A kínai videojáték-piac teljes forgalma 59,7 milliárd jüanra (8,23 milliárd dollár) csökkent július és szeptember között, ami 19,1 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához (73,8 milliárd jüan) képest – derül ki a CNG kínai videojáték-elemző cég jelentéséből.
Az előző negyedév 68,3 milliárd jüan bevételehéz képest 12,6 százalékkal redukálódott az értékesítés.
A fogyatkozás leginkább a mobiljátékokat érinti, a mobiljáték-eladások a tavalyi év azonos időszakához képest közel 25 százalékkal, 41,6 milliárd jüanra estek vissza. A letörölt mobiljátékok száma 89 százalékkal ugrott meg az előző negyedévhez képest, és a törölt programok egytizedét a Tencent készítette – írja az SCMP.
Az értékelés szerint a távol-keleti ország két legnépszerűbb mobiljátékát a Tencent adta ki: a Honor of Kings és a Peacekeeper Elite – utóbbi PUBG Mobile helyi klónja – uralják a letöltéseket. A kínai videojáték-piac gyengébb teljesítménye annak köszönhető, hogy Peking szigorú szabályokat vezetett be tavaly augusztusban.
A kínai kormány ugyanis az előző évben országos kampányt indított, hogy visszaszorítsa a fiatalok „videojáték-függőségét”, ennek értelmében a 18 év alattiak csak este 20 és 21 óra között játszhatnak, kizárólag pénteken, szombaton, vasárnap és a törvényes ünnepnapokon.
A szabályozás nem veszi figyelembe nyári szünetet sem, a gyerekek és a tinik július 11. és augusztus 31. közötti időszakban összesen csak 21 órára kapcsolódhatnak ki játékokkal.
Az iparágat hátráltatja az is, hogy a távol-keleti országban a játékok csak akkor jelenhetnek meg, ha azt engedélyezni az ezzel foglalkozó kínai hivatal. Az ázsiai állam médiafelügyelete nyolc hónapig nem adott ki új engedélyeket, egészen idén áprilisig, amikor is 45 programot hagyott jóvá, majd júliusban 67, illetve augusztusban további 69-et.
A Tencent és a NetEase – Kína második legnagyobb gaming cége – csak szeptemberben kapott először zöld jelzést 15, illetve 14 hónap után, amikor a hatóságok 73 új engedélyt adtak ki. 2022 első félévében a kínai videojáték-piac összesített bevétele 1,8 százalékkal csökkent éves szinten, ami 2008 óta az első visszaesést jelenti.
A játékosok száma június végére 665,69 millióra esett vissza a tavaly decemberi 666,57 millióról a Kínai Audiovideó- és Digitális Kiadói Szövetség júliusi jelentése szerint. Ez a szám persze továbbra is hatalmas, így vonzza a külföldi vállalatokat, miközben a helyi cégek is aktívak.
Miközben néhány kínai vállalat a szigorú hazai környezet miatt Európára, Ázsiára és az Egyesült Államokra fordította figyelmét, a saját fejlesztésű videojátékok nemzetközi értékesítése is visszaesett. A CNG szerint a szeptember 30-án véget ért negyedévben a kínai játékok globális értékesítése 14 százalékkal, 4,3 milliárd jüanra csökkent az előző év azonos időszakához képest.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Kutatók egy új, függőséget nem okozó fájdalomcsillapítót fedeztek fel, amely komoly alternatívája lehet az olyan opioid gyógyszerhatóanyagoknak, mint a morfium és az oxikodon – derül ki a Nature Communications című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.
Az ígéretes vegyület neve benziloxi-ciklopentiladenozin (röviden: BnOCPA). A hatóanyagot eddig főként állati szervek esetében – békaszíven, patkányagyon, illetve emberi sejteken – tesztelte egy nemzetközi kutatócsoport. Szerintük a BnOCPA nem okoz függőséget, a hatása pedig így is látványos.
