Minimálisan csökkent Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokának a népszerűsége, de sokkal marad le Volodimir Zelenszkij elnök mögött – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics, a Rating Szociológiai Csoport igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Antipovics elmondta: „Ukrajnában a bizalom elsődleges mutatói Zelenszkij és Zaluzsnij. Az ő politikai erőik rendelkeznek a legmagasabb nézettséggel. Mind Zaluzsnij hipotetikus politikai ereje, mind Zelenszkij valós politikai ereje.” Ahogy megjegyezte, még túl korai a jelenlegi „zászló körüli egység” helyzetének időtartamáról beszélni, amikor a Zelenszkijbe vetett bizalom jelentősen megnőtt 2025 eleje óta.
A szakember elmondása szerint a háború kezdetével ez a bizalom nagyon erősen megnőtt, és közel 90%-ot tett ki, de fokozatosan csökkent. „Ennek eredményeként alul különböző szinteken, 50%, 70% körül megállt, majd bizonyos események miatt ismét emelkedni kezdett” – tette hozzá.
Különösen a 2023-ban nyilvánosságra hozott ellentámadás növelte jelentősen a morált, mivel a bizalom már elkezdett csökkenni. „És most, legalábbis a médiában, megkezdődött egy ellentámadás, és ismét megnőtt a bizalom” – mondta a szociológus. „Aztán ismét hanyatlásnak indult – és sor került a Kurszk-hadműveletre. Volt egy újabb hullám: nos, meg tudjuk csinálni, beléjük rúgtunk… Ismét bizonyos mértékű bizalomnövekedés volt tapasztalható, ami aztán hanyatlani kezdett” – vázolta. Szerinte ez hullámokban jön, az eseményektől függően. „2024 decemberében, idén januárban a közvélemény-kutatások valóban 52-54%-os bizalmat mutattak Zelenszkij iránt. Azután ott van ez az Ovális Iroda. És azonnal jelentősen javult a kormánnyal, különösen Zelenszkij elnökkel szembeni hozzáállás” – állította.
A szociológus megjegyezte, hogy a Zelenszkijbe vetett bizalom nem azonnal nőtt újra az egekbe, hanem 52-54%-ról 60-67%-ra emelkedett. „És ahogy azt már április-májusban is láthatjuk, ilyen stabil, 70%-os mutatóink vannak. A további javuláshoz természetesen új körülményekre, új feltételekre, új információkra van szükség, akkor az növekedni fog” – mondta. Ezért a Zelenszkijjel szembeni hozzáállás a fronton zajló eseményektől, az országban uralkodó körülményektől és a nemzetközi színtértől függ – mondta.
„Ha azt mondjuk, hogy Valerij Zaluzsnij bizalmi indexe csökkent, akkor 1-2-3-4-5%-ról beszélünk, azaz minimálisról. Továbbra is a csúcson van Zelenszkij mellett. Ezért nem erősítem meg a bizalmának csökkenésével kapcsolatos pontokat” – állította Antipovics. A választói nézettséget illetően valami változhat, a háttértől, egyes versenytársak megjelenésétől függően ezen a területen – mondta. „Zaluzsnyijt pozitívan értékelték, és így is érzékelik. Apának-védőnek tekintik, aki nem küldte a fiúkat meghalni, aki nem robbantott fel hidakat, és nem engedte, hogy Ukrajna egy részét elvágják, aki megvédte azt, aki modern katona, nem pedig a szovjet idők generalisszimusza, ebben a szellemben” – hangoztatta.
A szociológus szerint Zaluzsnij az állam védelmezőjének, minden ukrán védelmezőjének bizonyos megszemélyesítése, és ez a felfogás nem annyira racionális, mint inkább érzelmi. Az ukránok pedig egy nagyon érzelmes nemzet. „Miért nem működik ma a racionális felfogás? Mert nincsenek választások. Természetesen a választási kampány előtt, a választások alatt, amikor reális csata jelenik meg a választási mezőnyben, meg kell válaszolni, hogy mit tett az államért, hol volt az elmúlt években stb. És akkor lesz esély egy pragmatikus vagy racionális választásra” – mutatott rá Olekszij Antipovics.
Továbbra is növekszik Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége, az ukránok mintegy háromnegyede bízik benne, minden más politikus messze mögötte van népszerűségben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 2025 májusában az ukránok leginkább Volodimir Zelenszkij elnökben bíznak, a népszerűsége 74%. Zelenszkij mellett a listán szereplő egyetlen személy, akinél pozitív a bizalom és a bizalmatlanság egyensúlya, Szerhij Pritula televíziós műsorvezető, akiben 50% bízik, 38% nem bízik benne (bizalom-bizalmatlansági egyenlege +12%).
