A készülék gyakorlatilag hangtalan és nem bocsát ki kellemetlen szagot. Ezenkívül mobil, és nem káros a madarakra, ahogy ez gyakran előfordul a szélgenerátoroknál.
Julia a herszoni Jaroszlav Polikarpov fizikai-technikai líceum végzőse, találmányának a WITERoK nevet adta. Az információk szerint a generátor fedezni tudja Ukrajna áramszükségletét abban az esetben, ha az orosz fegyveres erők rakétatámadást intéznek az energiarendszer ellen.
A lány lett a Ukrainian Future rezidense és ötezer dollár összegű támogatást kapott. A készülék működő prototípusát is össze tudta állítani, most pedig egy két méter magas, hozzávetőleg 2 kW áram előállítására képes modellt tesztel.
Egy szingapúri kutatók által kifejlesztett különleges bevonat segítségével olyan ablakokat lehet létrehozni, amelyek saját maguktól képesek alkalmazkodni a hőmérsékleti viszonyokhoz, és szükség esetén hűtik vagy fűtik a helyiségeket – írja a Science Daily. Az új fejlesztés komoly mértékben csökkentheti az épületek energiaigényeit.
A többrétegű bevonatot vanádium-dioxiod nanorészecskék és polimetil-metakrilát (azaz plexi) alkotja, amely speciális sturktúrájának köszönhetően képes szabályozni a szoba klímáját, azáltal, hogy a fény spektrumának különböző tartományait képes elnyelni, illetve visszaverni, a hőmérsékleti viszonyoktól függően.
A forró, nyári hónapokban az üveg csökkenti a napsugárzás infravöröshöz közeli (near infrared) tartományának melegítő hatását, miközben úgynevezett sugárzásos hűtés segítségével lehetővé teszi, hogy a helyiségek hőmérséklete csökkenjen, a külvilágba kisugárzott, hosszúhullámú infravörös sugaraknak köszönhetően. Télen, illetve hidegebb időben pedig pont fordítva működik, meggátolja, hogy a hő elszökjön az épületből, miközben – elektronikus alkatrészek és áram használata nélkül – hozzájárul a szobák felmelegítéséhez.
A szingapúri Nanyang Technological University (NTU Singapore) kutatói infravörös kamerák segítségével igazolták a módszer működését. A vizsgálatból kiderült, hogy a speciális bevonattal ellátott üvegtáblák valóban képesek voltak dinamikusan reagálni az időjárási körülmények változására.
Az új fejlesztésnek azért lehet komoly jelentősége, mert az épületek energiahatékonyságának szempontjából az ablakok jelentik a leggyengébb láncszemet. Az amerikai energiaügyi minisztérium, a Department of Energy adatai szerint a rosszul szigetelő ablakok a hűtésre, illetve fűtésre felhasznált energia körülbelül 4 százalékát pazarolják el.
Korábban készültek már olyan speciális üvegek, amelyek hatékonyan képesek megakadályozni, hogy a napsugárzás felmelegítse egy épület, vagy egy autó belső terét – hasonlóból készül például a Ford Mustang Mach E speciális tetőablaka – vagy megakadályozza, hogy elszökjön a hő a szobából, azonban olyanra még nem volt példa, hogy egy üveglap mindkét módon képes legyen adaptálódni a hőmérsékleti viszonyokhoz.
A speciális üveg prototípusától a kutatók azt remélik, hogy a világ bármely pontján csökkenthetik a fűtésre, illetve klimatizálásra használt energia mennyiségét. Az egyetem munkatársai által lefuttatott szimulációk szerint az adaptív ablakok közel 10 százalékkal javíthatják az épületek energiahatékonyságát, ami éves szinten körülbelül 330 ezer kilowattórát jelent. Ez a mennyiség jelenleg körülbelül 60 szingapúri lakás éves energiafelhasználását jelenti.
