November 22-én a karanténszabályokat betartva az egykori koronavárosokban is megemlékeztek a sztálini lágerekben elhunytakról.
Szabó Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Viski Alapszervezetének elnöke szerint bár a járványhelyzet rányomta a bélyegét az idei rendezvényekre, a lehetőségekhez mérten szükséges emlékezni az egykori borzalmakra, bevonva mindebben a fiatalabb generációkat is. „A 2020-as év rendkívül nehéz volt számunkra, hisz ez a járványhelyzet mindannyiunknak megnehezítette azt a lehetőséget, hogy műsorokat és megemlékezéseket tartsunk. Nagyon örülök, hogy idén mégis csak sikerült egy kisebb műsorral, egy kisebb megemlékezéssel felidéznünk azt a közel száz nevet, akiket Viskről elhurcoltak a lágerbe. Fontosnak, hogy a gyerekek részt vegyenek ezeken az eseményeken, hisz aktív szereplőként talán jobban tudnak azonosulni az akkori eseményekkel” – fogalmazott az elnök asszony.
Jenei Károly református lelkész szerint az ilyen alkalmak azért fontosak, mert az ember kifejezheti fájó érzéseit. „A megemlékezés és ennek a kimondása magának a gyásznak a folyamatában, vagy a közösség veszteségének a feldolgozásában segíthet, hiszen nagyon kevés olyan hely és alkalom adatik, amikor az ember nem a sérelmeit, hanem a fájdalmát tudja kifejezni. Ez az időszak, az ősz mindig ilyen: az ember mindenszentekkor, halottak napján is emlékezik, a lágerbe elhurcoltakról pedig azért érdemes, mert ők egy hazugság, egy hazug rendszernek voltak az áldozatai úgy, hogy elhitték, az csak valóban három napig fog tartani, és közben voltak, akik soha többé nem tértek vissza” – hangsúlyozta Jenei Károly.
Az emlékező közösséghez szólt a helyi görögkatolikus parochus, Andrijca Román is, aki kiemelte: „Köszönjük azoknak az embereknek, akik nem féltek kiállni az igazság mellett, fel vállalták az identitásukat és emiatt halálba küldték őket, de vállalták a keresztet. Ezt a példát kell látnunk nekünk is ma, és nem félni, hanem az igazság mellé állni, mert Isten csak ott van, ahol az igazság, nem ahol a többség.”
A rövid műsort és gondolatokat követően elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Viskről közel száz férfi, családapa nem tért többé haza a „háromnapos” munkáról. A megemlékezésre a református templom előtt került sor, melyet a járványhelyzetre való tekintettel szűk körben tartottak meg. A málenkij robotra a Felső-Tisza-vidékről is több százakat hurcoltak el, jelentősen megritkítva a helyi magyarságot.
Técsőn is szűk körben emlékezett a helyi magyarság a KMKSZ helyi alapszervezetének képviseletében.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke az emlékező közösséghez szólva elmondta: „A két világégésben nem volt annyi áldozatunk, mint a 1944-es Gulág idején. Egy ismeretlen idegen kór ellen vívjuk a harcunkat. Ebben remélem mi, emberek leszünk a győztesek. A jelen helyzet megemlékezésünket is szűk körűvé tette. A jövő más lesz, a terror áldozataira azonban mindig emlékeznünk kell azért, hogy emlékük, helytállásüzenetük megmaradjon, a szörnyű esemény pedig ne ismétlődhessen meg.”
Az emlékező gondolatokat követően a jelenlévők elhelyezték a sztálini lágerekbe elhurcoltak emlékműve előtt koszorúikat, majd elénekelték a Himnuszt.
Hagyományos tisztújító közgyűlését tartotta meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete augusztus 29-én Técsőn, ahol a küldöttek az elnökségi poszt betöltésében ismét Sari Józsefnek szavaztak bizalmat.