Vitalij Klicsko kijevi polgármester meglehetősen magas bizalmi mutatókkal rendelkezik (bár negatív egyenleggel), 43% bízik benne, 47% pedig nem bízik benne (egyenlege –4%).
A bizalmi mutatók tekintetében:
Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselője (27% bízik, 41% nem bízik benne, a egyenlege –14%, azonban az ő esetében 25% nem ismeri);
Dmitro Razumkov parlamenti képviselő (27% bízik, 32% nem bízik benne, az egyenlege –5%, őt 34% nem ismeri);
Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke (25% bízik, 70% nem bízik benne, egyenlege –45%);
Julija Timosenko volt miniszterelnök (14% bízik, 80% nem bízik benne (egyenlege –66%);
Az ukránok a legkevésbé a következőkben bíznak:
Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal korábbi tanácsadója (7% bízik, 79% nem bízik benne, egyenlege –72%);
Jurij Bojko, az ellenzéki OPZZS párt parlamenti képviselője (7% bizik, 72% nem bízik benne, egyenlege – 65%);
Jevhen Murajev volt parlamenti képviselő (6% bízik, 47% nem bízik benne, egyenlege –41%, azonban 43% nem ismeri).
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka hiányzik a KMISZ listájáról.
A KMISZ saját felmérését 2025. május 2. és 12. között országos kiterjedtséggel végezte 1010 válaszadó megkérdezésével.
A megkérdezett ukránok mintegy háromnegyede támogatja a 30 napos, feltétel nélküli fegyverszünet ötletét – derült ki egy frissen végzett felmérés eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kitűnt, a megkérdezettek abszolút többsége, nevezetesen 74 %-a támogatja a feltétel nélküli 30 napos tűzszünet kezdeményezését. További 22 % ellenezte, 4 % pedig tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Ugyanakkor a többség – 53 % – sikeresnek tartja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi törökországi látogatását. Ugyanakkor a válaszadók 26 % ellenezte és 21 %-a tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Az ukránok körében a Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 70 % körül stabilizálódott, ami magasabb, mint az év elején volt (53-58 %).
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy míg a válaszadóknak csak a negyede gondolja úgy, hogy a törökországi tárgyalások közelebb visznek a békéhez, az ukránok többsége úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is nyitottnak kell lennie a tárgyalásokra. A megkérdezettek 47 %-a úgy vélte, hogy Zelenszkij elnök részt vehet ezeken, még Vlagyimir Putyin orosz diktátor távollétében is. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 48 % ellenezte ezt.
Ezenkívül az ukránokat arról is megkérdezték, hogy a véleményük szerint miért nem ment el Putyin a törökországi tárgyalásokra. A válaszadók szerint Putyin tárgyalásoktól való távolmaradásának fő okai a következők: vonakodás a háború befejezésétől – 54 %; félelem – 22 %.
A felmérést 2025. május 16-án végezték számítógéppel támogatott telefonos interjúk segítségével. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt Ukrajna minden megyéjéből, kivéve a Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint az ukrán mobilkommunikáció nélküli területeket. A mintavétel véletlenszerű volt mobiltelefonszámok alapján, és 18 éves vagy annál idősebb felnőtteket tartalmazott.
Az eredmények életkor, nem és településtípus szerint reprezentatívak, a maximális hibahatár 0,95 %-os megbízhatósági szint mellett nem haladja meg a 3,1 %-ot. Az adatokat az Állami Statisztikai Szolgálat aktuális statisztikai adatai szerint súlyozták.
Továbbra is növekszik Volodimir Zelenszkij elnök bizalmi mutatója, a tavalyi év végéhez képest közel másfélszeresére nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (КМІС) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 2025 májusának első felében az ukránok 74%-a bízott Zelenszkijben, míg 22%-uk nem bízott benne. A bizalom-bizalomhiány mérlege +52%. A 2025 márciusában végzett KMISZ-felméréshez képest az elnökbe vetett bizalom megnőtt: a bizalommal rendelkezők aránya 69%-ról 74%-ra nőtt, a bizalmatlanok aránya 28%-ról 22%-ra csökkent.
Ennek megfelelően a bizalom-bizalomhiány mérlege +41%-ról +52%-ra javult. A pozitív értékelés jelentősen megnőtt 2024 decembere után, amikor az ukránok 52%-a bízott az elnökben.
Ahogy azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a nehéz nemzetközi helyzet és a háború lezárásáról szóló lehetséges tárgyalások körüli feszült megbeszélések ellenére Zelenszkij elnök továbbra is magas szintű közvélemény-támogatottságot és legitimitást tart fenn.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. május 2. és 12. között végezte. 1010 válaszadó megkérdezésével.
