A kárpátaljai magyar gazdákat tömörítő „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványtól kért uzsonnatámogatást a Kárpátaljai Magyar Líceum, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén hozott létre. Mivel az alapítvány Gazdaasszony Tagozata közös káposztasavanyítást tervezett, november 9-én a Nagydobronyi Szakképzési Centrum épületében a két dolog összekapcsolásából végül egy hatalmas össznemzeti káposztasavanyító nap kerekedett. „Egy nagy buli” keretében öt mázsa káposztát savanyítottak a líceum öt képzési helyszínének 101 diákja, tanáraik és a kárpátaljai gazdaasszonyok.
Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, aki köszönetet mondott Őrhidi Lászlónak, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökének a káposztasavanyításhoz felajánlott káposztáért és az alapanyagokért, valamint a Gazdaasszony Tagozat csapatának, akik előkészítették a káposztát és vállalták, hogy ellenőrzik és irányítják a savanyítás folyamatát.
Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum Nagydobronyi Részlegének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a közös káposztasavanyítást egyben közösségépítő programnak is szánják, ahol a líceum öt képzési helyszínének diákjai egymást is megismerhetik, miközben együtt dolgozzák fel a káposztát vidékünk különböző településeiről jött gazdaasszonyokkal. A káposztasavanyítás mellett a nagydobronyi Gubás Gizi nénivel kipróbálhatták a szövést hagyományos szövőszéken, majd a líceum néptáncos diákjai tartottak táncházat, a közös ebéd után pedig látogatást tettek a Rákóczi-főiskola erdei iskolájában.
Az alapítvány által felajánlott öt mázsa káposztát Nagy Éva somi falugazdász termelte, amit sok önkéntes segítő ‒ felügyelet mellett ‒ egy ipari, motoros káposztagyaluval gyalult szép vékonyra. Tanáraik kezdeti unszolására egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Akadt, aki a káposzta tisztogatásában és előkészítésében segített a gazdaasszonyoknak, például a péterfalvai részlegen szakácsnak tanuló Petrás Dávid Levente. Ugyancsak Tiszapéterfalváról érkezett Tusa József, aki végig a motoros káposztagyalunál segédkezett, ő ezt a munkafázist találta a legérdekesebbnek, elmondta, hogy őt nem fogta meg a tánc és a szövés. Pércsi Márton autószerelést tanul a beregszászi részlegen, valamint Vincze Beatrix, a nagyszőlősi részleg ukrántanára is vállalta a káposzta tömörítését sok fiúval és néhány erős lánnyal együtt; a tanárnőék régen savanyítottak otthon is káposztát, de újabban már inkább a boltban vásárolják, ugyanakkor jónak találták a programot. A hagyományos receptet Őrhidi Ágnes mutatta a fiataloknak: mekkora mennyiségű káposztára mennyi só, hasogatott torma, hagyma, babérlevél, szemesbors szükséges. Némelyik hordóba még alma is került. A diákok aztán tömörítették, régi kifejezéssel „dürüzgölték” a káposztát erre a célra készült eszközökkel, de kézzel is meglepően eredményesen. A hagyományokhoz ragaszkodva, felkérésre a palágykomoróci Remeczki Dorina, a nagydobronyi részleg szépészet szakos diákja még azt is bevállalta, hogy alapos lábmosást követően lábbal taposta a káposztát.
Akik kellően elfáradtak a káposztáshordók körül, azok szőni tanultak Gubás Gizi nénitől, valamint néptánccal foglalkozó líceumi diákok bemutatója után a tornateremben tartott táncház is segítette a Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci, nagydobronyi, beregszászi, nagyszőlősi és tiszapéterfalvai képzési helyeinek diákjait az ismerkedésben, barátkozásban.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke később elmondta, nem is gondolta, hogy a közös káposztasavanyítás végül egy ilyen jó hangulatú, nagyszabású programmá alakul. Egyúttal pedig egész télre biztosították a Kárpátaljai Magyar Líceum összes képzési helyszíne számára az egészséges, vitaminban gazdag savanyú káposztát. Egyelőre ezt senki nem merte kijelenteni, de nem kizárt, hogy hagyomány teremtődik a közös káposztasavanyításból.
A november 7–8-án konferenciát szervezett a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kétnapos rendezvényen a dinnye termesztéstechnológiájába kaptak betekintést a helyi gazdák.
Mint ismeretes, a dinnyetermesztés hatalmas változásokon ment keresztül Ukrajnában. Az orosz invázió következtében a nap érlelte, zamatos óriások bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása nagyban befolyásolta a piacot. Az ennek következtében kialakult piaci résre lettek figyelmesek a kárpátaljai gazdák, akik közül sokan úgy határoztak, megpróbálkoznak a dinnyetermesztéssel. Ennek aktuális technológiájába, a dinnyetermesztés fortélyaiba kaptak betekintést a jelenlévők kedden Nevetlenfaluban, szerdán pedig Nagydobronyban, ahol az Enza Zaden vetőmagok nemesítésére és zöldségmagok előállítására szakosodott észak-hollandiai székhelyű vállalat szakemberei tartottak előadást.
