Két különböző hajón mintegy 1200 migránst mentettek ki hétfőn a Földközi-tengeren – közölte az olasz parti őrség.
Az egyik hajó a Földközi-tengeren sodródott körülbelül 400 emberrel a fedélzetén, és rendkívüli veszélyben volt a magas hullámok miatt – közölte a Sea-Watch International mentőegység.
Szicília déli partjaitól mintegy 190 mérföldre egy másik hajót is evakuáltak hétfőn, mintegy 800 emberrel a fedélzetén – közölte az ANSA olasz hírügynökség.
Mintegy 2000 embert mentett ki az olasz parti őrség a hétvégén. A hétfői összevont mentőakciókkal a péntek óta mentett személyek száma meghaladja a 3000-et.
A Földközi-tenger a világ egyik legforgalmasabb migrációs útvonala, több ezer emberéletet követelt. A húsvéti hétvégén drámaian megnőtt azok száma, akik Észak-Afrikából próbáltak átkelni a Földközi-tengeren.
Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál: megközelíti a 30 Celsius-fokot.
Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán nem tudott felkavarodni, alig fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.
A kutató rámutatott: a tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt lecsökkenjen.
Ez valóságos áldás lehet azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is.
Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő. Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását. A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek.
Bár ez minden nyár végén így történik a térségben, így szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat – derül ki a Le Figaro cikkéből.
Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak. A „medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, ez olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik.
A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is.
A viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával – figyelmeztet a kutató.
Ahmed al Mandgari, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális osztály igazgatója közölte, a földközi-tengeri térség országaiban újabb koronavírus hullám figyelhető meg.
„A vírus terjedésének megakadályozására tett erőfeszítések ellenére a földközi-tengeri térségben a heti megbetegedéses esetek száma magasabbak, mint a múlt év hasonló időszakában” – jelentette ki Ahmed al Mandgari.
Elmondása valamint a szakértők véleménye szerint a jelenlegi helyzet romlását a fent említett régióban a koronavírus Delta-törzse terjedése, valamint az oltóanyagokra vonatkozó korlátozások a térség 22 országából 13-ban. „Ez az (alacsony) szintű vakcináció befolyásolja az újabb koronavírus hullám kialakulását” – mondta a WHO vezető tisztviselője. Egyben kihangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri térségben jelenleg nincs elegendő 500 millió adag Covid-19 vakcina. És ez a pandémia új, már negyedik hullámát okozhatja, állítják a szakemberek.
Dr. Jean-Luc Gala, a belga UCLouvain Egyetem immunológiai professzora arra figyelmeztet, hogy Európa nem tudja elkerülni a koronavírus járvány negyedik hullámát, amely valószínűleg ősszel lesz. Elmondása szerint az újabb kitörés nem lesz olyan erős, mint az előzőek, de biztosan lesz. Egyben kijelentette, hogy jelenleg az új esetek száma az indiai Delta- és Delta+ törzsek folyamatos terjedésének köszönhető, meglévő vakcinák viszont kevésbé hatékonyak.
„A világjárvány visszatérése nagyon gyorsan megtörténhet. Attól tartok, hogy a negyedik hullám elkerülhetetlen. Valószínűleg ősszel, nem most” – mondta a tudós újságíróknak adott interjújában. Dr. Gala kihangsúlyozta, hogy nagyon fontos a lehető legtöbb információ összegyűjtése a koronavírus új típusairól és azok terjedési útjáról. De optimista a jövőt illetően.
„Végső soron jó kollektív immunitást fogunk elérni Európában, még akkor is, ha korlátozások túl gyors eltörlése egy hátralépés” – állította az immunológia professzora. Egyébként a tudós azt feltételezi, a Covid-19 könnyen átalakulhat szezonális influenzává. Abban az esetben évente lesz szükség vakcinálásra.
Antonio Costa, Portugália miniszterelnöke, mintegy megerősítve a koronavírus negyedik hullámának valószínűségét kijelentette, hogy „országukban már elkezdődött”. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy „jelenleg fontos, hogy ne lazítsunk, és fel kell gyorsítani az oltás folyamatot”.
Janez Janša szlovén miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió országainak fel kell készülniük negyedik hullámra, és mindent meg kell tenni annak megelőzése érdekében. Egyben felszólította az uniós államokat is, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a közeljövőben visszatérjenek a normális élethez.
Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg a területen trópusi élőlények.
Az Izrael melletti vizek a Földközi-tenger legmelegebb részei. A terület régóta honos lakói eddig képesek voltak alkalmazkodni ehhez, de láthatóan alkalmazkodóképességük határára jutottak. A klímaváltozás következtében a partmenti vizek gyorsan és erőteljesen felmelegedtek az elmúlt évtizedekben, ezzel pedig nem tudták tartani a lépést az élőlények – olvasható a Paolo G. Albano, a Bécsi Egyetem Paleontológiai Intézetének munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport közleményében.