Az adaptív üveg tulajdonságait ráadásul a felhasználás földrajzi helye szerint lehet változtatni, azaz, a melegebb éghajlatokon jelentősebb lehet a hűtő, hidegebb klímán pedig a hőmegtartó hatása, a speciális nanobevonat összetételétől függően.
Az NTU kutatói szabadalmi oltalmat kértek a fejlesztésükre, a közeljövőben pedig azon fognak dolgozni, hogy az adaptív üveg még komolyabb mértékben képes legyen hozzájárulni az energiahatékonysághoz.
Régi rejtély, hogy ki a bitcoin feltalálója. A kriptovalutát kidolgozó ember Nakamoto Szatosi álnevet használt, és sok elmélet terjeng arról, ki lehet valójában ő – köztük olyan is, amely szerint nem is álnév ez, hanem Nakamoto Szatosi mindenkit azzal vert át, hogy álnévnek mutatja a saját igazi nevét.
Most azonban Miamiban egy bíróság kimondta, hogy Craig White és Dave Kleiman a két feltaláló – írja a BBC. White 2016-ban jelentkezett be a címért. Kleiman ugyanis 2013-ban meghalt, és jelentős bitcoinvagyont hagyott hátra, emiatt indult pereskedés a családja és White között.
Az ítélet az lett: a család kérésével ellentétben White nem kell, hogy a Kleimantól hozzá került bitcoinvagyon felét átadja nekik, ellenben százmillió dollárt fizetnie kell azért, mert a bitcoin egyedüli kitalálójának mondta magát, vagyis megsértette a néhai üzlettársa szellemi tulajdonjogát. Ezzel az ítélettel mindenki elégedett, Kleiman örökösei nagy pénzt kapnak, White bitcoinvagyona pedig a mostani árfolyam szerint 54 milliárd dollárt ér, tehát bőven marad neki a bírság kifizetése után is, ráadásul most már bírósági ítélettel nevezheti magát a bitcoin egyik kitalálójának, miközben persze egy bíróság döntése nem számít tudományosan kétségbe vonhatatlan ténynek.
[type] => post
[excerpt] => Régi rejtély, hogy ki a bitcoin feltalálója. A kriptovalutát kidolgozó ember Nakamoto Szatosi álnevet használt, és sok elmélet terjeng arról, ki lehet valójában ő – köztük olyan is, amely szerint nem is álnév ez, hanem Nakamoto Szatosi mindenkit a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638992040
[modified] => 1638978236
)
[title] => 2008 óta nem tudni, ki találta ki a bitcoint, most egy miami bíróság kimondta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=82219&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82219
[uk] => 82458
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 82220
[image] => Array
(
[id] => 82220
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[original_lng] => 133337
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bitcoin.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639122744:8
[_thumbnail_id] => 82220
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2588
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5a6a7e36a685c5b1e91f97d57178ba21] => {{unknown}}
[_oembed_9f0ec514882d90d6aa7c6455ef6f2d90] => {{unknown}}
[_oembed_00e7f86c395df4decf2e5c05d6f8a6d6] =>
[_oembed_time_00e7f86c395df4decf2e5c05d6f8a6d6] => 1639813715
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15968
[1] => 2342
[2] => 44308
[3] => 2167
)
[tags_name] => Array
(
[0] => álnév
[1] => bíróság
[2] => bitcoin
[3] => feltaláló
)
)
[3] => Array
(
[id] => 72736
[content] =>
1791. szeptember 22-én született Michael Faraday angol fizikus, kémikus, az elektromosságtan megalapozója. Az elektrotechnika nagy alakja természetfilozófusnak tartotta magát és jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és az elektrokémia fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyszerűbb tudósának és a természettudomány legnagyobb kísérletezőjének tartják.
