A kormány a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a fiúhallgatók bizonyos feltételek mellett átléphetik majd a határt a hadiállapot idején, de ez csak azokra vonatkozik, akik állami és önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézményekben tanulnak – közölte az Oktatási és Tudományos Minisztérium, számolt be az rbc.ua hírportál a Hromadszke orgánumra hivatkozva.
A jelentés szerint az Oktatási és Tudományos Minisztérium megjegyezte, hogy a tanulmányi mobilitáshoz való jog érvényesítési eljárásrendje (579. sz. kormányhatározat) értelmében az akadémiai mobilitási programokban részt vevő oktatási intézmények az állami vagy önkormányzati költségvetésből támogatást kapnak költségeik fedezésére.
„Az államhatár átlépési szabályzatának módosítása ezt a hallgatói kategóriát érinti, mert ebben az esetben a jogszabályoknak megfelelően az állami és önkormányzati felsőoktatási intézmények ingyenesen biztosíthatják a tudományos mobilitás résztvevőinek a szükséges szolgáltatásokat” – magyarázta a tárca. Különösen szervezési, protokoll- és információs, tanácsadói és fordítói szolgáltatásokról van szó.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy vannak olyan magán felsőoktatási intézmények, amelyek engedélyét felfüggesztették, de magán- vagy közjogi személyként nem szűntek meg. „Ha a határozat az ilyen oktatási intézmények diákjaira is vonatkozna, az a mozgósítás elkerülése érdekében történő illegális külföldre távozásuk kockázatával járna” – mutatott rá az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a fiúhallgatók bizonyos feltételek mellett átléphetik majd a határt a hadiállapot idején, de ez csak azokra vonatkozik, akik állami és önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézménye...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713295620
[modified] => 1713298847
)
[title] => A magán felsőoktatási intézmények férfi hallgatói nem utazhatnak külföldre, mert leléphetnének a mozgósítás elől
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184510&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184510
[uk] => 184513
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184511
[image] => Array
(
[id] => 184511
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[original_lng] => 42862
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1713288048:12
[_thumbnail_id] => 184511
[_edit_last] => 12
[views_count] => 728
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_730386bd8e53dbcf52d7ac543ab2166c] =>
[_oembed_time_730386bd8e53dbcf52d7ac543ab2166c] => 1713278476
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 600
[6] => 592
[7] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Oktatás
[6] => Társadalom
[7] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 5880
[1] => 299
[2] => 4890
[3] => 322909
)
[tags_name] => Array
(
[0] => diákok
[1] => felsőoktatás
[2] => határátlépés
[3] => katonaköteles férfiak
)
)
[1] => Array
(
[id] => 176634
[content] =>
Az elmúlt 15 év alatt Ukrajnában csaknem felére csökkent a hallgatók száma, így a felsőoktatási intézményhálózatot összevonással tervezik csökkenteni.
Oksen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, mit jelent a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítése és mik az előnyei.
Elmondása szerint 2009-ben 350 felsőoktatási intézmény működött Ukrajnában, amelyekben átlagosan 6700 hallgató szerezte meg diplomáját.
Jelenleg a felsőoktatási intézmények száma 300-ra csökkent, az átlagos hallgatói létszám pedig megközelítőleg 400 fő – mondja a miniszter.
„A jelentkezők száma évről évre csökken, és sajnos ez a tendencia folytatódni fog. A fő ok az elnéptelenedés. A háború is szerepet játszik” – mondja Liszovij.
Elmondása szerint az összevonás eredményeként a más egyetemekhez csatlakozó oktatási intézmények a következő előnyökhöz jutnak:
nagyobb lehetőségek a tudományos és oktatási potenciál fejlesztésére;
hozzáférés a Világbank programjának oktatási és tudományos és laboratóriumi felszerelésekbe történő beruházásaihoz, az intézet vagy a kar célzott igényeihez;
lehetőség arra, hogy erőforrásokat összpontosítsanak versenyképes szakemberek képzésére egy adott iparág számára.
