Sorban regisztrálják a francia hatóságok a trópus chikungunya vírus okozta fertőzéseket, és ami különösen aggasztó: habár az esetek domináns része importált, immár helyi fertőzések is előfordulnak. A fertőzést a tigrismoszkitó (Aedes albopictus) terjeszti. A klímaváltozás helybe hoz az európaiaknak eddig csak behurcolt formában ismert betegségeket.
Az európai egészségügyi hatóságok riasztást adtak ki nyolc helyi fertőződés miatt – jelentette a Daily Mail. A chikungunya nem új Európában, tavaly például az olimpia előtt napokkal jelent meg Párizsban helyi fertőzés formájában július 18-án. Csakhogy a fertőzési hullám most sokkal korábban jelentkezik, mint korábban tipikus volt, ami azt mutatja, hogy a kórt hordozó szúnyogok egyre inkább otthon érzik magukat Franciaországban.
A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, erős izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, bőrkiütések és szemkörnyéki vörösség. Ritka, súlyos esetekben, különösen idősek, csecsemők, immungyengék esetében súlyos komplikációk is előfordulhatnak.
A „chikungunya” elnevezés a Kimakonde afrikai nyelvből ered, jelentése: „összegörnyedni”, ami a súlyos ízületi fájdalmakra utal. A hatás 4–8 nappal a fertőzést követően jelentkezik. Az Aedes albopictus populációja egyre inkább elterjed Dél‑Európában, többek között Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban is, de számos európai országból jelentették már a felbukkanását, köztük Magyarországon is.
Az Egészségügyi Világszervezet és az EU egészségvédelmi ügynökségei azt javasolják, hogy az utazók használjanak rovarriasztót, viseljenek hosszú ruházatot, és kerüljenek el minden bőrérintkezést – különösen alkonyatkor és hajnalban.
Franciaország régiói már tettek intézkedéseket: bevetettek tigrisszúnyog elleni csoportokat, oltási zónákat hoztak létre és területfertőtlenítést végeztek.
Néhány hete az Egyesült Királyság oltásügyi vezetői felfüggesztették a chikungunya-vírus elleni, frissen engedélyezett vakcina beadását a 65 év felettiek számára, miután két halálesetet és 21 súlyos mellékhatást jelentettek az oltással összefüggésben.
A hivatalos szervek arra is figyelmeztettek, hogy Európában emelkedés tapasztalható a dengue-láz – egy másik szúnyogok által terjesztett betegség – eseteiben is, amelyet korábban „csonttörő láznak” is neveztek az intenzív csontfájdalmak miatt.
Világszerte megjelenhet és fertőzési hullámot hozhat a nyáron a koronavírus egy új fajtája.
Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint a 2020-ban világjárványt okozó Covid–19 újabb variánsai kezdtek terjedni a világ egyes részein. A vírus NB.1.8.1 nevű változata jelenleg Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térség nyugati részén, illetve a földközi-tengeri térség keleti szélén terjed – írja a South China Morning Post.
A NB.1.8.1 a jelentett fertőzések 11 százalékáért volt felelős május közepén. Bár a csendes-óceáni térségből a kórházi kezelésre szoruló esetek növekedését tapasztalták, nem volt olyan megállapítás, amely szerint az új válfaj az eddig ismerteknél súlyosabb betegséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet a többivel együtt továbbra is monitorozza a variánst, közegészségügyi szempontból alacsony kockázatúnak értékelte azt, és a globális oltottságot megfelelőnek ítélte.
A vírus jelenleg legelterjedtebb válfaja az LP. 8.1. Mivel az Egyesült Államokban jelenleg lazítottak a Covid-oltások szabályain – gyerekek és terhes nők számára már nem kötelező –, a FLiRT-variánsokhoz hasonló nagy nyári fertőzéshullám érkezésére számítanak.
Az új variáns hamarosan a világ minden részén megjelenik majd. A fertőzés tipikus tünetei a köhögés, torokfájás, fáradtság és látászavar, illetve magas láz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint világszerte növekszik a Covid–19 fertőzések száma, különösen három térségben: a Nyugat-csendes-óceáni, a Délkelet-ázsiai és a Kelet-mediterrán régiókban. A háttérben a vírus egy új változata, az NB.1.8.1 variáns áll, amely gyorsan terjed – írja a Center for Infectious Disease Research and Policy.