Kezdetleges elektrosztatikus generátort fabrikált
A ma Dél-Londonhoz tartozó Newingtonban látta meg a napvilágot, kovácsmester apja Észak-Angliából vándorolt a fővárosig munka reményében. A férfi gyakran betegeskedett, családja gyakran éhezett. A gyerekeknek korán munkát kellett állniuk,
Faraday a vasárnapi iskolában jóformán csak írni-olvasni és számolni tanult meg.
Kezdetben egy könyvkereskedő és könyvkötő küldönce volt, aki 14 évesen tanoncnak fogadta. Faraday falta a kötésre váró könyveket, legjobban az elektromosságról szóló cikkek érdekelték, kísérletezni is kezdett és egy kezdetleges elektrosztatikus generátort fabrikált.
Mestere elnézte „hóbortjait”, sőt azt is, hogy egy ügyfelétől kapott jeggyel Sir Humphry Davy kémiai előadásait látogassa. Faraday letisztázott, ábrákkal is ellátott jegyzeteit bekötötte és elküldte a tudósnak, mellékelve állásért folyamodó levelét. Davy nem tudta azonnal alkalmazni, de nem felejtette el, és amikor 1813-ban egyik asszisztensét verekedés miatt elbocsátotta, munkát ajánlott Faradaynek. Azt mondják, és ez részben igaz is, hogy Davy legnagyobb felfedezése Faraday volt.
Izolálta és leírta a benzolt
Ezután bőségesen volt alkalma a kémiai elemzések és a laboratóriumi technikák elsajátítására, és mivel bírósági szakértőként tárgyalásokra is hívták, széles ügyfélkörre tett szert. Davyt több, a kontinensen tett tanulmányútjára elkísérte, ezek során neves tudósokkal kötött ismeretséget, mentorának számos kísérletében volt segítségére. 1824-ben a Royal Society tagjává választották, 1825-ben lett a Royal Institution kémiai laboratóriumának vezetője, majd megörökölte Brande professzor katedráját. 1844-ben a párizsi Természettudományos Akadémia tagja lett, számos elismerést és kitüntetést kapott.
1820-ban ő állította elő elsőként a szén és a klór első ismert vegyületeit helyettesítéssel, 1825-ben a világító gázokkal kapcsolatos kutatásai eredményeként izolálta és leírta a benzolt. Acélötvözetekkel kapcsolatos vizsgálatokat is végzett, és ezzel hozzájárult a metallurgia és a metallográfia alapjainak lerakásához. Miközben a londoni Royal Society megbízásából a távcsövek optikai üvegének javításán dolgozott, előállított egy nagyon magas törésmutatójú üveget, amely 1845-ben elvezette őt a diamágnesesség felfedezéséhez.
1821-ben kezdte meg elektromos és mágneses kutatásait. Orsted és Ampere elektromágneses felismerései és Wollaston ötlete nyomán építette meg az első elektromotort, amely a villamos-energiát mechanika munkává alakítja. Ekkor úgy képzelték, hogy az elektromosság anyagi fluidum (közeg), amely úgy folyik a vezetékben, mint víz a csőben.
Faraday inkább erőnek, vagy rezgésnek tartotta, amely a vezetőben keltett feszültségek révén halad tovább – de igazolni ezt nem tudta.
A kutató, aki felfedezte a generátort
Wheatstone-nal együtt a hangokkal kezdett foglalkozni, majd 1831-ben felfedezte a mágneses tér elektromos hatását, rúdmágnes mozgatásával áramot keltett, és kísérleti forgó áramfejlesztőt készített. Az elektromágneses indukció felfedezésével adta meg az Arago által 1824-ben felismert forgó mágnesség magyarázatát. Eredményeiről 1831. november 24-én „Elektromosság előállítása mágnesességből” címen számolt be a Royal Society-ben.
Felfedezésével, hogy pusztán mechanikai munka révén, mágnesség segítségével elektromos energiát lehet előállítani, az elektromosság-kutatás története fordulóponthoz érkezett.
