Kísérleti jelleggel megengedték az Európai Bizottság munkatársai számára, hogy házi kedvenceiket munkahelyükre is magukkal hozhassák, ugyanakkor 30 fajtát kitiltottak az irodákból.
Több kutyafajtát is kitiltottak az Európai Bizottság irodaépületeiből egy kísérleti program részeként, amelynek keretében igyekeznek megengedni munkatársaiknak, hogy házi kedvenceiket munkahelyükre is magukkal hozhassák – írja a Politico.
A gazdáknak ugyanakkor szigorú szabályoknak kell megfelelniük, hogy kiskedvencüket az irodába hozhassák, például megbeszélésekre nem vihetik magukkal, meg kell tanítani őket a kijelölt „kutyavécé” használatára, továbbá ügyelniük kell arra is, hogy ugatással ne zavarják a többi munkavállalót.
Több „harcikutyának” minősülő fajtát azonban kitiltottak a bizottság irodaépületeiből, de nem tehetik be a mancsaikat sem a dobermanok, sem a németjuhászok, de ugyanez vonatkozik a túl nagy méretű ebekre is, mint az ír farkaskutya vagy a pireneusi hegyikutya.
A programtól a munkahelyi stressz csökkenését és a felszabadultabb munkahelyi környezet kialakulását, valamint az uniós intézmények vonzerejének növekedését várja a bizottság. Ugyanakkor nem minden uniós biztos lelkesedik az ötletért.
„Nem hiszem, hogy helyén való dolog, (…) ha egész álló nap munka közben a kutyaugatást hallja az ember a folyosó egyik végétől a másikig” – nyilatkozta az egyik uniós biztos háttérstábjának a tagja.
Az Európai Unión belüli szabad mozgás és tartózkodás az európai polgárság egyik alapjoga. Sok speciális szükségletű ember számára azonban ez csak elmélet, a valóság egészen más. Az Euronews riportere, Paul Heckett járt utána annak, mit mutat a gyakorlat.
A Real Economy soron következő epizódját Ljubljanában és Brüsszelben forgatta az Euronews stábja, hogy megtudjuk, az Unió hogyan akar számottevően javítani a speciális szükségletű emberek mozgásszabadságán ezúttal szabályozással. Hogyan fogják ezek az új kártyák megkönnyíteni az utazást? Csökkentik-e majd az egyenlőtlenségeket? És vannak-e akadályok az úton?
A speciális szükséglet elismerése az egész Unióban Szó szerint ez a célja annak a két új kártyának, amelyekkel az EU területén bárhol igazolható, hogy valakinek speciális szükségletei vannak. Az uniós fogyatékossági és parkolási igazolványok a külföldieknek is biztosítják ugyanazokat a jogokat, amelyekkel a helyi lakosok rendelkeznek.
Nyolc uniós tagállam, köztük Szlovénia is, 2016-ban indította el próbaképpen ezt a kártyaprojektet, és a sikere most arra késztette az uniós vezetést, hogy a kezdeményezést egész Európára kiterjessze. Az uniós fogyatékossági kártyával nemcsak a kulturális és sportlétesítményekbe lehet ingyen belépni, hanem a közlekedési szolgáltatásokért sem kell fizetni. A félreértések és a csalások elkerülése érdekében közös dizájnnal egységesítik ezeket a kártyákat.
Amint egy szolgáltató, például egy galéria vagy múzeum csatlakozik a rendszerhez, minden résztvevő állam összes kártyabirtokos polgára hozzáférést kap az új szolgáltatáshoz. Az érdekeiket képviselő civil szervezetek most arra készülnek, hogy kibővítik a kezdeményezést, és javasolni fogják, hogy a két igazolványt vonják össze egy kártyává.
A becslések szerint 2022-ben 101 millió 16 éven felüli élt valamilyen típusú speciális szükséglettel az Európai Unióban – ez a 16 éven felüli össznépesség negyede.
