Az ukránok több mint 90 %-a hisz a győzelemben az Oroszország elleni háborúban, de a válaszadók mérsékelt optimizmust mutatnak a határidőkkel kapcsolatban – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás adataiból, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiről Andrij Bicsenko, a Razumkov Központ igazgatója a YouTube-on közvetített sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a válaszadók 93 %-a hisz Ukrajna győzelmében, ebből 79,5 % teljesen biztos benne, 13,5 % pedig inkább biztos, mint nem. „Mi több, az állampolgárok elég észrevehető optimizmust mutatnak azzal kapcsolatban is, hogy mikor jön el ez a győzelem. A válaszadók fele úgy gondolja, hogy Ukrajna győzelme a háborúban még az idei év vége előtt megszületik” – hangsúlyozta.
Ráadásul a megkérdezettek 26 %-a gondolja úgy, hogy egy-két éven belül megjön a győzelem, további 7,5 %, hogy három-öt éven belül, 1 % pedig úgy véle, hogy legkorábban öt év múlva – tájékoztatott Andrij Bicsenko.
A felmérést a Razumkov Központ végezte 2023. február 22. és március 1. között 2020 válaszadó megkérdezésével. A kutatás csak azokra a területekre terjedt ki, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok többsége úgy véli, hogy azon személyek fele vagy többsége, akik a teljes körű háború kezdetét követően távoztak Ukrajnából, visszatérnek az országba, áll az Ukrán Jövő Intézet online felmérése eredményein alapuló jelentésében – számolt be az LB.ua.
A válaszadók 37%-a megjegyezte, hogy vannak közeli hozzátartozói, akik 2022. február 24. után hagyták el az országot; barátokra/ismerősökre vonatkozóan. A felmérésben résztvevők 80%-a jelezte, hogy barátai/ismerősök körében vannak olyanok, akik a teljes körű invázió kezdetét követően hagyták el az országot.
A közeli rokonok és barátok/ismerősök 2022. február 24-e utáni távozásának fő okai: a biztonságérzet általános hiánya Ukrajnában (58%), a gyerekekért, azok jövőjéért való aggodalom (58%), a megnövekedett veszély (folyamatos lövöldözések, megszállással való fenyegetés) (57%).
A válaszadók 46%-a megjegyezte, hogy azoknak, akik a háború kezdetét követően elhagyták az országot, maguk döntik el, hogy visszatérnek-e Ukrajnába a válaszadók 21%-a pedig azt, hogy a külföldre távozó ukránoknak a háború vége után azonnal vissza kell térniük (az ország helyreállítása érdekében) 16,5%-a úgy véli, hogy vissza kell térjenek akkor, amikor már nem fenyeget a megszállás, 10,5% a háború végét és az ország helyreállítását/újjáépítését követően.
A válaszadók 46%-a megjegyezte, hogy véleményük szerint azoknak az ukránoknak a fele vagy több, akik a háború kitörése után távoztak, visszatér az országba.
A felmérésben résztvevők 36%-a jegyezte meg, hogy rokonai biztosan visszatérnek az országba (erről határozottan döntöttek), 32% – hogy rokonai visszatérhetnek, ha Ukrajnában biztonság és munkalehetőség lesz, 14%-uk pedig, hogy hozzátartozóik nem valószínű, hogy visszatérnek, mert már elkezdték a letelepedést az új helyen, mindössze 5% mondta azt, hogy rokonaik biztosan nem térnek vissza, 3%, hogy ha lehetőségük van rá, ők is kiutaznak külföldre a rokonaikhoz, 10% nem tudott válaszolni a kérdésre, mert rokonaik még nem döntöttek.
Az okok ranglistája, amelyek befolyásolják egy személy döntését, hogy visszatérjen Ukrajnába: családi kötelékek (60%), a szokásos életmód és megszokott környezet (46%), biztonság (42%), munkalehetőség (36%), hazaszeretet (32%) %) , külföldi letelepedési kísérletek sikertelensége (27%), gyermekről való gondoskodás (a gyerekeknek Ukrajnában kell élniük és tanulniuk) (16%).
