Az Európai Bizottság üdvözölte a 22 európai és 7 ukrán távközlési szolgáltató közötti önkéntes, a roamingra vonatkozó megállapodás ötödik, további 12 hónapos meghosszabbítását, amelynek célja az Ukrajnából érkező menekültek kapcsolattartásának biztosítása, olvasható az EB honlapján.
Az EU és Ukrajna távközlési szolgáltatói 2022 áprilisában először írtak alá közös nyilatkozatot az EU és Ukrajna közötti megfizethető vagy ingyenes roaming és nemzetközi hívások biztosítására és stabilizálására irányuló összehangolt erőfeszítésekről.
Az elérhető hívások lehetővé teszik az Európában menedékjogot kérő ukránok számára, hogy kapcsolatban maradjanak családjukkal és barátaikkal Ukrajnában, és fordítva.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC tanúsította az EU és Ukrajna szolgáltatói közötti megállapodás eredményességét.
2023 februárjában az Európai Bizottság javasolta Ukrajna csatlakozását az EU roaming zónájához. Ugyanezen év áprilisában az Ukrajna és az EU Társulási Bizottsága elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU roaming szabályaihoz.
Ukrajna párhuzamosan azon dolgozott, hogy jogszabályait teljes mértékben összhangba hozza az uniós jogszabályokkal annak érdekében, hogy integrálódjon az uniós roaming térbe. Az alaptörvényt Volodimir Zelenszkij elnök június 18-án írta alá.
Ugyanakkor további törvényeket kell még elfogadni, és miután Ukrajna teljes összhangról számol be, ami a következő hónapokban várható, az Európai Bizottság értékelni fogja az ukrán nemzeti jogszabályok megfelelőségét.
A tagállamok által jóváhagyott pozitív elbírálás, valamint az Ukrajna–EU Társulási Bizottság végső döntése alapján Ukrajna az EU roaming terének részévé válik, ami stabilabb és hosszabb távú roamingot biztosít.
Az Európai Unió 27 országának lakossága immár második éve növekszik, 2023-ban 1,6 millió fővel 449,2 millióra nőtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
Az EU statisztikai hivatala szerint a negatív természetes változást (több halálozás, mint születés) kiegyensúlyozta a pozitív bevándorlási egyenleg. „A megfigyelt népességnövekedés nagyrészt a Covid–19 utáni migrációs mozgások növekedésével és az Ukrajnából menekülők beáramlásával magyarázható, akik a 2022. februári orosz agresszív háború következtében ideiglenes védelmi státuszt kaptak az EU-tagországokban” – áll az Eurostat jelentésében.
Az EU lakossága az 1960. évi 354,5 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra nőtt, ami 94,7 millió fős növekedést jelent. A népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult, az EU lakossága 2015 és 2024 között átlagosan évi 0,6 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as évek átlagos évi 2,9 millió fős növekedésével.
Bár az EU lakossága rövid időre körülbelül 0,5 millió fővel csökkent 2020-ban, 2021-ben pedig csaknem 0,3 millió fővel a Covid–19 világjárvány miatt, ismét növekedésnek indult. Az egyes uniós országok lakossága 2024. január 1-jén a máltai 0,6 milliótól a németországi 83,4 millióig terjedt. Németország, Franciaország és Olaszország együttesen 2024. január 1-jén az EU teljes lakosságának csaknem felét (47%-át) tette ki.
Bár 2024-ben nőtt az EU összlakossága, nem minden uniós országban regisztráltak növekedést. Összesen 7 országban regisztráltak népességcsökkenést 2023. január 1. és 2024. január 1. között, a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (–132 800), Görögországban (–16 800) és Magyarországon (–15 100) regisztrálták. Növekedés további 20 országban volt tapasztalható, a legnagyobb növekedés Spanyolországban (+525 100), Németországban (+330 000) és Franciaországban (+229 000).
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 4,263 millióan vannak ideiglenes védelem alatt Ukrajnából az uniós országokban. Az ukrajnai háború elől menekülők többségét a következő EU-országok fogadták be: Németország (1,332 millió fő; az EU összlétszámának 31,3%-a), Lengyelország (953 ezer; 22,4%); Csehország (356 ezer; 8,4%).