A WHO által közzétett adatok szerint a globális pozitivitási arány elérte a 11%-ot, ami a legmagasabb érték 2024 júliusa óta.
Ezzel szemben Afrikában, Európában és az amerikai kontinensen továbbra is alacsony a fertőzöttségi szint, jellemzően 2–3% közötti pozitív tesztarány mellett.
Az NB.1.8.1 variáns jelenleg a világon beazonosított vírusminták 10,7%-át teszi ki, míg egy hónappal ezelőtt ez az arány még csupán 2,5% volt.
A WHO szerint bár ez a részarány még nem domináns, a növekedés üteme aggodalomra ad okot.
Ez a változat részben magyarázhatja a fertőzésszámok emelkedését azokban a régiókban, ahol jelen van, különösen ott, ahol alacsony az átoltottság vagy hiányos a lakossági immunitás – olvasható a jelentésben.
A WHO kiemelte: bár a mostani növekedés hasonlít a tavalyi időszakban tapasztalt hullámhoz, a Covid–19 vírus továbbra sem mutat egyértelmű szezonális viselkedést. Ez nehezíti a járvány előrejelzését és a megelőzési stratégiák kialakítását.
Aggodalomra ad okot, hogy a legsúlyosabb esetekről – kórházi kezelésekről, intenzív ellátásról és halálozásról – rendkívül kevés adat érkezik éppen azokból az országokból, ahol a fertőzésszám jelenleg növekszik.
Ez korlátozza a WHO és a nemzeti hatóságok képességét a megfelelő válaszlépések meghozatalára.
Nincs ebolás fertőzése annak az amerikai állampolgárnak, akit pénteken szállítottak be a prágai Bulovka egyetemi kórházba Ebola-vírus, illetve ebolás vérzéses láz gyanújával.
Vlastimil Válek cseh egészségügyi miniszter közölte, hogy a prágai kórházban vérmintákat vettek az afrikai Kongóból május 6-án Csehországba érkezett férfitól, majd az anyagot a német Koch Intézetbe küldték kivizsgálásra – írja az MTI.
A Koch Intézet röviddel ezelőtt átadta nekünk a tesztek eredményét, amelyek egyértelműen kizárják, hogy a páciens vérzéses lázban szenvedne – jelentette a cseh tárcavezető. Leszögezte, hogy az Ebola-vírusfertőzés gyanúja nem igazolódott be.
Mint írtuk, a 40 éves amerikai állampolgár nemrég tér vissza Kongóból. A beteget magas biztonsági intézkedések mellett először a dél-csehországi Tábor kórházába vitték, onnan pedig a prágai Bulovka kórházba, ahol egy speciális elkülönített osztályon tartották megfigyelés alatt.
A hatóságok szombaton 26 olyan cseh állampolgárt is elkülönítettek és kivizsgáltak, akik szorosabb személyes kapcsolatba kerültek az amerikaival. Vlastimil Válek közleményében köszönetet mondott az orvosoknak és az egészségügyi személyzetnek, akik az amerikait kezelték.
Az Ebola vagy ebolás vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség. A halálozási arány a vírus típusától függően 30 és 90 százalék között van.
Egy friss tanulmány szerint a tuberkulózis és a multirezisztens tuberkulózis előfordulása folyamatosan magas szinten maradt Ukrajna délkeleti régiójában. Az adatok elemzése szerint 2022–2023-ban jelentősen nőtt a tuberkulózis előfordulása Ukrajna középső részén (62,75/százezer lakos) – írja a Magyar Nemzet a Nature.comra hivatkozva.
Különösen szembetűnő a fertőzés magas aránya a befogadó régiókban, ami tükrözi a fertőzésveszély növekedését a népességbeáramlás által érintett területeken. A szakemberek a tuberkulózis és a multirezisztens tuberkulózis előfordulási adatai alapján földrajzi hőtérképeket készítettek, amelyek az ukrajnai régiók tuberkulózis-elterjedését mutatják.
Tovább súlyosbította tuberkulózis terjedését a Covid-járvány, amely megnehezítette a betegség felismerését és kezelését. A 2022-ben kitört háború pedig óhatatlanul a lakosság életszínvonalának romlásához vezet, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet Ukrajnában, amely a szakemberek szerint már így is a fertőzéssel súlyosan érintett országnak számít.