Az okok ranglistája, amelyek befolyásolják egy személy azon döntését, hogy ne térjen vissza Ukrajnába: kilátások külföldön (55%), biztonság (50%), munkalehetőség (48%), gyermekről való gondoskodás (a gyerekeknek rendes oktatásban kell részesülniük, és új életet kell kezdeniük (33%), kényelem (28%), a korrupció elleni küzdelem hiánya, az oroszbarát erők lusztrációjának hiánya Ukrajnában (27%), külföldi családi kapcsolatok (5%).
A válaszadók 21%-a megjegyezte, hogy barátai/ismerősei/kollégái között vannak olyan férfiak, akik egy teljes körű háború kitörése után hagyták el az országot, de nem volt erre jogos okuk/indokuk.
A válaszadók 47%-a úgy véli, hogy egy külföldön tartózkodó ukrán menekültnek önállóan kellene eldöntenie, hogy segít-e valamilyen módon Ukrajnának, 28%-a segítse Ukrajnát fizetése egy részének átutalásával a fegyveres erők/önkéntesek szükségleteire, 12%-a segítsen olyan rokonokat/ismerősöket, akik Ukrajnában maradtak, 9%-uk gyűléseken, tüntetéseken való részvétellel segítsen, 3,9%-uk ne segítsen, mert ő maga is segítségre szorul, s csak 0,1%-uk vélekedett úgy, hogy egyértelműen nem kell segíteniük Ukrajnának.
A válaszadók 18,2%-a megjegyezte, hogy az elmúlt 3 hónapban nem segítette pénzzel a fegyveres erőket/önkénteseket. Azok a válaszadók, akik anyagilag támogatták a fegyveres erőket/önkénteseket, az alábbi összeget nevezték meg az átlaghavi adományként: 51–100 hrivnya (16,4%), 50 hrivnyáig, 101–200 hrivnya (11%), 201–300 hrivnya (10%), 501–1000 hrivnya (9,2%), 401–500 hrivnya (8,8%).
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége úgy véli, hogy azon személyek fele vagy többsége, akik a teljes körű háború kezdetét követően távoztak Ukrajnából, visszatérnek az országba, áll az Ukrán Jövő Intézet online felmérése eredményein alapuló jelentésében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1680182640 [modified] => 1680177673 ) [title] => Az ukránok többsége úgy véli, hogy a menekültek fele vagy többsége visszatér Ukrajnába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=142091&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142091 [uk] => 141850 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 141851 [image] => Array ( [id] => 141851 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1.jpg [original_lng] => 194853 [original_w] => 1300 [original_h] => 820 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1-768x484.jpg [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1-1024x646.jpg [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/povernennya-blizko-gettyimages-1240633485-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1680166874:12 [_thumbnail_id] => 141851 [_edit_last] => 12 [views_count] => 341 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f082636dbbca39a4ba59721b6efad6fb] => [_oembed_time_f082636dbbca39a4ba59721b6efad6fb] => 1680171850 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 4336 [2] => 174384 [3] => 1995 [4] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => hazatérés [2] => külföldi tartózkodás [3] => statisztika [4] => ukrán menekültek ) ) [2] => Array ( [id] => 142162 [content] =>
Az ukránok előítélet nélkül viszonyulnak a belső menekültekhez, a megkérdezettek 95%-a pozitívan áll hozzájuk, de az orosz nemzetiségű ukrán állampolgárokat 36% gyűlöli – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett kutatás kimutatta, hogy a belső menekültekhez való hozzáállás igencsak pozitív: 53% kész beengedni őket a közvetlen környezetébe, további 42% pedig egyetért azzal, hogy Ukrajnában kellene élniük (együttesen 95%). A válaszadók mindössze 5%-a viszonyul a belső menekültekhez idegengyűlölő módon.