Az IFLScience szerint a hasonló szerek ismert mellékhatásai közé tartozik többek közt a szedáció, és a bradycardia is, ami a lelassult szívverést jelenti. Bizonyos készítmények ráadásul túladagoláshoz is vezethetnek, ezért nagyon fontos lenne új, biztonságos fájdalomcsillapítók kifejlesztése.
A portál szerint számos hatóanyag úgy fejti ki hatását, hogy kölcsönhatásba lép a sejt felszínén lévő fehérjékkel, amik aktiválják a G-fehérjéknek nevezett adapter molekulákat. Bizonyos G-fehérjék aktiválása azonban más sejthatásokhoz is vezethet. A BnOCPA előnye abban rejlik a kutatók szerint, hogy csak egyféle G-fehérjét aktivál, így a lehetséges mellékhatások száma is jóval kevesebb.
A molekulát még nem próbálták ki élő emberen, de az első eredmények is ígéretesnek tűnnek.
A hivatalos adatok szerint csak az Egyesült Államokban élők több mint 20 százaléka szenved krónikus fájdalomtól.
A virtuális coinokkal való kereskedelem ugyanolyan függőséget okozhat, mint a kábítószerek vagy az alkohol, ezért fontos lenne, ha pszichológusok és pszichiáterek figyelmet szentelnének a problémának.
Tony Marini, a skóciai Castle Craig rehabilitációs központban dolgozó terapeuta szerint egyre súlyosbodik a helyzet a kriptovaluta-függők kapcsán, és ha továbbra is marad a jelenlegi tendencia, az elkövetkező években több millióan eshetnek bele a véget nem érő addikcióba – írta a Decrypt magazin.
A szakember hozzátette, a helyzetért egyrészt a sajtó is felelős, hiszen pusztán olyan cikkeket közölnek, amelyek sikeres bitcoinkereskedőkről és kriptomogulokról szólnak, akik több millió dollárt kerestek egy-egy tranzakcióval, azokat azonban meg sem említik, akik hittek az őrületben, feltették rá minden vagyonukat, majd leszegényedtek.
„Az emberek szégyellik, hogy eladósodtak, és bedőltek a kriptovalutáknak, egyúttal bűnösnek érzik magukat, ezért nem is nagyon szeretnek róla beszélni” – magyarázta Marini.
A Castle Craig intézetben 2018 óta kezelnek kriptovaluta-függő pácienseket, akiknél a virtuális coinokhoz fűződő addikció mellett alkohol-, szerencsejáték- és drogfüggőség egyaránt kialakult.
Marini elmondta, legnagyobb gondot az úgynevezett keresztaddikció jelenti, ami úgy kezdődik, hogy első körben kriptovalutát vásárol a delikvens annak érdekében, hogy a sötét weben illegális szerekhez jusson, ezt követően pedig kialakul egy ördögi kör, melynek sosem lesz vége.
A Castle Craigben élő betegek mindössze heti két alkalommal használhatnak okostelefont, akkor is kizárólag szeretteikkel vehetik fel a kapcsolatot, míg a teljes gyógyulás reményében a serkentőszerek közül csupán a nikotin és a koffein áll rendelkezésükre.
Okostelefonunk naponta küld baljóslatú adatokat a képernyő előtt töltött időről, ami legalább 3-4 óra. Vagyis életünk egyhatod részében a telefont bújjuk és már nem tudunk elszakadni tőle. Honnan vegyünk erőt?