Ő vezette be az elektromos és mágneses erőtér és erővonal fogalmát és felfedezte a generátort: mágnes pólusai közt forgatott rézkoronggal folyamatosan áramot állított elő, mivel a pereme több erővonalat metsz át, mint a közepe, fordítva a szerkezet elektromotorként működött. Kimondta: az áram nagysága a vezető által időegység alatt átmetszett erővonalak számától függ.
Őt tartják a dielektromos állandó felfedezőjének
Michael Faraday 1833-ban állította fel az elektrolíziselméletét, és megfogalmazta az elektrokémia két alaptörvényét: az elektródákon kiváló anyag a cellán áthaladó elektromosság mennyiségével, adott mennyiségű áram hatására kivált különböző elemek mennyisége az egyenértéksúlyukkal arányos. Igazolta, hogy a Volta-oszlop áramát vegyi folyamat hozza létre.
1835-ben fedezte fel az önindukciós áramot, és számos indukciós kísérletet végzett a Föld mágneses terével.
Az elektromos hatás általános elméletét 1839-ben alkotta meg: az elektromosság által az anyagban keltett feszültségek a vezetőkben hullámszerűen haladnak, míg a szigetelőanyagokban összegyűlik a feszültség – ez az elektrosztatikus töltés. Először beszélt a dielektrikumok, a szigetelőanyagok aktív szerepéről, őt tartják a dielektromos állandó felfedezőjének.
1843-ban kimutatta az elektromos töltés megmaradásának elvét. Az energia megmaradására, már annak hivatalos kimondása előtt, mint magától értetődő igazságra hivatkozott. Az akkor ismert gázok majd mindegyikét cseppfolyósította lehűtéssel és nyomással. Megfogalmazta a töltéselkülönüléssel, azaz influenciával végbemenő feltöltődés elméletét és kimutatta, hogy egy üreges vezető (Faraday-féle kalitka) a belsejében leárnyékolja a külső elektromos hatásokat. 1845-ben fedezte fel: a mágneses tér elforgatja a fény polarizációs síkját (Faraday-effektus). 1847-48-ban a láng, a gázok, majd a kristályok mágnesességét tanulmányozta.
Soha nem fáradozott találmányainak hasznosításán
Michael Faraday idős korára a királynő házat adott neki és lovagi címet ajánlott fel. A tudós az utóbbit nem fogadta el, élete végéig csak Mr. Faraday akart maradni, a Royal Society, valamint a Royal Institution elnöki címét szintén visszautasította. A pénz sem érdekelte, találmányainak hasznosításán soha nem fáradozott. Az elektromosságtan úttörője 1867. augusztus 25-én halt meg Hampton Courtban, London mellett. 1820-tól mindennap vezetett laboratóriumi feljegyzései 1932-ben, hét kötetben jelentek meg, róla nevezték el az elektromos kapacitás egységét.
Róla kapta nevét:
az árnyékolástechnikai Faraday-kalitka (elektromágneses hatást kizáró tér),
a kapacitás SI egysége, a farad, valamint
a Faraday-állandó, ami egy mól elektron töltése (kb. 96 485 coulomb).
A brit uralkodó születésnapi kitüntetési listáján számos olyan személy szerepel, aki részt vett a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Az uralkodói elismeréseket évente kétszer ítélik oda, először II. Erzsébet királynő júniusi „hivatalos” születésnapján, majd újév előestéjén.
A szombat hajnalban közzétett idei születésnapi listára 1129-en kerültek fel, és 264 kitüntetés indoklásában szerepelt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt egyéni szerep.
A lovagi cím női megfelelőjének számító, a Dame előnév viselésére jogosító címet adományozta a 95 esztendős uralkodó Sarah Gilbertnek, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzorának, akinek kulcsszerepe volt az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyárral közösen kifejlesztett koronavírus-oltóanyag létrehozásában.