Ennél is nagyobb baj, hogy megjelentek és terjednek az úgynevezett multirezisztens, tehát a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekre nem reagáló betegségformák.
Az ország egész területén hatalmas népességmozgások vannak, ami a tuberkulózis előfordulási gyakoriságának változását és a multirezisztens, gyógyszerekre nem reagáló tuberkulózisformák arányának növekedését okozhatják – figyelmeztetnek a szakemberek. Korábbi, kapcsolódó tanulmányok nemcsak az érintett területeken, hanem a szomszédos országokban is jelezték a tuberkulózis aktív terjedésének kockázatát.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a menekültek beáramlása további veszélyt jelent, és a tuberkulózis halálozási arányának növekedését eredményezheti Európában, különösen az Ukrajnával határos kelet-európai országokban, ahol a tuberkulózissal érintettség közepes vagy magas.
Ukrajna Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálata április 19-én bejelentette, hogy új „forródrótokat” hozott létre az állattulajdonosok számára, hogy bejelenthessék a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek gyanúját.
Ezek a forródrótok minden régióban elérhetőek, céljuk, hogy segítsék a hatóságokat a betegségek időben történő felismerésében és megelőzésében. Mint írták, a két betegség kitöréseit korábban az Európai Unió több országában is regisztrálták, az ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat pedig arra figyelmeztetett, hogy a kórokozók Ukrajnába való behurcolásának kockázata magas.
A ragadós száj- és körömfájás, amely főként szarvasmarhákat, sertéseket és más patás állatokat érint, egy vírusos betegség, amely számos vadon élő állatot is megbetegíthet, például szarvasokat, őzeket és vaddisznókat – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Mint emlékeztettek, a ragadós száj- és körömfájás leggyakoribb tünetei közé tartozik a láz, a szájüreg, a nyelv és a tőgy elváltozásai, nyáladzás, étvágytalanság, sántaság, vetélések és a tejtermelés csökkenése. Ritkán előfordulhat, hogy az emberek is megfertőződnek a beteg állatok nyers tejének fogyasztásával vagy annak feldolgozott termékeivel. A betegség a levegőben lévő cseppek révén is terjedhet állatról emberre.
A kéknyelv-betegség – amely kérődzőket, elsősorban juhokat és szarvasmarhákat érint – szintén magas halálozási arányú és súlyos tünetekkel jár.
A betegség a Culicoide fajhoz tartozó erdei tetvek és a Culicoides imicola szúnyogcsípésekkel terjedhet. Tünetei közé tartozik a láz, nyáladzás, vérző fekélyek, ajakduzzanat, a szájüreg gyulladása és a kék nyelv. Fontos megjegyezni, hogy a kéknyelv-betegség nem terjed át emberre, és nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat arra kérte az állattartókat, hogy folyamatosan figyeljék állataik egészségi állapotát, és ha bármilyen betegséget gyanítanak, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a területükön működő forródrótokkal.
Április 11-én az ukrán Miniszteri Kabinet rendkívüli ülést tartott, hogy megerősítse az állat-egészségügyi intézkedéseket, és megakadályozza a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek vírusainak behurcolását Ukrajnába. A közelmúltban, márciusban afrikai sertéspestis-járványt regisztráltak Lemberg régiójában, ami további aggodalomra adhat okot.
A hatóságok folytatják a figyelmet és a megelőző intézkedéseket, hogy megvédjék Ukrajna állatállományát és megakadályozzák a veszélyes állatbetegségek terjedését – írta az Ukrajinszka Pravda.
El kellett altatni két házimacskát az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy nyers csirkehúsból készült macskaeledeltől madárinfluenzával fertőződtek meg – közölte helyi idő szerint pénteken az oregoni mezőgazdasági minisztérium.
Mindkét macska Wild Coast Raw gyártmányú, nyers húsból előállított macskaeledelt fogyasztott, mielőtt megbetegedett – írja az MTI. A madárinfluenza kórokozóját a macskákban és ételükben is sikerült kimutatni. A macskák olyan súlyosan megbetegedtek, hogy tulajdonosaik úgy döntöttek, jobb, ha az állatorvos elaltatja őket.
