Július 19-énmegkezdődött a felvételi kérelmek benyújtása alap– és mesterképzésreaz orvosi, gyógyszerészeti, állatorvosi szakokra, számolt be az Oktatási és Tudományos Minisztérium sajtószolgálata.
A költségvetés által finanszírozott illetve szerződéses helyekre július 31-e 18:00 óráig várják a kérelmeket. Ezt követően a felsőoktatási intézmények csak szerződéses helyekre hirdethetnek pótfelvételit.
A kérvények benyújtása az eddigiekhez hasonlóan a felvételiző e-fiókján keresztül történik.
„Az első kérelem benyújtását követően az e-fiókban már nem lehet módosítani az adatokat, ezért alaposan ellenőrizni kell, hogy minden adat helyes, mielőtt a felvételiző elkezdené a kérelem megfogalmazását” – emlékeztetett az oktatási minisztérium
Összesen 15 kérelmet lehet benyújtani felsőoktatási intézményekbe (ötöt a költségvetés által finanszírozott és 10-et szerződés alapján). A költségvetési kérelmek esetében 1-től 5-ig kell meghatározni a prioritási listát: az 1-es szám a leginkább kívánt intézményt megjelölése.
A költségvetés által finanszírozott helyekre jelentkezők névsorát augusztus 5-ig hozzák nyilvánosságra.
A litván hatóságok Ukrajna kérésére úgy döntöttek, hogy szeptembertől nem fedezik a ország felsőoktatási intézményeiben tanuló ukrán diákok tandíját – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a litván oktatási minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint az egyetemekre már bejutott ukrán hallgatók tandíj nélkül végezhetik a tanulmányaikat. De szeptembertől ez a lehetőség nem lesz elérhető az új hallgatók számára. A litván oktatási minisztérium hangsúlyozta, hogy az ukrán diákoknak minden támogatást Ukrajna igényeinek megfelelően nyújtanak. Ezért a litván hatóságok nem akarják ösztönözni az „agyelszívást” Ukrajnából.
„Ez az ukrán fél óhaja. Ukrajnában vannak felsőoktatási intézmények, és jelenleg nincs szükség az oktatás más országokba való áthelyezésére” – tette hozzá a litván minisztérium. Ezért, mint a litván média megerősítette, ettől az évtől a Litvániában középfokú végzettséget szerzett és záróvizsgát tett ukránokra ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a litván állampolgárokra.
A litván hatóságok e döntése ellenére egyes felsőoktatási intézmények úgy döntöttek, hogy folytatják az ukrán hallgatók tanulmányainak teljes vagy részleges finanszírozását. Konkrétan a Vilnius College, a Gediminas Vilniusi Műszaki Egyetem, a Vytautas Magnus Egyetem.
2024-ben az alábbi szakokon nő az állami támogatással finanszírozott helyek száma:
egészségügyi ellátás;
hadtudományok;
nemzetbiztonság és államhatár biztonsága;
szállítás és építészet;
könnyűipar.
„A munkaerőpiac elemzése után egyes szakterületeken megemeltük az államilag finanszírozott helyek számát, hogy az megfeleljen a tendenciáknak, és fedezni tudja a munkaadói igényeket” – mondta Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese.
A katonai alapképzésre vonatkozó eljárás előírja a hallgatók felsőoktatási intézményekből történő kizárását a képzés megtagadása esetén – közölte kedden az rbc.ua hírportál a kormány 2024. június 21-i 734. számú határozatára hivatkozva.
A dokumentum szerint a katonai alapképzést minden tulajdonformájú felsőoktatási intézmény biztosítja. „A katonai szolgálatra alkalmasnak elismert férfi hallgató az alapképzés gyakorlati képzésétől megtagadja az oktatási intézményből való kizárását” – áll a határozatban.
A dokumentum előírja, hogy az alapképzés külön tudományágként szerepel az oktatási programokban, és elméleti, valamint gyakorlati képzésből áll. Az elméleti képzés a második tanulmányi évben zajlik. A gyakorlati képzés az elméleti képzés elsajátítását követően, a folyó tanévben, május–október folyamán legfeljebb egy hónapos időtartamban valósul meg a szünidő terhére.
Amint arról a hírportál beszámolt, a kormány jóváhagyta a felsőfokú tanulmányokat folytató ukrán állampolgárok és rendőrtiszti kadétok kombinált katonai alapképzésére vonatkozó eljárást. A dokumentum szerint alapképzésben részesülnek Ukrajna férfi állampolgárai (a nők önkéntességi alapon), akik nappali vagy duális képzésben vesznek részt.
A kormány a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a fiúhallgatók bizonyos feltételek mellett átléphetik majd a határt a hadiállapot idején, de ez csak azokra vonatkozik, akik állami és önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézményekben tanulnak – közölte az Oktatási és Tudományos Minisztérium, számolt be az rbc.ua hírportál a Hromadszke orgánumra hivatkozva.