A Sir előnévre jogosító lovagi rangra emelte az uralkodó Andrew Pollard professzort, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatóját, szintén a koronavírus elleni vakcina kidolgozásában kifejtett tudományos tevékenységéért.
A tavalyi születésnapi kitüntetési lista összeállítását rendhagyó módon, az uralkodó egyetértésével júniusról októberre halasztották, és e döntésnek is az volt a kifejezett célja, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében élenjárók minél nagyobb számban részesülhessenek a magas kitüntetésekben.
A tavalyi születésnapi kitüntetési listán szereplők 14 százaléka a brit egészségügyben és a szociális ellátó szolgálatnál dolgozott.
Már ez is példátlanul magas arány volt, de a szombaton nyilvánosságra hozott idei listán az egészségügyi és a szociális dolgozók aránya meghaladja a 20 százalékot.
Nem maradtak ki azonban a kitüntetettek közül a brit sport és a zene élvonalbeli képviselői sem.
Rick Wakeman, a rockzene történetének egyik leghíresebb billentyűse, a progresszív rock élő legendája a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki címét (CBE) kapta az uralkodótól, és ugyanebben a címben részesült Roy Hodgson, az angol labdarúgó-válogatott volt szakvezetője is.
A 85 esztendős Engelbert Humperdinck énekesnek II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom rendjének tagja (Member of the Order of the British Empire, MBE) címet adományozta.
101 évvel ezelőtt született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. Élete a szorgalom, a becsület, a hazaszeretet, a kitartás, a meg nem alkuvás, a segítőkészség egyik legszebb példája. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság nemzeti példaképpé nemesítette alakját.
1920. február 7-én született, Záhonyban. Tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte, majd szövetkezeti ügyvezetőként, laboratóriumvezetőként dolgozott. 1964 óta Kisvárdán végzett kutatómunkát.
Béres József még csak kutatásai kezdetén járt, amikor egy váratlan családi esemény új mederbe terelte munkáját: szeretett húgánál agydaganatot diagnosztizáltak, és bár megoperálták, de a daganatot nem tudták eltávolítani.
Az orvosok a műtét után néhány hónapot, maximum egy évet jósoltak neki. Béres József gyakran látogatta testvérét, aki folyton munkájáról faggatta.
Ekkor már négy elem immunrendszert aktivizáló hatásában volt biztos, s azt is tudta, hogy a komponensek a javasolt adagban nem ártalmasak. Elsőként magán próbálta ki az összetételt: három napig szedte a dózis ötvenszeresét. Miután semmiféle kedvezőtlen hatást nem tapasztalt, húgának is adott belőle, aki 1972-től már a végleges, kész Béres Cseppet fogyasztotta. A műtét után még több mint harmincöt évet élt, daganatmentesen.
A feltaláló a készítményt próbálta hivatalos úton elfogadtatni, azonban ez nagyon lassan haladt. Ahelyett, hogy a szakma felkarolta volna a szenzációs felfedezést, inkább – a féltékenységtől hajtva – hátráltatta elterjedését. Mindeközben testvére gyógyulásának híre egyre szélesebb körben terjedt el, s egyre több beteg ember fordult Béreshez, mint gyógyulása utolsó mentsvárához. A kutató kezdetben megtagadta a kéréseket, hiszen hivatalos papírja még nem volt a készítményről, de a betegek felől érkező szüntelen kérések hatására úgy döntött, akinek tud, ad a cseppből, megadva az esélyt a javulásra.
Annak ellenére, hogy 1968 és 1972 között több tudományos cikke is megjelent a Geographia Medica angol, illetve német változatában, Magyarországon nem figyeltek fel rá. Saját felettesei sarlatánsággal vádolták, daganatkutatását eltévelyedésnek vették, és nem riadtak vissza attól sem, hogy rendőrségi feljelentést tegyenek ellene.