Varga István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza a nevetlenfalui konferencia előtt tudósítónknak elmondta, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont okozott némi gondot a felmerülő problémák megoldásában. „A háború okozta sajnálatos gazdasági helyzet miatt, melynek következtében Dél-Ukrajnában, ahol a dinnyetermesztésnek nagy múltja van, nem tudnak most úgy termelni a gazdák, ahogy a piaci igény megkívánná. Vidékünkön is sokan felismerték, hogy a dinnyetermesztésben jó lehetőség van, emiatt tavaly és tavalyelőtt is többen megpróbálkoztak több hektáron dinnyét termeszteni. A helyiek ugyanakkor nem rendelkeznek még tapasztalattal, voltak a gazdáknak problémáik, felmerültek különböző gondok. Ezért gondoltuk azt, hogy egy olyan előadót hívunk meg, aki ebben a témakörben a segítségünkre tud lenni. Egy dél-ukrajnai szakember érkezett hozzánk, aki bemutatja a különböző fajtákat és azok termesztéstechnológiáját” – magyarázta a benei falugazdász.
„Az alatt a húsz év alatt, amióta Ukrajnában vagyunk, igyekszünk minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas szintű szakembereink vannak. Mikola Szova, a mai előadónk a dinnyetermesztés tapasztalt szakembere. Társaságunk székhelye Hollandiában van, mi pedig az ukrajnai kirendeltsége vagyunk; vetőmagok értékesítésével foglalkozunk, emellett szaktanácsokkal, konzultációkkal segítjük a termesztés folyamatát” – hangsúlyozta a konferencia elején Vaszil Felcan, az Enza Zaden nyugati régiójának értékesítő menedzsere.
Mikola Szova, az Enza Zaden Ukraine technikai menedzsere, a konferencia előadója, a háború kitörése előtt 13 éven át foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Szemléletes prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: felhívta figyelmüket a palántázás, az ültetés és az öntözés fontos részleteire, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre is hangsúlyt fektetett. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve a szakember elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek: „Ebben a régióban van jövője ennek a tevékenységnek. A kárpátaljai gazdák második éve foglalkoznak komolyabban ezzel az ágazattal. Néhányukkal telefonon konzultáltam, próbáltam segíteni tanácsokkal őket. Meg kell mondjam, elég jól sikerült nekik, a lembergi piacon tudták értékesíteni a termést. Az íze jó, az időjárási körülmények adottak, úgyhogy ha lesz a gazdákban akarat, minden további nélkül lehet Kárpátalján dinnyét termeszteni” – mondta Mikola Szova.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a konferencia célját kiemelve aláhúzta: szem előtt kell tartani, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek a kárpátaljai gazdák vállalkozásai, ennek elérésében nyújtanak segítséget az ilyen alkalmak. „Régi kapcsolatunk van egy holland vetőmagcéggel, amely Ukrajna egész területén jelen van. Kértük, hogy javasoljanak egy olyan szakembert, akinek gyakorlati tapasztalata van a dinnyetermesztésben. Az elmúlt két év a dinnyének egy óriási fellendülését hozta Kárpátalján, melyből jelentős jövedelmet lehet realizálni. A szakember eljött, rámutatott azokra a technológiai problémákra, esetleges hibákra és apróságokra, amelyek sikeressé vagy éppen sikertelenné tehetik a dinnyetermesztést” – fogalmazott Őrhidi László, hozzátéve: véleménye szerint aki részt vett ezen az eszmecserén, az hasznos tanácsokat hallott, és olyan tudással megy haza, melynek birtokában sikeresebb lehet a jövő évi termesztés.
Bár a régióban valóban többen kezdtek dinnyetermesztésbe, ez még nem elégíti ki az ukrajnai piaci igényeket, ugyanakkor világossá vált, hogy van és lesz kereslet a Kárpátalján termett dinnyére.
Sergio Gamberinit sokan nem tartották épeszűnek, amikor 2012-ben víz alatti bazsalikomtermesztési ötlettel rukkolt elő Liguria partjainál. Az ötletére mára világszerte figyelnek, hiszen a klímaválságra a legjobb válasz a gazdálkodás terén a hosszú távú megoldások megtalálása.
A hagyományos mezőgazdaság csaknem az összes elérhető erőforrást kimerítette.
„Ha továbbra is kizsákmányoljuk és csökkentjük az erdőket és a Föld zöld tüdejét, a klímaváltozás fel fog gyorsulni, ez pedig a tengerek szintjének emelkedéséhez vezet” – magyarázza az Ocean Reef Group vezetője. „Ma tekinthetünk úgy is az óceánjainkra, mint fenntartható módon védendő erőforrásra, és egyidőben fel is fedezhetjük azokat a tradícionális gazdálkodás alternatíváiként.”