A végzős diákok számának csökkenése miatt a felsőoktatási intézmények számának csökkennie kell. A hírt Mihajlo Vinnickij oktatási miniszterhelyettes közölte – írja az LB.ua.
„Már elkészült a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítésének előfeltételeiről szóló törvénytervezet. Valójában ez egy olyan törvénytervezet, amely nemcsak az egyetemek számának csökkentéséről szól, hanem a minőségük javításáról is” – mondta Vinnickij.
Elmondta, hogy tavaly Ukrajnában mintegy 360 ezren végezték el a középiskolát, 2008-ban ez a szám elérte a 640 ezret.
„A további előrejelzések sem pozitívak. Csupán a demográfiai adatok alapján, amely nem veszi figyelembe a háborúhoz kapcsolódó migrációs mutatókat, folyamatosan csökken a 17 éve Ukrajna területén születettek száma. 2033-ra hozzávetőleg 300 000 diplomásunk lesz – és ebben a számban benne vannak az Ukrajna által még nem ellenőrzött területek is” – tette hozzá Vinnickij.
Ami az egyetemeket illeti, elmondása szerint 2008-ban Ukrajnában mintegy 350 oktatási intézmény működött, egyenként átlagosan 6,7 ezer hallgatóval. Ugyanakkor 2021-ben 300-ra csökkent az intézmények száma, de átlagosan csak 3,4 ezer diák volt mindegyikben.
Ukrajna Oktatási, Kulturális, Sport- és Tudományos Minisztériuma a felsőoktatási intézmények számának csökkentését tervezi az állam demográfiai helyzetében végbement drasztikus változások miatt – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az Osvita.ua oktatási szakportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes elmondta, hogy ma Ukrajnában probléma van a felsőoktatási intézmények számával. Ez a közelmúlt negatív demográfiai trendjei miatt vált égetővé, azaz egyszerűen veszteségessé válik az állam számára a nagyszámú egyetem fenntartása – tette hozzá. „A felsőoktatási intézmények száma nagyon keveset csökkent az elmúlt 15 évben. 15 évvel ezelőtt az egy felsőoktatási intézményre jutó hallgatói létszám átlagosan 6,5 ezer volt, ma 3,5 ezer. A demográfiai adatok azt mutatják, hogy jövőre nem lesz több 17 éves. A következő 15 évben Ukrajnában a demográfiai helyzet csak tovább bonyolódik” – mutatott rá Mihajlo Vinnickij.
Korábban Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, milyen változtatásokat terveznek Ukrajnában a felsőoktatás területén. A fő hangsúlyt a szakmai és műszaki oktatásra kívánják helyezni – tette hozzá. Szerinte a gyerekek a kilencedik osztályig tanulhatnak, majd ezt követően vagy akadémiai líceumba, vagy szakkollégiumba járnak, ahol további három évig tanulnak. Szakkollégiumból szakmával közvetlenül a munkaerőpiacra, akadémiai líceumból pedig felsőoktatási intézménybe kerülnek – jegyezte meg.
A miniszter ugyanakkor a korrupciót nevezte az egész ukrán oktatási rendszer legnagyobb problémájának. „Ma az állampolgár diplomáért jön a felsőoktatási intézménybe. Nem tudásért. A motiváció az, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen, diplomát szerezzen. A tudásra pedig senki nem tart igényt. Ezért itt a probléma gyökere a felsőoktatás egészének reformjában rejlik, amikor az átalakítás a tudás, a képesítés megszerzésének eszközévé válik. Akkor jelentősen csökkennek korrupciós kockázatok a felsőoktatásban” – hangsúlyozta Okszen Liszovij.
November 8-án, szerdán fogadta el az ukrán Legfelső Tanács azt a törvénytervezetet, amely 2024-től eltörli a felsőoktatási intézmények levelező tagozatos és esti oktatási formáját.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte.