A jelentés szerint az Oktatási és Tudományos Minisztérium megjegyezte, hogy a tanulmányi mobilitáshoz való jog érvényesítési eljárásrendje (579. sz. kormányhatározat) értelmében az akadémiai mobilitási programokban részt vevő oktatási intézmények az állami vagy önkormányzati költségvetésből támogatást kapnak költségeik fedezésére.
„Az államhatár átlépési szabályzatának módosítása ezt a hallgatói kategóriát érinti, mert ebben az esetben a jogszabályoknak megfelelően az állami és önkormányzati felsőoktatási intézmények ingyenesen biztosíthatják a tudományos mobilitás résztvevőinek a szükséges szolgáltatásokat” – magyarázta a tárca. Különösen szervezési, protokoll- és információs, tanácsadói és fordítói szolgáltatásokról van szó.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy vannak olyan magán felsőoktatási intézmények, amelyek engedélyét felfüggesztették, de magán- vagy közjogi személyként nem szűntek meg. „Ha a határozat az ilyen oktatási intézmények diákjaira is vonatkozna, az a mozgósítás elkerülése érdekében történő illegális külföldre távozásuk kockázatával járna” – mutatott rá az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A kormány a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a fiúhallgatók bizonyos feltételek mellett átléphetik majd a határt a hadiállapot idején, de ez csak azokra vonatkozik, akik állami és önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézménye... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1713295620 [modified] => 1713298847 ) [title] => A magán felsőoktatási intézmények férfi hallgatói nem utazhatnak külföldre, mert leléphetnének a mozgósítás elől [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=184510&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184510 [uk] => 184513 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 184511 [image] => Array ( [id] => 184511 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [original_lng] => 42862 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/hatar-hataratlepes.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1713288048:12 [_thumbnail_id] => 184511 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1808 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_730386bd8e53dbcf52d7ac543ab2166c] => [_oembed_time_730386bd8e53dbcf52d7ac543ab2166c] => 1713278476 [_oembed_a50ea2ef609c19e9976f2ab1437c4dff] => [_oembed_time_a50ea2ef609c19e9976f2ab1437c4dff] => 1718812471 [_oembed_014f509bf591953679e239a6f1badd3d] => [_oembed_time_014f509bf591953679e239a6f1badd3d] => 1719487738 [_oembed_46a2068076fc05bf32b54972286db62b] => [_oembed_time_46a2068076fc05bf32b54972286db62b] => 1719909034 [_oembed_4793702e92a9a57f09b43bd2b4df0a9c] => [_oembed_time_4793702e92a9a57f09b43bd2b4df0a9c] => 1721920091 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 83882 [4] => 11 [5] => 600 [6] => 592 [7] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Oktatás [6] => Társadalom [7] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 5880 [1] => 299 [2] => 4890 [3] => 322909 ) [tags_name] => Array ( [0] => diákok [1] => felsőoktatás [2] => határátlépés [3] => katonaköteles férfiak ) ) [5] => Array ( [id] => 176634 [content] =>
Az elmúlt 15 év alatt Ukrajnában csaknem felére csökkent a hallgatók száma, így a felsőoktatási intézményhálózatot összevonással tervezik csökkenteni.
Oksen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, mit jelent a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítése és mik az előnyei.
Elmondása szerint 2009-ben 350 felsőoktatási intézmény működött Ukrajnában, amelyekben átlagosan 6700 hallgató szerezte meg diplomáját.
Jelenleg a felsőoktatási intézmények száma 300-ra csökkent, az átlagos hallgatói létszám pedig megközelítőleg 400 fő – mondja a miniszter.
„A jelentkezők száma évről évre csökken, és sajnos ez a tendencia folytatódni fog. A fő ok az elnéptelenedés. A háború is szerepet játszik” – mondja Liszovij.
Elmondása szerint az összevonás eredményeként a más egyetemekhez csatlakozó oktatási intézmények a következő előnyökhöz jutnak:
nagyobb lehetőségek a tudományos és oktatási potenciál fejlesztésére;
hozzáférés a Világbank programjának oktatási és tudományos és laboratóriumi felszerelésekbe történő beruházásaihoz, az intézet vagy a kar célzott igényeihez;
lehetőség arra, hogy erőforrásokat összpontosítsanak versenyképes szakemberek képzésére egy adott iparág számára.
A végzős diákok számának csökkenése miatt a felsőoktatási intézmények számának csökkennie kell. A hírt Mihajlo Vinnickij oktatási miniszterhelyettes közölte – írja az LB.ua.
„Már elkészült a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítésének előfeltételeiről szóló törvénytervezet. Valójában ez egy olyan törvénytervezet, amely nemcsak az egyetemek számának csökkentéséről szól, hanem a minőségük javításáról is” – mondta Vinnickij.