Kocserha János, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke köszöntötte a tagságot és a vendégeket, majd ismertette a tervezett napirendi pontokat, amelyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. Ezt követően Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt az elmúlt évek munkájáról, elnöki tevékenységéről. Elmondta, hogy a tervezett rendezvényeket sikerült megvalósítani, de a karanténhelyzet rányomta bélyegét a szervezet munkájára is. „Harminc éven vagyunk túl, ez alatt a harminc év alatt sok minden történt a Felső-Tisza-vidéken, iskolák és óvodák jöttek létre, a jövő generációjának a záloga ezeknek az intézményeknek a megtartása és védelme. Nehéz időszak előtt állunk, választások jönnek, elsősorban most erre kell koncentrálnunk, ez a legfontosabb feladatunk, azon túl, hogy az iskolák és óvodák intézményeit továbbra is fejlesszük.” Az elnök kitért arra is, hogy a kivándorlás miatt nehéz a fiatalokat bevonni a szervezet munkájába, ám akik itt maradtak, azokat igyekszünk meggyőzni. A választások kapcsán megemlítette annak fontosságát, hogy a Felső-Tisza-vidék is képviselje magát és hallassa hangját.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ismertette a delegáltak előtt az aktuálpolitikai helyzetet. Kiemelte, hogy az elmúlt harminc évben nagyon sok mindent sikerült elérniük a Felső-Tisza-vidéken a közösség megmaradása érdekében. „Itt is lebonyolódtak azok a programok, melyek jellemzőek az egész magyarságra, tavaly új székházat kapott a középszintű szervezet, amely megkönnyíti az itteni munkát. Az elmúlt harminc évben létrehozott iskolák, óvodák mind működőképesnek bizonyultak, ami nagy dolog, hiszen itt eleve szórványban él a magyarság, ennek ellenére sikerült megteremteni azokat a körülményeket, hogy a közösség fennmaradjon” – emelte ki beszédében az elnök. Brenzovics László szerint nem lesz könnyű a következő időszak, hiszen választások jönnek. Megváltoztak a közigazgatási határok, és a különböző helyeken a magyarság aránya csökkent, ettől függetlenül fontos az, hogy megfelelőképpen tudjunk részt venni a választásokon. „Fontos, hogy a kialakult körülmények ellenére részt tudjunk venni a választásokon” – jegyezte meg a KMKSZ elnöke.
Kocserha János, a középszintű szervezet alelnöke a közgyűlés végén felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy csatasorba kell állni, hiszen nem mindegy, hogy az előttünk álló választásokon a felső-Tisza-vidéki magyarok hogyan fogják hallatni a hangjukat. „Bár a kistérségi egyesülések mindenütt csökkentették a magyarság arányát, de nem lehetetlen a küzdelem” – emelte ki.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját Ótus László ismertette, amelyet a közgyűlés elfogadott. A jelenlévők újra bizalmat szavaztak Sari Józsefnek a középszintű szervezet elnöki pozíciójára a következő három évre, valamint Kocserha Jánosnak az alelnöki pozíció betöltésére, megválasztották továbbá a választmányi és járási alelnököket és a megyei közgyűlés delegáltjait.
A Felső-Tisza-vidék szórványközössége augusztus 30-án új magyar óvodával bővült a Kárpát-medencei magyar óvodafejlesztési programnak köszönhetően. Száz év után újra magyar nyelvű oktatás folyhat Terebesfejérpatakon (Gyilove) az újonnan átadott magyar óvodának köszönhetően, ami hatalmas előrelépés a kicsiny magyar közösség életében.
Az ünnepélyes átadót sajnos itt is beárnyékolta a koronavírus-helyzet, de szűk körben mégis felavatták az új intézményt, mely szeptember elsejétől 19 gyermekkel kezdte meg munkáját.
A több mint öt és fél millió hrivnyából megvásárolt és átalakított intézmény földszintjén óvodai csoportok működnek majd, az első szinten lévő zeneterem pedig egyben a helyi magyarság közösségi tereként is funkcionálhat, amely ezentúl helyet biztosít a KMPSZ vasárnapi iskolájának és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének is. Az intézmény által a terebesfejérpatakiak egy kulturális központtal is gyarapodtak.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az óvodaprogram rendkívül sikeresen zajlik Kárpát-medence-szerte, valamint Kárpátalján is. „A magyar óvodák döntő többségét már felújították, van, ahol még tartanak a munkálatok, azonban terjeszkedünk is, így a Felső-Tisza-vidéken Terebesfejérpatakon, ahol nem volt óvoda, most megnyílhat egy magyar tannyelvű, amely egyben kulturális központ is lesz a helyiek számára” – fogalmazott a Szövetség elnöke.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, megyei képviselő elmondta: „Az óvodafejlesztési program harmadik üteme zajlik, a KMPSZ új beruházásokat ad át, a programban a történelmi egyházak is részt vesznek. A KMPSZ projektjében ez a hetvenötödik objektum, amely felújításra került; itt, Terebesfejérpatakon óvodaalapítás történik” – emelte ki az elnök. Elmondta, hogy bár a helyiek csekély számban beszélik a magyar nyelvet, de életképesek és élni akarnak, erről tanúskodik a 2013-ban önerőből felépített római katolikus templom is. „2015-ben mint megyei képviselőhöz fordultak a helyiek hozzám, hogy szeretnének magyar óvodai csoportot, mert az állami óvodában nem volt erre lehetőség. Aztán az óvodafejlesztési programnak köszönhetően vásároltunk egy épületet, átalakítottuk, felújítottuk, engedélyeztettük, és a mai nap 19 óvodás iratkozott be, akiknek nagy része már otthon is ukránul beszél.” Orosz Ildikó szerint a településen „nyelvújítási” folyamat indul el, hiszen száz éve nem volt intézményesített magyar oktatás.