1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. A házkutatási parancs alapján lakását és munkahelyét felforgatták, kikérdezték a kapuban álló betegeket, elvitték kutatási és nyilvántartási naplóját, több ezer levelét és a kísérleti anyagait. Se pénzt, se aranyat nem találtak, amire a feljelentő nagy valószínűséggel számított. Végül a nyomozati anyagok a Legfőbb Ügyészségre kerültek végső elbírálásra, ahonnan épp József napon érkezett meg a válasz: dolgozzon csak tovább, mert rendkívül fontos, amit csinál.
Okulva a támadásokból a készítményre minél hamarabb megpróbált szabadalmi védettséget szerezni. 1976-ra állt össze a dokumentáció, amivel be lehetett nyújtani a szabadalmi kérelmet. A hivatalos elfogadáshoz négy és fél év kellett, de 1980-ban végül a Béres Cseppet szabadalomként jegyezték be, 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá.
Ezen kívül vannak növényvédelmi és állatélettani szabadalmai, valamint kidolgozott egy olyan vizeletvizsgáló módszert, amellyel nagy biztonsággal előre jelezhető a daganatot megelőző biokémiai-kórtani állapot.
Id. dr. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2006. március 26-án Budapesten hunyt el. Életművét a Magyar Örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta.
(beres.hu/privatpatika.hu/ezenanapon.hu)
[type] => post
[excerpt] => 101 évvel ezelőtt született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. Élete a szorgalom,...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612723680
[modified] => 1612702883
)
[title] => 101 éve született a legendás kutató, id. dr. Béres József
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45164&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45164
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45170
[image] => Array
(
[id] => 45170
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg
[original_lng] => 222044
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/beres-borito.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1612695684:12
[_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] =>
[_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1612695464
[_thumbnail_id] => 45170
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2710
[_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] =>
[_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661453190
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 596
[3] => 23
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 25
[7] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Érdekes
[3] => Fotók
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Videók
[7] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37705
[1] => 37704
[2] => 2167
[3] => 28782
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Béres-csepp
[1] => dr. Béres József
[2] => feltaláló
[3] => orvostudomány
)
)
[6] => Array
(
[id] => 36178
[content] =>
A sportolóként, zenészként és színészként is ismert feltaláló egy idősotthonban bekövetkezett halálának hírét szülővárosa, Bled önkormányzata jelentette be szombaton.
Peter Florjancic több mint 400 találmányt szabadalmaztatott, ezek közül 43 eljutott az ipari hasznosításig. Legismertebb találmányai közé tartozik a parfümporlasztón kívül a műanyag diakeret és a műanyagfröccsöntő-gép.
A legendás feltaláló 1919. március 5-én született Bledben szállodatulajdonosok gyermekeként. Az 1936-os berlini olimpián 16 évesen, a jugoszláv síugrócsapat legfiatalabb tagjaként vett részt. Amikor a nácik megszállták szülőföldjét, eljátszotta, hogy meghalt egy ausztriai síbalesetben, és ezzel elkerülte, hogy a keleti frontra küldjék. A háború elől a semleges Svájcban keresett menedéket.
Évtizedeken át csillogó életet élt Zürichben, Davosban és Monte-Carlóban, de élt Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államokban is. Számos hírességgel került barátságba, köztük Jacques Cousteau-val, a híres mélytengerkutatóval. Kisebb filmszerepet kapott a Monte Carló-i történet (1956) című, Marlene Dietrich főszereplésével forgatott romantikus tragikomédiában.
Feltalálói karrierje egy szövőgéppel kezdődött, de sikeres találmányai közé tartozik egy edzőágy és a műanyag korcsolya is. 1948-ban feltalálta a műanyag cipzárt, 1957-ben pedig a légzsákot, de ezek annak idején nem váltak be az akkor hozzáférhető alapanyagok gyenge minősége miatt, ezeket a találmányokat később mások fejlesztették életképessé.