Az Európai Unióban a fiatal és felnőtt népesség kicsit több mint negyede él valamilyen típusú testi vagy szellemi speciális szükséglettel. Az uniós vezetés azt reméli, hogy a szabványosítás megkönnyíti számukra az utazást és általában a közlekedést. Az egyik illetékes civil fórum elnöke szerint ez így van, de az EU-nak foglalkoznia kell azokkal a problémákkal is, amelyekkel a speciális szükségletűek abban az esetben szembesülnek, ha három hónapnál hosszabb időt töltenek egy másik uniós országban.
Jannisz Vardakasztanisz, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum elnöke úgy fogalmaz, hogy a kártyák felszámolnak néhány akadályt az utazás során, de azt már nem teszik lehetővé, hogy külföldön is élni tudjanak a mozgáshoz, a tanuláshoz vagy akár a munkához való jogukkal. Ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön az Európai Unió területén, újra el kell végeztetniünk azt a szakértői vizsgálatot, amelyet saját hazájukban egyszer már elvégeztek a hatóságok.
„Mondhatnám úgy is, hogy a fogyatékosságunk, mint tény, nem utazik velünk.”-Jannisz Vardakasztanisz elnök, Európai Fogyatékosságügyi Fórum.
Még körülbelül 3,5 év kell ahhoz, hogy ezek a kártyák rendelkezésre álljanak minden uniós tagállamban. Az EU egyenlőségért felelős biztosa, Helena Dalli jelentős előrelépésnek tekinti ezt a rendszert, amely nagy segítség a speciális szükségletűen társadalmi integrációjában. Ő is úgy gondolja, hogy még sok a tennivaló ezen a téren, de szerinte nagy változást hoz majd, hogy ezzel a kártyával minden jog, amellyel egy speciális szükségletű ember egy adott országban rendelkezik, az összes oda látogató speciális szükségletű uniós polgár számára érvényesíthetővé válik, ha korlátozott ideig is.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unión belüli szabad mozgás és tartózkodás az európai polgárság egyik alapjoga. Sok speciális szükségletű ember számára azonban ez csak elmélet, a valóság egészen más. Az Euronews riportere, Paul Heckett járt utána annak, mit mutat a gya... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1713687720 [modified] => 1713627253 ) [title] => Nemzetközi kártyarendszerrel segíti a speciális szükségletűek utazását az Európai Unió [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184862&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184862 [uk] => 184973 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 184865 [image] => Array ( [id] => 184865 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek.jpeg [original_lng] => 61212 [original_w] => 770 [original_h] => 400 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek-300x156.jpeg [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek-768x399.jpeg [width] => 768 [height] => 399 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek.jpeg [width] => 770 [height] => 400 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek.jpeg [width] => 770 [height] => 400 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek.jpeg [width] => 770 [height] => 400 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/mn-1508184925kerekesszek.jpeg [width] => 770 [height] => 400 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1713777126:2 [_thumbnail_id] => 184865 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 614 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 594 [3] => 49 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Egészség [3] => Hírek [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 144149 [2] => 908099 [3] => 425 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => mozgássérült [2] => nemzetközi kártyarendszer bevezetése [3] => utazás ) ) [2] => Array ( [id] => 180532 [content] =>
Január végén már 4 303 115 ukrán menekült rendelkezett ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal az Európai Unióban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Azt írják, az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 270 150) nyújtotta, majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190).
Németország vezeti a listát
A decemberi adatokhoz képest a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+18 905; +1,5 százalék), Csehországban (+8155; +2,2 százalék) és Spanyolországban (+2830; +1,5 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent, nevezetesen Olaszországban (-18 125 fő; -11,2 százalék), Lengyelországban (-3235; -0,3 százalék), Észtországban (-225; -0,6 százalék), Franciaországban (-205; -0,3 százalék) és Luxemburgban (-10; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (35,2), Bulgáriában (26,7), Litvániában (26,4), Észtországban (26,2) és Lengyelországban (25,9) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,6 volt. A kedvezményezettek 46,1 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,7 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 250, az elmúlt hónapban 370 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
Az Európai Unió tagországaiban 3,88 millió csecsemő született 2022-ben, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millió születéshez képest – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentéséből.