A vizsgálat szerint nem ad okot aggodalomra a külföldön élő menekültekkel, az orosz ajkú állampolgárokkal és a megszállt területen maradottakkal kapcsolatos helyzet sem, Ukrajna lakosságának alig 14%-a viszonyul hozzájuk idegengyűlölettel.
A szociológusokat ugyanakkor aggasztja az orosz nemzetiségű ukrán állampolgárokhoz való hozzáállás, akikhez a lakosság 36%-a gyűlölettel viszonyul. „Ez a hozzáállás nyilvánvalóan irracionális és igazságtalan, mert a szociológiai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy az ukrán állampolgárok – az orosz nemzetiségűek – nézetei, bár némileg eltérnek az ukránok nézeteitől, nem túl jelentősek, és ezek az állampolgárok Ukrajnát védik az ellenségektől” – áll a KMISZ közleményében
A KMISZ a felmérést 2023. február 22. és március 6. között végezte 2007 válaszadó megkérdezésével. A kutatás nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
Egy közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok 37%-ának vannak olyan rokonai vagy közeli ismerősei, akik meghaltak vagy megsebesültek Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója következtében – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Razumkov Központ felmérési eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint a közvélemény-kutatók a következő kérdést tették fel a válaszadóknak: vannak-e rokonai vagy közeli ismerősei (katonák vagy civilek), akik 2022. február 24-e után haltak meg vagy sérültek meg katonai műveletek vagy ágyúzás következtében? A felmérésben részt vevők 37%-a adott igenlő választ. A megkérdezettek 4%-a mondta azt, hogy nehéz a kérdésre válaszolnia.
A Razumkov Központ a kutatást 2023. február 22. és március 1. között Ukrajna azon területein végezték, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak, és ahol nem folynak harcok. A vizsgálat során 2020 18 éven felüli válaszadót kérdeztek meg. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Az ukránok 74 %-a gondolja úgy, hogy Ukrajna minden területét visszafoglalja az 1991-től nemzetközileg elismert határain belül – derült ki egy közvélemény-kutatás eredményeiből, adta hírül csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A Rating szociológiai csoport felmérése során a válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Ön szerint mi lesz Ukrajna határa a háború végén?” A megkérdezettek 74 % azt válaszolta, hogy Ukrajna minden területet visszafoglalja (2022 áprilisában ez az arány még csak 54 % volt). A válaszadók 9 %-a vélte úgy, hogy csak azokat a területeket lesz lehetséges visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket Ukrajna ellenőrzött Oroszország 2022. február 24-i teljes körű inváziója előtt. A kutatásba bevontak 8 %-a gondolja úgy, hogy Ukrajna csak Donbászt foglalja vissza, a Krímet azonban nem.
A felmérés a Nemzetközi Republikánus Intézet Elemző és Szociológiai Kutatóközpontja megbízásából az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) pénzügyi támogatásával készült 2023. február 1. és 5. között. A kutatás egész Ukrajnára kiterjedt, kivéve a Krímet, Donyeck és Luhanszk megyék megszállt területeit. A vizsgálatban összesen 2000 ukrajnai lakost kérdeztek meg. A vizsgálat mintavételi hibahatára nem haladja meg a 2 %-ot.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Az ukránok 96%-a az állami és közintézmények közül a leginkább az ukrán fegyveres erőkben bízik. A válaszadók 83%-a bízik Ukrajna elnökében. Ezt bizonyítják a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának felmérési eredményei.
Általánosságban elmondható, hogy a társadalmi intézmények közül az ukránok a legnagyobb bizalmat: a fegyveres erők – a válaszadók 96%-a, az önkéntes szervezetek – 88%, az önkéntes egységek – 87%, az Ukrán Nemzeti Gárda – 86%, az Állami Sürgősségi Szolgálat – 85%, Ukrajna elnöke 83%, az Állami Határszolgálat 82% iránt érzik.
A járásokban 70%-ot ért el a védelmi minisztérium, az ukrán Biztonsági Szolgálat, a Nemzeti rendőrség és az egyház. Kevesebbet a társadalmi szervezetek, az ukrán tömegtájékoztatás, a Nemzeti Bank, a helyi hatóságok. Ukrajna kormánya iránt 50%-os a bizalom.