Az ukránok egy része megengedné az orosz nyelv tanulását az iskolákban idegen nyelv szintjén azzal az érvvel, hogy ismerni kell az ellenség nyelvét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok az 1990-es évek óta tesznek fel kérdéseket az orosz nyelvvel kapcsolatban az iskolákban. Akkoriban szinte mindenki úgy gondolta, hogy az orosz tanulása szükséges. 2019-ben a válaszadók 81 %-a mondta azt, hogy az orosz nyelvet tanítani kellene az iskolákban (bár az oktatás szintje vitatható volt). A teljes körű orosz invázió után az orosz nyelv elsajátítását szükségesnek ítélők aránya 42 %-ra, 2025-re pedig 38 %-ra csökkent.
A megkérdezettek 38 %-a közül, akik szerint érdemes az orosz nyelvet tanulni, mindössze 9 % mondta, hogy az ukrán szintjén vagy legalábbis magasabb szinten kellene tanulni, mint más idegen nyelveket (például az angolt). A fennmaradó 29 % úgy vélte, hogy érdemes más idegen nyelvek szintjén vagy akár alacsonyabb szinten tanulni.
Ezenkívül Ukrajnában tovább növekszik azoknak az aránya, akik szerint az orosz nyelvet egyáltalán nem kellene tanulni az iskolákban – 2023-ban 52 %, most 58 % volt ez az arány. Azokat a válaszadókat, akik úgy vélték, hogy érdemes oroszul tanulni, megkérdezték, mivel indokolják a véleményüket. A leggyakoribb magyarázat szerint az orosz az idegen nyelvek közé tartozik, és általában véve érdemes ismerni az idegen nyelveket (a fejlődés, a nemzetközi kommunikáció stb. érdekében) (az ilyen válaszadók 38 %-a adja ezt a magyarázatot), valamint hogy ez a nyelv elterjedt Ukrajnában történelmileg kialakult helyzet miatt (32 %). A leggyakoribb válaszok között szerepel az az elképzelés is, hogy érdemes ismerni az ellenség nyelvét (14 %).
A KMISZ a saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között a teljes ukrán lakosságra kiterjesztve végeezte 1029 válaszadó körében.
Az elmúlt évben az ukránok körében megnőtt az optimizmus az Oroszország elleni háború nyugati támogatásával kapcsolatban, a legtöbben hisznek a folyamatos komoly segítségben, de csak Európa, nem az Egyesült Államok részéről – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint 2025 márciusában az ukránok 31 %-a úgy gondolta, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, a támogatása gyengül, és nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy kövesse Oroszország példáját. Ugyanakkor 62 %-uk azt mondta, hogy a Nyugat továbbra is komolyan segíti Ukrajnát, amennyire csak lehetséges, és azt szeretné, ha a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel érne véget.
A jelenlegi hangulat rosszabb, mint 2022-ben volt (azaz csökkent a nyugatba vetett hit), de a dinamika nem lineáris, az elmúlt évben pedig éppen ellenkezőleg, javulást tapasztaltunk a helyzetben
– jegyezték meg a szociológusok.
Európát 64 % tartja Ukrajna szövetségesének, amely elfogadható feltételekkel akar békét, 28 % pedig nem. Az Egyesült Államok esetében a legfrissebb adatok szerint 67 % gondolta úgy, hogy elege van Ukrajnából, és engedményeket szorgalmaz. Csak 24 % vélte úgy, hogy az USA szövetséges, amely elfogadható békét akar.
A KMISZ a saját országos felmérését 2025. március 12–22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
Oroszország katonai agressziójának 2014-es kezdete óta az Ukrajnát ért teljes kár elérheti az 1 billió dollárt, számolt be Irina Mudra, az elnöki hivatal vezetőhelyettese az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint a teljes körű invázió három éve alatt az Oroszország által okozott kár összegét már 589 milliárd dollárra becsülték.
„Ezek a számok az egyik legóvatosabb becslések. Ha a háború 2014-es kezdete óta nézzük, ez az összeg elérheti az 1 billió dollárt, beleértve a több tízezer emberéletet is”, mondta a tisztviselő.
Megjegyezte, ez a szám csak az állam veszteségeit tartalmazza, de jogi és magánszemélyeknek is vannak veszteségei. Ráadásul Oroszországnak az ukrán területet mért mindennapi csapásai miatt a károk valós összege napról napra nő.
A Volodimir Zelenszkij elnök iránti bizalom szintje jelentősen megnőtt 2025 elején az Egyesült Államok politikájának változása miatt, a szociológusok továbbra is figyelemmel kísérik az ukrán elnökbe vetett bizalom dinamikáját márciusban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 2025 márciusának második felében az ukránok 69 %-a bízott Zelenszkijben, míg 28 %-a nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +41 % volt. A legutóbbi KMISZ-felméréshez képest formailag minden változás a statisztikai hibahatáron belül van. Így 2025. február 14. és március 4. között a megkérdezettek 67 % bízott az elnökben, 29 % pedig nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +38 % volt.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az ukránok meglehetősen magas bizalmi szintet mutatnak Zelenszkij elnök iránt, őt magát legitim államfőnek tekintik. „Meg kell értenünk, hogy a magas bizalom (és annak növekedése az elmúlt időszakban) elsősorban annak köszönhető, hogy Zelenszkijt mint elnököt, valamint Ukrajna és az ukránok érdekeinek szóvivőjét tekintik (és kisebb mértékben személyes szimpátiáról is szó lehet, mint személy vagy politikus iránt)” – mondta.