A 2022-es adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.
A uniós termékenységi ráta 2022-ben 1,46 születés volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt.
A tagországok között a legmagasabb termékenységi mutatót Franciaországban (1,79) jegyezték fel, majd Romániában (1,71), Bulgáriában (1,65) és Csehországban (1,64), Szlovákiában (1,57), valamint Magyarországon (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24).
A jelentés szerint Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2022-ös 1,56-öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben pedig 1,61 volt.
Az EU 171 millió eurós humanitárius segélyt mozgósít az Afrika szarván élő emberek számára, akik egyre jobban szükséget szenvednek, mivel a régiót több konfliktus, szélsőséges éghajlati jelenségek és gazdasági sokkok sújtják – jelentette be az Európai Bizottság.
A finanszírozás Dzsibutiban, Etiópiában, Kenyában, Szomáliában, Dél-Szudánban és Ugandában támogat humanitárius projekteket. 7 millió eurót katasztrófavédelmi programokra fordítanak a régióban.
Az uniós támogatás az akut élelmiszerválság kezelését, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, és a humanitárius válsághelyzetben lévő gyermekek oktatásának és védelmének biztosítását segíti elő, valamint olyan rendszerek létrehozását, amelyek készenléti tervezés és korai fellépés révén segítenek megelőzni a katasztrófák hatásait.
Uniós becslések szerint mintegy 65 millió embernek van azonnali segítségre szüksége. Az Afrika szarvának tágabb térségében tapasztalható akut élelmiszerválság pusztító hatással van a kiszolgáltatott emberek tízmillióira.
Emellett nagymértékű kényszerkitelepítés zajlik, mind az országokon belül, mind a határokon túl. Uganda, Szudán és Etiópia ad otthont a legtöbb menekültnek Afrikában. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő népesség túlélése továbbra is nagymértékben függ a külső segítségtől.
Hollandia az ukrán menekültek befogadásának problémájával néz szembe, az önkormányzati menhelyek több mint 99 %-ban megteltek, miközben folyamatosan érkeznek az ukránok, így egyes központok átmenetileg bezárhatnak a következő hetekben – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az nltimes.nl holland internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a hollandiai ukrán menekültek önkormányzati menhelyei szinte megteltek. Az ukránok 90 000 befogadóhelyének több mint 99 %-a foglalt. 2024 első heteiben több mint 3000 ukrán jelentkezett az utrechti regisztrációs központban. A menekültek általában először a jaarbeursi regisztrációs központban maradnak, majd egy önkormányzati menhelyre költöznek. Minden ukránnak joga van az önkormányzati menedékházakhoz. De az önkormányzatokban rendelkezésre álló menhelyek kifogyóban vannak – mondta el Jaap Donker, a Veiligheidsregio Utrecht tűzoltóság menedékhelyek szervezését segítő munkatársa.
A regisztrációs ponton található, 140 férőhelyes menhely február eleje óta minden nap zsúfolt. Napról napra egyre többen érkeznek, és nincs hova küldeni őket. „Fennáll annak a lehetősége, hogy a következő hetekben átmenetileg be kell zárnunk az ajtónkat. Nem akarjuk, de nincs más választásunk, mert a lelki és fizikai körülmények, például a higiénia már nem garantálható. Ez azt jelenti, hogy az emberek az utcára kerülhetnek” – jelezte Donker.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR közlése szerint Hollandia 2024. január végéig 149 000 ukránnak adott ideiglenes védelmi státuszt.
Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani.
Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és menekültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve – a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) – megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcsfontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jónéhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat.
Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való belépés feltételeit nem teljesítő személyek kötelező átvilágítását és hatékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadó központok építését a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a származási országba.
A migráció kezeléséről szóló rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelenlegi szabályozást – amely az EU-ba történő első belépés helyszínét jelöli ki erre a feladatra – felváltja egy új szolidaritási mechanizmus.
A területükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamokat kötelező lesz támogatni, a szolidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga választhatja meg.
A migránsok elosztása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatásig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik ország állampolgára illegálisan érkezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás miatt nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte.