A válaszadók többsége bizalmatlan a tisztviselőkkel (64% nem bízik), a politikai pártokkal (63%), a bíróságokkal (59%) és az ukrán Parlamenttel (51%) szemben.
A politikusok iránti bizalom
A politikusok, tisztviselők és közéleti személyiségek közül Volodimir Zelenszkij elnökben bíznak a legjobban – 85%. 2021-ben ez az arány 33% volt.
Bíznak Szerhij Pritula politikusban és aktivistában (65%), Mihajlo Podoljakban (59,5%), az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadójában, Vitalij Klicsko Kijev polgármesterében (58%), Olekszij Danyilovban (55%), a miniszterelnökben (52%) és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterben (51%).
A bizalmatlanságnál gyakrabban fejeztek ki bizalmat az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak (41%, illetve 36%), a Parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk (35%, illetve 27%), valamint Szerhij Szternenk aktivista (29%és 18%), a Belügyminisztérium új vezetője, Ihor Klimenko (27%, illetve 17%) iránt.
A válaszadók többsége nem bízik Jurij Bojkóban (82%), Julija Timosenkóban (76%), Petro Porosenkóban (65%), Olekszij Aresztovicsban (59%). A Nép Szolgája frakció vezetőjével, David Arahamijaval szembeni bizalmatlanság gyakoribb, mint a bizalom (39%, illetve 27%).
A felmérésről
A szociológusok 2023. február 22-e és március 1-je között 2020, 18 év feletti személyt kérdeztek meg személyesen 22 régióban és Kijev városában (Zaporizzsja, Mikolajiv, Harkiv és Herszon régiókban – csak azokon a területeken, amelyek Ukrajna ellenőrzése alatt állnak és amelyeken nincsenek harci cselekmények).
Az elméleti hiba nem haladja meg a 2,3%-ot. Ugyanakkor további szisztematikus eltéréseket okozhatnak az orosz agresszió következményei, különös tekintettel az állampolgárok millióinak kényszerű evakuálására.
Az ukránok túlnyomó többsége, 82%-a véli úgy, hogy a kormány jó munkát végez az ország védelmében, de problémásnak tartja a bűnözés és a korrupció elleni harcot – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás adataiból, számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a Razumkov Központ által végzett felmérés eredményei azt jelezték, hogy „az állampolgárok szerint a kormány a következő területeken oldja meg a legjobban a problémákat: védelem (a válaszadók 82%-a azt válaszolta, hogy a kormány „nagyon jól” vagy „inkább jól” végzi a feladatát, és csak 13% azt, hogy „nagyon rosszul” vagy „inkább rosszul”), az energiaellátást tekintve az arány (80%, illetve 16%), a külpolitikában (75%, illetve 15,5%), az oktatási szférában (56%, illetve 29,5%), az egészségügyben (54% és 36%), a szociális védelem és a nyugdíjellátás terén (53%, illetve 37%).
Ugyanakkor a kutatás kimutatta, hogy az ukránok rosszabbul értékelik a kormány tevékenységét a gazdasági szférában (45%, illetve 45,5%), illetve az ország újjáépítésében (38%, illetve 36%). A megkérdezettek gyakrabban értékelték negatívan a bűnözés elleni küzdelemmel (38%, illetve 47%), az igazságszolgáltatással (29%, illetve 48%), valamint a korrupció elleni küzdelemmel (24%, illetve 66%) kapcsolatos kormánytevékenységet.
A felmérés személyes interjúvolás módszerével készült 2020 18 éven felüli válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot. A Razumkov Központ a kutatást 2023. február 22. és március 1. között végezte a MATRA Program részeként, a Holland Királyság ukrajnai nagykövetsége által finanszírozott szociológiai felmérés keretében.