A törvényjavaslat szövege kimondja, hogy 2024-től nem indítanak felvételt esti és levelező képzési formák szerinti felsőoktatási alap- és mesterképzésre, valamint alapképzési felsőfokú végzettség megszerzésére.
Korábban Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter arról számolt be, hogy a jelenleg levelező- és esti tagozaton tanuló hallgatók változtatások nélkül fejezik be tanulmányaikat. 2024-től pedig vagy nappali, vagy távoktatást választhatnak az új diákok.
Az új tanévben az elsőéves fizetett hallgatók között a férfiak aránya 70%-ra, átlagéletkoruk 27 évre emelkedett. Ez áll az NGL.media felmérésében.
A 2023-as felvételi kampány eredményei azt mutatják, hogy az ukrán felsőoktatási intézményeket továbbra is tömegesen használják fel a mozgósítás elkerülésére. Míg tavaly mintegy 85 ezer hadköteles korú férfi élt azzal a lehetőséggel, hogy jogi halasztást kapjon a mozgósítástól, idén már 110 ezren.
„A Harkivi Állami Vasúti Közlekedési Egyetem lett az abszolút vezető, ahol a férfi hallgatók száma az első tanulmányi évben a háború előtti 2021-es évhez képest húszszorosára nőtt” – írja a felmérés.
Átmenetileg felfüggesztették a sorkatonai szolgálat alól kivont diákok korhatáráról szóló törvénytervezetet Ukrajnában – mondta Fjodor Veniszlavszkij a BBC-nek adott nyilatkozatában.
A parlamenti képviselő szerint sok besorozott ukrán használja az oktatást arra, hogy elkerülje a mozgósítást. Halasztást csak akkor lehet adni, ha az oktatásban következetesen részt vesznek – fogalmazott.
Természetesen jelentős a negyven-ötven év közötti férfiak száma, akik hirtelen kifejezték a vágyukat, hogy felsőoktatásban részesüljenek. Számomra, mint jogásznak, ez egy nyilvánvaló formája a mozgósítás mögötti sorozás elkerülésének – mondta Veniszlavszkij. Hangsúlyozza, hogy ez rendkívül fontos kérdés, ezért nem fogják elhamarkodottan módosítani a jogszabályt.
1993. október 18-án kárpátaljai magyar szervezetek összefogtak, hogy létrehozzanak egy alapítványt, amelynek célja egy önálló, magyar felsőoktatási intézmény létrehozása volt Kárpátalján. Ennek eredményeként, 1994-ben megnyitotta kapuit Beregszászban az akkori, Nyíregyházán működő Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzése. Napra pontosan harminc évvel később, 2023. október 18-án a Rákóczi-főiskola és az égisze alatt működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont jubileumi emlékkonferenciát szervezett az intézmény Átriumában nagyszámú közönség előtt megszólaltatva azokat, akik részesei, alakítói voltak az akkori eseményeknek.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora korabeli újságok tudósításainak alapján ismertette az általa vezetett intézmény indulásának körülményeit. Megtudhattuk, hogy a kezdeti viták után, az októberi kezdeményező fórumot követően, 1994. január 13-án a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal bejegyezte a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melyet négy jogi személy hozott létre, a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyházkerület és a Beregszászi Városi Tanács. A Beregi Hírlap 1994. május 21-i számában meg is jelent a Kárpátaljai Magyar Főiskola első felvételi hirdetése, ahol óvodapedagógus, tanító, angol‒történelem és angol‒földrajz szakokra és szakpárokra hirdettek felvételt, az 1994–95-ös tanévre. Az újság 1994. szeptember 8-án már a sikeresen lebonyolított felvételi vizsgákról tudósított. Száznál többen felvételiztek, közülük 42 hallgatót vettek fel. A tanárképző tagozat kezdetben csak a hétvégeken, péntek, szombat, vasárnap működött a magyar gimnázium épületében, ahol a nyíregyházi főiskola tanárai oktatták a leendő tanárokat. 