A szakértők vizsgálatukban a csigákat és kagylókat magukba foglaló tengeri puhatestűek csoportjára koncentráltak. A jelenlegi állapotot összehasonlították a tengerfenéken talált maradványok alapján rekonstruált történelmi helyzettel. A legnagyobb különbséget a sekély vizekben lévő élőhelyeknél találták. Az ottani üledékben a fajok mintegy 95 százalékának nem találták élő példányát. A kutatók szerint ez annak a jele, hogy ezek az állatok csak néhány évtizede ritkultak meg vagy éppen tűntek el. Albano szerint az is egyértelmű jele a faji sokszínűség összeomlásának, hogy a fellelt állatok közül sok nem éri el azt a méretet, amely a szaporodásához szükséges.
Egészen más a helyzet a trópusi körülményekkel bíró Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán át a XIX. században bevándorolt új fajok esetében. A Földközi-tenger ezen térségben szinte teljesen hiányoznak a honos fajok, miközben mindenütt trópusi fajokat láthatnak a búvárok. A sekély vizekkel ellentétben az ár-apály tartományokban élő állatok jobban alkalmazkodtak a magasabb hőmérsékletekhez. A mélytengeri területeken sem szembetűnő a változás, mivel a hőmérséklet emelkedése ott kevésbé erőteljes – írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
[type] => post
[excerpt] => Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint a Földközi-tenger keleti részén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével: Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűn...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610224800
[modified] => 1610223082
)
[title] => Pusztulnak a Földközi-tenger keleti részén élő fajok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41705&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41705
[uk] => 42040
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41706
[image] => Array
(
[id] => 41706
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg
[original_lng] => 45661
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tenger-capa-kornyezet.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610265348:8
[_thumbnail_id] => 41706
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2756
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 32193
[1] => 23043
[2] => 32194
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmelegedés
[1] => Földközi-tenger
[2] => pusztuló fajok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 32673
[content] =>
Ismét a nyílt vizekre küldte Ankara az Oruç Reis török kutatóhajót, amely augusztusban és szeptemberben energetikai feltárást végzett a Földközi-tenger keleti medencéjében – jelentették be a török fővárosban.
A hajó korábbi útja heves tiltakozást váltott ki Görögországban és a térségben, várhatóan most sem lesz másként. A Navtex tengerészeti hírportálon keresztül közzétett török bejelentés szerint az Oruç Reis ma futott ki, és október 22-ig abban az övezetben fog tartózkodni, ahol már korábban is végzett méréseket, beleértve a Kastellorizo nevű görög szigettől délre eső területet. A kutatóhajóhoz Kastellorizo térségében másik két hajó – az Ataman és a Cengiz Han – is csatlakozik.
Athén és Ankara között komoly feszültséget váltott ki az, hogy a hajó az említett görög sziget térségében, a török partoktól két kilométerre egy olyan területen tevékenykedett, amely feltehetően földgázban gazdag. A hajó augusztus 10-től szeptember közepéig végzett feltárásokat a Földközi-tengeren, amelynek során hadihajók kísérték. Útját Görögország élesen bírálta, akárcsak a szankciókat kilátásba helyező Európai Unió. Athén szerint az Oruç Reis olyan vizeken végezett feltárást, amelyeket Görögország saját különleges gazdasági övezetének tart. Ankara akkor azt mondta, a kutatóhajó a szeizmikus tevékenységet vizsgálja.
Miután az Oruç Reis szeptember közepén visszatért Törökországba, mindenki azt hitte, vége a politikai feszültségnek.
Ezt erősítette Recep Tayyip Erdoğan török elnök akkori kijelentése is, amely szerint ad még egy esélyt a vitás kérdés diplomáciai rendezésére. Ugyanakkor török tisztviselők azt közölték, hogy a hajó tervezett karbantartásra érkezett vissza, s amint ezzel végeztek, visszatér a tengerre.
Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot. Új remény ébredt a rendezésre, amikor két héttel ezelőtt a NATO kezdeményezésére Athén és Ankara beleegyezett egy konfliktuskezelő mechanizmus létrehozásába. Később a török és a görög külügyminiszter találkozott is egy pozsonyi biztonsági konferencia alkalmával.
Az Európai Unió október eleji csúcsértekezletén Brüsszel szankciókkal fenyegette meg Törökországot, amennyiben nem hagy fel „az illegális energiafeltárással” a Ciprus és Görögország által maguknak követelt vizeken. Heiko Maas német külügyminiszter szerdára tervezett ankarai látogatásán valószínűleg ismét terítékre kerül a téma.