A szakember szerint az ukránok tisztában vannak az Oroszország és oroszok jelentette egzisztenciális fenyegetéssel, és a kíméletlen ellenséggel szembeni ellenállás az első számú prioritás. „Az ukrán közvélemény fájdalmasan érzékeli azokat a vádakat, miszerint maga Ukrajna okolható Oroszország támadásáért vagy az ukrán-orosz kapcsolatok egyéb helytelen (enyhén szólva) értelmezéséért, és nagyobb egységre sarkallják az ukránokat (és a „zászló körüli gyülekezés” újabb hullámát látjuk)” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. március 12. és 22. között 1326 válaszadó bevonásával készítette.
Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye –számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint csak a válaszadók 8 %-a mondta azt, hogy ilyen körülmények között hajlamosabb lenne elfogadni a kapitulációt. Ráadásul az ukránok abszolút többsége – 79 %-a – számára kategorikusan elfogadhatatlanok az oroszok fegyverszüneti követelései. 16 % kész elfogadni ezeket (ebből 14 % ezt nehéznek találja).
Oroszország nyilvánosan kijelentette, hogy a tűzszünetre vonatkozó követelései között szerepel a mozgósítás, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítás, valamint Ukrajna hírszerzési információkkal való ellátásának a leállítása.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között egyértelmű konszenzus van abban, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok teljesen leállít minden támogatást, a válaszadók 82 %-ának ez a véleménye.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742930100
[modified] => 1742917436
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka kész folytatni a háborút akkor is, ha az Egyesült Államok leállítja a támogatásait
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=236571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 236571
[uk] => 236627
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 49704
[image] => Array
(
[id] => 49704
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[original_lng] => 27535
[original_w] => 693
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg
[width] => 693
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742910236:5
[_thumbnail_id] => 49704
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2181
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508519394000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[9] => Array
(
[id] => 236535
[content] =>
Az ukránok abszolút többsége (77 %) pozitívan értékeli az ideiglenes 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amit az Egyesült Államok és Ukrajna között Szaúd-Arábiában március 11-én folytatott tárgyalások után tettek Oroszországnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók leggyakrabban (47 % a 77 %-ból) azt mondták, hogy ezzel bizonyítható, hogy Oroszország nem akar békét, vagy hogy Oroszország megszegi a megállapodásokat. Ezenkívül 12 % beszélt a katonai támogatások szüneteltetése feloldásának módjáról. A fennmaradó 18 % ezt elsősorban a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel történő befejezése felé tett lépésnek nevezte.
Csak 17 % választotta a három negatív lehetőség valamelyikét. Így 8 % ezt rossz lépésnek tartja, amely meggyengíti Ukrajnát, 7 % pedig az ukrán hatóságok kétségbeesett lépésének tartja a fronton kialakult nehéz helyzet miatt. Ezt 2 % elsősorban Ukrajna kapitulációja felé tett lépésnek tekintik.
A szociológusok kísérletet végeztek, és különböző (véletlenszerűen kiválasztott) válaszadóknak különböző biztonsági garanciákat olvastak fel. Összesen három lehetőség volt a biztonsági garanciákra, valamint egy tűzszüneti lehetőség, mindenféle biztonsági garancia nélkül.
Ha a tűzszünethez semmilyen biztonsági garancia nem jár, az ukránok 62 %-a kategorikusan nem fogja támogatni. Összességében (bár többnyire lelkesedés nélkül) 32 % kész lenne támogatni.
Ha Ukrajna kap legalább némi biztonsági garanciákat, az ukránok több mint fele (bár vonakodva) támogatni fogja a tűzszünetet. Ugyanakkor a különböző garancialehetőségek közötti különbség (az ukrán lakosság általi támogatását tekintve) meglehetősen jelentéktelen.
Így a nyugati békefenntartók bevetésének lehetőségét (a tűzszünet érdekében) 60 % támogatja, míg 34 % kategorikusan ellenzi. A NATO-tagság mint biztonsági garancia esetén 58 % támogatná a tűzszünetet, 32 % pedig kategorikusan ellene lenne. Az ukrán fegyveres erők fokozott támogatása (több légvédelem, repülőgép stb.) esetén 56 % támogatja a tűzszünetet, szemben a 35 %-kal, akik kategorikusan elleneznék.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. március 12-22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