Florjancic 1998-ban tért vissza végleg hazájába, 2007-ben megjelentette életrajzát Skok v smetano (Ugrás a tejszínhabba) címmel. Élete utolsó éveire csaknem teljesen megvakult, de így is folytatta feltalálói tevékenységét.
A Szlovén Műszaki Múzeum tavaly Megélt álom címmel kiállítással ünnepelte a feltaláló 100. születésnapját.
It is with deep sorrow that Her Majesty The Queen has announced the death of her beloved husband, His Royal Highness The Prince Philip, Duke of Edinburgh.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Maxi Jazz 1957 - 2022. We are heartbroken to share that Maxi died peacefully in his sleep last night. Sending love to all of you who shared our musical journey. Look after each other y’hear. ?? pic.twitter.com/4R88rg8Aza
BREAKING | President Hage Geingob, 82 has died. He died on Sunday at 00:04.
Vice President Nangolo Mbumba announced his passing on nbc.
President Geingob was admitted at Lady Pohamba Private Hospital’s Intensive Care Unit following a medical treatment for cancerous cells after… pic.twitter.com/5U8hWhvvrS
Hogy mi a közös a helikopterben, a dinamóban, a hidrogénbombában és az amerikaifociban használatos rúgási stílusban? Hát hogy mindegyik magyar elme szülötte!
De ezeken kívül hazánk fiai vagy a Magyarországról elszármazott koponyák még további rengeteg hasznos találmánnyal gazdagították az emberiséget. A szórakoztatóelektronikai és IT-világban is jó pár olyan fejlesztéssel találkozhatunk mind a mai napig, amelyek honfitársainkhoz köthetőek, lássuk ezek közül a legfontosabbakat!
A modern számítógép atyja
Ha valaki bekapcsolja a notebookját, tabletjét vagy akár okostelefonját, akkor egy olyan eszközt tart a kezében, amelynek működési elvét 70 évvel ezelőtt egy magyar tudós dolgozta ki.
Neumann János (1903-1957) 1945-ben publikálta kritériumrendszerét, amelyet mind a mai napig figyelembe vesznek még a modern asztali és mobil gépek tervezése és gyártása során. A világ első digitális, belső programvezérlésű, elektronikus, univerzális számítógépét, az EDVAC-t is ezek, illetve Neumann konkrét elgondolásai alapján építették meg. Úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar matematikus nélkül biztosan nem létezne a mai formájában megismert technológiai univerzum. Nem valószínű, hogy abakusszal a zsebünkben járnánk, de tuti, hogy más lenne a mindennapi életünk.
A plazmatévé
A világ első, tömeggyártásra is alkalmas plazmatelevízióját a Philips mutatta be a naganói olimpián 1996-ban, de az igazság az, hogy a működési elvet már 60 évvel korábban kidolgozta egy magyar tudós.
Tihanyi Kálmán 1939-ben jelentette be, hogy hatéves munka után elkészült egy, akár falra is akasztható, plazma technológiára épülő tévé végleges terveivel, amelyről szabadalmi leírás is fennmaradt. Elgondolása szerint a gyártás rövid időn belül meg is kezdődhetett volna, azonban a háború keresztülhúzta számításait. Többször letartóztatták, illegalitásban harcolt ellenállóként, ami kikezdte az egészségét, és 1947 elején legyengült szervezete feladta a harcot. Szédületes belegondolni is, hogy mennyire lett volna más minden, ha nincs világégés, és Magyarországon bemutatják 1945 körül a világ első lapostévéjét…
A Basic nyelv
Kemény János (1926–1992) fiatal kora óta meg volt róla győződve, hogy a számítógépek egyszer mindenki számára elérhetővé válnak, és nem csak néhány kiváltságos beavatott matathat majd velük hermetikusan elzárt szobákban. Hogy milyen igaza volt, azt tökéletesen igazolja az, hogy ezt a cikket olvashatja bárki akár egy irodában, a vízparton henteregve, vagy a vonaton zötykölődve. Tudta, hogy ehhez lényegesen egyszerűsíteni kell a működésüket, azaz hogy ne kelljen több évet tanulni egy szimpla kivonás elvégzéséhez.