Beke Mihály András beregszászi első beosztott magyar konzul tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott asszony levélben küldött üzenetét: „A kárpátaljai magyarságot mint európai őshonos kisebbséget megillet minden olyan jog, amely megmaradását biztosítja az általános emberi jogok mellett. Közösségként megilleti az anyanyelv használata, az érdekképviselet és a szülőföldjéhez kapcsolódó döntéshozatalba való beleszólás, mindezt elvitatni bűn” – üzenték. Az itteni magyarság a magyar nemzet szerves alkotórésze. A három évvel ezelőtt indult Kárpát-medencei óvodafejlesztési program lehetőséget nyújt a külhoni magyarság számára, hogy saját állását megerősítse attól függetlenül, hogy az adott óvoda vagy bölcsőde egy városban vagy faluban létesült-e. Kárpátalján 2016 óta 115 óvoda és bölcsőde fejlesztésében, illetve 25 új tanintézmény létrehozásában nyújtott segítő kezet a program a KMPSZ, az egyház és az érdekképviseleti szervezetek közreműködésével. Magyarország számára minden magyar egyformán értékes, éljen bárhol is a világon, és az iránta érzett felelősség egyik kifejezésmódja az, hogy biztosítja a magyar kultúrához való integrációját már élete első éveitől kezdve egészen a végéig – hangzott el az üzenetben.
Bár biccen a szó már a száj szögletén, és évtizedek óta nincs magyar anyanyelvű oktatás a településen, de van egy közösség, amely elég erős ahhoz, hogy az induló magyar oktatást fenn tudja tartani – jegyezte meg köszöntőjében Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. „Létrejött egy óvoda, létrejött az alap, ezt az alapot élettel, gyerekkel kell megtölteni, ebben az óvodában a biccenő szót kell alakítani, formálni, hogy értelmes, okos gyermekeink induljanak tovább, és egyszer visszatérve vigyék tovább a magyar ügyet” – emelte ki.
Vadas Mária, a KMKSZ Terebesfejérpataki Alapszervezetének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, a KMPSZ-nek és a KMKSZ-nek, hogy nem feledkezett meg eme kicsiny szórványtelepülésről. Az elnök elmondta, hogy az elmúlt harminc évben sem volt könnyű, sokszor voltak nehéz pillanatok, de szerencsére voltak segítő kezek, akiknek fontos a szórványközösség sorsa. „A mi feladatunk, hogy megmaradjunk, és gyermekeinket a magyar kultúrában, identitásban neveljük tovább” – emelte ki Vadas Mária.
A köszöntő gondolatokat követően a vasárnapi iskola diákjai magyar népdalokkal, népi gyermekjátékokkal lepték meg a vendégeket, ezt követően felavatták az új magyar óvodát.
Augusztus 31-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség második turnusban adott át egészségügyi eszközöket a felső-Tisza-vidéki magyar óvodák és csoportok számára. Ezúttal a taracközi, viski, huszti és bustyaházai óvodák kerültek sorra.
Taracköz
A Szövetség folytatta az egészségügyi egységcsomagok átadását a felső-Tisza-vidéki óvodák mielőbbi újranyitása érdekében.Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Alapszervezetének elnöke szerint fontos, hogy a szórványvidék magyar óvodái megfelelő felkészültségi szinten végre megkezdhessék munkájukat. „Nagyon fontos, hogy az óvodák elindulhassanak, és ehhez szükségesek ezeknek, a KMKSZ által gyűjtött csomagok mielőbbi átadása. Másodszori nekifutással járjuk ezt a területet. Először a Rahói járást „látogattuk” végig, most viszont Taracköz, Bustyaháza, Visk és Huszt óvodáiba visszük el a csomagokat, melyek mindenki számára hasznosak. Jó lenne, ha nem kellene használnunk, de a járvány sajnos erősödik.”
Visk
A Bustyaházai Szent Erzsébet Óvodában közel ötven gyerekkel indul újra a foglalkozás. Az óvoda igazgatója elmondta, hogy a KMKSZ által eljuttatott adománynak köszönhetően az intézmény megfelelő felkészültséggel nyithatja meg kapuit szeptember 1-től.
Bustyaháza
„Hatalmas segítséget jelent számunkra ez az adomány, így megnyithatjuk kapuinkat, holnap már fogadhatjuk a gyerekeket. Amint látom, megkaptuk azokat a szereket és azokat a maszkokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elsejétől újranyissunk. Reméljük, sokáig fogunk dolgozni” – mondta el Takács Mária, a Bustyaházai Szent Erzsébet Óvoda igazgatója.