Nyolc méterrel a felszín alatt hat mini üvegházban, amelyeket bioszférának neveznek, salátát és epret termesztenek sikeresen más növények mellett. Már dohánymaggal és olyan fűszernövényekkel is kísérleteznek, mint például az oregano. A tenger természetes módon nyújt ideális hőmérsékletet – de mit tesz a víz ezekkel a növényekkel?
„Nem csupán az az előny, hogy erősebb növényeket kapunk így, hanem az ízük is intenzívebb” – mondja Luca Gamberini. „Ráadásul olyan környezetben növekednek, amely teljesen védett. Olyan, mint egy labor, és semmi sem képes elérni a növényeket, kivéve, ha kívülről hozzák be.”
Egyelőre a Nemo kertje főleg vízalatti kutatólaborként működik, ahol minden évben új eredmények születnek, amelyek számos célt szolgálhatnak. Idővel a búvárok figyelmét is megragadták a bioszférák, és örömmel fedezik fel a szürreális vízalatti látványt. Tengeri farmerként dolgozni pedig lassan népszerű foglalkozássá válik. Ez jó hír a projekt számára, amelynek célja, hogy máshol is terjeszkedjen.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány március 11-én a nagydobronyi Magyar Házban szervezett előadás-sorozatot A biológiai növényvédelem, valamint a poszméhes beporzás alkalmazása a hajtatásban címmel.
Hidi László, az alapítvány elnöke újságírónknak elmondta, hogy lassan Ukrajnában is bevezetik az Európai Unióban bevett gyakorlatokat a növényvédelem tekintetében, amelynek célja a vegyszerek redukálása a különböző élelmiszernövényeken, valamint a zöldség- és gyümölcsféléken megtalálható növényvédőszer-maradványok nullára történő csökkentése. Az előadásokra vidékünk más-más járásaiból gyűltek össze zömében hajtatással foglalkozó kertészek, ugyanis elsősorban őket érinti az a súlyos probléma, hogy nincs mivel védekezni az évről évre jelentkező kártevők ellen. Idén pedig, az enyhe telet követően a kártevők nagyszabású elszaporodására lehet számítani – húzta alá Hidi László. „A világban elindult egy olyan tendencia, amelyben előtérbe kerül a ragadozó bogarak és szervezetek betelepítése egy adott termesztésbe, amelyek megfelelő szinten tartják a különféle kártevők egyedszámát” – fejtette ki a biológiai növényvédelem lényegére rámutatva a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke.
Az alapítvány két évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot egy biológiai növényvédelemmel foglalkozó ukrán céggel, ezáltal Kárpátalja magyarlakta területein több fóliatelepen kerültek kihelyezésre a különböző kártevőket irtó rovarok. Egyes helyeken működött az új gyakorlat, míg más helyeken kudarcba fulladt. Utóbbi elsősorban a nem megfelelő szállításnak tudható be, ugyanis a kihelyezett rovarok legyengültek a hosszú ideig tartó szállítás során. Tavasszal az alapítványt felkereste a holland Koppert Biological Systems vállalat, amely fenntartható növénytermesztési megoldásokat kínál az élelmiszernövények termelői számára. A vállalat a gazdálkodókkal együttműködve azon munkálkodik, hogy egészségesebbé, termelékenyebbé és ellenállóbbá tegye a mezőgazdasági és kertészeti növényeket. Mindezt úgy, hogy a kártevők természetes ellenségeinek segítségével veszi fel a harcot a kártevők okozta fertőzésekkel szemben, poszméheket alkalmaz a természetes beporzás érdekében, továbbá biostimulánsokkal támogatja és erősíti a növények föld alatti és föld feletti részét.
A „Pro Agricultura Carpatika” Alapítvány felkérte a céget, hogy képviselőik tartsanak előadást a kárpátaljai magyar gazdák számára, amelynek lényege az, hogy a gazdák megbízható forrásból tudják beszerezni a biológiai növényvédelemhez alapul szolgáló rovarokat. Az előadások sorát Szergej Kosztyuk, az Olan Agro mint a Koppert világcég hivatalos forgalmazójának megbízottja kezdte, aki bemutatta a Koppert Biological Systems vállalatot, Európa legnagyobb biológiai növényvédő szereinek előállítóját. Eszkander Abduramanov, az Olan Agro főagronómusa a poszméhek hajtatásban történő beporzás használatára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Volodimir Piszmencsuk, a Koppert képviselője A kártevők elleni komplex növényvédelem a hajtatásban címmel tartott előadást, kiemelve a biológiai növényvédelem lényegét, a türelemjátékon alapuló növénytermesztést. Alekszander Hareba, a „СОЛАРЕ УКРАИНА” (Solare Ukraina) cég igazgatója a Forcrop Spanyolországban előállított mikroműtrágyáinak és biostimulátorainak a zöldséghajtatásban történő használatát mutatta be. Az előadásokat ukránul zajlottak magyar tolmácsolással. A program az előadókkal való kötetlen beszélgetéssel zárult.