Képzelje el, hogy csak egy fél órája ül egy kávézóban kollégája vagy barátnője mellett, és a telefont már legalább húszszor vette a kezébe. Ön természetesen nem vette észre, de az elégedetlen beszélgetőpartner megtette. Felismeri önmagát? Valószínűleg így van, de már készen is van a kifogások listája: hírek feltöltése, egy „like” az Instagram-ra, vagy egy vicces videó, amelyet egy másik kolléga vagy barát küldött. Tegyen fel magának egy egyszerű kérdést: hány órát tölt egy nap az okostelefonjával a kezében? Ha kevesebb, mint négy, gratulálok – minden rendben. De ha ennél több, akkor úgy tűnik, hogy elvesztette az irányítást fölötte, mennyire engedi be a technológiákat az életébe. Manapság számos népszerű módszer van arra, hogyan nyerjük vissza az irányítást az okostelefonnal töltött idő fölött:
30 napos „tisztítás”. Az ötlet nagyon egyszerű: egy hónap folyamán naponta korlátozza az okostelefonnal töltött órák számát. Ezalatt az idő alatt legyőzi azt a szokását, hogy folyamatosan „előkapja” a telefonját. Mellesleg, Kel Newport professzor, aki „Digitális minimalizmus” címmel írt könyvet azt javasolja, hogy a „tisztítás” akkor működik, ha eltávolítja az Instagram és a Facebook alkalmazását, és nem használja őket 30 napig. Feltételezzük, hogy ha azután újra letölti őket, nem fogja a teljes szabadidejét online tölteni.
Az alkalmazásokkal töltött idő korlátozása. Valószínűleg többen a 30 napos „tisztítást” túl radikális megoldásnak tartják a probléma megoldására. A „digitális étrend” átgondoltabb tervének tűnik a napi 5-15 perc az Instagramon és a Facebookon. És termelékenysége azonnal növekedni fog, amint nem lesz a rabszolgája azon társaságoknak, amelyek az Ön adataival kereskednek. Egyébként a Facebooknak és az Instagramnak van az idő korlátozását és az üzenetek blokkolását szolgáló funkciója.
„Primitív” telefon vásárlása. Ha nem akar végtelenül az okostelefon beállításaival foglalkozni, akkor a megoldás egy „tégla”, például a legendás Nokia 3310 vásárlása, (sokan nem is emlékeznek erre a telefonra, mert vagy meg sem születettek vagy óvodások voltak, a Google segítségével megérthetik a „tégla” kifejezést (szerk.)). Egy ilyen telefonnak korlátozott hozzáférése van az internethez. Igaz, logikátlan dolog egy újabb telefon vásárlása, hogy megszabaduljon a már meglévő okostelefontól való függőségétől, de a lényeg az, hogy működjön!
Önfegyelem. A rendelkezésre álló műszaki eszközök ellenére sok felhasználó saját szabályokat állít fel a képernyőidő normalizálására. Egyesek eltávolítják a Facebook és az Instagram alkalmazásokat a telefonokból, és csak a számítógépeikről férnek hozzá a szolgáltatásokhoz. Mások a másik irányba mennek, és úgy állítják be ezeket az alkalmazásokat, hogy csak Wi-Fi-vel működjenek.
Visszavonulás. Ha problémái vannak az önfegyelemmel, és az Apple és a Google szolgáltatásai nem nyújtanak mentséget, akkor egy speciális méregtelenítő visszavonulás segíthet (angol Retreat – az ügyektől való visszavonuás). Érdemes megfontolni a rendszeres kirándulásokat, ahol egyszerűen nincs térerő.
Árnyékoló telefon-tok. Az árnyékoló tok a Faraday ketrec elvén működik – blokkolja a hívásokat, szöveges és push üzeneteket, gyakorlatilag inaktív állapotban tartják a telefont.
Telefon-széf. Egy másik, látszólag nyilvánvaló módszer, ha kikapcsolja a telefont egy, két, három órára, vagy akár egy egész napra. Ha ez nem segít, vegyen egy speciális széfet. Igen, létezik az a „technológiai csoda”. Ez egy egyfajta „halasztó doboz”, amelyen megadja az okostelefon letiltásának idejét. A széf egyszerűen nem nyílik meg, amíg a megadott idő el nem telik.
Szürke képernyő. Mi lenne, ha az összes színes kép és akár az okostelefon felülete is hirtelen fekete-fehérré válna? Lehet, hogy nem szeretné tovább görgetni az Instagram hírvonalát. Mit szól hozzá, kipróbálja? Nos, akkor használja fel ezt a lehetőséget a monokróm mód beállításával.