Huszt
A kárpátaljai óvodák számára nagy segítséget jelent a KMKSZ által összegyűjtött adomány, mely megkönnyíti az óvodanyitást, hiszen a jelenlegi ukrán gazdasági viszonyok sok helyen nem teszik lehetővé az óvodák számára a megfelelő eszközök beszerzését. A Szövetség ezt érzékelve igyekszik segíteni az újranyitási folyamatot megyeszerte.
Rengeteg embert foglalkoztat napjainkban a kérdés: vajon mikor nyithatnak meg az óvodák Kárpátalja-szerte? Néhány településen már működnek, másutt készen állnak, de akadnak olyan települések is, amelyek a kötelező óvintézkedések betartásához szükséges eszközök híján sajnos még nem jutottak el az óvodaajtók kitárásáig. Ezért a „Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség” Jótékonysági Alapítvány („KMKSZ” JA) úgy döntött, hogy lehetőségeihez mérten segíti a magyar tannyelvű óvodákat egész Kárpátalján, hogy ismét minden a megszokott kerékvágásba térjen vissza.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, folyamatosan érkeznek a különböző védőfelszerelések, fertőtlenítőeszközök és a lézeres lázmérők a kárpátaljai óvodákba. Nincs ez másképp a Felső-Tisza-vidéken sem, ahol az elmúlt napokban öt magyar óvoda is részesülhetett a „KMKSZ” JA önzetlen támogatásából.
Técső
Első állomásként Técsőre érkezett meg a segítség Kékesi Sándornak, a „KMKSZ” JA Felső-Tisza-vidéki Regionális Irodája vezetőjének és Sari Józsefnek, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete elnökének közbenjárásával. A Técsői Városi Tanács 5. sz. bölcsőde-óvodájában külön magyar csoport működik. Az ide járó gyermekek családias és vidám légkörben játszadozhatnak és tanulhatnak. Bongár Kornélia, az óvoda vezetőjének helyettese reméli, hogy augusztus 25-én sikerül újra beindítani a munkát, amelyhez minden szükséges előkészület megtörtént.
Aknaszlatina
Técső után az Aknaszlatinai Szent Anna Óvoda volt a következő állomás. Puliszka Éva, az óvoda vezetője elmondta, már alig várják, hogy újra gyerekzsivajtól legyen hangos az épület, valamint köszönetét fejezte ki az önzetlen segítségért, amely nélkül sokkal nehezebb lenne a remények szerint szeptember elsején megkezdődő munkavégzés a gyerekek között.
Nagybocskó
A Nagybocskói Romzsa Tódor Karitasz magyar óvodája szeptember 7-én tervezi megnyitni kapuit. A nemrégiben felújított épületben még mindig folynak az utolsó simítások, de Namják Júlia, a helyi karitász vezetője elmondása szerint az emeleten kialakításra kerülő játszóterem még vonzóbbá és vidámabbá teszi a magyar óvodát a településen.
Gyertyánliget
Gyertyánliget magyar óvodájában lassan véget ér a nagytakarítás. Kulakova Veronika, az óvoda vezetője úgy hiszi, hogy a jelenlegi 13 gyerek az érkező 12 új ovissal és a kollektívával együtt családias hangulatú közösség kialakulását eredményezi a közeljövőben. Reményeik szerint az ősz beköszöntével ismét újraindulhat a magyar nyelvű foglalkozás a Páduai Szent Antal Római Katolikus Óvodában. Mácsek Szidónia, az óvoda korábbi vezetője aggodalmát fejezte ki a gyertyánligeti magyarság létszámának csökkenésével kapcsolatban: „Egyre inkább fogyunk. Sokan elmennek, sokan beolvadnak a vegyes házasságok következtében, már alig beszélnek itt magyarul.”
Kőrösmező
Kőrösmezőre érve Lengyel Júlia óvodavezető fogadta a jótékonysági adományként érkezett csomagokat. Elmondása szerint a településen sokkal rosszabb a helyzet, mint például a Beregszászi járásban: „Sok a beteg, és a kórház nem dolgozik. Vannak, akiket Rahóra szállítanak, de a legtöbb beteget hazaküldik. Mi azonban készülünk, és remélhetőleg nemsokára sikerül ismét beindítani az óvodai munkát.”
„Nagyon köszönjük mindazoknak, akik bármilyen hozzájárulással segítették a Jótékonysági Alapítvány gyűjtését – mondta hetilapunknak adott interjújában Sari József elnök úr. – Nem ez az első utunk erre, mert korábban már meglátogattuk a környéken lévő kórházakat és a családorvosi rendelőket is.” Elmondása szerint, amíg vannak magyar nyelvű gyerekektől hangos magyar óvodák Kárpátalján, addig van jövőnk is.