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió 27 országának lakossága immár második éve növekszik, 2023-ban 1,6 millió fővel 449,2 millióra nőtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1720783980 [modified] => 1720719435 ) [title] => Már második éve növekszik az Európai Unió lakossága az Ukrajnából érkező menekülteknek köszönhetően [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=207674&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 207674 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 207677 [image] => Array ( [id] => 207677 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [original_lng] => 69284 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1720710703:2 [_thumbnail_id] => 207677 [_edit_last] => 12 [views_count] => 692 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 596 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Érdekes [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 1155915 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => néoesség [2] => ukrán menekültek ) ) [2] => Array ( [id] => 206680 [content] =>
Az ukránok kétharmada (64 %) egyformán fontosnak tartja az ország számára az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást – derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsának friss felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 7 %-a Ukrajna európai integrációját részesítette előnyben, 12 % pedig azt mondta, hogy számára most fontosabb a NATO-tagság. További 15 % szerint egyik sem volt fontos.
Az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások 2024. június 25-én kezdődtek el. A jelenlegi tervek szerint 2030-ban egy újabb nagy EU-bővítési hullám lehetséges.
A Razumkov Központ felmérése szerint 2024 elején a válaszadók mintegy fele úgy gondolta, hogy Ukrajna öt éven belül az EU tagja lesz. Emellett 15 %-uk vélte úgy, hogy Ukrajna 5-10 éven belül az EU tagjává válik, további 5 %-uk pedig 10-20 éven belüli időszakra taksálta ezt.
Az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta amerikai internetes óriásvállalat megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) – derült ki az uniós végrehajtó testület hétfői brüsszeli közleményéből.
Illusztráció: Pavlo Gonchar/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Thierry Breton, a bizottságnak az EU egységes belső piacáért felelős tagja elsősorban a Meta „fizess vagy egyezz bele!” modelljét bírálta, és azt vetette a Meta szemére, hogy azáltal, hogy pénzt kér a személyes adatok védelméért, felhasználók millióit állítja választás elé.
Hozzátette: a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a technológiai óriásokat megillető azonos jogokkal működhessenek az adatok hozzáférésével kapcsolatban.
A vállalat új szabályozása szerint a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék. Ha továbbra is ingyenesen szeretnék használni a Metához tartozó Facebook és Instagram közösségi oldalakat, akkor azzal beleegyeznek abba, hogy adataikat e felületek használják, valamint a reklámokat sem tudják eltüntetni.
A Meta európai felhasználóinak már november óta lehetőségük van fizetés ellenében kiiktatni a hirdetéseket közösségi oldalaikról.
A Meta azt hangoztatta, hogy a modell megfelel az uniós szabályozásnak. A vállalat szóvivője azt is leszögezte: konstruktív megbeszéléseket kívánnak folytatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a vizsgálatot lezárják„.
A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak.
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
A DMA szerint az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy ingyenesen tereljék a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.
Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.
Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét.
Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényességének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.
„A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák” – fogalmaztak.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
Ukrajna tárgyalásokat folytat az európai uniós országokkal a határt illegálisan átlépő ukrán férfiak kiadatásának lehetőségéről – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „Konzultációkat folytatunk európai uniós kollégáinkkal, és ezek a tárgyalások a jövőben is folytatódnak.” De mint hozzátette, az uniós országok jelenleg nem állnak készen az ukrán férfiak tömeges visszaküldésére, a tárgyalások azonban folytatódnak.
A belügyminiszter ugyanebben az interjúban elmondta, hogy az ukrán határőrök naponta több tucat embert vesznek őrizetbe, akik illegálisan próbálják átlépni a határt az EU irányába. „Nemcsak közvetlenül a határon fogunk el embereket, hanem a határtól 5-10 kilométerre található ellenőrző pontokon is. Természetesen naponta több tucat emberről beszélünk. 10, néha 20, néha 30 emberről van szó” – emlékeztetett Ihor Klimenko.
Az Európai Unió 2024-ben 99 millió euró értékben nyújt humanitárius segítséget a Kongói Demokratikus Köztársaságnak – jelentette be az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: az uniós humanitárius támogatás biztosítását az indokolja, hogy az országban súlyos, aggodalomra okot adó humanitárius helyzet uralkodik.