Elmondta, hogy tavaly Ukrajnában mintegy 360 ezren végezték el a középiskolát, 2008-ban ez a szám elérte a 640 ezret.
„A további előrejelzések sem pozitívak. Csupán a demográfiai adatok alapján, amely nem veszi figyelembe a háborúhoz kapcsolódó migrációs mutatókat, folyamatosan csökken a 17 éve Ukrajna területén születettek száma. 2033-ra hozzávetőleg 300 000 diplomásunk lesz – és ebben a számban benne vannak az Ukrajna által még nem ellenőrzött területek is” – tette hozzá Vinnickij.
Ami az egyetemeket illeti, elmondása szerint 2008-ban Ukrajnában mintegy 350 oktatási intézmény működött, egyenként átlagosan 6,7 ezer hallgatóval. Ugyanakkor 2021-ben 300-ra csökkent az intézmények száma, de átlagosan csak 3,4 ezer diák volt mindegyikben.
Ukrajna Oktatási, Kulturális, Sport- és Tudományos Minisztériuma a felsőoktatási intézmények számának csökkentését tervezi az állam demográfiai helyzetében végbement drasztikus változások miatt – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az Osvita.ua oktatási szakportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes elmondta, hogy ma Ukrajnában probléma van a felsőoktatási intézmények számával. Ez a közelmúlt negatív demográfiai trendjei miatt vált égetővé, azaz egyszerűen veszteségessé válik az állam számára a nagyszámú egyetem fenntartása – tette hozzá. „A felsőoktatási intézmények száma nagyon keveset csökkent az elmúlt 15 évben. 15 évvel ezelőtt az egy felsőoktatási intézményre jutó hallgatói létszám átlagosan 6,5 ezer volt, ma 3,5 ezer. A demográfiai adatok azt mutatják, hogy jövőre nem lesz több 17 éves. A következő 15 évben Ukrajnában a demográfiai helyzet csak tovább bonyolódik” – mutatott rá Mihajlo Vinnickij.
Korábban Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, milyen változtatásokat terveznek Ukrajnában a felsőoktatás területén. A fő hangsúlyt a szakmai és műszaki oktatásra kívánják helyezni – tette hozzá. Szerinte a gyerekek a kilencedik osztályig tanulhatnak, majd ezt követően vagy akadémiai líceumba, vagy szakkollégiumba járnak, ahol további három évig tanulnak. Szakkollégiumból szakmával közvetlenül a munkaerőpiacra, akadémiai líceumból pedig felsőoktatási intézménybe kerülnek – jegyezte meg.
A miniszter ugyanakkor a korrupciót nevezte az egész ukrán oktatási rendszer legnagyobb problémájának. „Ma az állampolgár diplomáért jön a felsőoktatási intézménybe. Nem tudásért. A motiváció az, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen, diplomát szerezzen. A tudásra pedig senki nem tart igényt. Ezért itt a probléma gyökere a felsőoktatás egészének reformjában rejlik, amikor az átalakítás a tudás, a képesítés megszerzésének eszközévé válik. Akkor jelentősen csökkennek korrupciós kockázatok a felsőoktatásban” – hangsúlyozta Okszen Liszovij.
November 8-án, szerdán fogadta el az ukrán Legfelső Tanács azt a törvénytervezetet, amely 2024-től eltörli a felsőoktatási intézmények levelező tagozatos és esti oktatási formáját.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte.
A törvényjavaslat szövege kimondja, hogy 2024-től nem indítanak felvételt esti és levelező képzési formák szerinti felsőoktatási alap- és mesterképzésre, valamint alapképzési felsőfokú végzettség megszerzésére.
Korábban Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter arról számolt be, hogy a jelenleg levelező- és esti tagozaton tanuló hallgatók változtatások nélkül fejezik be tanulmányaikat. 2024-től pedig vagy nappali, vagy távoktatást választhatnak az új diákok.
Az új tanévben az elsőéves fizetett hallgatók között a férfiak aránya 70%-ra, átlagéletkoruk 27 évre emelkedett. Ez áll az NGL.media felmérésében.
A 2023-as felvételi kampány eredményei azt mutatják, hogy az ukrán felsőoktatási intézményeket továbbra is tömegesen használják fel a mozgósítás elkerülésére. Míg tavaly mintegy 85 ezer hadköteles korú férfi élt azzal a lehetőséggel, hogy jogi halasztást kapjon a mozgósítástól, idén már 110 ezren.
„A Harkivi Állami Vasúti Közlekedési Egyetem lett az abszolút vezető, ahol a férfi hallgatók száma az első tanulmányi évben a háború előtti 2021-es évhez képest húszszorosára nőtt” – írja a felmérés.