Érdekes, hogy manapság a technológiai óriások tisztában vannak ezekkel az emberi „problémákkal”. Ezért aktívan „propagálják” a digitális méregtelenítés szükségességét, és ugyanakkor reklámozzák termékeiket, ugyanis ez egy ígéretes ágazata az online kereskedelemnek.
Az elhízás a Föld lakosságának több mint egynegyedét érintő egészségügyi probléma. Sokan csak esztétikai problémának tekintik, pedig ez egy az egészséget súlyosan veszélyeztető, kóros állapot. Egy amerikai tanulmány most rájött, hogy hogyan függhet össze a magas kalóriatartalmú, feldolgozott élelmiszereket tartalmazó étrend a túlfogyasztással, és így az elhízással is .
Az alapvető probléma az, hogy a hizlaló, feldolgozott, zsíros és cukros ételek, amelyeket csak megenni, vagy legrosszabb esetben felmelegíteni kell, de elkészíteni biztosan nem, már nagyon könnyen elérhetők bárki számára. Jellemzően a legegészségtelenebb ételek a legolcsóbbak a boltokban, ezért azok, akik nem figyelnek oda az egészségükre, gyakran egy alattomos ördögi körbe kerülhetnek, méghozzá az agy jutalmazóközpontjából érkező dopamin és a megzavarodott biológiai óra miatt – derült ki a Virginiai Egyetem kutatásából.
A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a dopamin nevű boldogsághormont gyártó agyi terület, amit jutalomközpontnak is szoktak nevezni, és a szervezet biológiai órája hatással vannak egymásra – egészen pontosan a magas kalóriatartalmú ételek, amelyektől az agy beindítja a dopamintermelést, összezavarják az éhségérzetet, és túlevéshez vezetnek.
A kutatók egereket használtak a kísérletekre, egyik csoportjuknak magas zsír- és kalóriatartalmú, egészségtelen, feldolgozott ételeket tettek elérhetővé, másikuknak pedig olyan alapanyagokat, amelyek a természetben is megtalálhatók számukra. Azok az egerek, amelyek az egészségtelen ételeket kapták, elkezdtek nassolni, gyakorlatilag folyamatosan ettek, és hamar magukra szedtek felesleget – a természetes ételeket fogyasztó egereknél ezt nem figyelték meg.
Egy harmadik csoport egérnek a dopamintermelését befolyásolták, gyakorlatilag elvágták, és így etették őket a magas kalóriatartalmú, zsíros ételekkel. Ők sem szoktak rá a nassolásra, maradtak a hagyományos evési ritmusuknál.
A kutatók azt a konklúziót vonták le, hogy a dopamintermelés befolyásolja a test biológiai ritmusát, és arra késztet, hogy akkor is együnk, amikor nem vagyunk éhesek, ezzel sokkal több kalóriát fogyasztva, mint egyébként tennénk. Ez pedig egyenes út az elhízáshoz.
A szakértők azt is megjegyezték, hogy rengeteg kalóriában sűrű ételeket fogyasztunk, vagyis olyanokat, amelyek ugyan kis adagok, de rendkívül sok kalória van bennük. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy túl sokat fogyasszunk. Ez nem csoda, hiszen az évezredek alatt arra fejlődött ki a testünk, hogy minél több zsírt tároljon, mert nem tudta, mikor lesz szüksége a tápanyagra, mikor jut újra ételhez. Ez azonban ma már megváltozott, ezért alkalmazkodnunk kell hozzá.
Ali Güler, az egyetem biológusa, a tanulmány fő szerzője szerint azzal is probléma lehet, hogy régen az emberek nem ettek napnyugta után, vagy legalább is nagyon keveset, és a napkeltével indultak dolgozni, napnyugtával pedig aludtak. Ez is felborult, ma már éjszaka is eszünk, méghozzá nem is könnyű ételeket – ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elhízás ilyen globális probléma lett.