Ennek érdekében Thomas Kurtzcal együtt megalkotta az elvont gépi kódi programozást helyettesítő, angol szavakra épülő, ezáltal viszonylag könnyen megtanulható BASIC programnyelvet. Ez biztos ismerős lehet azok számára, akik láttak közelről a nyolcvanas-kilencvenes években Commodore számítógépet, hiszen a legendás C64 is ezt használta többek között. Ezzel pedig kulcsszerepet játszott a számítástechnika elterjesztésében, azaz végül is saját álmának megvalósításában.
És az e-mail
Amerikában főiskolai tanárként és rektorként dolgozó Kemény emellett úttörő szerepet játszott az e-mail „kifejlesztésében” is, ami nélkül szintén elképzelhetetlen az élet. A felesége ugyanis 200 kilométerre tőle, egy másik főiskolán dolgozott, és miután összekapcsolták a két intézmény központi gépeit, az adatbázisok megosztása mellett elkezdtek üzeneteket is váltani.
A legendák szerint ők csináltak ilyesmit elsőként, tehát amikor Kemény figyelmeztette Jane-t, hogy ne felejtsen csirkemájat venni vacsorára, akkor tulajdonképpen feltalálták az elektronikus levelezést.
A színes tévé és „bakelit” lemez
Goldmark Péter Károly (1906-1977) 20. születésnapjára egy már működőképes mini televízióval lepte meg magát. Nincs ebben semmi extra, gondolhatná bárki, csakhogy mindez 1926-ban történt, akkor, amikor a tévé annyira volt elterjedt, mint ma a teleport. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a készüléket saját maga ütötte össze.
Ez pedig azért jelzi, hogy egy nem mindennapi géniuszról van szó. Az USA-ba költözött Goldmark szenvedélye maradt a televíziózás a későbbiekben is. A CBS kutatási laboratóriumának vezetőjeként is dolgozott, és 1940-ben bemutatta a komplett szórakoztatóelektronikai iparág történelmének egyik legnagyobb durranását: a gyakorlatban is használható, sorozatgyártásra érett, működőképes, képcsöves színes televíziót. Goldmark Péter vezette azt a csapatot is, amely feltalálta a köznyelvben csak bakelitként ismert, minden korábbinál hosszabb és strapabíróbb mikrobarázdás hanglemezt. Azaz elévülhetetlen szerepet játszott az adathordozók és az audioeszközök evolúciójában is.
Word és Excel
Charles Simonyi (1948-), azaz Simonyi Károly mostanában elsősorban arról ismert, hogy kétszer is járt turistaként az űrben, pedig ő is megkerülhetetlen alakja a modern számítástechnikának. A Microsoft vezető szoftverfejlesztőjeként ugyanis elévülhetetlen érdemeket szerzett a világszerte elterjedt Word és Excel megalkotásában, sőt sokan e két program atyjaként tekintenek rá. Emiatt biztos rengeteget csuklik, hiszen e két szoftvert a legtöbben csak munkára használják (bár biztos van olyan elvetemült, aki hazamegy, és egy jót excelezik hobbiból), és így rengetegen már attól idegrángást kapnak, ha csak rájuk gondolnak egy vasárnap délutánon. De ettől függetlenül még tény, hogy alapvetően változtatta meg az irodai munkát, hatékonyabbá és egyszerűbbé téve azt.
? Február a gyermekegészség hónapja! ???➡️ A hónap során négyhetes online képzéssorozatot szervezünk a Bethesda Gyermekkórházzal ? és a Magyar Gyerekorvosok Társaságával együttműködésben külhoni magyar gyerekorvosok, ápolók, egészségügyi szakemberek számára??⚕️, amely a mai napon indul ☑️