1994. szeptember 17-én, szombaton a Beregszászi Járási Tanács üléstermében sor került a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola első tanévnyitójára, amelyről a Beregi Hírlap ezzel a címmel számolt be: „Szellemi műhely lesz”. „Hosszú volt az út, de végül valóban az lett a főiskola, szellemi műhely…” – fogalmazott Csernicskó István rektor, megköszönve mindenkinek, aki részt vett a főiskoláért folytatott küzdelemben, mindenkinek, „aki segített abban, hogy ma itt lehetünk és harmincadik évfordulót ünnepelhetünk”.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja kijelentette: „A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítói elérték céljukat. Azok a pedagógusok, akik ebben az intézményben szerezték diplomájukat, elismert és sikeres szakemberek lettek. A főiskola eltelt három évtizedét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a fiatal intézmény ez idő alatt a kárpátaljai magyarság tudományos műhelyévé nőtte ki magát. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a főiskola vezetősége a kezdetektől fogva tudatosan és fokozatosan bekapcsolta az intézményt az anyaországi tudományos életbe. Együttműködési szerződések sorozatát kötötték magyarországi egyetemekkel és főiskolákkal, kutatóintézetekkel, sőt a Magyar Tudományos Akadémiával is. Ezzel az intézmény megteremtette azokat az alapokat és lehetőségeket, amelyek segítségével az itt tanuló kárpátaljai fiatalok tovább képezhetik magukat az anyaországban, valamint résztvevői lehetnek a magyar tudományos életnek. Ma már a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák egész intézményrendszere alakult ki a főiskola égisze alatt kiváló infrastruktúrával és humán kapacitásokkal, ami a kárpátaljai magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb záloga a háború okozta vészterhes időszakban is” – összegezte a főiskola eredményeit és biztosította hallgatóságát a magyar állam támogatásáról a beregszászi magyar külképviseletet irányító diplomata.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérségi Tanács Oktatási és Művelődési Osztályának vezetője Babják Zoltán polgármester köszöntő levelét olvasta fel, amelyben a településvezető köszönetet mondott a Rákóczi-főiskolán zajló magas szintű oktatásért.
Majd a főiskola indulásában különféle szerepet vállalók vették birtokba a színpadot, akik egy id. Debreceni Mihály által vezetett pódiumbeszélgetés keretében idézték fel három évtizeddel korábbi emlékeiket.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a Rákóczi-főiskola elnöke elmondta, hogy bár a főiskola létrehozása napra pontosan harminc évvel ezelőtt indult, az intézményt az ukrán állam csak öt évvel később ismerte el hivatalosan.
Virtuálisan csatlakozott a beszélgetéshez Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki 1993-tól a KMKSZ elnökségi tagjaként aktív szerepet töltött be a főiskola létrehozásában, a képzés elindításában.
Tóth Mihály nemzetközi jogász, Ukrajna elnökének egykori beregszászi járási megbízottja a főiskola létrehozói közül kiemelte néhai Gulácsy Lajos püspök urat, „aki jelentős kérdésekben járt el akkor”, az anyaországból Szabó Tibort és Orosz Ildikót, utóbbit a legfontosabb szereplőként emelt ki. Valamint megemlítette két akkori hivatali kollégáját, akik szintén támogatták a főiskola ügyét, Pataki István néhai polgármestert és Bodó Pál akkori járási tanácsi elnököt.
Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke, mint egykori köztisztviselő elmondta, hogy a rendszerváltás utáni magyar közigazgatásban meg volt a lelkesedés, de a hozzáértés kevésbé. Elismerően szólt továbbá azokról a kárpátaljai hivatalnokokról, akik a főiskola ügye mellé oda tudtak és mertek állni.
