazdaság, hanem a kultúra, különösen a filmművészet területén is – közölte az ukrán kulturális minisztérium.
A fesztivált, amelyen több mint 20 filmet mutatnak be a kontinens minden tájáról, november 1. és 15. között rendezik meg online, „A mozi egyesít” szlogen alatt – számolt be a The Independent.
Nemzetközi konzorciumban, azaz európai uniós partnerekkel együttműködésben kárpátaljai egyházak, önkormányzatok, nonprofit és civil szervezetek, valamint vállalkozások is jogosultak projektjeik megvalósításához forrásokat pályázni az Európai Bizottság által kiírt közvetlen kezelésű alapokból. Sőt, idén előnyt is jelent, ha egy határokon átnyúló konzorciumnak van ukrajnai tagja is. Ezekről a közvetlen EU-s pályázatokban rejlő lehetőségekről tartottak tájékoztatást a Magyarországon a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) munkatársai Beregszászban, az Ortutay Elemér Magyar Görögkatolikus Szakkollégiumban október 27-én.
Az esemény szervezője, Egressy Miklós görögkatolikus pap, az M. Pokrova Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: „A mai képzési nap ötlete Tusnádfürdőn született. Az idei évben meghívtak előadást tartani, ott az egyik sátorban az EU-pályázatokról tájékoztattak a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai. Kérdésemre válaszolva elmondták, hogy Kárpátalja ebben az évben prioritást élvez, érdemes lenne nekünk is pályázni. Ekkor hívtam meg Beregszászba az iroda munkatársait, hogy tájékoztassanak erről bennünket. Itthon kapcsolataink segítségével megszólítottuk az érintetteket, hogy jöjjenek el és tájékozódjanak a lehetőségekről. Örülök, hogy körülbelül ötvenen itt vagyunk.”
Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, hogy irodájukat a magyar kormány azzal a céllal hozta létre, hogy érdekképviseleti tevékenységet végezzen és a közvetlen kezelésű uniós források elnyerésében segítse a magyar és közép-kelet-európai pályázókat. A Miniszterelnökség háttérintézményeként kezdte meg működését az MFOI budapesti központtal és brüsszeli irodával. Legfontosabb feladatuk, hogy tájékoztatást nyújtsanak a közvetlen uniós alapokról, a forráslehetőségekről és a kapcsolódó szakpolitikákról, közvetlen kapcsolatot alakítson ki a magyar társadalmi és gazdasági szereplők és az EU-s intézmények között, ennek keretében pedig személyre szabottan támogatják az ügyfeleiket, a fejlesztési és projektötletek felmerülésétől a közvetlen kezelésű forrásokra vonatkozó pályázat beadásáig.
„A mai tájékoztató nappal az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy helyi szinten van számos olyan megoldás, amely van annyira értékes, innovatív, hogy az Európai Unió támogassa. Nincs annál jobb, mint amikor ilyen tekintetben össze tudjuk kapcsolni a külhoni magyarságot az anyaországival, ezek eleve stratégiai partnerségek, amelyek aztán tovább fejlődhetnek. Elsősorban olyan projektekre kell gondolni, amelyeknek van határon átnyúló eleme, ez a mi esetünkben adott. Valamilyen módon kapcsolódnia kell a projektnek az EU szakpolitikai céljaihoz, olyan dimenziókat kell behozni, amelyek ilyen tekintetben innovatívak, ha egy ilyen módszertan mögé teszünk egy partnerséget, gyakorlatilag készen is van a projekt, elindulhat az együttműködés…” – fogalmazott az ügyvezető igazgató asszony.
Dr. Littvay-Kovács Áron jogász, projektmenedzser kiegészítésként elmondta, hogy irodájukat azért hozták létre, hogy a közvetlen uniós forrásokkal, illetve a határ menti Interreg-forrásokkal kapcsolatosan lehetséges partnereket kutasson fel, illetve a pályázat kidolgozásában, adott esetben megírásában és benyújtásában nyújtson segítséget. „Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy nagyon nagy az érdeklődés a külhoni magyar civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok körében a különböző programokban való elindulásra. Például október 21-én nyílt meg a négyhatáros Interreg-program, jövő év március 14-én, illetve decemberben fog zárulni, úgyhogy ajánlom a kárpátaljai magyar szervezeteknek, önkormányzatoknak, egyházaknak és vállalkozásoknak, hogy közvetlenül keressenek meg minket, és mi segítünk olyan partnerséget kialakítani az anyaországban és a Kárpát-medence más régióiban, hogy egy ütőképes konzorciumot összehozzunk, és sikeres pályázatot tudjunk benyújtani” – javasolta az iroda projektmenedzsere.
Az ukrajnai pályázók által is elérhető programokról tájékoztatott Matuz János tanácsadó, Bene Dániel agrárkérdésekért felelős stratégiai tanácsadó pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások lehetőségeiről. A végén a jelenlévők kérdezhettek és megvitathatták az anyaországi szakemberekkel saját lehetőségeiket. Akik pénteken nem voltak ott, de érdeklődnek a közvetlen EU-s pályázati lehetőségek iránt, a www.mfoi.org honlapon tájékozódhatnak, illetve felvehetik a kapcsolatot a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársaival a honlapon megtalált elérhetőségeken keresztül.