Kiemelte, a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelentkező konfliktusok, valamint a szegénység, az alultápláltság és a gyakori betegségek okozta humanitárius szükségletek a legmagasabbak közé tartoznak a világon. Jelenleg több mint hétmillióan élnek az országban azok, akiknek a felsorolt okok legalább egyike miatt el kellett hagyniuk otthonukat. Ez a szám a második legmagasabb adat Afrikában Szudán után – emelte ki az uniós biztos.
A brüsszeli testület felidézte továbbá: több mint 1 millió kongói menekült él a szomszédos országokban, amíg a régió instabilitása miatt a Kongói DK több mint 500 ezer lakóhelyét elhagyni kényszerült, a szomszédos országokból érkezett menekültnek ad otthont. Az ország keleti részén fellángolt erőszak okozta instabilitás jelentős belső elvándorláshoz vezetett, és emiatt körülbelül 25,4 millió ember élelmezése bizonytalan, ami a lakosság több mint negyedét jelenti. Az országban továbbá mintegy 2,8 millió gyermek küzd súlyos alultápláltsággal – hívták fel a figyelmet.
Az Európai Bizottság két pályázatot írt ki, amelyek keretében 9,5 millió eurót ítél oda uniós médiaorgánumoknak digitális formátumú hírek vagy innovatív formátumú hanganyagok gyártására és terjesztésére – közölte a brüsszeli testület hétfőn.
Az uniós bizottság közleménye szerint az első pályázati felhívás útján az EU két olyan projektet fog finanszírozni, melyek legalább hat uniós nyelven terjesztenek digitális tartalmakat.
A felhívás médiaszervezeteknek és technológiafejlesztőknek szól, ők kaphatnak támogatást digitális hírek gyártásához és közléséhez terén. A cél az, hogy növekedjen a digitális formátumú, független beszámolók száma, és így az olvasók az online hírtartalmak széles választékából válogathassanak – írták.
A második pályázati felhívás célja egy olyan projekt finanszírozása, amely hanganyagok, például hírösszefoglalók, riportok, dokumentumműsorok, magazinműsorok és beszélgetős műsorok előállítására összpontosít. A felhívás célcsoportját a hírmédia és különösen a hangformátumra szakosodott médiaorgánumok jelentik.
A pályázat célja, hogy minél több embert érjenek el a független forrásból származó, akár határokon átnyúló audiotartalmak, és ezáltal a tagállamok lehető legtöbb állampolgára hallgathassa őket, különösen azokban az országokban, ahol kevés információ érhető el az uniós ügyekről – írták.
A forrásokról az Európai Bizottság a két pályázati felhívás eredményei alapján dönt majd. A pályázati felhívások 5 millió eurót irányoznak elő a digitális híradásokra és 4,5 millió eurót a hanganyagokra. A nyertesek teljes szerkesztői függetlenség mellett működnek majd – írták.
Ukrajna területének aknamentesítésére adja át az Európai Bizottság a harmadik, 12 fős aknamentesítő kutyából álló csoportot. A kutyák ukrán félnek történő átadására június 14-én kerül sor Dél-Lengyelországban.
Ihor Klimenko belügyminiszter szerint április elején Ukrajna területének mintegy 25%-a volt szennyezett robbanásveszélyes tárgyakkal. A kutyák az emberekkel egyenrangúan dolgoznak a háború alatt. A négylábúak aknákat, rögtönzött robbanószerkezeteket, lövedékeket, fel nem robbant rakétákat keresnek.
A 2025-ig tartó projekt becsült költségvetése 3 millió euró.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció leleplezésére létrehozott szervezet, az Ukrán Kommunikációs Csoport (Ukraine Communications Group) hétfőn Varsóban – jelentette be a lengyel külügyminisztérium.
A szervezet lengyel és amerikai kezdeményezésként jött létre. Több partnerország is csatlakozott: Finnország, Franciaország, Kanada, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország és Szlovénia. Részt vesz benne a NATO és az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) is.
A lengyel külügyminisztérium közlése szerint az UCG célja, hogy növelje az orosz dezinformációval szembeni közös fellépés hatékonyságát. A Kreml „rendszeresen hazugsághoz és manipulációhoz folyamodik, hogy aláássa a hazáját védő ukrán nemzettel vállalt (nemzetközi) szolidaritást” – írták.