Vinnai Győző országgyűlési képviselő, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a beregszászi speciális képzés egykori oktatója fiatal főiskolai adjunktusként vállalta, hogy minden hétvégéjét feláldozza és Beregszászba jön, ahol a történelem szakos hallgatókat tanította 1994–98 között. Családiasabbnak élte meg a beregszászi hangulatot a nyíregyházi főiskolán tapasztaltnál, Beregszászban a lelkesedés óriási volt. „Jó embereket találtam itt és rossz körülményeket” – összegezte akkori emlékeit a Fidesz országgyűlési képviselője.
Vass Ilona, a speciális képzés első koordinátora, a főiskola egykori rektorhelyettese a korai nehézségekre és az alapszabályok és hivatalos dokumentumok jóváhagyatása okozta kihívásokra emlékezett vissza.
Ugyancsak az induláskori emlékeiről beszélt Molnár József, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője, a speciális képzés tanára, aki kezdetben nem hitt abban, hogy Beregszászban lehet egy magyar főiskola, de ma már hálás a kezdeményezőknek és az anyaországi támogatóknak, hogy az intézmény eljuthatott oda, ahol jelenleg tart.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés egykori elnöke, volt államtitkár és parlamenti képviselő sikeresnek nevezte azt a missziót, amit a főiskola felvállalt, hisz dupla nyomás alatt él ma a kárpátaljai magyarság, a háború árnyékában, másrészt a kijevi kormányzat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszűkítő intézkedéseinek a nyomása alatt. Hangsúlyozta: „Számunkra fontos ennek a főiskolának a léte.”
Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori főosztályvezetője, korábbi beregszászi magyar főkonzul az anyaországi támogatások alakulásáról beszélt, magyar szigetnek nevezve a beregszászi intézményt, ahová mindig örömmel tért be.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, a főiskola egykori diákja, az első Hallgatói Önkormányzat elnöke ‒ Brenzovics Lászlóhoz hasonlóan ‒ online kapcsolaton keresztül, valamint Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, a speciális képzés első évfolyamának végzőse arról beszéltek, hogy diákként mit jelentett számukra és mit adott nekik a főiskola.
A pódiumbeszélgetés végén a főiskola vezetői oklevéllel köszönték meg a beszélgetés résztvevőinek, valamint a kezdeti speciális képzés jelen lévő oktatóinak és hallgatóinak a megjelenését.
Az esemény végén a Rákóczi-főiskola égisze alatt működő Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola oktatói adtak koncertet az Esztergom teremben.
Kihirdették a magyarországi felsőoktatási felvételi ponthatárokat: pontosan este 8 órakor tette közzé az Oktatási Hivatal, mely szakokra milyen eredményekkel lehetett bejutni idén. A felvételizőket SMS-ben értesítik.
Szerda este nyolc órakor kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ekkor derült ki, hogy a több mint 126 ezer jelentkező közül kik nyertek felvételt az egyetemekre. A leendő hallgatók SMS-ben is kaptak értesítést arról, hogy felvették-e őket.
Ukrajnában július 1-jén megkezdődött a jelentkezők elektronikus fiókjainak regisztrálása – emlékeztet a 24tv.ua.
A jelentkezők ezeken a fiókokon keresztül nyújthatják be a jelentkezési kérelmüket a felsőoktatási intézményekbe. A kérelmek és a jelentkezéshez szükséges iratok átvétele 2023. július 19-én kezdődik – kivéve a katonai felsőoktatási intézményeket, valamint a felsőoktatási intézmények katonai oktatási alegységeit. A folyamat július 31-ig tart.
Az elektronikus fiók létrehozásához meg kell adni egy e-mail-címet. Az elektronikus fiók regisztrálásához ugyancsak meg kell adni az Nemzeti Multidiszciplináris Tesztről (vagy ZNO-ról) kapott szertifikát és a teljes általános középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány adatait.
Az elektronikus fiók aktiválása után meg kell adni / fel kell tölteni a következő adatokat a jelentkezőről:
‒ telefonszámot a kapcsolattartáshoz;
‒ 3 x 4 cm-s színes fényképet a jelentkezőről;
‒ a teljes általános középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány mellékletének fénymásolatát.