A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított elbírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, amelyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tagállam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hónapot tölthetnek ezekben a határmenti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek.
A magyar kormány azzal riogatja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán “migráns gettók” fognak létrejönni a határokon. Ylva Johansson belügyi biztos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjújában cáfolta és “félretájékoztatásnak” nevezte a kijelentést. “Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskodnak majd, hogy a befogadó központok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosítsanak a menedékkérőknek.
Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását.
Kiképzési küldetésének részeként az EU további 20 000 ukrán katona kiképzését tervezi.
Ezt Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője mondta az uniós országok védelmi minisztereinek találkozója után – írja a Jevropejszka Pravda.
„Majdnem elértük azt a célt, hogy 40 000 ukrán katonát képezzünk ki az ukrajnai kiképzési küldetésünk részeként. És ma megállapodtunk abban, hogy további 20 000 katonát adunk ehhez a küldetéshez, ami összesen 60 000 kiképzett katonára emeli a számot” – mondta Borrell.
Elmondása szerint a tervek szerint nyár végére elérik a 60 ezres számot.
„A jó felkészültség azt jelenti, hogy életeket mentünk a csatatéren” – hangsúlyozta Borrell.
Korábban Németország közölte, hogy további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi.
Az Európai Unió a korábban vállalt, 2024. március 1-jei határidőre nem tudja leszállítani Ukrajnának az ígért egymilliós lövedékeket, akkorra jó, ha 600 000 darab lőszert össze tudnak gyűjteni az uniós tagországokban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint diplomaták jelezték, hogy „az európai szövetségesek nem érik el azt az 1 millió lövedéket, amelyet március 1-re ígértek, mivel addig a határidőig csak körülbelül 600 000 darab lőszert tudnak összegyűjteni, a folyamatos termelési lemaradás és a készletek kimerülésétől való félelem közepette.
„A védelmi miniszterek e heti brüsszeli találkozója megpróbálhat más szállításokkal is számolni, hogy növelje a teljes mennyiséget, de még mindig elmarad a tavaly kitűzött 1 milliós céltól” – idézte a hírügynökség a diplomatákat.
Ha az ukrán erőknek nincsenek meg a lövedékei a nyomás fenntartására, „Oroszország folytathatja a tüzérségi támadásokat, miközben a gyalogsága támadja az ukrán állásokat. Ez tisztességtelen harc az ukrán védőkkel szemben” – mondta a Rand Corporation amerikai agytröszt kutatója és Ann Mary Daley, az amerikai hadsereg tartalékos tisztje.
Több mint ezer aláíró, köztük harmincnégy Nobel-díjas tudós a génmódosításra vonatkozó szigorú szabályok enyhítésére szólította fel nyílt levelében az EU-t – számolt be a brit The Guardian.
A nyílt levél szerint az EU döntéshozóinak „el kell utasítaniuk a félelemkeltést”, és lehetővé kell tenniük a tudomány képviselői számára, hogy az „éghajlati veszélyhelyzetnek” ellenálló növényeket fejlesszenek ki.
Az EU-nak „el kell utasítania a tudományellenes félelemkeltés sötétségét” a génszerkesztésről szóló kulcsfontosságú szavazás előtt – fogalmaz a levél.
A tudósok szerint az EU-nak el kell fogadnia az olyan új technikákat, amelyek konkrét géneket céloznak meg, és átszerkesztik kódjukat. A technológia segítségével ugyanis ellenállóbbá válhatnak a növények a betegségekkel szemben, és nagyobb valószínűséggel élhetik túl a bolygó felmelegedésével egyre hevesebbé váló szélsőséges időjárási eseményeket.
A régi, éveken és évtizedeken át tartó növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, nincs ennyi időnk az éghajlati vészhelyzet korában – hangsúlyozták.
A levél aláírását megszervező WePlanet környezetvédelmi nonprofit szervezet olyan technológiák mellett kampányol, mint az atomenergia, a génszerkesztés és a sejtszintű mezőgazdaság, és szorgalmazza Európa nagy részének újraerdősítését is.