Tyler Duncan, a Wild Coast tulajdonosa közölte, hogy külső laboratórium bevonásával vizsgálat folyik a cégnél, hogy kiszűrjék a madárinfluenzát a macskaeledelekben. Nyomatékosította: csak olyan húst használnak, amely igazoltan emberi fogyasztásra is alkalmas lenne, és olyan termelőktől szerzik be, amelyeket megvizsgált a szövetségi mezőgazdasági minisztérium.
A vírus már több millió csirkét fertőzött meg 2022 óta az országban, és több ezer marha és 70 ember is elkapta már a kórt tavaly április óta.
Az amerikai járványügyi hatóságok szerint az emberekre a betegség alacsony kockázatot jelent.
Az oregoni mezőgazdasági minisztérium felhívta az állattartók figyelmét, hogy semmi esetre se adjanak nem teljesen átfőtt vagy nyers húst kedvenceiknek.
Ukrajnában 2024-ben hatszorosára nőtt a kanyarós esetek előfordulása. 11 hónap alatt 333 esetet regisztráltak, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 55 esettel, számolt be Ihor Kuzin egészségügyi miniszterhelyettes, országos tiszti főorvos az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint tavaly 19 kanyarós esetben úgy vélik, hogy más országból importálták: Romániából, Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett utazóknál regisztrálták.
„2024 novemberében jó a kanyaró elleni oltottsági arányunk – 86%. De a különböző korcsoportokban (például hat, hét évesek) az adatok alacsonyabbak, körülbelül 75%, valahol 60%. „Ezért valószínűleg előnyben részesítjük bizonyos régiókban az MMR-oltással (kanyaró, mumpsz, rubeola) történő kiegészítő oltást, hogy minimalizáljuk az ilyen járványok kockázatát”, mondta Kuzin.
Ukrajnában 13 humán metapneumovírusos (HMPV) megbetegedést azonosítottak – erősítette meg Olha Holubovszka, ukrán érdemes orvos az Ukrinform szerint. Elmondása szerint a metapneumovírus felső és alsó légúti megbetegedéseket okozhat minden korosztályban, különösen kisgyermekeknél, időseknél és legyengült immunrendszerű embereknél.
A veszélyes légúti fertőzést, mely járványt okoz Kínában, az Ukrán Közegészségügyi Központ szerint a szezon kezdete óta 13 alkalommal azonosították Ukrajnában, de „természetesen a valóságban ennél több eset van” – hangsúlyozta az orvos. Andrew Easton, a brit Warwick Egyetem virológusa szerint a HMPV-t a századfordulón fedezték fel, és azóta világszerte komoly problémának tekintik.
A kockázat nem változott jelentősen az elmúlt 25 évben, ennek ellenére aggasztó, ha nő a fertőzés gyakorisága, ezért fontos kivizsgálni az okokat. A betegség gyakori tünetei közé tartozik a köhögés, a láz, az orrdugulás és a légszomj, ezek azonban hörghuruttá vagy tüdőgyulladássá fejlődhetnek. A szakértő szerint nagyon fontos felismerni a fertőzési mintákban bekövetkező változásokat, majd azonosítani a lehetséges okokat, hozzátéve: nem valószínű, hogy mutációk felelősek az esetszám emelkedéséért.
A HMPV ellen nem áll rendelkezésre vakcina, ahogy specifikus kezelés sem, a terápia támogató jellegű, a tünetek enyhítésére és az életjelek stabilan tartására fókuszál.
A fertőzés időtartama változó, de hasonló más légúti megbetegedésekéhez. A vírus úgy terjed, mint az influenza és a Covid–19 kórokozója, ezért a védekezési lehetőségek is azonosak.
Holubovszka szerint a fertőzésmegelőzés a levegő útján történő átvitel kockázatának elkerüléséről/csökkentéséről szól (a légúti betegségben szenvedő betegekkel való érintkezés korlátozása, különösen a veszélyeztetettekkel, kézmosás, a helyiségek szellőztetése, nedves takarítás). Emellett azt tanácsolta, hogy figyeljük az egészségünket, időben diagnosztizáljuk a kórt, és szedjünk vitaminokat, különösen D-vitaminokat.