Az ukránok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy Ukrajna jövője virágzó, szabad országként azon múlik, hogy tagja lesz-e az Európai Uniónak – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás adataiból, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által februárban és márciusban végzett felmérés szerint a válaszadók 82%-a egyetért azzal, hogy Ukrajnának mint virágzó, szabad országnak a jövője attól függ, hogy az Európai Unió tagja lesz-e (beleszámítva azokat is, akik ezzel teljesen egyetértenek – 50% és azokat, akik nem értettek egyet – 14%). A szociológusok rámutattak, hogy Ukrajna minden régiójában a lakosság abszolút többsége úgy gondolja, hogy Ukrajna jövőbeli jóléte az EU-csatlakozástól függ. Különösen a keleti és déli országrészek lakosai körében 78% és 81% gondolja így, szemben az ezzel az állítással egyet nem értő 17%-kal és 14%-kal).
A közvéleménykutatók megjegyezték, hogy az 1990-es évek óta Ukrajnában nőtt az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága. Oroszország 2022-es nagyszabású inváziója megerősítette az európai integráció támogatását, és nagymértékben eltüntette a regionális különbségeket. 2022 januárjában az ukránok 92%-a szerette volna, hogy Ukrajna az EU tagja legyen, és régiótól függően ez az arány 88-94% (főleg keleten 88% támogatja az EU-tagságot).
A KMISZ a kutatást két hullámban végezte: február 14-22-én és február 22-március 6-án Ukrajna minden régiójában (a Krím Autonóm Köztársaság kivételével) 2007 és 985 válaszadó megkérdezésével telefonos interjú módszerével, mobilszámok véletlenszerű kiválasztásával.
A felmérést felnőtt (18 éves és idősebb) ukrán állampolgárok bevonásával végezték, akik a felmérés időpontjában Ukrajna területén éltek (2022. február 24-ig az ukrán hatóságok által ellenőrzött határokon belül).
Az ukránok többsége, 52%-a 2023 februárjában ellenezte az orosz nyelv iskolai oktatásának bármilyen formát, míg négy évvel ezelőtt az ukránok mindössze 8%-a osztotta ezt a véleményt – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett kutatás adataiból kiderült, hogy bár most az ukránok 42%-a támogatja az orosz nyelv tanulásának bizonyos mértékig történő megőrzését, de még itt is jelentős belső változások történtek az orosz nyelv tanulására fordítandó idő csökkentésének az irányában.
A KMISZ szerint 1998-ban a megkérdezett ukránok 46%-a gondolta úgy, hogy az orosz oktatási körének meg kell egyeznie az ukrán nyelvével. 2019-ben ez az arány 30% volt, most pedig már csak mindössze 3%. Szintén 32%-ról 6%-ra csökkent azok aránya, akik szerint az orosz nyelvet kisebb mértékben kellene tanulni, mint az ukránt, de nagyobb mértékben, mint a többi idegen nyelvet.
Valójában a jelzett 42% túlnyomó többsége, 33%-a (az állampolgárok e kategóriájának csaknem 80%-a) szeretne annyi vagy kevesebb időt fordítani az orosz nyelv oktatására, mint más idegen nyelvekére.
A KMISZ 2023. február 14. és 22. között végezte saját felmérését 2002 válaszadó körében. A kutatás nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége, 52%-a 2023 februárjában ellenezte az orosz nyelv iskolai oktatásának bármilyen formát, míg négy évvel ezelőtt az ukránok mindössze 8%-a osztotta ezt a véleményt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1678401180 [modified] => 1678389802 ) [title] => Az ukránok többsége szerint egyáltalán nincs szükség az orosz nyelv iskolai oktatására – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=139557&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 139557 [uk] => 139560 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 139558 [image] => Array ( [id] => 139558 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [original_lng] => 50982 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/oktatas-iskola-tanterem.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1678382875:3 [_thumbnail_id] => 139558 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1288 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 83882 [3] => 600 [4] => 17 [5] => 592 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Oktatás [4] => Sürgős [5] => Társadalom [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 2132 [3] => 101988 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz nyelv [3] => orosz nyelv oktatás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1984 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1984 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )
